Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Francia miniszter hazánkban Bondor József építésügyi ós varosfejlesztési miniszter meghívására négynapos hivatalos látogatásra csütörtökön délután Budapestre érkezett André Bettencourt. a Francia Köztársaság terv és telepitésügyi minisztere. A francia minisztert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter fogadta. Ott volt a Külügyminisztérium, valamint a építésügyi és városfejlesztési minisztérium több vezető munkatársa is. A repülőtéren André Bettencourt elmondta: „Most járok első alkalommal Magyarországon. Mindenekelőtt azért látogattam Budapestre, hogy véleménycserét folytassak a két országot közösen erdeklő kérdésekről" II vízért és a víz ellen Egy regény ára folytatott küzdelem A megyei szövetkezeti mozgalom jelentős eseményére került sor tegnap Szegeden. A Csongrád megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének kibővített választmánya a Tisza Szálló tükörtermében ülést tartott, amelyen értékelték a ktszek tavalyi munkáját, s elfogadták a területi szövetség új alapszabályát. Az eseményen megjelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának . titkára, dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Zombori János, a Szeged m. j. városi tanács ipari osztályának vezetője is. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségét Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese képviselte. A résztvevőket Árva Ferenc. a választmány tagja, az ülés elnöke köszöntötte. Megemlékezett hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról. s méltatta a Lenincentenárium jelentőségét. Kiemelte, hogy ezeket az ünnepeket jubileumi verMérleg a vízgazdálkodásról Az Országos Vízügyi Hi- tásával a részben vagy egé- kosságának 55 százaléka révatal központjában csütörtö- szében szabályozott folyó- szesül ivóvíz-szolgáltatásban, kön Dégen Imre államtitkár, szakaszok hossza mintegy 60 A felszabadulás előtt a az OVH elnöke az ország százalékkal, a rendezett pa- mezőgazdasági területnek felszabadulásának közeledő takmedrek hossza pedig a mindössze két ezrelékét önjubileuma alkalmából sajtó- korábbinak négyszeresére tözték. 1960-ban már tízszer tájékoztatót tartott a magyar növekedett. annyit, 250 000 holdat láttak vízgazdálkodás negyedszáza- A felszabadulás előtt csu- el vízzel, ez év végére pedig dos fejlődéséről. pán néhány város belterüle- előreláthatólag meghaladja A vízért és a víz ellen tének lakói kaptak ivóvizet a 780 000 holdat — a mezőfolytatott küzdelemben 25 vízvezetéki hálózatból. Az gazdaságilag művelt terület év alatt mintegy 45 millió idén — év végére — már 6 százalékát — az ország önköbméter földdel erősítették valamennyi városban és tözésre berendezett területe, az árvédelmi vonalakat vagy mintegy 850 községben köz- A belvizek levezetésére az új töltéseket építettek. A műves vízszolgáltatásban ré- utóbbi 25 évben megkétszevédekezés korszerű műszaki szesül a lakosság. Az utób- rezték a belvízcsatorna háfelszereltsége és szervezete bi két és fél évtized alatt a lózatot, csaknem két és féllehetővé teszi, hogy a köze- vízművek ivóvíztermelő ka- szeresére növelték a belvízpes árvizektől megvédjék az pacitása megnégyszereződött, levezető szivattyúk kapacitáországot és most már nö- Üj vízművek építésének sát. Ennek tulajdonítható, vekvő eséllyel veszik fel a eredményeként a felszabadu- hogy a belvízzel borított te. , ,, ..,. lás óta az ország lakossága- lületek víztelenítésének átküzdelmet a rendkívüli ara- nak egyharmada jutott lagos ideje a felszabadulás dások ellen is. A kanyargó, egészséges, vezetékes ivóvíz- előtti 30-ról 18—20 napra elfajult folyómedrek kiigazi- hez. Jelenleg az ország la- csökkent. A vízgazdálkodás fejlesz^m^^^mmmmmmma^^m^mmmi^mmmimmmmmmmm^m^^^f lésére 1947-től több mint 47 i milliárd forintot költöttek, | így a vízgazdálkodás anvagi: műszaki alapjai megkétsze: rezödtek. Ennek eredménvei ként elmondható, hogy ma i már a világszínvonalnak megfelelő vagy ahhoz közel ! álló módszerekkel dolgozik a | magyar vízgazdálkodás. A további fejlődést megalapo! zó távlati vízgazdálkodási tervet az idén terjesztik a kormány elé. Többek között azt javasolják, hogy 1980-ig a lakosságnak a jelenlegi 55 helyett 85 százaléka részesülhessen vízvezetékes ivóvízellátásban. * Az Országos Vízügyi Hivatal központjában csütörtök délelőtt Breinich Miklós, az OVH elnökhelyettese megnyitotta a magyar vízgazdálkodás jubileumi kiállítását. amelyen 31 tabló mutatja be fényképekkel és grafikonokkal a vízellátás, a csatornázás, az ár- és belvízvédelem, a vízkészlet-gazdálkodás két és fél évtizedes fejlődését. A kiállítást március végéig lehet megtekinteni — vasárnap kivételével — naponta reggel 9 órától délután 4 óráig, szombaton délután 1 óráig az OVH központ első emeleti üvegtermében. Napirenden a kisipari szövetkezetek munkája Elfogadták a KISZÖV új alapszabályát A KISZÖV választmányi ülése résztvevőinek egy csoportja a ter vezet-sebb szervezetek képesek le- számolójával, s hetnek. tel kapcsolatban. Felszólalt Horváth Sándor tájékoz- és a teendőkre tanácsokat tatta az ülés résztvevőit a adott dr. Komócsin Mihály. Mint mondotta, Csongrád _J| megye elsők közt van a szöSándor. a Csongrád megyei idén már a tanácsok látják vetkezeti ipar részarányát te KISZÖV elnöke" számolt be el a szövetkezetek állami kintve, az egykori kis mü szövetkezetek felügyeletét, ugyanakkor az helyek most fejlődnek illetékes minisztériumok is vállalatszerű orientálják őket. Üdvözölte az ORKISZ-hoz tartozó sze sennyel köszöntik a ktsz-ek KISZÖV vezetőségének mun" dolgozói is. Ezután Horváth kajarol. Szolt arról, hogy a kisipari múlt évi gazdasági tevékenységéről. Az adatok a ktsz-ek összességében a gazdálkodási színvonal csökkenését mutatják, s ilyen értelemben figyelmeztetőek az idei évre. A szövetkezetek nveresége 1.3 lett kevesebb. A termeié- kivannak lenni kenvség csőkkent. Az előző szövetségnek évihez képest csak 32 szövetkezetnél növekedett a termelékenység. 22-nél — köztük legsúlyosabban a Szegedi Vas- és Fémipari, a át gazdálkodási egységekké. De épp a gazdálkodás színvonalával van gedi Április 4. Cipész- és baj. A jövő érdekében töbilletve a Sze- bet kell gondolni és áldozSzövetkezetet, ni a műszaki fejlesztésre, a Papucskészítő, gedi Szabó abból az alkalomból, hogy szakmunkásképzésre, a törzsszázalékkal ezek a közösségek is tagjai gárda megbecsülésére. Résza területi letesen szólt az export kérVégezetül összefoglalta a déseiről is. A szövetkezeti vezetés apparátusa is erősilegfőbb feladatokat: a sző- tésre szorul, az igazi vállavetkezetek segítsék a lakos- lati gazdálkodáshoz képzett ság jobb ellátását, a fogvasz- vezetői gárda kell, s az elo ^ _ tási cikkek nagyobb válasz- nökök nem veszhetnek el Szegedi Nívó "és* a Szegedi tékát állítsák elő. A lakás- apró-cseprő ügyecskék intéSzerszámkovács Ktsz-ben — építés, de a lakáskarban- zésében. Külön felhívta a visszaesett Ebben nagy sze- tartó részlegek fejleszteset is figyelmet: mindehhez igérepe volt a létszámgazdálkodás hibáinak, az ebből adódó fegyelmezetlenségnek, tás, karbantartas szinvonaszorgalmazni kell. A szolgáltató szövetkezetek a javí„kapun belüli munkanélküliségnek". Az, hogy a szövetkezeteknél jelentősen nőtt a munkaerő-forgalom — 432í) fö cserélődött tén negatív jelenség. A sző vetkezetek egy része még nem tud kellően élni önállát emeljék az szintjére. Ezután Fekete nyeljék fokozottabban a pártszervezetek segítségét. Dr. Paczuk István a Csongrád megyei tanács nevében, Ferenczi Tibor az László, a OKISZ képviseletében szóigények KISZÖV vezetőségének tag- ]alt fel. Az OKISZ elnökszin- ja. az alapszabály-előkeszí tő bizottság tette, hogy tal jóváhagyott mintát fihelvettese hangsúlyozta a elnöke ismer- belső ellenőrzés fontosságát, az OKISZ ál- s azt, hogy a demokratizmusnak át kell hatni a telóságával. a vezetés nem áll gyelembe véve — miként rületi szövetség és a ktsz-ek feladata magaslatán. Exporttermelésüket készült el az alapszabály ^ több tervezete. Részletes szabámint. 30 millió forinttal nö- lyozást tartalmaz, összefogvelték tavaly megyénk szö- lalja a területi szövetség ér- Kisipari Szövetkezetek vetkezetei, jelentősen nőtt a dekvédelmi, mozgalmi, tár- Csongrád megyei Szövetsészocialista relációban értéke- sadalmi feladatait, s azokat gének munkáját egyaránt. Végezetül a választmányi ülés résztvevői elfogadták a sített termékek aránya. A hazai kereskedelemnek, a lakosságnak azonban korántsem nyújtották azt. alapszabályát. Az a szolgáltatásokat, melyeket alapszabályt a megyei taa ktsz-eknek nyújt. nács végrehajtó bizottsága A vitában számosan mond- elé terjesztik jóváhagyásra. ták el vélemenvüket, elképarmre. mint rugalmas, ki- zeléseiket, a vezetőség beAz ülés Árva Ferenc zárszavaival ert vegei. Műanyag házak Szovjet szakemberek új típusú. előre gyártott elemekből készült műanyag házakat konstruáltak. Az új házak védelmet nyújtanak a mostoha északi-sarki körülmények között is. A falakba építették be a fűtőrendszert. N

emrégiben megállított egy ismerősöm az utcán és felháborodva emelte fel a kezében levő vaskos könyvet. — Nezze — mondta indulatosan —. hát lehet ez? 210 forintot kérni egy könyvért? Szocialista országban. amelynek egvik legfontosabb feladata a kultúra terjesztése? Ismerősömnél Zilahy Lajos A Dukay család című regénye volt. A háromkötetes könyvet valóban 210 forintért árulta a kereskedelem. Akivel csak beszélgettem a könyvről, majdnem mind sokallta az árát. Nem értették, hogyan adhat szocialista állam, szocialista kereskedelem ilyen drágán könyvet? Tényleg, hogyan adhat? Hiszen ha a kulturális szolgáltatások nem is ingvenesek nálunk — színházért, mozijegyért fizetni kell —, nem túlságosan drágák. Aki megpróbált már színházba, mondjuk, Becsben. Londonban, vagy Párizsban, jegyet venni, annak nem kell magyarázni, hogy nálunk csakugyan olcsó a színház és a mozi. Hogyan van akkor viszont, hogv néha eRy-egv produktum — mint most például Zilahy könyve — ilven szokatlanul drága? Hogyan kell akkor azt érteni, hogy a szocialista állam feladata a kultúra terjesztése? Az állam ezt a feladatot csakugyan vállalja. Talán nem mindenki tudja, hogy a színházjegyeket azért tudjuk olcsón adni. mert az állam bizonyos összegeket minden jegy után fizet a színházaknak — a néző helyett. De az állam azért nem fizet mindent és mindenért. Hoev miért fizet többet, miért kevesebbet, nem véletlen. Elvek, méghozzá határozott, világos elvek szabályozzák. Ismeretes, hogy háromféle érdek hat nálunk, az úgynevezett össznépi érdek, aztán a csoportérdek és végül az egyéni érdek. A kulturális szolgáltatások árait úgy szabályozzák. hogy ami közel áll az össznépi, össztársadalmi érdekekhez, arra az állam érthetően jóval többet áldoz, mint azokra a szolgáltatásokra, amelyek ettől távol állva, a magánérdekhez állnak közel. Példákkal talán mindez világosabb.. A kulturális élet ágai közül — ez könnyen belátható — az össznépi érdekhez legközelebb az iskolai oktatás esik. Nyilvánvaló, hoev az államnak nem mindegy, milyen fokon és hánvan tanulnak. Az iskolai oktatás ezért ingyenes, ezért beszélhetünk arról, hogy ezen a területen nem érvényesülhetnek az úgynevezett közgazdasági szabályzók, a piac törvényei. Persze nyilvánvaló, hogy még ilyen tekintetben is vannak tennivalók. Elképzelhető például, hogy egyszer majd a tankönyvekért és a tanszerekért se kell pénzt adni. Természetesen nem független ez az ügy sem a népgazdaság teherbíró képességétől. De azért az ennek ellenére vitathatatlan, hogy az oktatás nálunk ingyenes. Nem egészen ugyanez a helyzet, ha csoportérdekről van szó. Méltányos, hogy ilyen esetekben a csoport, illetőleg az egyén is részt vállaljon a vállalkozás anyagi terheiből. az államé mellett, amely ha nem is teljes, még ebben a formában is érvényesül. Nem támogat viszont az állam anyagilag olyan kulturális produktumokat és vállalkozásokat. amelyeknek esetében csak magánérdekről lehet szó. Nem szorul bizonyításra például, hogy az említett könyv elolvasásához állami érdek, sőt még csoportérdek sem fűződik. Méltányos hát, hogy ha valaki el akarja a könyvet olvasni, fizesse meg az árát. Természetes nemcsak ennek a könyvnek, hanem más ilyen könyveknek és más ilyen produktumoknak is. A színházi nézők például több esetben tapasztalhatták már, hogy bizonyos előadások jegyei drágábbak, mint a többieké. Az elmúlt esztendőkben Szegeden is volt erre példa. A magyarázat ezekben az elgondolásokban és ebben a gyakorlatban keresendő. V

alószínű, hogv kulturális életünkben ezek a tendenciák a jövőben még tovább erősödnek. Az állam lehetővé teszi a közönség számára a válogatást. De anyagi terheket csak akkor vállal magára, ha a szocialista eszmék terjesztésének valamiféle érdeke fűződik hozzá. Ha nem. akkor az olvasónak, színházlátogatónak, mozinézőnek kell vállalnia ezeket a terheket. Igazságos, méltányos elv és gyakorlat ez. Ne feledjük, a szocialista állam feladata a szocialista kultúra terjesztése. Tudnunk kell. hogy nem minden tartozik még ehhez, amivel nálunk a kulturális életben találkozhatunk. Ökrös László Megnyílt az országos diákköri konferencia A forradalmi ifjúsági A jövő műszaki szakembenapok keretében csütörtökön rei a háromnapos tudomámegkezdödött a tudományos nyos tanácskozáson a beérdiákkörök IX. országos kon- kezett 400 dolgozat közül ferenciájának budapesti ta- 126-ot vitatnak meg nyolc nácskozássorozata. A mű- szekcióban, szaki szekció a Budapesti A IX. országos fdszabaduMűszaki Egyetemen tartja lási tudományos diákköri tudományos tanacskozasat, konferencia állami és jogtuamelyen 16 hazai egyetem dományi szekciójának az es foiskola tobb szaz hallga- Eötvös Loránd Tudománvtoja vesz reszt, s kilenc kül- egvetem a szintiéivé. A joíoldi egyetem képviselteti gászhallgatók tudományos magat- . fórumán 43 pályamunkát viDr. Percnyi Imre tanszék- tatnak meg öt szekcióban. A vezető egyetemi tanár, rek- munkák zöme fontos jogel- hogy a december 18-án elintor üdvözölte a megjelente- méleti és joggyakorlati kér- ! dított vagonokban etetésnek ket. Dr. Kovács Istvánnak, déseket. dolgoz fel az élet és itatásnak nyomát sem taFelelőtlen szállítós A megyei népi ellenőrzési bizottság egyik jelentése szerint nagyfokú gondatlanság következtében egyes gazdaságok hízósertés-állományának megjavítására külföldről rendelt malacok és süldők egy része utazás közben, vagy az utazás következményeként később elhullott. Említi a jelentés, hogy a felgyői állami gazdaság részére december 25-én Csongrádra érkezett szállítmányból 47 pusztult el útközben. A vizsgálat megállapította. a kohó- és gépipari miniszter első helyettesének bevezető előadása után Ribánszky Róbert, a KISZ KB titkára a tudományos diákkörök mozgalmi, politikai, társadalmi jelentőségét emelte ki előadásában. Felszólalt az ünnepi megnyitón a leningrádi műszaki főiskola, valamint a helsinki műszaki egyetem küldötte- ia. különböző területeiről. A jövő jogászainak e fontos tudományos tanácskozásán részt vesznek a zágrábi, a pozsonyi és a helsinki egyetemek jogi karainak ifjúsági képviselői is. lálták, a jószágok éppen egy hétig étlen-szomjan utaztak. Kísérő egyik szállítmánnyal sem érkezett. A megyei NEB felelősségrevonást kezdeményezett a mulasztókkal szemben. PÉNTEK, 197FL. MÁBCJDS 30. DFLMAGYARQRSZÁG