Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

Az asztalt — azt a bizo­nyos pirosterítőset, amely köré egyszer-kétszer már összehívtuk Szeged középis­kolásainak képviselőit — ez­úttal a kollégisták küldöttei veszik körül. Most ugyanis a közös tanulók benépesítői­ről, az emeletes ágyak lakói­ról lesz szó. A téma egészen röviden: jó-e Szegeden kol­légistának lenni, s egyálta­lán több-e kevesebb-e tár­sainál a kollégista? A felelgetősdi megkezdésé­re nem kell sokat várni. Egy kéz itt, egy kéz ott, és máris egymásba folynak a fiú- és leányhangok, sorolván mi­féle jól életízeket is jelente­nek számukra a közösen el­töltött évek. A közösen eltöltöttek — s együttlétünknek ezt n leg­főbb sajátosságát mindnyá­jan elsőként hangsúlyozzák. Igen. az együttlét, az előbb nehezen megszokott, később pedig már — főképp a szün­idők vége felé — annyira hi­ányzó ..közösködés" teszi legtöbbjük számára széppé a napokat. — Ezt uevan ..divat" ma­napság tagadni — mondja a vita egyik résztvevője —, de ha jobban rákérdezünk, vé­gütis mindenki bevallja: örül, hogy társaival napról napra együtt lehet. Sokkal inkább hasznos, mint terhes a közös élet! A hasznosság bizonyítékai? Ha a leckecsináláshoz se­gítség kell, mindjárt akad egy okosabb, ügyesebb má­sik; ha elérkezik a szabad idő, nem kell sakk-partner, vagy sétáló társ után nézni; s amúgy, mindenféleképp: rendre, fegyelemre szoktat­nak a „társas" napok. — Azt, hogy egy kollégista mennyivel önállóbb, sőt ön­ellátóbb az otthon felnőtt di­áktársaknál. különösen a kö­zös kirándulásokon derül ki — hangzik tovább ez a kü­lönös lét-elemzés — Egy tu­ristaszálló ágyát katonásan rendbetenni, egy szekrény­kébe ügyesen elpakolni, mos­ni, varrni, a maga dolgát el­igazítani, a kollégista tudja igazán. Eddig az, ami haszonnal jár! Következzenek most már a közös élettel járó igaz, vagy vélt sérelmek. — Túl sokan vagyunk! Ezt egyszerre többen mondják, s a panasz szót tüstént számok is követik, bizonyítván, hány tagú szo­baközösségek szoronganak a Majakovszkij vagy az Ady Kolléoinmban. Űiahb szobák, netalán egy új diákotthon? Világjáró pingáló' asszonyok Folytatják világjáró kőr­útjukat a kalocsai pingáló­asszonyok. Az ismert nép­művészek ötödik éve járják a földrészeket, s szereznek elismerést a magyar népmű­vészetnek. Egyedülálló mes­terségüket. a falpingálást, a külföldi magyar hetek ren­dezvényein mutatják be, de meghívót kapnak több nép­művészeti kiállításra is. Most ismét útra keltek. Az első állomás Athén, majd Hollandiában. Bulgáriában és az NSZK-ban mutatkoz­nak be. Egymást váltva ti­zenketten járják a világot. Két halálos baleset Szőreg és Deszk között utazott személygépkocsiján Kovács Pál és családja. Sző­reg után a mintegy 35—40 kilométeres sebességgel ha­ladó Wartburg gépkócsi, amelyet Kovács Pál, a Bács megyei Állaforgalmi és Hús­ipari Vállalat dolgozója ve­zetett — kormányozhatatlan­ná vált, s az árokba szaladt. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A helyszínre ér­kezett rendőrjárőr megálla­pította. hogy a baleset mű­szaki hibából származott. Szegeden a Brüsszeli kör­út és a József Attila sugárút sarkán délelőtt 11 órakor Petró Márton (kaszaperi la­kos) Nisa tehergépkocsi iá­val összeütközött Virág La­jos (Balástya, Honvéd utca 5. szám) által vezetett teher­autóval. Személyi sérülés nem történt, a kár, amelyet Hagyományos pincérbál a Hungáriában 1970. március 3-án. Közreműködnek: Németh Marlka Rátonyl Róbert