Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

Magyar lolmácsberendezés Uljaíiovszkban Lenin szülővárosában, Uljanovszkban az emlékközpont nagyszabású építési munkáiba a magyar Elektroakusztikai Gyár dolgozói is bekapcsolódtak. Az emlékközpont 1400 személyes konferenciatermének teljes akusztikai felszerelésével a budapesti gyárat bízták meg. A magyar gyár szállította a terem tolmácsberendezését, amely lehetővé teszi, hogy nemzetközi tárgyalásokon egyidejűleg akár nyolc nyelvre fordítsák az elhangzó beszédeket, s bármely résztvevő a kívánt fordítást hallgathassa. Vidámság és látványosság Sakk -maii a színpadon — Az átdolgozások korát éljük — mondta Gábor István, a Magyar Nemzet munkatársa azon a vitán, amelyet a János királyról most rendezett a színházban a színházművészeti ség. Hogy ez pedig — akit aligha kell valakinek is bemutatni — hangulatos zenét írt hozzá. Seribe—Mészöly—Fényes darabját Szász Károly rendező állítja a szegedi színszövet- ház színpadára. Bemutató valóban március 28-án, szombaton. így van, arra nemcsak a Bérletszünetben. Nemcsak a Shakespeare eredetiből Dür- premierre, a darab összes renmatt. átdolgozásában készült János király a példa, hanem a színház legközelebbi újdonsága, a Sakk-matt is. Ez az ismeretlen című darab' ugyanis a múlt század híres francia drámaírójának, Eugen Scriöenek Egy pohár viz című közismert darabját takarja. Ebben az esetben ls átdolgozásról van szó. Mészöly Dezső, a szakkörökben tekintélyes draelőadására vonatkozik a bérletszünet. A bérletesek számára azzal a könnyítéssel, hogy ők bizonyos kedvezménnyel tekinthetik meg az előadásokat. — Százharminc réssel írt Seribe drámai képességeiről. A francia író valóban kitűnően értett a színpadhoz. De ez csak egyik oka nagy sikereinek. A másik, hogy Seribe a történelem nagy eseményeit apró, jelentéktelen, sőt néha nevetséges okokra vezette viszsza. Ez mindig tetszett és ma is tetszik a közönségnek. — A szegedi bemutatóval majd az a célunk, hogy kellemes, szórakoztató színházi estéket szerezzünk a közönségnek. emlekeztetö DELMAGYARORSZAG 1945. március 20. A NAP HÍREI: KOLBERG ÉS SAARBURG ELESETT — DANZING LÁNGOKBAN ÁLL — HATALMAS OROSZ ELLENTÁMADÁS A DUNÁNTÚLON — BERLINT ÉJJEL-NAPPAL BOMBÁZZÁK. esztendő vei ezelőtt, 1840-ben volt az Nem akarjuk túlméretezni a Egy pohár víz párizsi ősbemutatója — mondja a rendező —, s egy év műlva már Pesten is játszották. A női főszerepet Jókainé Labormaturg és fordító, zengő falvy Róza játszotta. A daversekben dolgozta át Seribe rab első kritikusa, Vörösprózájat, Fényes Szabolcs marty Mihály nagy elismeBelépés: igazolvánnyal i Ifjúsági klub Mihályteleken Immár négv esztendeje, hogy a mihályteleki könyvtáros, Kovács Béla kinyitotta a fiataloknak a művelődési otthon egyik klubszobáját. 30—35 fiú, lány, szegedi középiskolások, szakmunkásképzők diákjai, a helyi tsz fiataljai találkoztak itt rendszeresen, programokat szerveztek, olvastak, beszélgettek. lemezt hallgattak, táncoltak, olykor-olykor kirándultak. Egyszóval ifjúsági klubot alakítottak. Azóta kicserélődött a gárda, s idén januártól a klub „magasabb osztályba" lépett. Az addigi gazda, a területi KISZ-szervezet mellé hivatásos klubvezető került, Zenei József, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója, aki érti a tizenévesek nyelvét. Ma már a klubnak tekintélye, preszkönnyűzenei lemezbemutatót, két kiállítást rendeztek: a vasutas- és a szegedi képzőművészeti körét, s olyan játékos bemutatókkal fűszerezett előadássorozaton tizse van a környéken. Csü- vettek részt, melynek témátörtök esténként, mikor az emeleti szobában randevúznak, az igazolvánnyal betérő tagokat barátok, ismerősök is elkísérik. Mit csinálnak a mihályteleki ifjúsági klubban? Tulajdonképpen ugyanazt, mint a fiatalok más, jól szervezett, összefogott, tartalmas programokkal kibélelt közösségében. Ez évben Simái Mihály volt költővendégünk, Gelka-brigád felajánlása: Soron kívül javítják a készülékeket A szegedi új Gelka-szervizben szocialista címért küzdő brigádot alakítottak a műszerészek. A fiatalok — kihasználva jelentősen javult munkakörülményeiket, korszerű berendezéseiket — a megrendelők) számára kedvező felajánlást tettek. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy a szervizbe vitt televízió, rádió, magnetofon és egyéb híradástechnikai készülékeket soron kívül megjavítják. A megrendelő az átadástól számított 24 órán belül átveheti készülékét. Ha szükséges, a műszerészek akár ké-j ső estig bennmaradnak a műhelyekben, így végzik el a munkát. A Farkas István KlSZ-tltkár vezette műszerészbrigád másik vállalása az iskolák, oktatási intézmények számára nyújt kedvezményt: Az elromlott televíziót, híradástechnikai készüléket akár 4 helyszínen ls soron kívül, „expressz" megjavítják, hogy ne okozzon késedelmet, vagy kiesést az oktatásban. Bugyi Ferenc a balástyaierdőkövi iskola tanulói nevében a Gelka motortekercselő műhelyében dolgozó brigád felajánlásáról küldött levelet szerkesztőségünkbe. A motortekercselők szocialista címért küzdő brigádot alapítottak, az alakuló gyűlésen Lenin nevét vettek fel; az erdökövi tanyai iskola patronálását vállalták, ahol áramfejlesztő működteti a televíziót. A brigád azóta társadalmi munkával kijavította a hibás aggregátort, s gondját viselte az iskola tévékészülékének is. ja közvetlenül érinti-érdekli a fiatalokat: a társas együttélés szabályai. Szorgalmukat, tehetségüket alkalmi műsorokkal igazolhatják: a nőnap után ilyen lehetőséget nyújt a felszabadulási jubileumi program. Miként a művelődési otthon, a klub sem nélkülözheti patronólóit. Kasza Julianna igazgatónő nem panaszkodhat: a szegedi Áfész két klubvezető tiszteletdíját is biztosítja, s aki a népművelés anyagi gondjaiban kicsit is járatos, tudja, mit jelent ez a művelődési otthonnak. A helyi tsz pingpongasztalt ígért, a III. kerületi tanács és a vasöntöde pedig korszerű beton táncplatót az udvarra. Ama egyszerű ok bői, hogy többek között a fenti intézmények dolgozóinak gyerekei is idejárnak az ifjúsági klubba, a művelődési otthon pedig saját erőből képtelen színesebben dolgozni. Hivatalosan úgy mondják ezt: közös fenntartással könnyebb. N. I. darabot a mondanivaló tekintetében, nem akarjuk elkomolykodni. Vidám, okos játék ez a darab — az átdolgozás az eredetinek ezeket a vonásait felerősítette —, s ezt akarjuk a mi színpadunkon látványosan megvalósítani. A közönség például jelmezparádéra számíthat — Takács Katalin j jelmezei nagyon szépek —, s hasonlón dekoratív Székely László díszlete is. — A szereposztásban is igyekszünk a lehető legjobbat nyújtani. A női főszerepeket Fogarassy Mária, Lőrinczy Éva, Liska Zsuzsa, a férfi főszerepeket Katona András, Kovács Gyula, Marosi Károly és egy utolsó éves főiskolás, Papp János játssza. Anyagtartalékok Magyarországon A németek dunántúli offenzívája most mar semleges katonai megfigyelők jelentései szerint is teljesen kifulladtnak és meghiúsultnak tekinthető. Az oroszok elkészítették az offenzíva mérlegét és eszerint a németek dunántúli 12 napos támadásuk során több mint 20 ezer halottat és 600 tankot vesztettek, míg végül is az offenzíva 13. napján a támadások teljesen alábbhagytak. A Pravda katonai szakértője felveti a kérdést, hogy a németek miért vetettek harcba ilyen nagyarányban SS élhadosztályokat épp a _ magyarországi fronton. A j lap abban találja a kérdés magyarázatát, hogy a németek jelenleg már csak Dunántúlról tudják beszerezni természetes bauxit- és olajszükségletüket. Innen vezetnek továbbá a főutak Ausztriába és Dél-Németországba, ahová a nagy német ipartelepeket koncentrálták. A németek úgy remélték, hogy a birodalom területén folyó hadmüveletekben túlságosan elfoglalt szovjet seregeket készületlenül éri egy nagy német támadás a frontnak ezen a déli szakaszán. Az egymilliomodik traktor A Szovjetunió egyik legrégibb traktorgyára, a volgográdi üzem. az egymilliomodik traktort készítette el. A mintegy 40 évvel ezelőtt létesített vállalat Sztálingrád, a mai Volgográd védelme idején vált híressé. A gyár falai alatt álltak Paulus támadó hadtestjének tankjai. Ugyanitt hajtották végre a bekerített hitleri haderők szétzúzását. A város védelmének napjaiban ez a gyár hatalmas erődítmény szerepét töltötte be, s ugyanakkor itt végezték a szovjet tankok javítását. Hitler még levált Moszkva, március 19. Stockholmi jelentés szerint Hitler leváltatta Rundstaedt tábornagyot, a nyugati front parancsnokát és helyette Model tábornagyot nevezte ki. Hitler leváltatta Guderian tábornagyot, a keleti front vezérkari főnökét is és helyébe Scherner vezérezredest állította. Rendőrségi jelentés Jelentést tett a szegcdi törvényhatósági bizottságnak a rendőrség főfelügyelője. Beszélt a demokratikus rendőrség hőskoráról, amikor szaktanácsadók nélkül, a semmiből teremtették meg a rendőrséget, és fegyver, felszerelés nélkül tartották fenn a rendet, majd elmondotta, hogy már 500 főnyi őrszemélyzet működik a város belterületén, a tanyákon pedig közel ezer főnyi önkéntes őrség. Jelenleg szervezés alatt áll a központi rendöriskola, amelynek célja, hogy megfelelő rendőr legénységet képezzen ki az önkéntes polgárőrök leváltására. A főfelügyelő beszámolt még arról,' hogy 3888 bűnügyet vizsgáltak ki eddig, s ebből 2100-at fejeztek be. Jaross rendőrkézen Jaross Andort, Magyarország németbérenc volt belügyminiszterét Budapesten elfogták, és mint háborús bűnöst nemsokára bíróság elé állítják. Berlini ítélet London, március 19. A remageni hídfőállás 22 kilométer hosszú és 12 kilométer mély. Az amerikai haderők több ponton átkeltek a köln—frankfurti autóúton. A remageni hídfő egyik szakasza beomlott, de a javítási munkálatok már sikeresen folynak. Berlinből közölték, hogy öt német katonatisztet halálra ítéltek azért, mert elmulasztották felrobbantani a remageni Rajna-hidat. Az egyik tisztet távollétében ítélték el, a másik négyet pedig máris kivégezték. Zágrábi Április 18. és 26. között rendezik Zágrábban a hagyományos tavaszi vásárt. A kiállításon a magyar TRANSELEKTRO villamossági cikkeket, a KONSUMEX játékárut, az exportjoggal rendelkező Földtani és Bányászati Rt. pedig műszaki berendezéseket mutat be. Siklós János: Itágig az úfon 8. Világmegváltó szándékkal és hittel indultak a tegnapi kétkezi munkások a mai pályán. A győzelmi mámort hamar lehervasztotta a gond. Na, most aztán hogyan, s mint? Nagyon nehéz volt annak, aki meg akart állni a saját lábán. A többség akart — sikerült nekik. De olyan kínlódó, idegtépő esztendők voltak azok, hogy aki most visszagondol a kezdeti lépteket követő időre, önmagán csodálkozik: „Hogyan is sikerült?" Mindennél erősebb volt a politikai tisztesség és a politikai győzelembe vetett hit. S azután a tanulási készség és fogékonyság: mestere lenni a szakmának — ez is sikerült. Az igazi gondok ezután kezdődtek. A postámat néztem, s benne egy levél: amelyben a kultuszminiszter — akkor még így nevezték — közli velem, hogy a szegedi egyetem jogi karára kinevezett miniszteri biztosnak. Ismét a vasalt nadrágosok közé! Az volt a feladatom, hogy a Kari Tanáccsal együtt biztosítsam a munkásparaszt származású, érettségizett gyerekek felvételét. és zárjam el a gyárosok, földbirtokosok ivadékai elől a jogi pályára vezető utat. Még ilyen természetű politikai-szellemi ügvködésben nem volt részem. Sok egyetemi tanár, többsége idős ember, s én a huszonnégy évemmel ott — groteszk helyzet, de nem S2abad meghátrálni! Ha másként nem megy. élek a vétójogommal — gondoltam magamban. — Erre azonban nem került sor. A professzor urakkal valamennyi személyben megegyeztem, egy kecskeméti fiú fölött alakult ki nagyobb vita. Ennek az apja hivatásos tiszt volt, s háborús cselekedetei miatt leültették; még akkor is börtönbüntetését töltötte. Kitűnő tanuló volt a gyerek az elemitől végig. A Kari Tanács a fölvétele mellett, én meg ellene szavaztam. Kölcsönösen érvelgettünk. A professzorok azt fejtegették: bűnhődhet-e a fiú az apa vétkéért? Hát erre bizony nem könynyű felelni. A gyerek nem csinált semmi roszszat, sőt kiváló előmenetelű, jó képességű. Szabad-e elejteni? Na és ha elejtjük, akkor valószínűleg a velünk szembenállók táborát szaporítjuk vele. így meg hálás lesz ennek a társadalomnak, s ráadásul kitűnő jogász lesz belőle. Mit lehetett erre válaszolni? Az érveket nem tudtam megcáfolni! Bár azt nem tartom bűnhődésnek, hogy valaki nem nyer felvételt az egyetemre. Ha ez igaz lenne, akkor minden jelentkező létszámfeletti jóképességű gyerek bűnhődésnek fogná föl az életet. Vagy az a sok-sok százezer lány és fiú, aki ipari szakmát, vagy még azt sem tanul, szintén a bűnhődés útját járja? Addig-addig mondogattam a magamét, míg Schneller professzor úr megértett: „Akceptálom a miniszteri biztos úr álláspontját." Sürgősen feleltem: „Köszönöm, professzor úr." A szellemi honfoglalás története jobban izgatott, mint a gazdaság, állam stb. meghódítása. Ezt különleges és nehéz vállalkozásnak éreztem. Egyszer Révai József beszélgetett erről velünk. Azt fejtegette, hogy a proletariátusnak nagyobb műveltségre kell szert tennie, mint amilyen a volt uralkodó osztályok műveltsége volt. Konkrét tennivalókról szólt; politikai, szakmai és általános műveltség csak tanulás útján biztosítható. S ez az, amit nem szabad fölszínesen csinálni, mert megbosszulja magát. Nagyra becsültem Révait. Tudását, újságírót munkáját, szónoki készségét csodáltam. Talán ez a különleges tisztelet motoszkált bennem, de öntudatlanul, közlési szándék nélkül én is írtam egy cikket. Betyár rossz cikk lehetett. írtam egy másikat is. Előszedtem Móra Ferenc könyveit, és azt figyeltem, hogyan bánik a nyelvvel. Mitől olyan szép az írása? Később szinte rendszeresen írtam cikkeket és ahogyan készen lettem egyegy írással, fogtam és eltéptem. Gyalázatosan rossznak találtam e firkantásokat: Mégis egyszer erőt vettem magamon — 1948 végén —, s hamis névvel írtam egy tárcát. Kubikus családról szólt; nyomorúságos életükről, amely most már egy kicsit kijavult. Elküldtem postán a Délmagyarország szerkesztőségébe. Teltek a napok, hetek, de- nem közölték le. Hamis címet, nevet írtam, ennélfogva azt sem tudtam megállapítani, visszaküldték-e? Egy hónap elteltével — már nem is számítottam rá — megjelent a tárcám. Olyan ideges szívdobogást kaptam, hogy nehezen sikerült végig olvasnom. Csodálatosan nagy dolog történt velem. Nyomtatásban láttam viszont a gondolataimat Kél fejjel magasabbnak képzeltem magam. Somogyitelepről, az 52. utcából, abból a pici gunyhóból olyan gondolat került kl, amit lenyomtatásra érdemesítettek. Hát ez igazán nagy szó! Anyám talán még büszkébb volt, mint én, apám meg nem hitte el, hogy ezt én írtam. Azt fejtegette, hogy kizárt dolog egyik napról a másikra tárcát írni. Sajnálom, hogy apám ennyire lekicsinyel, de nem mertem vele vitatkozni. Mégis, attól a naptól kezdve számítom magam újságírónak. Itt érdemes egy picit elidőzni, mert enélkül magam sem érteném, hogyan sikerült úgy végig menni az úton, ahogyan én végigmentem. Az első írás óta eltelt huszonkét esztendő, ebben két évtizedben írtam sok száz cikket, többségük megvan, egyrészük elkallódott. Voltaképpen itt belső kényszer kielégítéséről lehet szó! Mert. nem minden embert fűt valami belső zaklatottság, hogy gondolatait, érzéseit közölje a nyilvánossággal. (Folytatjuk.)