Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

Március 25—28-án Egyetemi fesztivál Szegeden Másodízben rendezi / meg Szegeden a József Attila Tu­dományegyetem KISZ bi­zottság március 25—28-án, a KISZ KB és a Művelődés­ügyi Minisztérium megbízá­sából, a megyei és városi if­júsági szövetség támogatásá­val az Egyetemi és Főisko­lai Színjátszó Fesztivált. Mjnt négy esztendeje, ezút­tal is az irodalmi szekciót bonyolítják le Szegeden — a képzőművészeti, fotó és filtn — Miskolcon, a folklór­fesztivál Egerben, az ének­zene pedig Keszthelyen lesz. Mint a tegnapi sajtótájé­koztatón Ambrus György, a JATE kulturális előadója kö­zölte, összesen 41 egyetem és főiskola mintegy 650 közre­működőjét várják a három kategóriában: a színjátszók az Ady téren erre az alka­lomra már átépített Auditó­rium Maximumban, a vers és prózamondók a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, az irodalmi színpadok pedig a Dugonics téri köz­ponti épület auládban ad­nak randevút — ugyanitt, a központi egyetemen rende­zik be a fesztivál informá­ciós irodáját is. A felszaba­dulási jubileum éí Lenin születésének évfordulója tiszteletére rendezett három­napos fesztivál nyitánya március 25-én este 7 órakor kezdődik az Auditórium Maximumban, ahol dr. Ke­menes Béla tanszékvezető egyetemi docens, a JATE rektorhelyettese mond üd­vözlő szavakat. Ezúttal mu­tatja be Radnóti-emlékmű­sorát a JATE irodalmi szín­pada, Készül le a völgybe a farkas címmel, Padi István rendezésében. A fesztiválon természetesen részt vesznek a szegedi egyetemek és a ta­nárképző főiskola amatőr színjátszói, vers- és próza­mondói is, s a különböző kategóriák zsürielnökei: Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet nyugalmazott igaz­gatója, Szécsi Ferenc, az Ál­lami Déryné Színház igaz­gatója és Wacha Imre, a Ma­gyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetének munkatársa. Jelezte részvé­telét Kovács András film­rendező is, aki kéttagú stáb­bal következő filmjéhez ke­res szereplőket. Március 26­án este Debreceni Tibornak, a Népművelési Intézet főelő­adójának referátumával vi­tát rendeznek az egyetemi amatőr színjátszásról a Lili­om utcai klubban. A záró­estre és díjkiosztásra már­cius 28-án este fi órakor ke­rül sor a megyei tanácsház nagytermében. A résztvevő együtteseket arany, ezüst és bronz okle­velekkel minősítik ezen kí­vül a KISZ Központi Bizott­sága, a Szeged m. j. városi tanács vb és a JATE aján­lott fel értékes különdíja­kat. I. N. Kilenc ellenszavazat Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Molnár József Komárom megyei képviselő interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. A képviselő javasolta, hogy az építési szerződésekben szereplő egyéves szavatossá­gi, illetve hároméves jótállá­si határidőt az alaprendelet­ben hosszabbítsák meg. Az országgyűlési tudósítá­sok nem közölték az inter­pelláció részletes szövegét, a javaslat indokát, csupán azt, hogy „a képviselő szerint a szavatossági határidők rövi­dek." Nyilván Komárom megyében is több konkrét példa, esetleg sajnálatosan kialakult módszer adott ösz­tönzést az országos fórumon elmondott interpellációra. Mint ahogy helyi példák tö­mege is a probléma jogossá­gót igazolja. Az építkezések kivitelezésének hiányos vol­ta miatt szinte folyamatosak a viták, döntőbírósági, bíró­sági eljárások. A viták okai nem egyszer a tervezés stádiumára ve­zethetők vissza. Ha a terv­készítés során nem veszik figyelembe az építésre hasz­nálható terület talajadottsá­gait, illetve a talajadottságo­kat nem viszonyítják a le­endő épület méreteivel, anyagainak súlyával, 4—5 vagy ennél több év is eltel­het, míg az épület a megen­gedettnél jobban süllyedni kezd. Ez azzal jár, hogy fő­és mellékfalak megrepedez-. | nek, a padlók megsüpped­nek, a lakás lakhatatlanná, életveszélyessé válik. S kez­dődik a vita. hogy a terve­ző, a kivitelező vagy a be­ruházó követett-e el hibát. Ilyen állapotok miatt kellett kiüríteni Lágymányoson egy egész lakóházat, Szegeden pedig karácsony táján több, a Bécsi körúti szövetkezeti lakóház földszintjén levő la­kást. A Brüsszeli körúton épült társasház 45 lakástulajdono­sa itta meg a levét az építés ideje alatt az építő vállalat és a beruházási vállalat között elmérgesedett viszony­nak. Mégpedig úgy, hogy a beruházó nem pontosan az egyéves szavatosság1 határ­idejének napjáig, hanem egy héttel később tűzte ki a hibák, hiányok felmérésnek időpontját, mire az' építő vállalat visszadobta a kesz­tyűt azzal: miért nem az egy év lejárta előtt hívták fel mulasztásainak rendezésére. Aztán ajánlatot tett a maga okozta hibák külön, több mint százezer forint költség­gel való korrigálására. A sorban épülő lakóházak műszaki átadása-átvétele al­kalmával jegyzőkönyve ve­szik azokat a munkákat, pótlásokat, amelyeket a la­kók beköltözéséig el kell vé­gezni. Az esetek többségé­ben ezek nagyobb részének elvégzésére mégis csak akkor kerül sor, amikor már lak­nak a lakásban. S ha a lakó nem tud arról, mikor érke­zik a szakmunkás, illetve ideje nincs otthon várakoz­ni, hogy jön-e vagy nem, elmarad a munka, a pótlás. Hasonló a szituáció az egy­éves szavatosság alapján szükséges munkáknál is. Gyakori a szavatossági munkák elmulasztása a ka­pacitáshiányra való — leg­többször nem is alaptalan — hivatkozással. Itt éktelen­kednek Szegeden még min­dig azok a lakóházak, ame­lyeknek külső festését an­nak idején Wallkyd-dal vé­gezték és a szakminiszter elrendelte, hogy a kivitelező építő vállalat 1968 végéig ezeket az épületeket festes­se újra más anyaggal. Olyan méretű építkezés mellett, amilyen 1—2 éve van váro­sunkban, el is fogadható az érv, hogy nincs elég munkás a régi adósság rendezésére. De hát akkor mi van a sza­vatossági határidőkkel? Bondor József miniszter az interpellációra adott vála­szában „kifejtette, hogy a felvetett probléma időszerű". Azt is mondotta: „Mód van arra. hogy az építtető más szavatossági időben állapod­jék meg a kivitelezővel", en­nek ellenére szerinte „nem szükséges az érvényben levő határidők módosítása". A •képviselő a választ csak részben fogadta el, az or­szággyűlés tagjai közül pe­dig kilencen a válasz ellen szavaztak. Ez a nyílt véle­ménykülönbség sok százezer állampolgár érdekét fejezi ki. Azokét, akik saját bőrü­kön, illetve idegállapotukon érzik, mit jelent a szavatos­sági munkákkal való huza­vona, az örömmel birtokba vett lakás sok apró hibáján való bosszankodás, vita, nem egyszer veszekedés és peres­kedés. Az is illuzórikus, hogy az építési szerződés­ben a szokástól eltérő hosz­szabb szavatossági határidő­ket kössenek ki, hiszen a je­lenleg monopolhelyzetben levő építőipar diktálja a fel­tételeket, mert válogathat a tülekedő megrendelők kö­zött. Meg aztán a jelenlegi fura rendeletek s még fu­rább szokások alapján az a helyzet az általános, hogy az építtető — teszem fel szö­vetkezeti vagy társaslakó­házat építtető — leendő tu­lajdonos, akinek a pénzén építik meg lakását, nem is köthet ki Ilyesmit a szerző­désben, akkor tudja meg, hogy lakástulajdonos, mikor a kezébe adják a kulcsot. Helyette a beruházási válla­lat köt szerződést s tulajdo­nosi jogkörébe helyezése után sem vele áll szóba a kivitelező, hanem azzal, aki a szerződést aláírta. Az a kilenc ellenszavazat sokkal súlyosabb ellentmon­dás. mint amennyit az or­szággyűlés tagjainak lét­számarányában