Bencze Márta Sfcécsl Pál Halmi Gábor Havasi Viktor Minden kedves vendégün­ket szeretettel meghívjuk! Hungária SzáUó dolgozói Petró Figyelmetlensége oko­zott, 2 ezer 500 forint. Halálos baleset történt Mindszent külterületén. Sín­ka Sándor (mindszenti la­kos) ittasan, bukósisak nél­kül, nagy sebességgel vezette új P 10-es Pannóniáját, ami­kor lakásától néhány száz méterre a síkos úton felbu­kott. A 24 éves traktoros oly szerencsétlenül esett, hogy a helyszínen meghalt. Ha­lálában közrejátszott, hogy fejét nem védte bukósisak. Mártélyon március 1-én történt halálos baleset. Négy társával együtt Podolai Mi­hály (Mártély, Felszabadulás utca 18.) az országúton gya­logosan igyekezett Mártély­ra, amikor vontatójával arra haladt Nagy Pál (Mártély, Tanya 319.). Az idős Podolai Mihály váratlanul a traktor elé ugrott, amely halálra gázolta. E „témában" bizony csak szűkszavú lehet a biztatás, hiszen a Rózsa Ferenc Gim­názium és Szakközépiskola új szerelőcsarnokával együtt épülő 306 fős kollégiumon kívül nemiben tudunk a sze­gedi középiskolás diákottho­nok nagyobb bővítéséről. A következő panasz? Kevés a mindenki által használható játék! Nincs vagy éppen rossz a hango­sító berendezés. Éppígy a magnó, amely nélkül manap­ság a diákotthonok lakói számára is elképzelhetetle­nek a szabad órák. Szegéd tucatnyi kollégiumának kép­viselői közül . mindössze a gépiparisták delegátusa je­lentette be tiltakozását a fen­ti ügyben. Nálunk, úgymond, a jónál is jobb a hangosítás, gépesítés. Igaz, tette hozzá, hogyha valakinek, hát nekik ..hivatali" kötelességük a fabrikálás . Házikönyvtár? Az is kellene! Majd min­denütt kellene, hiszen az is­kolai, városi gyűjtemények­nél csak nagynehezen sze­rezhetők meg a kötelező ol­vasmányok. Újság, folyóirat: a napi tá­jékozódáshoz szükséges ol­vasnivalók? Ha van, ez is „fogyóesz­köz"; amint megérkezik, kézbe, sajnos, a legtöbbször illetéktelen kezekbe kerül, amelyek között aztán gyor­san fogynak, s tűnnek el a lapok. Ami pedig a szóbeli tájé­kozódást, más szóval a ta­nácskérést illeti, erről még keserűbb szavakkal szólnak a „delegátusok". Tudják, jól tudják, hogy kevés a nevelőtanár, s az a néhány pedagógus, aki ezt a nehéz szolgálatot választotta, amúgyis két ember helyett dolgozik. De éppígy azt is tudják — naponta érzik —. hogy kevés és nem is min­dig a feltett kérdéseikre fe­lel az a sebtében elmondott néhány szó. — Tulajdonképpen ml ma­gunkat neveljük — mondja talán egy kis túlzással, de semmiképp nem ok nélkül a vita egyik leányrésztvevője. — Alig vagyunk az „odakint" élő emberek között. Több­nyire csak egymás között tu­dunk szót váltani. Ezért is várjuk annyira, hogy elbe­szélgessenek velünk a mel­lénk beosztott tanárok, és ezért is fái olyan nagyon, amikor rendre elmarad vagy kurtán-furcsán végződik a nagyon sóvárgott beszélge­tés. * Jó tehát kollégistának len­ni Szegeden? Jó is, mert emberségre, az együttlét fontos szabályaira tanítanak a közösen eltöltött napok, s rossz is, mert a túl­zsúfolt otthonok legtöbbjé­ben nemcsak bizonyos „tár­gyi feltételeknek", de a könyvekből ki nem olvasha­tó, rádióból, tévéből meg nem hallgatható — tanács­adó. egyenesebb útra terelő — felnőtti szónak is híjával vannak. Még szerencse, hogy ez a különös hiánycikk akarattal, iószándékkal gyorsan pótol­ható ... Akácz László * Áramfejlesztő épíil Százhalombattán, a Dunamenti Hőerőmű melegvizét elvezető csatornán, úgynevezett rekuperéciós erőmű épül. A csatorna vízszintje 4—6 méterrel magasabb a Dunáé­nál, s ezt a különbséget két, egy-egy megawatt villamos­energiát termelő csőturbinarendszerű áramfejlesztő egy­ség meghajtására használják fel. A vízierőmüben termelt energiát a hőerőműben értékesítik. Az „óriás" munkájá­hoz ugyanis 40 megawattra van szükség, s ezt a mennyi­séget csökkenti majd a most épülő miniatűr testvére. A gimnázium: érettségi vizsgaszabályzat módosítása A gimnáziumi érettségi so­rán négy tantárgyból: ma­gyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematiká­ból, valamint egy olyan tárgyból, amelyet a jelöltek szabadon választhatnak — kötelezően előírt a vizsga Nincs választási lehetőségük azoknak, akik szakosított tantervű (tagozatos) osztály­ba járnak, mivel a szakosí­tott tárgyból kötelező az érettségi. Hátrányos hely­zetben vannak társaikkal szemben a kémiai-biológia, a fizika-kémia szakosított tan­tervű osztályok diákjai, meri rekik mind a két tárgyból érettségi vizsgát kell tenniök. Így az ő esetükben a köte­lező tárgyak száma öt. Ezt a többletterhelést szünteti meg a művelődésügyi mi­niszter most kiadott utasítá­sa, amely már az idei érett­séginél érvénybe lép. Eszerint a szakosított tan­tervű gimnáziumi osztályok­ban az érettségi vizsga kö­telező tárgyai egy szakosított tantárgy esetén a magyar nyelv és irodalom,' a törté­nelem, a matematika és a szakosított tárgy. Ha a sza­kosított tantárgy matemati­ka, a jelölt az egyik vá­laszthatóan kötelező tárgyból is köteles érettségizni. Két szakosított tantárgy esetén: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, va­lamint a jelölt által válasz­tott egyik szakosított tárgy. Matematika-fizika szakosított tantervű osztályokban a ne­gyedik kötelező tárgy a fizi­ka. Kimondja az utasítás, hogy a szabadon választható tárgyakból szakosított tan­tervű osztályokban is lehet érettségi vizsgát tenni. Meghalt dr. Viola György Szeged egykori, köztiszte­letben állt tisztifőorvosát gyászoljuk: 82 éves korában elhunyt dr. Viola György. Városunk egészségügyének tevékeny szervezője különö­sen a felszabadulás után vet­te ki részét a munkából. Fontos szerepet játszott a nagyrészt megbénult kórhá­zi és klinikai élet újraindí­tásában, s igen sokat tett az egészségügyi szervezet kiter­jesztéséért. Mint közéleti személyiség városszerte ismert volt. Az ő aláírása is hitelesítette azt a dokumentumot, amelyben Szegedet 1944 őszén átadták a felszabadító szovjet had­seregnek, s a következő hó­napokban főként mint az orvosszakszervezet szegedi megalapítója és vezetője te­vékenykedett. Tagja volt a Magyar Kommunista Párt­nak is. Szegedről Ceglédre helyez­téK, ahol ugyancsak városi tisztifőorvosként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. A halál a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem II. bel­gyógyászati klinikán érte dr. Viola Györgyöt azután, hogy 2 évvel korábban egy ugyancsak Szegeden elvég­zett operációval egy időre si­került helyreállítani egész­ségét. Tájszínház helyett1 A szegedi színház az idei évadban — mint ismeretes — nem tart tájelóadásokat. Azonban az évad után, illet­ve a nagyszínház májusi be­zárása után előadásokat tart több Csongrád megyei város­ban. Tárgyalnak arról is, hogy június 5-től 12-ig Szom­bathelyen vendégszerepelnek majd a szegediek. A Csong­rád megyei program szerint május 18-tól 26-ig Makón, 29-től június 4-ig Szentesen, június 14-től 30-ig pedig Hódmezővásárhelyen mutat­nak be hét darabot. Érdekes, űj kezdeményezés ez, reméljük, a közönség is kedvezően fogadja. Tény azonban, hogy most, évad közben, nincsenek tájelőadá­sok. Ezelőtt évi átlagban 100—120 ilyen előadás zaj­lott le. A színházszerető kö­zönségnek ez biztosan szo­katlan, hiányzik a színház. Ezért idén különösen fontos­sá vált azoknak a színész­brigádoknak a munkája, amelyek félig-meddig „ma­szek vállalkozásban" keresik fel a Csongrád megyei fal­vakat. Azért csak félig-med­dig maszek vállalkozások ezek, mert bár nem hivata­los produkciói a színháznak, az igazgató, Lendvay Ferenc mielőtt a színészek elindul­nának körútjukra, minden esetben ellenőrzi a felkészü­lést, vagvis a színház nevé­ben felelősséget vállal érte. Vasárnap este például megnéztük Pusztamérgesen az egyik brigád előadását. ? nem túlzás, ha azt mondjuk, nagyszínházi színvonalú pro­dukciót láttunk. Stefanik Irén, Bányász Ilona, Iványi József, — Bagó László ren­dezésében '— a cseh Rudolf Trinner kedves zenés víg­játékát, a Nem angyal a fe­leségem-e t játszotta, nagyon kellemesen. Trinner játéka nem valami jellegtelen „hak­nidarab", néhány éve több vidéki színházunk játszotta. Egy másik brigád — Szendrey Ilona, L őrinczy Éva, Vág Mari, Jablonkay Mária, Kovács János, Mentes József és Kátay Endre — Fényes Szabolcs Dunaparti randevúját játszotta Szeged környékén, szintén igen szép sikerrel. ö. L. Dr. Márta Ferenc külföldi tanulmányutakon Dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja. a József Attila Tudo­mányegyetem rektora tegnao Kuwaitba és Indiába utazott. Első, tíznapos tanulmány­útján Kuwaitban dr. Kahu­lits László minisztériumi fő­osztályvezető társaságában a két ország kulturális kap­csolatairól tanácskozik. Ezt követő egyhónapos indiai tanulmányútja során indiai egyetemekre látogat. Az öt indiai egyetemen, Hydera­bad. Madras, Calcutta, Delhi és Bombay állami egyete­mén dr. Márta Ferenc szak­mai előadásokat tart és tá­jékoztatja az egyetemek ve­zetőit a magyar egyetemi ok­tatás rendszeréről és aktuális problémiáról. Járási jubileumi KlSZ-vetélkedő Dorozsmán Vasárnap rendezte meg a KISZ szegedi járási bizottsága felszabadulásunk 25. évfordu­lójának tiszteletére jubileumi szellemi vetélkedőjét Kis­kundorozsmán. a községi művelődési otthonban. A ve­télkedőn való részvétel csu­pán korhatárhoz volt kötve: 28. éves koi;ig minden fiatal jelentkezhetett. 1 iskolai vagy szakmai végzettségre, illetve képzettségre tekintet nélkül. A versenv égyéni volt. s a résztvevőknek történelmi, aktuális társadalmi, gazda­sági. kulturális és külpoliti­kai kérdésekre kellett vála­szolniok. A győzelmet végül is Virág János balástyai fia­tal szerezte meg. A második helyen Borbély János, a dorozsmai gépjavító dolgo­zója végzett, míg a harma­dik helyre az ugyancsak kiskundorozsmai Magyar István „érkezett be". A szegedi járási KISZ szellemi vetélkedője igen színvonalas volt. s a ver­senyzők igen jó felkészült­ségről tettek tanúbizonysá­got Ez egyébként abból is kitűnt, hogy a verseny első helyezettjei között csak mi­nimális pontkülönbség dön­tötte el a sorrendet. Perényi István VSzeqed szobrai Imre herceg (?. 1007—1031) (190.) Az Apáthy kollégi­um épületdíszítő szobra Imre herceget mutató alko­tás. A szobrot 1930-ban ál­lították fel; készítője: Oh­mann Béla (Korábban két szobor ugyanazt a számot kapta, ezt a hibát most kor­rigáljuk.) KEDD. 1970. MÁRCIUS 3. DSLMAGYARORSIÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents