Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Március 25—28-án Egyetemi fesztivál Szegeden Másodízben rendezi / meg Szegeden a József Attila Tudományegyetem KISZ bizottság március 25—28-án, a KISZ KB és a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából, a megyei és városi ifjúsági szövetség támogatásával az Egyetemi és Főiskolai Színjátszó Fesztivált. Mjnt négy esztendeje, ezúttal is az irodalmi szekciót bonyolítják le Szegeden — a képzőművészeti, fotó és filtn — Miskolcon, a folklórfesztivál Egerben, az énekzene pedig Keszthelyen lesz. Mint a tegnapi sajtótájékoztatón Ambrus György, a JATE kulturális előadója közölte, összesen 41 egyetem és főiskola mintegy 650 közreműködőjét várják a három kategóriában: a színjátszók az Ady téren erre az alkalomra már átépített Auditórium Maximumban, a vers és prózamondók a Bartók Béla Művelődési Központban, az irodalmi színpadok pedig a Dugonics téri központi épület auládban adnak randevút — ugyanitt, a központi egyetemen rendezik be a fesztivál információs irodáját is. A felszabadulási jubileum éí Lenin születésének évfordulója tiszteletére rendezett háromnapos fesztivál nyitánya március 25-én este 7 órakor kezdődik az Auditórium Maximumban, ahol dr. Kemenes Béla tanszékvezető egyetemi docens, a JATE rektorhelyettese mond üdvözlő szavakat. Ezúttal mutatja be Radnóti-emlékműsorát a JATE irodalmi színpada, Készül le a völgybe a farkas címmel, Padi István rendezésében. A fesztiválon természetesen részt vesznek a szegedi egyetemek és a tanárképző főiskola amatőr színjátszói, vers- és prózamondói is, s a különböző kategóriák zsürielnökei: Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet nyugalmazott igazgatója, Szécsi Ferenc, az Állami Déryné Színház igazgatója és Wacha Imre, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetének munkatársa. Jelezte részvételét Kovács András filmrendező is, aki kéttagú stábbal következő filmjéhez keres szereplőket. Március 26án este Debreceni Tibornak, a Népművelési Intézet főelőadójának referátumával vitát rendeznek az egyetemi amatőr színjátszásról a Liliom utcai klubban. A záróestre és díjkiosztásra március 28-án este fi órakor kerül sor a megyei tanácsház nagytermében. A résztvevő együtteseket arany, ezüst és bronz oklevelekkel minősítik ezen kívül a KISZ Központi Bizottsága, a Szeged m. j. városi tanács vb és a JATE ajánlott fel értékes különdíjakat. I. N. Kilenc ellenszavazat Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Molnár József Komárom megyei képviselő interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. A képviselő javasolta, hogy az építési szerződésekben szereplő egyéves szavatossági, illetve hároméves jótállási határidőt az alaprendeletben hosszabbítsák meg. Az országgyűlési tudósítások nem közölték az interpelláció részletes szövegét, a javaslat indokát, csupán azt, hogy „a képviselő szerint a szavatossági határidők rövidek." Nyilván Komárom megyében is több konkrét példa, esetleg sajnálatosan kialakult módszer adott ösztönzést az országos fórumon elmondott interpellációra. Mint ahogy helyi példák tömege is a probléma jogosságót igazolja. Az építkezések kivitelezésének hiányos volta miatt szinte folyamatosak a viták, döntőbírósági, bírósági eljárások. A viták okai nem egyszer a tervezés stádiumára vezethetők vissza. Ha a tervkészítés során nem veszik figyelembe az építésre használható terület talajadottságait, illetve a talajadottságokat nem viszonyítják a leendő épület méreteivel, anyagainak súlyával, 4—5 vagy ennél több év is eltelhet, míg az épület a megengedettnél jobban süllyedni kezd. Ez azzal jár, hogy főés mellékfalak megrepedez-. | nek, a padlók megsüppednek, a lakás lakhatatlanná, életveszélyessé válik. S kezdődik a vita. hogy a tervező, a kivitelező vagy a beruházó követett-e el hibát. Ilyen állapotok miatt kellett kiüríteni Lágymányoson egy egész lakóházat, Szegeden pedig karácsony táján több, a Bécsi körúti szövetkezeti lakóház földszintjén levő lakást. A Brüsszeli körúton épült társasház 45 lakástulajdonosa itta meg a levét az építés ideje alatt az építő vállalat és a beruházási vállalat között elmérgesedett viszonynak. Mégpedig úgy, hogy a beruházó nem pontosan az egyéves szavatosság1 határidejének napjáig, hanem egy héttel később tűzte ki a hibák, hiányok felmérésnek időpontját, mire az' építő vállalat visszadobta a kesztyűt azzal: miért nem az egy év lejárta előtt hívták fel mulasztásainak rendezésére. Aztán ajánlatot tett a maga okozta hibák külön, több mint százezer forint költséggel való korrigálására. A sorban épülő lakóházak műszaki átadása-átvétele alkalmával jegyzőkönyve veszik azokat a munkákat, pótlásokat, amelyeket a lakók beköltözéséig el kell végezni. Az esetek többségében ezek nagyobb részének elvégzésére mégis csak akkor kerül sor, amikor már laknak a lakásban. S ha a lakó nem tud arról, mikor érkezik a szakmunkás, illetve ideje nincs otthon várakozni, hogy jön-e vagy nem, elmarad a munka, a pótlás. Hasonló a szituáció az egyéves szavatosság alapján szükséges munkáknál is. Gyakori a szavatossági munkák elmulasztása a kapacitáshiányra való — legtöbbször nem is alaptalan — hivatkozással. Itt éktelenkednek Szegeden még mindig azok a lakóházak, amelyeknek külső festését annak idején Wallkyd-dal végezték és a szakminiszter elrendelte, hogy a kivitelező építő vállalat 1968 végéig ezeket az épületeket festesse újra más anyaggal. Olyan méretű építkezés mellett, amilyen 1—2 éve van városunkban, el is fogadható az érv, hogy nincs elég munkás a régi adósság rendezésére. De hát akkor mi van a szavatossági határidőkkel? Bondor József miniszter az interpellációra adott válaszában „kifejtette, hogy a felvetett probléma időszerű". Azt is mondotta: „Mód van arra. hogy az építtető más szavatossági időben állapodjék meg a kivitelezővel", ennek ellenére szerinte „nem szükséges az érvényben levő határidők módosítása". A •képviselő a választ csak részben fogadta el, az országgyűlés tagjai közül pedig kilencen a válasz ellen szavaztak. Ez a nyílt véleménykülönbség sok százezer állampolgár érdekét fejezi ki. Azokét, akik saját bőrükön, illetve idegállapotukon érzik, mit jelent a szavatossági munkákkal való huzavona, az örömmel birtokba vett lakás sok apró hibáján való bosszankodás, vita, nem egyszer veszekedés és pereskedés. Az is illuzórikus, hogy az építési szerződésben a szokástól eltérő hoszszabb szavatossági határidőket kössenek ki, hiszen a jelenleg monopolhelyzetben levő építőipar diktálja a feltételeket, mert válogathat a tülekedő megrendelők között. Meg aztán a jelenlegi fura rendeletek s még furább szokások alapján az a helyzet az általános, hogy az építtető — teszem fel szövetkezeti vagy társaslakóházat építtető — leendő tulajdonos, akinek a pénzén építik meg lakását, nem is köthet ki Ilyesmit a szerződésben, akkor tudja meg, hogy lakástulajdonos, mikor a kezébe adják a kulcsot. Helyette a beruházási vállalat köt szerződést s tulajdonosi jogkörébe helyezése után sem vele áll szóba a kivitelező, hanem azzal, aki a szerződést aláírta. Az a kilenc ellenszavazat sokkal súlyosabb ellentmondás. mint amennyit az országgyűlés tagjainak létszámarányában jelent. Figyelni kell erre a kilenc ellenszavazatra. mert azok a választópolgárok is könnyen mögé állhatnak, akiknek választott képviselői igent mondottak a miniszter válaszára. Kondorosi János Stúdiumok tárlata Szokásból fakadt törvénye a szegedi képzőművészeti köröknek, hogy a rajzolást, festést, szobrászatot hivatptt vezetők segédletével tanulók évenként legalább egyszgr közönség elé lépnek munkáikkal. A mihülyteleki művelődési ház kis kiállítóterme most az újszeged! November 7. művelődési központ Tábor utcában működő festőiskolájának szobrászműhelyének tanulmányaival telt meg. Napjaink népművelési szakszótárában idegenül hat a festőiskola. A képzőművészeti körök átgondolt célja nem a művésznevelés, hanem a művészetre tanítás, úgy, hogy saját tevékenységük igyekezetük segítségével jussanak el a szakkörök tagjai elmúlt korok és mai világunk művészetének megértéséhez. A mostani kiállítás nem lehet beszédes bizonyítéka sem továbblépésnek, sem visszamaradásnak, hiszen a kiállító törzstacok közül jópáran alig egy esztendeje dolgoznak a kör teremtő atmoszférájában. Dicséretképpen annyit bátran mondhatunk róluk, hogy a kiállított tanulmányok valóban komoly stúdiumok termékei. Papp Katalin, Szabó Mária, Albert Tamás, Czakó János. Juhász István. Lapis András, Szalay László és Zólyom Lajos — ők a kiállítók — munkájuk alapján is különválasztható * egyéniségek. Lapis András két szoborportréja, Czakó János Zöld feje és Csendélete mindenképpen hosszas vizsgálódásra állítja meg a látogatót, aki továbblépéskor elismerő jelzőket forgat fejében. H. D. Ilálassol a* Illetékes Szükségmegoldás Bezdán József olvasónk panaszát közöltük arról, hogy a Gelka nem ment be sáros utcájukba, és ezért nekik kellett kivinni a készüléket a kövesútig, s ott várakoztak a szervizkocsira. Mint Kónya István, a Gelka-szerviz vezetője válaszlevelében közli, kénytelenek ezt a módszert alkalmazni, mert a sáros utcákon nem tud közlekedni gépkocsijuk. Ha pedig a szerelók járkálnak gyalog, még jobban megnő a javítási idö és még több tévé-tulajdonos várakozik a szerelökre. Ez szükségmegoldás. és kérik, hogy az idö és az utak megjavulásáig szállítsák az elérhető utcákig a rossz készülékeket a tulajdonosok. Az elmaradt reggeli Választ kaptunk az Utasellátótól a Reggelizés címen megjelent cikkünkre, amelyben megírtuk, hogy a szegedi gyorsvonaton nem volt étkezők ocsi, hanem csak egy kis fülkéből szolgálták ki az utasokat. A válasz szerint az étkezőkocsit műszaki hiba miatt nem tudták a szerelvénnyel küldeni, s emiatt történt, hogy éhesen maradtak az utasok. Hozzáteszik, hogy téves az az információ, miszerint a fülkéből röviditalt is szolgáltattak ki. — Ezek szerint csal a szemünk?! Babapiskéta Igaz, hogy egy választ már kaptunk — a cukrászati üzem dolgozóitól — A kisbaba panaszai című cikkünkre, de most közöljük a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat válaszát is. Mint közlik, az egyetlen babapiskótát gyártó gyárban a Győri Keksz- és Ostyagyárban 1969. év végén termelési átcsoportosítások voltak, s emiatt az idén januárban nem tudták leszállítani a megrendelt mennyiséget. A nagykereskedelmi vállalat megbízottja személyesen járt a győri gyárban, hogy mielőbb megkaphassák megyénk üzletei a januárban Előszezon a Balatonon Kedvezményes áron vehetik igénybe a már húsvétkor üdülni vágyók a siófoki szál. lodasor, a fokihegyi és a ba. latonmáriai Touring-hotel szobáit. A Pannónia Vendéglátóipari Vállalat ugyanis március 27 és május 4. között az idén is megrendezi „hármat fizet—négyet kap" akcióját. Az eddigi gyakorlattól eltérően azonban ez év tavaszán már nem éri kár a vendéget, ha a rossz időjárás vagy bármely egyéb ok miatt nem veszi igénybe szobáját, mert mind az előlegért. mind a befizetett ösz. szegért olyan készpénzt helyettesítő utalványt kaphat, amelyet azután a vállalat | budapesti éttermeiben, éj- ; szakai szórakozóhelyein, ; vagy a Mézes Mackóban' le- ; vásárolhat. Ugyancsak a szokásosnál alacsonyabb árakkal nyit húsvétkor több balatoni ét-, terem és bar is. Így az előszezonban érkező vendégek már az Európa- és a Fogasétteremben, a Borharapóban, az Éden- és a Pipacs-bárban szórakozhatnak. A kedvezményes előszezoni üdülés iránt máris nagy az érdeklődés. le nem szállított piskóta és keksz mennyiséget is. Ezt meg is ígérték Győrben, s reméljük, hogy hamarosan lesz piskóta a szegedi üzletekben a kisbabáknak. Tankötelesek nyilvántartása Országszerte befejezték azoknak a gyerekeknek a nyilvántartásba vételét, akik ez év augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, tehát tanköteles korba lépnek. A beíratáshoz a szülők személyi igazolványa szükséges. Ha a beíratást nem a szülő Intézi, be kel! mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Az új első osztályosok felvételéről — akárcsak a kofábbi években —. a kötelező, en előírt iskoláskor előtt orvosi vizsgálat eredménye alapján döntenek. Szeged szobrai Hétvégi angyaloki képernyő Ami az emberáldozatokat illeti, A Marié Paule titka című háromreézes francia bűnügyi film bőven belefért a krimikeretekbe. A vasárnap délutáni befejező hatvan percre is maradt természetesen hulla, s a nagy titkolózások után az is kiderült, a rokonszenves Frederlc de Pascjuale nem csibész, hanem nyomozótiszt: afféle francia-Angyal, hivatásos módra. Hogy miért nem fedte feJ kilétét már az első gyilkosságnál, s akadály ozriTmeg a többit? A kérdés annyira naiv, hogy a jólszituált kriminézőnek eszébe sem juthat: nagy detektívtörténetek nagy logikájához csak nagy logikátlanságokon át vezet az út. Ezen az úton edig a holtak száma meLékes olykor elhanyagolható körülmény, fi Vasárnap este újabb angyalok köszöntöttek be a képernyőn — már „ami foglalkozásukat illeti, leginkább." Molnár Géza négyrészes filmsorozatának (őrjárat az égen) hősei fiatal repülőtiszt-jelöltek, szuperszonikus gépek pilótanövendékei, égi lovasok, Princ, a katona emeleti rokonai. A film a Honvédelmi Minisztérium megbízásából készült, tehát propagandisztikus céllal, a játékfilm elemeiből; vagyis a cselekmény a kirajzolt figurák tendenciózusak. Első részéből ítélve á rendező Mihály fi Imrének és az operatőr Bíró Miklósnak a bravúros felvételek beállítása jelentette a legfőbb dolgojt, s v»loban sikerült is nem mindennapi leleménynyel lélegzetelállító pillanatokat fotografólniok. Az első kockákon néhány új arcnak örültünk, fiatal tehetséges színészeknek, akik eleddig leszorultak a magyar filmekről — így „szegedi , szemmel" Végvári Tamás- | nak, Csíkos Gábornak, Kiss Istvánnak. Sajnos az egyiket nem vet- ! ték fel a pilótaképző akadémiára, a másik fegyelmezetlen virtusból csukott ejtőernyővel ért földet — így valószínűleg kimaradnak a további fejezetekből. Ott maradt viszont a két főszereplő, Balázsovits Lajos és Huszti Péter, akiknek várhatóan Almási Éva kezéért is meg kell majd küzdeniük. Lehet tippelni négy hétig, ki lesz a győztes ... N„ L Vasvári Pál (1826—1849) (201.) Az egyetemek Dugonics téri központi épületében áll Vasvári Pálnak, a márciusi fiatalok jeles tagjának. a forradalmar történésznek mellszobra. Az alkotás készítője: Váradi (?) szobrászművész. KEDD, 1970. MÁRCIUS 17. DELMAGYARORSZÁG 5