Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

Közérdekű tudnivalók Az épitésrsniBészetről A tömeges építkezéssel já­ró — bár nem törvényszerű — következmény a jogelle­nes építkezések terjedése. Engedély nélkül vagy enge­d lytől eltérő módon építke­zők tájékozatlanságra nem hivatkozhatnak. hiszen az építési engedélyezési rend­szer régebbi keletű. Építési tevékenységet az ókortól napjainkig, de a jövőben is csak a közérdek változásá­nak é6 a műszaki fejlődés követelményeinek megfelelő szabályok megtartásával kel­lett. illetve lehet folytatni. Ez érthető, hiszen közérde­kű. hogy a városrendezési tervek célkitűzéseinek, a korszerű építészeti, gazdasá­gossági. esztétikai követel­ménveknek megfelelő, ren­deltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas épüle­tek, építmények épüljenek. Az említett követelmények es szempontok részben az építésügyi hatósági engedé­lyező és ellenőrző tevékeny­ség útján érvényesülnek. Csak engedéllyel Építésügyi hatósági enge­délyhez kötött építési mun­kát csak engedélyek alapján és annak megfelelően szabad végezni. A szabály közis­mert. jogellenes építkezés mégis gyakran előfordul Sze­geden. Aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérő épít­kezést végez, cselekménye jogkövetkezményeivel nem számol, vagy felelőtlenül kockáztat, pedig esetenként súlyos hatósági megtorlásra számíthat. Sajnos, a legtöbb esetben Inkább rosszhiszemű, mint tájékozatlan építtetők­kel állunk szemben. Az építésügyi hatóság, ha engedély nélkül vagy enge­délytől eltérő módon végzett építkezésről szerez tudomást. •«z ellenőrzés során megálla­pított hiányosságok megszün­tetése, a rendezési célkitűzé­sek. az építésügyi szabályok érvényesítése, a szabálytalan állapot megszüntetése érde­kében intézkedik. Attól füg­gően. hogy a hatósági be­avatkozás az építkezés so­rán. annak befejezésekor, vagy már fennálló épület esetében szükséges, különbö­ző intézkedéseket tehet. Épí­tési munka végzése során el­rendelheti a kivitelezés meg­szüntetését. az eredeti álla­pot helyreállítását, az épí­tési engedélynek megfelelő munkaműveletek elvégzését, a műszaki követelményeknek meg nem felelő anyagok vagy szerkezetek kicserélé­sét. illetőleg az építmény részleges vagy teljes átala­kítását. lebontását és újra­építését. ha a kivitelezés épí­tési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon. Illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető módon történik. Átalakítás vagy lebontás Építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon megénített épületre építtető az építésügyi ható­ságtól fennmaradási enge­délyt köteles kérni. A kére­lemhez — az építési jogo­sultság igazolásának kivéte­lével — az építési engedély Iránti kérelemhez szükséges mellékleteket kell csatolni. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az épí­tésügvi hatóság az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékle­teinek előterjesztésére köte­lezheti, Ha az építési enge­dély nélkül, vagv az enge­délytől eltérő módon meg­épített épület az építéskor érvényben volt városrende­zési terveknek és építésügyi szabályoknak sem felelt meg. az építésügyi hatóság az épü­let átalakítását, ha pedig ez az említett terveknek és sza­bályoknak megfelelően nem léhetséEes, a lebontását ren­delheti el. Az épület lebon­tását el kell rendelni, ha az közvetlenül veszélyezteti az egészséget, az élet- és köz­biztonsagot vagy annak állé­konysága nem felel meg a műszaki követelményeknek és a veszély megfelelő át­alakítással 6em szüntethető meg. Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére az építtetőt köte­lezi. A munkálatok költsé­gei a kötelezettet terhelik. Ha az építésügyi hatóság az épület lebontását nem ren­deli el. az épületre meghatá­rozott időre szóló, visszavo­násig érvényes vagy végle­ges fennmaradási engedélyt adhat. A fennmaradási en­gedély megadását a rende­zési terv végrehajtása érde­kében feltételekhez kötheti, a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárhatja. Építési engedélv nékül. vagy az engedélytől lénye­gesen eltérő módon végzett építkezést nem szabad álla­mi kedvezménvben vagy tá­mogatásban részesíteni. Ház­adómentesség vagy kedvez­mény csak végleges fennma­radási engedély alapján en­gedélyezhető. Fokozott ellenőrzés Építési engedély nélkül, vagv az engedélytől eltérő módon végzett építkezés sza­bálysértésnek minősül. Az építésügyi hatóság — az épí­tésrendészeti eljárástól füg­getlenül — az építtető és a kivitelező ellen szabálysér­tési eljárást kezdeményez. A szabálysértési hatóság az el­követőt 5000 forintig terjed­hető pénzbírsággal sújthatja. Az építési engedély alap­ján. illetőleg építési enge­dély nélkül végezhető épí­tési munkák körét az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter 1969 júniusában meg­jelent rendelete állapítja meg. A munkák tételes fel­sorolása célszerűtlen vólna. mert esetleg félreértést okoz­na. A leggyakoribb szabály­talanságra tekintettel mégis Ide kívánkozik, hogy a vá­ros területén még mellék­épület is csak építési enge­dély alapián építhető — te­kintet nélkül annak rendel­tetésére. állandó vagv ideig­lenes jellegére, továbbá épí­tési módiára. Fontos tudni azt is. hogy a rendelet alap­ján vagy egvébként építési engedélv nélkül végezhető építési munkákat csak a vá­rosrendezési tervek, továbbá az általános érvényű építés­ügyi és más hatósági előírá­sok megtartásával szabad végezni; e rendelkezés meg­sértése az építési engedély­től eltérő módon végzett építési munkák jogkövetkez­ményeit vonja maga után. Építési engedély iránti ké­relem előterjesztésével kap­csolatos és olyan kérdésre, hogy a tervezett építési munka engedély alapián vagy engedély nélkül vé­gezhető-e. építtetők érdeklő­désére a kerületi tanácsok vb építési és közelekedési osztályai, mint első fokú épí­tésügyi hatóságok készséggel adnak felvilágosítást. Az idevonatkozó alapvető rendelkezésekről adott tájé­koztatás mellett meg kell je­gyeznünk. hogy a jogellenes építkezések megelőzése, fel­kutatása. illetőleg megaka­dályozása érdekében illeté­kes hatóságaink a jövőben fokozottabban ellenőrzik az építési munkák végzését és mind az építésrendészeti, mind pedig a szabálysértési ügyekben a legszigorúbban járnak el. .Mellékfoglalkozás* Fényképezés kémia nélkül A Szovjetunió tudományos akadémiájának A. F. Joffo­ról elnevezett műszaki-fizi­kai intézetében olyan üve­get kísérleteztek ki, amely abban különbözik a megszo­kott üvegtől, hogy a színkép minden tartományába tarto­zó sugarakat az ultravörös­lől egészen a röntgensugárig átengedi. De nem ez benne a legfontosabb. Az új „üveg­nek" az a legértékesebb tu­lajdonsága, hogy félvezető. Az új félvezetőnek egy sereg szokatlan tulajdonsága van. többek között „emlékezettel" is rendelkezik. A rendes filmhez hasonlóan megőrzi a képet, még a röntgenképet is. A félvezetölemezt a rönt­gengépben a lumineszcens ernyő helyére teszik, és egy másodperc alatt ráviszik fe­lületére a beteg belső szer­veinek képét. Az átvilágítás időtartama a réginek század, része, s ennek megfelelően kevesebb sugárdózist kap a beteg Noha a félvezető üvegről a raita rögződött kép bizonvos idő után eltűnik, a röntznnológus orvosnak ele­gendő idő áll rendelkezésé­re ahhoz, hogy a diagnózist felállítsa. Az izotópok megvédik a műalkotásokat A világ évről évre számos művészeti kinccsel lesz sze­gényebb elsősorban azért, mert lehetetlen volt a fából készített művészeti alkotáso­kat megóvni az enyészettől. Ezt a problémát most a fá­ból készült tárgyak megvé­dését szolgáló új módszerrel, rádióaktív izotópok segítsé­gével eredményesen megol­dották. Ezt a módszert a krakkói mezőgazdasági főis­kolán dolgozták ki. A régi fa az izotóp-kezelés után visszanyeri korábbi faktúrá­ját, külalakját és tartósságát. Ezenkívül érzéketlenné válik a külső légköri befolyások el. lén és élvezhetetlen lesz a szúfélék számára. Jelenleg mérlegelik annak lehetőségét, hogy a krakkói találmányt Afrikában és Dél-Amerikában régi fafara­gások konzerválására is al­kalmazzák. (MTI) törtenelmi em lekezü etö DÉLMAGYARORSZAG 1945, március 18. A NAP HÍREI: ELLANYHULT. A NÉMETEK DUNÁN­TÚLI TÁMADÁSA — NAGY NÉMET EGYSÉGEKET KE­RÍTETTEK BE A SZÖVETSÉGESEK NYUGATON — KONYEV MARSALL ÜJABB OFFENZÍVÁJA DÉL­SZILÉZIÁBAN. Béketapogatódzás London, március 17. Stock­holmi jelentés szerint a né­metek újabb kísérletet tet­tek. hogy éket üssenek a szövetségesek egyséRes tábo­rába. és ugyanakkor fegy­verszünet megkötése irányá­ban tapogatóznak. Dr. Hesse külügyminiszter felkérte a svéd külügyminisztériumot, hogy közvetítsen közötte és a britekkel a fegyverszünet lehetőségeiről. A brit követ­sé" azonnal közölte, hogv semmi néven nevezendő tár­gyalásokba nem hajlandó bo­csátkozni és a háborút most már csak a fegyverek dönt­hetik el. A kudarc után Ber­linben hivatalosan cáfolták a béketapogatódzásról szóló hírt. Népszavazás Németországról Az amerikai nép nagy tö­megeit egyre jobban foglal­koztatja a kérdés: mi le­gven Németország sorsa a háború utón? A Fortune magazin népszavazást rende­zett erről a kérdésről. Az első kérdés ez volt: elegendő-e húszévi megszál­lás ahhoz, hogy Németország hasznos tagja legyen az em­beriségnek? Az eredmény: 21 százalék szerint igen. negyven száza­lék szerint nem. 1 százalék szerint soha. húsz százalék nem tudott dönteni. El kell-e törölni a náci pártot? Kilencvenhárom százalék szerint igen. 2 százalék sze­rint nem. 5 százalék szerint érdektelen. Le kell-e szerelni a német haderőt? Nyolcvanhárom százalék szerint igen. 11 százalék sze­rint nem. 6 százalék nem tudott dönteni. Meg kell-e szállni Német­országot? Nyolcvanöt százalék sze­rint igen. 7 százalék szerint nem. 8 százalék érdektelen. Megengediék-e. hogy a né­metek ismét felépíthessék országukat? Hatvankét százalék sze­rint igen. 22 százalék szerint nem. 16 százalék érdektelen. Felszabdalják-e Németor­szágot apró államokra? Negyven százalék szerint igen. 24 százalék szerint nem. 26 százalék érdektelen. Megengedjék-e a német ipar felépítését? Negyvenhárom százalék szerint igen. 16 százalék sze­rint nem. a többi érdekte­len. Fizessen-e Németország kártérítést? Nyolcvankét százalék sze­rint igen. 8 százalék szerint nem. 10 százalék érdekte­len. Részt vehet-e Németország a világbéke biztosítására ala­kult szervezetben? Hatvanhárom százalék sze­rint igen. de csak akkor, ha már a tömegek átnevelése befejeződött. 23 százalék sze­rint nem. 8 százalék érdek­telen. 7 százalék szeript részt vehet rögtön a háború befejezése után. A Ruhr-vidék: romsivotag London, március 17. A Ruhr-vidékre nem lehet rá­ismerni. A rombolás oly nagyméretű, hogy az egész vidék elhagyott romsivatag­nak tűnik — ezeket a sza­vakat mondotta egy angol repülőtiszt, aki számtalan esetben repült át a Ruhr­vidék fölött. Hogy fogalmuk legyen a pusztításról — tette hozzá —. a következő hiva­talos adatokat közölhetem: mintegy 1200 négyzetkilomé­ternyi területen minden rom és pusztulás. Ezen a vidé­ken. amely valaha virágzó és dús volt most az életnek semmi nyoma nem látszik. Essen területén 50. Bochum 83, Düsseldorf 65, Dortmund 46 százaléka. Berlin egyötö­de és Hamburg egyharmada a pusztulás olyan képét mu­tatja. amely csaknem elkép­zelhetetlenné teszi, hogv az emberi életnek ott valami nyoma legyen, vagy hogy ott valamilyen ipari munka folyjon. Nem hiszem — tet­te hozzá —. hogy ezek az iparvidékek bármilyen cse­kélységgel is hozzá tudjanak járulni még a német hábo­rús erőfeszítéshez. Siklós János: Végig az úton T Egy késő délután levelet hoztak a rmm­' • kahelyemre. amelyben arról volt szó, hogy menjek be a pártbizottságra. Nem tulaj­donítottam jelentőséget a hívásnak, ilyesmi más­kor is megtörtént. Befejeztem a dolgom és a másnapi teendőket megbeszéltem az orvos­igazgatóval; dr. Pogánv Istvánnal és helyette­semmel. dr. Thököly Józseffel. Újdonsült OTI­igazgató voltam Szegeden. Voltaképpen én ettől a magas állástól nagvon félt em, de néhai dr. Zöld Sándor, a kommunis­ta párt akkori szegedi titkára azt mondta: nyu­godtan vállaljam el. Ha valahol megáll a tu­domány — orvosi vonatkozásban — menjek be hozzá, mert ő orvos, és segít. Jogi természetű dilemmáim esetén pedig keressem meg dr. Szto­dolnvk Lászlót, a törvényszék elnökét, s aján­lott még néhánv szakembert, hogv megnyugtas­son. Igv lettem én a régi fogalmak szerint kor­mánytanácsos, méltóságosi címmel az ötödik fi­zetési osztályban. Ezek a rangok azonban előt­tünk nevetségesek voltak. Már megint intellektuális társaságba keve­redtem. Miért? Az indok az volt. hogy Ba­ranyában. a Zengő alatt, három hónapig hall­gattam előadásokat Ilku Pál iskoláján; azóta könyvforgató lettem és van három esztendőre való élettapasztalatom is. Orvosokkal, jogászokkal jól megfértünk, de annyi tengernyi szakismeretet kívánt már ak­kor is a társadalombiztosítás — hát még most. megcifrázott bürokratizmusává! —, hogv a mun­kanap felét kimondottan jogászkodással töltöt­tem el. Pedig ezt a szakmát nem szerettem, ezért sem lett belőlem jogász. A régi szakembe­rek készségesen, türelemmel és eredményesen tanítottak a mesterségre. Tisztességes gondol­kodású, régi tisztviselők voltak. ezért sem mentek „B listára" onnan. Mostanában kerül­nek nyugdíjba, hatvan-hetven esztendejükkel. Estére — ha jól emlékszem — a Kálvin téren, a párt székházának nagytermében jöttünk ösz­sze, talán százan. Közülünk senki sem tudta, mi­ről van szó. Kicsit idegesített a helyzet, mert a túlzott konspiráció mögött valami olyat sej­tettünk. hogy itt nem hétköznapi dolgok kerül­nek napirendre. Pár percnyi várakozás után névsort olvastak és a rendezőgárdisták lezárták az ajtókat. A légkör még feszültebbé vált. Az Iparügyi Minisztérium valamelyik vezető em­bere helyezkedett el az asztal másik oldalán ós Ifjú Komócsin Mihály bejelentette, hogv ma éj­jel államosítják a kijelölt ipari üzemeket, na­gyobb kereskedelmi és vendéglátóipari magán­cégeket. A feszültség oldódott, nyüzsgő mozgás keletkezett a teremben, a vibráló idegesség a nagy akció várható izgalmának szólt. S másnap reggelre Szeged üzemei is az állam tulajdonába kerültek. Könnyű leírni a fordulatot, amely ak­kor (és mai szemmel is) a munkásemberek tíz­ezreit vezető posztokra rendelte. Micsoda szédítő változás — estétől virradatig —, milyen csodá­latos. bátor győzelem! Még most is büszke vagyok arra, hogy részt vehettem ebben az ütközetben. Nekem az egyik feladatom a Janik-féle vendéglő elfoglalása volt. Este tíz óra körül mentem oda egy detektívvel és az ügyeletes rendőrrel. Koplalós kocsisok meg iparosemberek darvadoztak, nem voltak sokan. Cipi — a tulajdonos — azt kérdezi, hogy mit parancsolunk, mire én azt mondtam: az* egész kocsmát, pincétől a padlásig és a kasszát is. Ke­délyesen fogta föl; vihetem, úgy sem megyek sokra vele. Csak amikor a kormány nevében, 'megbízólevelem bemutatásával leptem meg Ci­pit, akkor egyszerre belesápadt a valóságba. A detektív csöndesen közölte vele, hogy ren­deljen el azonnali zárófát.. Fél óra alatt a ven­déglő kiürült. A tulajdonos tanácstalanul teníer­gett Ide-oda, nem tudott mit kezdeni magával. Nem mert a kasszához menni; még a söntéshez sem. A vendégek otthagyott borából ivott. Meg­sajnáltam. Kimértem neki három deci rizlinget, nagyon megköszönte és egy húzásra kiitta. Üjra mértem, azután megint mértem, s Cipi egyre bi­zonytalanabb lépésekkel közlekedett az asztalok között. Pirkadt már, amikor fölment a lakásába lefeküdni. Kivilágosodott és a leeresztett ajtón döröm­böltek. Kiment a rendőr és egy harminc év kö­rüli szemüveges férfi jött be. Igazolta magát, bemutatta megbízólevelét: a miniszter a vendég­lő vendéglősének kinevezte, a neve: Erdős János, foglalkozása: pincér. Gyors leltárt * csaptunk, kasszát csináltunk és mire a nap sugarai a víz­torony szürke ballonját elérték, újra kinyitott a Janik-vendéglő a búzapiacon. Megvártam egy­két futó vendéget, kérték a reggeli féldecijüket, fizettek és továbbmentek. Hiába, az élet nem áll meg. Cipivel azóta sokszor találkoztam. Eleinte nem beszéltem vele, bár ő köszönt mindig előre. Ha­nem egyszer ő szolgált ki, alighanem a Hugiban. Kértem, hogy üljön le. Készséges volt, megkínál­tam borral és puhatolództam; haragszik-e rám. A legnagyobb megdöbbenésemre azt mondta, hogy az isten küldött oda azon az éjszakán: azóta érzi magát szabad embernek, amióta a szakmájában dolgozik. A jövedelme is van anv­nyi, mint ezelőtt. Olyan meggyőzően beszélt, hogy semmi okom nem volt kételkedésre. Csak később kezdtem kételkedni. Nem a Cipi szavahihetőségében, hanem a sok rissz-rossz kocsma és ház államosításának a szükségességé­ben. Ha a tulaj boldog — gondoltam magamban —, akkor az állam ettől boldogtalan lesz, mert a sok ócska kacat fönntartása drága mulatság. Amilyen gyorsan jött a dilemma, olyan hirtelen elmúlt; nem értek ehhez, nem vagyok közgaz­dász. Ha valóban nem kifizetődő — előbb-utóbb keresnek valami megoldást. Sajnos, eltelt tizenöt esztendő, amíg a kiutat megtalálták gebines cí­men, s a kisebb házakat is eladja az állam, ve­gyék meg. (F oly tátjufc^

Next

/
Thumbnails
Contents