jelent. Fi­gyelni kell erre a kilenc el­lenszavazatra. mert azok a választópolgárok is könnyen mögé állhatnak, akiknek vá­lasztott képviselői igent mondottak a miniszter vála­szára. Kondorosi János Stúdiumok tárlata Szokásból fakadt törvénye a szegedi képzőművészeti kö­röknek, hogy a rajzolást, festést, szobrászatot hivatptt vezetők segédletével tanulók évenként legalább egyszgr közönség elé lépnek mun­káikkal. A mihülyteleki mű­velődési ház kis kiállítóter­me most az újszeged! No­vember 7. művelődési köz­pont Tábor utcában műkö­dő festőiskolájának szob­rászműhelyének tanulmá­nyaival telt meg. Napjaink népművelési szakszótárában idegenül hat a festőiskola. A képzőművé­szeti körök átgondolt célja nem a művésznevelés, ha­nem a művészetre tanítás, úgy, hogy saját tevékenysé­gük igyekezetük segítségével jussanak el a szakkörök tag­jai elmúlt korok és mai vi­lágunk művészetének meg­értéséhez. A mostani kiállítás nem lehet beszédes bizonyítéka sem továbblépésnek, sem visszamaradásnak, hiszen a kiállító törzstacok közül jó­páran alig egy esztendeje dolgoznak a kör teremtő at­moszférájában. Dicséretkép­pen annyit bátran mondha­tunk róluk, hogy a kiállított tanulmányok valóban ko­moly stúdiumok termékei. Papp Katalin, Szabó Má­ria, Albert Tamás, Czakó János. Juhász István. Lapis András, Szalay László és Zó­lyom Lajos — ők a kiállítók — munkájuk alapján is kü­lönválasztható * egyéniségek. Lapis András két szobor­portréja, Czakó János Zöld fe­je és Csendélete mindenkép­pen hosszas vizsgálódásra állítja meg a látogatót, aki továbblépéskor elismerő jel­zőket forgat fejében. H. D. Ilálassol a* Illetékes Szükségmegoldás Bezdán József olvasónk panaszát közöltük arról, hogy a Gelka nem ment be sáros utcájukba, és ezért ne­kik kellett kivinni a készü­léket a kövesútig, s ott vára­koztak a szervizkocsira. Mint Kónya István, a Gel­ka-szerviz vezetője válaszle­velében közli, kénytelenek ezt a módszert alkalmazni, mert a sáros utcákon nem tud közlekedni gépkocsijuk. Ha pedig a szerelók járkál­nak gyalog, még jobban meg­nő a javítási idö és még több tévé-tulajdonos várako­zik a szerelökre. Ez szükség­megoldás. és kérik, hogy az idö és az utak megjavulá­sáig szállítsák az elérhető utcákig a rossz készülékeket a tulajdonosok. Az elmaradt reggeli Választ kaptunk az Utas­ellátótól a Reggelizés címen megjelent cikkünkre, amely­ben megírtuk, hogy a szege­di gyorsvonaton nem volt ét­kezők ocsi, hanem csak egy kis fülkéből szolgálták ki az utasokat. A válasz szerint az étkezőkocsit műszaki hiba miatt nem tudták a szerel­vénnyel küldeni, s emiatt történt, hogy éhesen marad­tak az utasok. Hozzáteszik, hogy téves az az informá­ció, miszerint a fülkéből rö­viditalt is szolgáltattak ki. — Ezek szerint csal a sze­münk?! Babapiskéta Igaz, hogy egy választ már kaptunk — a cukrászati üzem dolgozóitól — A kis­baba panaszai című cikkünk­re, de most közöljük a Csongrád—Bács megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat vála­szát is. Mint közlik, az egyet­len babapiskótát gyártó gyárban a Győri Keksz- és Ostyagyárban 1969. év végén termelési átcsoportosítások voltak, s emiatt az idén ja­nuárban nem tudták leszál­lítani a megrendelt mennyi­séget. A nagykereskedelmi vállalat megbízottja szemé­lyesen járt a győri gyárban, hogy mielőbb megkaphassák megyénk üzletei a januárban Előszezon a Balatonon Kedvezményes áron vehe­tik igénybe a már húsvétkor üdülni vágyók a siófoki szál. lodasor, a fokihegyi és a ba. latonmáriai Touring-hotel szobáit. A Pannónia Vendég­látóipari Vállalat ugyanis március 27 és május 4. kö­zött az idén is megrendezi „hármat fizet—négyet kap" akcióját. Az eddigi gyakor­lattól eltérően azonban ez év tavaszán már nem éri kár a vendéget, ha a rossz időjárás vagy bármely egyéb ok miatt nem veszi igénybe szobáját, mert mind az elő­legért. mind a befizetett ösz. szegért olyan készpénzt he­lyettesítő utalványt kaphat, amelyet azután a vállalat | budapesti éttermeiben, éj- ; szakai szórakozóhelyein, ; vagy a Mézes Mackóban' le- ; vásárolhat. Ugyancsak a szokásosnál alacsonyabb árakkal nyit húsvétkor több balatoni ét-, terem és bar is. Így az elő­szezonban érkező vendégek már az Európa- és a Fogas­étteremben, a Borharapóban, az Éden- és a Pipacs-bárban szórakozhatnak. A kedvezményes előszezo­ni üdülés iránt máris nagy az érdeklődés. le nem szállított piskóta és keksz mennyiséget is. Ezt meg is ígérték Győrben, s reméljük, hogy hamarosan lesz piskóta a szegedi üzle­tekben a kisbabáknak. Tankötelesek nyilvántartása Országszerte befejezték azoknak a gyerekeknek a nyilvántartásba vételét, akik ez év augusztus 31-ig betöl­tik 6. életévüket, tehát tan­köteles korba lépnek. A be­íratáshoz a szülők személyi igazolványa szükséges. Ha a beíratást nem a szülő Intézi, be kel! mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivona­tát. Az új első osztályosok fel­vételéről — akárcsak a ko­fábbi években —. a kötelező, en előírt iskoláskor előtt or­vosi vizsgálat eredménye alapján döntenek. Szeged szobrai Hétvégi angyaloki képernyő Ami az emberáldozatokat illeti, A Marié Paule titka című háromreézes francia bűnügyi film bőven bele­fért a krimikeretekbe. A vasárnap délutáni befejező hatvan percre is maradt ter­mészetesen hulla, s a nagy titkolózások után az is ki­derült, a rokonszenves Fre­derlc de Pascjuale nem csi­bész, hanem nyomozótiszt: afféle francia-Angyal, hiva­tásos módra. Hogy miért nem fedte feJ kilétét már az első gyilkosságnál, s akadá­ly ozriTmeg a többit? A kér­dés annyira naiv, hogy a jól­szituált kriminézőnek eszébe sem juthat: nagy detektív­történetek nagy logikájához csak nagy logikátlanságokon át vezet az út. Ezen az úton edig a holtak száma meL­ékes olykor elhanyagolható körülmény, fi Vasárnap este újabb an­gyalok köszöntöttek be a képernyőn — már „ami fog­lalkozásukat illeti, legin­kább." Molnár Géza négy­részes filmsorozatának (őr­járat az égen) hősei fiatal repülőtiszt-jelöltek, szuper­szonikus gépek pilótanöven­dékei, égi lovasok, Princ, a katona emeleti rokonai. A film a Honvédelmi Minisz­térium megbízásából készült, tehát propagandisztikus cél­lal, a játékfilm elemeiből; vagyis a cselekmény a ki­rajzolt figurák tendenció­zusak. Első részéből ítélve á rendező Mihály fi Imrének és az operatőr Bíró Miklósnak a bravúros felvételek beállí­tása jelentette a legfőbb dol­gojt, s v»loban sikerült is nem mindennapi lelemény­nyel lélegzetelállító pillana­tokat fotografólniok. Az el­ső kockákon néhány új arc­nak örültünk, fiatal tehetsé­ges színészeknek, akik el­eddig leszorultak a magyar filmekről — így „szegedi , szemmel" Végvári Tamás- | nak, Csíkos Gábornak, Kiss Istvánnak. Sajnos az egyiket nem vet- ! ték fel a pilótaképző aka­démiára, a másik fegyelme­zetlen virtusból csukott ej­tőernyővel ért földet — így valószínűleg kimaradnak a további fejezetekből. Ott maradt viszont a két fősze­replő, Balázsovits Lajos és Huszti Péter, akiknek vár­hatóan Almási Éva kezéért is meg kell majd küzdeniük. Lehet tippelni négy hétig, ki lesz a győztes ... N„ L Vasvári Pál (1826—1849) (201.) Az egyetemek Dugonics téri központi épületé­ben áll Vasvári Pálnak, a márciusi fiatalok jeles tagjá­nak. a forradalmar történésznek mellszobra. Az alkotás készítője: Váradi (?) szobrászművész. KEDD, 1970. MÁRCIUS 17. DELMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents