Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

A szolnoki Koldusopera Pollip Molnár Piroska Színházaink több mint tíz gedi színésznő, a fiatal Moléve játsszák Brecht-darab- nár Piroska vendegként játjait, de a német drámaíró szotta. Sokszínű karaktert még mindig nehéz dió a formált, árnyaltan felépített színházcsinálóknak, rende- alakításban mutatta be a zőknek, színészeknek egy- Peacock lányának alakiát, aránt. A nálunk legtöbbet s balladáit nagyon szépen játszott Brecht-darab, a énekelte. Nemcsak azért Koldusopera a kivétel. Több tapsoltunk neki szívesen, kitűnő előadását láttuk már, mert szegedi. Szülők harcai: egyiket épp itt Szegeden. A szolnoki színház pénteken este Berényi Gábor rendezésében mutatta be Brecht I népszerű zenés játékát. A produkció az összes eddigi vállalkozás tapasztalatait hasznosította. Ez.meg is látszott az előadás átgondoltságán, kiegyensúlyozottságán, Ez meg is látszott ez előadás átgondoltságán, kiegyensúlyozottságán, jó , értelemben vett rutinosságán. Érződött, hogy a rendező és a'szífiészek ismerős közegben mozogtak. A közönség magatartásán is érződött egyébként, hogy Brecht világa nem ismeretlen számunkra. Az elmúlt tíz évben nemcsak a művészek, a közönség is közelebb jutott, a német író epikus színházához. Berényi Gábor az epikus stílus keretei között tartotta az előadást, de nem komplikálta túl ezt a színjátszást. A produkció kiegyensúlyozottsága mindenekelőtt ebből következeti A szereplők között, aki különösen a groteszk motívumok kidolgozásában nyújtottak újszerűt, ismerősöket is találtunk. Solti Bertalan, Kossuth-díjas, Peacock szerepét játszotta, s Bókay Mária, aki Szegeden kezdte pályáját,Tigris Brown lányaként aratott szép sikert. Bicska Maxi bandájának tagjai között pedig ott találtuk a valamikor szintén szegedi Mucsi Sándort. ' A szegedi színészbarátok számára azonban ez a produkció mindenekelőtt azért érdekes, mert az egyik főszerepet, Polly szerepét, szeö. L. Ki tartsa el a gyereket? Sok az olyan elvált házaspár. ahol nem vitatéma a gyerek eltartása, önként fizetik, és sokszor a paragrafus biztosította összegnél többet. Sajnos,, ez a ritkább. Ha nem is kérnek bontáskor tartásdíjat az elválók. a bíróság akkor is tisztázza a gyerek megélhetésének kilátásait. A szegedi járásbíróságon 1969-ben az összes polgári perek 34 százaléka volt bonSzovjet-e st o Magyar Televízióban tóper és gyermektartási per: a 810 válóper mellett 671 tartási volt. (Ez utóbbi nerri olyan szám, ami egyértelmű lenne, hiszen benne van a házasságon kívül született gyerekek tartási pere és a régebben megítélt, de a magasabb összegé.rt a bírósághoz fordulók pereskedése is. Mindenképpen magasi számok ezek. Mutatják, hogy' nagyon Í6 sokan Igyekeznek gyerekeik gondviselésétői szabadulni, A bíróságok egyre többször ítélik meg. hogy az apánál maradt gyermek neveltetési költségeihez az, anya is járuljon hozzá. Ami viszont egészen új: lehet kérni a nyereségrészesedésből, is, amit szintén a bíróság ' ítélhet meg. 1 Szomorú, hogy alkoholista ! apák gyerekeinek a védeiMárcius 25-én szovjet estet sugároz a Magyar Televízió. A változatosan szerkesztett gazdag programban, bevezetésként egy órás összeállítás ad képet a Szovjetunió tájairól, majd friss tájékoztatás következik a szovjet tudomány legújabb eredményeiről. Ezt követően vidám zenés műsorban lépnek fel a szórakoztatás, a nevettetós legjobb szovjet művészei. Ebben a blokkban a cirkusztól az operáig mindenki találhat kedvére valót. Az esti műsor kiemelkedő darabja a Virinea című film. amely a forradalom napjaiban játszódik, s egy aszszony hősiességét mondja el magas művészi színvonalon. Képernyő Az utolsó ítéleiClementine. a péntek esti Ezek a kérdések izgatják tévéfilm hősnője nem talál- a magyar származású franja helyét az emberek közösségében — ezért eltávolítják az emberek közösségéből. Azok közé, akik szintén a törvényes kereteken kívül keresgélték a maguk sajátos helyét, s akiket az igazságszolgáltatás paragrafusai más közegben, más helyen gyűjtenek össze: a bortönben. De Clementine, utcalány sorsa nem alakulhat úgy, mint más lebukotcia írót. Vercorst, aki maga is belülről, ^ részt vevő szemtanú-közelsegéből ismerte a francia ellenállási mozgalmat. Tévéfilmre írt Clementine című novellája képernyőnkön Az utolsó Ítélet hömpölygő-címet kapta, nem indokolatlanul ugyan, de felesleges . nagydobbal táisadalmi üggyé determinálva. ráadásul a bíró szeaz mélyére átutalva azt. ami kimondatlanul ráadásul a filmben-novellában kimondva is az. társadalmi ellentó az ellenállási mozga- mondás. (Nem hinném, hogy lom harcosának számít. a gettókban asszonyok életét mentette meg hihetetlen életkedvével, a borzalmakon Shakespeare Othellójából A féltékenység ára vagy a Társadalom vétke címmel kellene tévédrámát csinálni.) A Clementine névnek-címnek is átmosolygó optimizmusé- sajáté- hangulata van, ami val. agilis szervező munkájával. S a tárgyaláson mellette, érte vallanak az egykori gettótársak. Egy év, másfél év. három év üzletszerű kéjelgésért, fiatalkorú a tévéfilm általános emberierkölcsi tartamára is rezonál. Clementine sorsa nem a munkásosztály, nem a paraszts*mégcsak nem is az értelmiség jellegzetes alakelcsábításáért — ilyesmit iának társadalmi drámája fontolgat a bíró. De hogyan kerülhetett Clementine újra a vádlottak — egyszeri, egyedi eset. az egyéni sorsú, jobb sorsra érdemes lány- külön kis kálpadjára? És hogyan ítélkez- ,váW FeIelös a társada- * - - lom? Igenis, meg nem ls. Nagy Zsolt felvétel'MoLttar Piroska, a szolnoki Polly het felette az a társadalom, melynek köztiszteletű polgáraiért,. azok életéért éppen Clementine tett oly sokat a náci halaltáborokban? P [ ^^^ Ügy látszik, még ha 6ok is a baromfi, akkor se tudják az árát 26—28 forint alá leszorítani. Most is ennyiért áron. A termelői árak alig kaptuk kilóját Nagy forgalmú piác volt tegnap is Szegeden és viszonylag olcsó árért kaphattunk zöldségfélét, káposztát, különnösen pedig az alma ára volt alacsony. A hódmezővásárhelyi kisállattenyésztő szövetkezet 500 csirkét és 200 tyúko* árult 28. illetve 24 forintért a MÉK-nél 800 darab csirke és 150 tyúk kelt el, itt viszont drágább volt a csirke 2 forinttal. A dorozsmai József Attila téesz és a szeged' Móra téesz 6ok zöldséget, burgonyát és káposztafélét hozott a mihályteleki Ül Ba k tsromfá — magas áí'éfi Élet téesz főleg burgonyát kínált, de már spenótot is hozott 10 kilót. 20 forintos különböztek a szövetkezeti araktól, talán csak a tojást adták olcsóbban. " Szabad piaci árak: Aru Ara (-tói, -ig) Tojás, db 1,20— 1,50 Burgonya, kg 2.00— 3,20 Sárgarépa, kg 230— 3.00 Gyökér, kg 5,00— 6,00 Vöröshagyma, kg 5,50— 6,00 Fokhagyma, kg 18,00—22,00 Paraj, kg Alma. kg Szőlő, kg Dió, kg Mák, kg Száraz bab, kg 20,00—22,00 3,00— 6,00 6,00— 8,00 14,00—16,00 36,00—38,00 16,00—18,00 Igen, mert többet törődhetne a Clementíne-ekkel — nem. mert senki helyett sem tehet meg mindent, a múlt érdemei nerc mentesítenek a jelen kötelességeitől. Oömölky János rendezése a kettőséget kikerült. így érezhetően nem tudja (tán nem is akarja) nyugvópontra vezetni • katarzisba oldani vagy lázftóan nyitva hagyni a párizsi utcalány históriá-r ját. De hát akkor miféle" utolsó ítéletről van szó? N. L mére is idegeneknek kell gondolni, hiszen ha a családi életközösség megvan, de a férj a pénzt italra költi, nem marad a gyereknek és a háztartásra semmi. A törvény biztosítja, hogy a vállalatnál letiltsák az átlagkereset arányos részét, A baj csak az. hogy sokan nem ismerik ezt a paragrafust, vagy félnek az iszákos férjtől az asszonyok, hiszen együtt él a család és számtalan brutalitásnak vannak kitéve enélkül ÍJS. A közelmúltbán egy 3 gyerekes szegedi anyának ítélte meg a bíróság a férj keresetének ötven százalékát Mint azt az ügyészségen megtudtuk, nemcsak az anya kérheti a kereset letiltását hanem éppen a még nagyobb családi baj elkerülésére a munkahely vezetői, a tanácsok vb titkárai és az üzemi vagy területi alkohol ellen küzdő társadalmi bizottságok is. Fontos, hogy megtegye valaki a lépést, bármennyire sz.omorú is. hogy sok gyermek számára a törvény erejével kell biztosítani a szülői gondoskodást. P. Sz. M. ma osd assu k meg «a várost! Sokáig takargatta a télapó utcáinkat, tereinket, meg ÍB tréfált bennünket' háromszor is elolvasztotta, majd újból ledobta a hóbundát. Igyeke/.gettünk — bár csak módjával — elhordani a navat, s néha rend js volt „ahol a papok táncolnak", de alapjában véve nem lehettünk elégedettek télen sem a város külsejével. Sőt, ősszel sem sőt... De ne menjünk viszszafelé, mert az biztos: ilyen sok port régen kavartak a járművek Szegeden, s annyiszor régen törülgettük szemünkből szánkból a piszkot, mint most Bűnbak a tél, valóban kegyetlenül rongált az idén: úttestjeink tátongnak, esőcsatornák sebei öntik nyakunkba a maradék vizet. ami éppen nem a tetőkön át keresett magának utat. Fáink, bokraink megtépve. A tél tehet róla, igaz, mindez igaz. De ... De máskor se „vehettük le a napirendről" a telet; máskor is ki kellett szórnunk a járdákra a fűrészport. a homokot — és máskor se várhattuk, hogy a jótékony tavaszi szél kergeti majd a Tiszába. Nekünk kellett megrendeznünk máskor is a tavaszi nagytakarítást és bizony tavaly ilyenkor is már mosták, seperték a várost. Most is seprik, sepregetik. Az a pár utcaseprő naponta végigjárja szakaszál s az így-úgy megsepert úttestszélek mellett ottmarad a járda piszkosan. Nem az ő dolguk, való igaz. A házfelügyelőké, a háztulajdonosoké —, de bárkire is fogjuk,i szemmel láthatólag senkié! Ha söpri is némelyik, a többiről tovább kergeti a szél a piszkot, és nem büntetünk senkit azért, hogy 6zemetel. vagy éppen nem takarítja azt a szakaszt, amit neki lenne kötelessége. Ecsetelgethetnénk hosszasan, idézhetnénk viharos tanácsi megbeszélésekel olvasóink leveleit — mind ezt mondják. És most már külön erre a célra alakul; üzemünk is van! — vetik fel valahányan. Igaztalanok ne legyünk: mérhetetlen sok gonddal bajlódik ez az új üzem. Nincs gép, nincs munkás. De lassan betölti már létezése harmadik hónapját is, s ha még mindig itt' tartunk, akkor valami nagy hiba van. Vagy elhamarkodott dolog volt életrehívása a feltételek megteremtése nélkül, vagy nem támogatják. Vagy'... De minek is keressünk mi magyarázatot és minek keressen az a járókelő, aki éppen nyeli a port? Azért volt szükség erre' az új üzemre, mert nem volt jó úgy. ahogy eddig volt. és éppen azt nem akartuk, hogy így fessen a város. S ha kevés is volt tavaly a városban például a mosókocsi. most még azokat se láttuk. Hol vannak? „Lerobbantak". De kit ért váratlanul. hogy a kiöregedett géppark felmondja a szolgálatot? Ügy érezzük, jogos ez a kérdés, s a városi tanácsnak is utána kellene komolyan néznie. Három hetünk van még a nagy ünnepségig, s itt vagyunk — tele ígéretekkel — a' piszkosnak, lehangolónak régen nem látott városban. Legfeljebb 3—4 nap van még gondolkodásra s aztán tenni kell valamit — akár kölcsöngépekkel, akár alkalmi r unkásokkal vagy társadalmi segítséggel —. ha nem akarJük ilyen Külsővel fogadni a 25. tavaszt! r. Szőke Mária A tél még jó erőben van Meteorológiai helyzetkép Március 15-én 1915-ben ezt a mi hegységeink hóviBudapesten csaknem 20 fo- szonyai is. Magyarországon kig emelkedett a higany szál. ugyan nincs olyan hideg, Most. vasárnap, előrelátha- mint Svédországban. és tólag örülhetnek az ország- nincs akkora havazás, mint nak azon a vidékein, ahol a Nem túlságosan vigasztaló az európai időjárás várható alakulása sem. Nálunk vasárnap estig* nyugaton erősen, másutt válhömérséklet eléri majd a 12 fokol de a nyugaton lakók 5 foknál sem számíthatnak többre. Európában ugyanis — amint erről dr. Tardos Béla. a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa adott tájékoztatást — öt magyarországnyi területen. Kaunasz. és Moszkva, illetve Kijev és Leningrád között olyan havazás kezdődött a hét végén, ami a tél közepi időjárásnak is becsületére válnék. Az az enyhülés pedig, amiről Svédországból érkezett jelentés szerint, mindössze annyi, hogy az egy-két nappal ezelőtti mínusz húsz-huszonnégy fok helyett szombaton reggel már ,.csak" mínusz tíz fokos minimumokat mértek. A tél. tehát „öregszik" ugyan, de még mindig éL és — sajnos — túlságosan jó erőben van. Bizonyítják Ukrajnától északra de a t02Óan felhős idöt várnak a Szabadság-hegyen 35, a Dobogókőn 84. a Kékestetőn 103, sőt a Galyatetőn 110— 111 centiméteres hótakaró volt szombaton. met<!orológusok. Az egyetlen „vigasz": 1883-ban március 15-én a fővárosban mínusz 7 fokot is mértek. Néprajzi szabadegyetem Július 27. és augusztus 7. és az olajipari történeti múközött elsó ízben Zalaeger- zeum. A szabadegyetem alszegen rendezik meg a nép- kaimat ad a göcseji néDÍ rajzi nyári S2abadegyete- építészei az öltözködési kul. met. Zalaegerszegen épült túra és a régi göcseji népfel ugyanis az első jelentős élet részletes megismerésere szabadtéri néprajzi gyújte- Előadás hangzik el Mamény. a göcseji falumúzeum gyarország néprajzáról is. Szeged szobrai I. István (kb* 970-975—1038) (200.) Nagy királyunk szobra a Dóm homlokzatán látható. Az 1930-ban felállított alkotás Tóth István munkája. VASÁRNAP. 1970. MÁRCIUS 15.