Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

történelmi A szövetkezetek gazdasági együttműködése A reform bevezetése a tek kooperációiéra, Pedig a szövetkezeteket kevésbé ér- két szövetkezet a legtöbb te váratlanul, mint az álla- esetben azonos telephelyen ml vállalatokat. Méals aszd- működik, s az esetek több­vetkezetek gazdálkodása ségében tagságuk Is azonos. mindkét félnek az együtt­működésből származó Jöve­delem növelése a kézenfek­vő szempont. olyan elemekkel gazdago­dott, melyek a vállalatsze­Természetes volna tehát, ha Intenzív kapcsolat alakulna kjss^S-ÍÍ « r-rarríS Tízszeres túljelentkezés Nagy a technikai érdeklő­dét! a gyerekek körében. Nagy a szülők körében is. A kettő összege: megint túl sokan Jelentkeztek autóeze­relő ipari tanulónak. Túl so­kan. sőt rengetegen. A 700 fiú közül — mint a 024-es számú Szakmunkásképző In­tézetben tájékoztattak — (>50­nél az szerepel a Jelentke­zési lap első rublikéjában. hogy ő autószerelő akar len­DÉLMAGYARORSZAG 81. A NAP HÍREI: MEGJELENT A FÖLDREFOMREN­DELET — MEGKEZDŐDÖTT A FÖLDIGÉNYLÉS ÉS A FÖLDOSZTÁS — NAGY AMERIKAI ELŐNYOMULÁS A SAAR ÉS A RAJNA KÖZÖTT, Rendelet a földről felemelkedé«útiát ttZ éV8Zá­r\Cf/UC/Cl U |Uiuiui zadf)k ótfl tlnyomott mtí)lvar A Délmagyarorezág 25 év- parasztság előtt. A földre­munkaerőt a termelőszövet­kezet adja. Az együttmű­ködésből mind a két szövet­kezetnek van haszna, de a legfontosabb, hogy egy cso­mó falusi fiatal munkát ka­pott otthon. A másik Ilyen együttműködés a baksi Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz erdemén.vezték. Ezek kö- ban azt bizonyítja, hogy a zdtt egyik Igen fontos té- két szövetkezet sokszor mint ATP0„v)U nyező volt például a ter- kát mostoha testvér él egy- % melöszövetkezelek tevékeny- más mellett, gazdasági kap- Z í séfíi körinek bővítése. Ez colutuk elég csekély. Az szövffilt egvSftműköSe sok vitát váltod kl annak utóbbi években kétségkívül Tkf Idején, ma már azonban lehet találkozni az együtt- If- f"Tmtefilvn szinte természetesnek vesz- működés szép példáival. Azüz^%ületéta erme azük. hogy a komplex mc- Ilyen a deszkl Maros Tsz és taLövetkezet hoz a létre a ző gazdasági tevékenységhez a Szegedi Oyógyszövetkezet SJ hozzátartozik a termeléshez kooperációja. A makói Le­szükséges anyagok beszerzé- nln Tsz és a városi fo­sé, javítása, az energiát gvusztásl szövetkezet együtt­szolgáltató gépek javítása, a működése. A forráskút) Ha­megtermelt termekok kisze- ladás Tsz és az üllési fo­relése, csomagolása, szállttá- gyasztási szövetkezét közös sa, a nversanyag-feldolgo- vendéglátóiparir egysége. A zás. értékesítés, stb. Sót az legtöbb helyen azonban in­utóbbi Időben a fogyasz- kább az ádáz vetélkedést tők részéről új Igények ts látjuk a termelő- és a fő­je,entkeznek. gyasztási szövetkezetek kö­Ezeknek a feladatoknak zrttt. Ahelyett, hogy a íel­egy része, de a korszerű ál- adatok ésszerű, logikus meg­lattenyésztésl telepek létre- osztására töreked h-'iisa Is csak kivételesen „verseny Jegyében"' szem valósíthatók meg egy gaz- benállnak egymással, daság kereteiben, hiszen az ehhez szükséges tőkeerőt • A fogyasztási szövetkeze­** egymás közti kooperá­Igen képes előteremteni, Kő- clói . eléaeé averekcioő sós összefogással viszont a cloja IS eleáge gyerekcipő nagyobb beruházások kivi­ÜlZÍltéfJL,tl'ntl'!2 ffiPíT 1* létteho'ztak e°gy"közös"l\- működés''^mpontjábóT sok sttant lehet, a gazdaságok lalatQt amelynek célJa. hogy kiaknázatlan lehetőség van ISií? elősegítse a szövetkezetek még megyénk területén, piaci igényekhez, s általá- árucfl4u,4ti nagybani éskö- Ilyenek pl. a fuvarozás, cso­^vaui f. i ^^„IIK zö* vásárlással, a az össze- magolás, kiszerelés, tégla, •üönyöket la eredményeseb- fog(if) ereJével megszilárdítsa cement, építőanyagok terme­* kihasználhatják. pozíciólkat a beszerzési pia- lése, fakitermelés, -feldolgo­A szövetkezeti szektor gaz- *:-_ . „„„ „ daságl tavaly le. j rendkívüli üléséről szóló tu- flági 8ZÜksése«6ég". Ezzel szemben a vállalati i dósltnst. Ezen az ülésen fo­igény mindössze 85 fiatal fladták el a földreform-ren­felvétele. Vagyis: tízszeres a deletet. Az egykori tudósi- lAOUimcnLUr túljelentkezés. A gyerekek ! tás alcímei: „Elkobozzák a suhanó gépkocsikat láthattak lelki szemeikkel. De ml tör­lénik ilyenkor? Mikor rá gepi felszerelést a kisipari i kell nyitni szemüket a va­szövetkezet biztosította. A ; lódl lehetőségekre? Ilvenkor kezdődik az át­iránvítési munka, a Pedagó­gusok újólag szembesítik a tanulókat a vaskos valóság­gal. Ami pensze mór meg­történt . korábban is. mint minden évben, egy sor pá­lyaválasztási rendezvény ke­retében. A divat sodrából azonban, úgy tűnik. és a Szegedi Tömegcikk _JMMPHRP Pl. készítő Ktsz között Jött lét-[tudnak kiszabadulni 'az ér­taroi^nánaU B re- é" Mlntén eredményesen : dekeltek. ,«énatm.' rríáp^-H&W: ' körültekintőbben vetkezet és több mezőgaz­dasági szövetkezet között kialakulóban levő kooperá­ció ta. Ezek azonban mind csak kezdeti lépések. A termelő­ben Jár. Bár a múlt évben szövetkezetek és kisipari a fogyasztási szövetkezetek szövetkezetek közötti együtt­van a A szövetkezeti szektor gaz- con egym4l közt a fogyasz- zás. De lehetőség / együttműködésének {ás) S2fivetkezetek nemigen termelőszövetkezetek és a tehát az a célja, hogy az törekecinek az egvüttmükö- háziipari szövetkezetek kö­anyagl és szellemi erőfor- dé dl j6 néhány fo. zöttj további együttműködé­réaok egyesítésével a terme- gy^j; szövetkezet ko- sok megteremtésére, különö­1 te'oolgozás, az érté- nioly tökéve! rendelkezik, sen a varrás, hímzés, mű­kesftés ét a szolgáltatás te- fís,-efogva figyelemremél- anyag-feldolgoz.ás területén rületen olyan feladatokat tóbb beruházásokat i3 meg. ugyancsak mód nyílhatna az ISKSJ^KkMifc, áttfö valósíthatnának. általános fogyasztási és ér­SJZlu. iJ A mezőgazdasági terme- tékesítő szövetkezetek, vata­lőszövetkezetek és a kislpa- mint a kisipari termelöszö­ndatok külön-külön nem te f, termelőszövetkezetek kap- vetkezetek közti együttmÚ­igen gazdasagosak. csolata, kooperációja lénye- ködések megteremtésére. A gében egy-két éves múltra 0 m tekint vissza. A foglalkozta- wt-ni A legtöbb kezdeményezés tási problémák enyhítése ér- . J^6/. 8Zámos ,k{*"lmén> egyelőre a m.ififfiS? dekében nagy Jelentőségű ^gSíSködé.ét"K A»nbS termelőszövetkezetekben ta- volna a két szövetkezeti életműködését. Azonban Pasztaiható. Különösen ki- ágazat tevékenységének ö.z- ^ntésrfvan szükséa Z emelkedő a Szentes. Hód- azchangolásu. Az. együttmÚ- e™fs "an a tevókeny­mezővásárhely és Makó kör- ködés előnyei a kisipari szö- j"*™ a termeléí mérete zetében létrejött együttmű- vetkezetek szempontjából a " eaviUasztásában S amenT ködések száma. Fáblónsebea- munkaerő-léUzám növelése, „ ^.uilrmln tyéni székhellyel sertéste- épületberuházási költségek nyésztő és hizlaló közös vál- megtakarítása, rezsicsökke- aenDen megieieineK, es a síb-±" eszközökkef^ls 3rendeUreznek termelőszövetkezet 12 ezer rületén Jelentkeznek. A me­férőhelyes sertéskomplexum zőgazdasági termelőszövet­megvalósítására és üzemeié- kezetek részéről a tagság aérc vállalkozott. Ugyancsak foglalkoztatásának blztosítá­Fáblánsebeetyénben alakult sa. a fiatal munkaerő vlsz­nagyon lényeges annak fel­derítése, hogy milyen tartós a piac, a fogyasztók igénye a termékkel, illetve a tevé­:y hajtató és zöldségterme- szatartása, a kihasználatlan kenységgal ,zemb®n­16 közös vállalkozás három épületek hasznosítása ée Bernula Mihály taz és a MÉK részvételével. kellene készülni Ilyen meg­határozó lépésekre. Hogy ne botlásnak érződjön az első mozdulat. S arra ls érdemes többet gondolni, hogy a tár­sadalomnak nemcsak autó­szerelőkre. de cipészekre, bá­dogosokra. kovácsokra, üve­gezőkre is szüksége lesz — még egy Ideig 1 Ezekre a szakmákra pedig szinte egy­általán nem akadt jelent­kező. S. Ml. hazaárulók, nyilasok és há- egV gVÍlkOSSáffhOZ borús bűnösök birtokát — ö ® Megváltás ellenében Igénvbe Egy. a Dunántúlról érke­kell venni a 100 holdon fo- ^ hír "tözll, hogy Hitler . . . , , , . 1nnn pribékjei Sopronkohidan lüll birtokokat - Az 1000 meggyilkolták Kállay Mik­holdon felüli birtokokat tel- lós volt miniszterelnököt. A les egészében igénvbe ve- gyilkossághoz fűzött politikai szik - A parasztbirtok 200 kommentárból: holdig mentesül az igénybe "U,gy ^zlk, az e'lenfop­.. , ... • . . . radalom fe la la saiat gvér­vétel alol - A szőlőbirtok mekelt. Kállay a népellenn, és gyümölcsös 20 holdat meg- reakciónak, az úgynevezett haladó része megváltásra szegedi ellenforradalom po­kerül - Igényjogosult a gaz- ,"Uká,iá"?k , l«tloikUMbb , .... . . képviselője volt. Annak a po­daaágl cselédeken es mező- ijúkának a reprezentánsa, gazdasági munkásokon kívül amelv Gömbösön. Imrédvn, a naevcsaládú kisbirtokos Bárdossvn keresztül végzetes nős fiúgyermeke Is - Előny- következetessiggél vezette ben részesülnek a fasizmus ^fef elleni harc résztvevői". abban, hogy Kertw/.te»-Fl­Részlet a törvény első pa- scher receptjére: jobbra csi­rografusából: „A feudális ,ftott. balra ütött. Ez a hír­nagybirtokrendszer megszün- ^^ tetese biztosítja az ország amelyről azt hitte, hogy vele demokratikus átalakulását és a belső s kül6ő örvények fö­iövŐ fejlődését, a földesúri ,ött. kötéltáncos módiára át­birtokok parasztkézre adása m/3^1''^"1^26'?6n ^ ml lot nem hozott, megnyitja a politikai, tarsa- Kállay sorsán keresztül, dalml. gazdasági és szellemi amely emberileg tragikus. tisztán áll előttünk az a sors. Két traktor, egy eke Már többfelé szorgoskod- a gyümölcsösökben és járnak nak a szegedi járásban. A mór az ekék is. komisz tavasz több mintegy Még a homoki szövetkeze­hónappal visszavetette a tekben is igen-igen bajlód­munkát és sokfelé csillog a nak a vízzel. Az üllési Kos­belvíz. „Úsznak" a fekete- suth és a forráskútl Haladás földi belvizes falvak is. A Tsz-ben ezen a tavaszon 500 közös gazdaságokban min- holdon kerül földbe a bur­denütt fölkészültek, ha az gonya. 150 holdat kószítet­idő ..megokosodik", azonnal tek elő és április 10-lg sze­kezdtk a munkát. Minden retnék befelezni a vetést, perc számit, hiszen máris Nem kevesebb, mint 30 ezer óriási az elmaradás, sok mll- láda burgonyát csíráztattak lió forintos veszteséggel, kl- elő. Nap mint nap 20 gép eséssel lehet számolni, Sö- dolgozik a határban, sokszor vényháza határában szórják elülnek a traktorok, s van a szerves és a műtrágyát. ho«y két Blelorusz húz úgyszintén a forráskút! Ha- ^ZbTmtí ladás Tsz-ben ls. A parto- letlenül. üresen, hiszen feszí­sabb részeken dolgozgatnak tett a szövetkezet terve. amelyet a nácik és cseléd­leik. a nyilas kannibálok az országnak szántak. De bár­hogy menekülnek is előle, ez a sors nem a magyar né­pen. hanem — rajtuk telje­sedik be." Iránybérek Megkezdte munkáját a bér­meaállapító bizottság. Tevé­kenységéről Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtit­kára a következőket mon­dotta: „A bizottság egyelőre iránybérek kikötésére szorít­kozik, mivel a piacok hiánya miatt nem lehet végleges kollektív szerződést kötni. Nincsenek kialakult piaci árak. így nincs mihez kötni a béreket. A bérmegállapí­tással mégis az a célunk, hogv ne fordulhassanak elő aránytalanságok, vagvls hogy ugyanolyan beosztású mun­kás az egyik helyen 1,50 pen­gős, a másik helyen 8 pen­gős órabért kapjon". A 30 ezer négyzetméter alap területű üvegházban és 300 ezer négyzetméter alapterü­letű fóliatelepen folytat zöldségtermelést. Csunytelek székhellyel öt termelőszövet­kezet részvételével hajtató­ház működtetésére alakult közös vállalkozás. Hódme­zővásárhelyen 9 termelőszö­vetkszt hozott létre közös vállalkozást. 10 ezer férő­helyes sertéskomblnát épí­tésére és üzemelésére. Csa­nádpalotán két termelőszö­vetkezet épít 5 ezer sertést kibocsátó sertéskombinátot, szintén közös vállalkozás­ban. Létrejött a Dél-magvar­országi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Hévíz­hasznosítási Közös Vállalko­zása, és még néhány kisebb közös vállalkozás. Ezek mellett Jelentős szá­mú egyszerűbb gazdasági együttműködés ls található a megye területén. A csanádi rész termelőszövetkezetei pecsenyebárány-nevelésre társultak. Igen figyelemre méltó, hogy a szegedi Já­rásban a termőhelyileg gyenge termelőszövetkezetek közül ls 14 vesz részt vala­milyen társulásban, továb­bá hat társulás kizárólag termőhelyileg gyenge ter­melőszövetkezetek együtt­működéséből Jött létre. örvendetes a termelőszö­vetkezetek és a szakszövet­kezetek együttműködése. Vi­szont kevés kezdeményezés van a termelőszövetkezetek 0 a fogyasztási szövetkeze­Siklós János: Végig az úton xista meggyőződéssel — és ezért érzem és érez­zük magunkat ml Igen sokan újságírók is a szabadság tágas arénájában, A bértollnok meg­győződése ellenére, rendelésre ír. A burzsoá sok meggyőződéses újságíróval, de még több bér­tollnoJckal dolgozik. Csak a mi viszonyaink te­temmel is büntetem a múltamat. De bizony ez a büntetés nem ment könnyen és jószerint még ma sem ért véget. Ennek sokféle okva van. A fordulat éve után, nagy célok megvalósításához kezdtünk; alakít­suk kl és tegyük teljessé a szocializmus építését; remtenek harmóniát meggyőződés és tollforga- szervezzük meg a nagy nemzeti nekirugaszko­táa között. A leírandó szavak, mondatok koncentrált fej­dást. Ezt a szép szándékot még fűtötte az a lel­kesedés. amely 1945-ben kapott lábra közöttünk, törésre kényszerítik az embert. S ezért az írás aZ akkor lfjan indulók seregében. Teljes értékű egyidejűleg a legkegyetlenebb önképző eszköz szocializmust akarunk! Ennél szebb, okosabb ts. Racionális gondolkodásra.^* szavakból épí- egyéni és tánsadalrm cél nincsen és nem is le­^ . . „ . ... het, különösen alig életre Indult fiúk és lányok előtt. Ezért mindent — amit az ügy megkívánt, mindent — megtettünk. Tiszta szándákunkat, Illúziókkal körülfont tett képek alkotására kényszerít, tehát a perma­Q Délmagyarország... Itt közölték első írá- nens gondolkodás formája ls. Megóv a szellemi • sómat. Ez a lap nevelt újságírónak Ran- eltunyulástól. újra és újra érdeklődésre serkent, gos elődeink voltak, akik az „ólomszérűben" J™*?0*^^ »«.. ™u„u.u m0ra0ltfk BL fe*bb 1T £ hU^ínrá^kSTZZJ^rt akarásunkat - hogy néhány hórukká, meglesz a szocialista rend — mi sem bizonyítja jobban, mtnt a béke- és tervkölesönök jegyzésének ko­rencre. Juhász Gyulára, Révai Józsefre és má- hb8y él} hogyan vélekedek önmagamról, sokra gondolok mesterségemről és annak szükségességéről. Ma­Megszállottság nélkül nem lehet újságot Írni. ^^allegyek rendben ^ csak azután mások- Emlékszem Vincze Antallal, a ládagvár ak­Az ember nagyon jól tudja, hogy írásai talán W- Vutottam Mórf Ü ta" k®« Katójával találkoztam és őrömmel ÚJ­kéreszéietűek. Mégis mint az ördög, újra és úi- Som^i-tetap^ futottam Mór.i£ Ju- M(folt? hogvJmtIyen fantasztikui összeget jegy­ra, csak azért is megírja a magaet. uivan KUZ- -J—»•>»'•. <* AM ATFIFÍ NTAI-I AEOÉLLL Á 14NM TTÍMOKA MSAU. delmes vergődés az írás. mint martinásznak a folyékony va« eleresztése a kemencéből. De -ebben "lítan?"^ a proletárból lett igazgató? amikor elkészült, akkor olvan üdítő a jól végzett kilátástalannak és értelmetlennek találta kör- nkkr munka fölött érzett öröm és kielégülés, amit nyező világát. semmivel sem lehet pótolni. Soha de soha nem lettem volna a Délmagyar­Nem szégyellem, hogy az első cikkeimet meg- ország munkatársa, ha nem jön el a mai világ, vártam a nyomda kapujában. Ma éppen olyan Nem tudom, hová. mivé alakul az életem, talán izgalommal olvasom a kefelevonatokat, mint az őrültek házában (bár ez a lehetőség még kezdő koromban. Sajnos — vagv szerencse, nem megvan), vagv börtönben végeztem volna. De tudom —. most is úgv kételkedem írásaim ér- annak az idegtépő, lefojtott és kilátástalan élet­tékében és megbízhatóságában, mint, az első tár- nek nem lettem volna jószándékú, békülékeny ca megielenésekor Inkább érzem, mint értem a lelkű embere, az majdnem biztos, pontos közléssel járó felelősséget. Hogyne kétel- Gyerekes rátartisággal mondtam el sokszor, kedne az ember örökösen önmagában, hiszen hogy majd nekem is lesz olyan szép nagy könyv­sok milliónyian vagyunk és nagyon sokan gon- táram, mint amilyeneket azokban az úrt házek­dolkozunk ban láttam ahol anvám dolgozott. Azért fogad­Büszkeséggel tölt el a mesterségem. Belső koztam. mert röstelltem s korábbi évek könyv­meggyőződésből írom le gondolataimat — mar- csóráaait. Gondoltam, hogy ezzel a cselekede­51& UJSHKJEUK. CLI, <Á IMUÖH.VRTLI B6DL«HL ULC'ÖÁC8 . . - . . .... ... .. fiű. Aki tizennyolc esztendős korában leaszíve- 7*n ^Ire én őaz ntén gratuláltam. Vincze meg­jegyezte: „Hát kl az Isten mutasson példát, ha Az egyetem akkori diákja, a parasztgyerekbőj lett egyetemi hallgató meg havi 400 forint ösztöndíjából 600 forintot jegyzett; mert hát ki az isten mutasson példát, ha nem a proli- és parasztlvadék, akit ez a rend kalauzolt be a tudományok vá­rába? A velem egyfvásúak csinálták — megélték — azt a proletárlobogást. amely a munkaverseny­ben jutott kifejezésre. Nagy százalékok, mennyi­ségi eredmények, túlmunka, felajánlás és lelke­ket gyönyörködtető dicsőség... mert hiszen mindent a szocializmus asztalára tettünk. És így volt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents