Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

Ktsz-ek az iskolákén A televíziót minden itsko­t&nak mozgalom a KISZÖV vezetői szerint a vártnál na­gyobb eredményeket hozott Csongrád megye kisipari szö­vetkezeteiben. Több szövet­kezet önállóan vásárolt és ajándékozott készüléket, de amelyiknek ennyire nem fu­totta, a rendelkezésére álló összeget átutalta a megyei szövetségnek, hogy több szö­vetkezet összefogásával itt vásárolják meg a televíziót. A szegediek saját vásárlású készülékeiken túl 20 ezer fo­rinttal járultak hozzá a nagy­szerű kezdeményezés sikeré­hez. A társadalmi összefo­gásból összegyűlt forintok összege megközelíti a száz­ezret. Eddig 14 iskolát aján­dékoztak meg tévével, kettőt pedig magnetofonnal, de to­vábbi három készülékre van még vásárlási lehetőségük, sót remélik, hogy az akció további eredményeket i6szül még. Tegnap délelőtt a Szegedi Egészségügyi Gyermekotthon kis lakóinak vitték el a szö­vetség vezetői a kisipari szö­vetkezetek ajándékát. Az át­adók véleménye szerint min­den kedves ünnepség továb­bi biztatás számukra, újabb készülékek vásárlására ösz­tönzi őket. 'Kövesen ís sokan vannak KLUB A LILIOM UTCÁBAN Kapa helyett kalapács 7 Egy lélekbúvár konoksága deríthetné ki, mitől vonzóbb, érdekesebb, izgalmasabb az egyetemi klubok története a mindig pillanatnyi jelenük­nél. Általában. Talán mert hagyományai vannak? Való­színű. Az egyetemi fiatalság szereti, ha megharcolhat ér­te — s a „harcnak" elég al­kalmat, lehetőséget kínált a József Attila Tudomány­egyetem Liliom utcai klub­ja. Két hónap híján éppen négy esztendeje avatta fel az egyetem rektora. Előtte két évig nem működött, az­előtt meg a Dugonics téri központi épület emeletén fogták rá két teremre, meg a folyosón felvert ping-pong asztalra és a hirtelen-büfé­pultra: egyetemi klub. Pedig az nem volt igazi; még a klub fogalmának fel­színes, küllemi jegyeit is csak pironkodva lehetett rá­illeszteni. A mostanira in­kább. Az egyetem számolt hallgatóinak igényeivel, di­cséretesen „kigazdálkodta" a HELGA EB a Him tulajdonképpen nem tartozik ebbe a rovat­ba. melynek kizárólag a já­tékfilmek ismertetése, érté­kelése a feladata. A Helga nem ilyen film. Hogy mégis írunk róla. annak egyetlen oka. hogy a filmet a sze­gedi közvélemény bizonyos izgatottsággal várta. Homá­lyos hírek érkeztek erről a nyugatnémet felvilágosító­egészségügyi filmről, s még olyanok is akadtak, akik a bemutatásával kapcsolatban botrányról beszéltek. Mielőtt ismertetnénk a filmet, mindenekelőtt azt kell elmondani róla. hogy egyáltalán nem „botrányos", vagyis nem olyan, amilyen­nek a híre után képzelné, esetleg várná a néző. Való­iában a Helga teljesen je­lentéktelen film. általános iskola: színvonalú ismeret­közlés az emberi élet kelet­kezéséről. Nagyon szolid hangvételű. izgalmat keltő újdonság alig van benne, azon az egv. filmen eddig még csakugyan nem látott képsoron kívül, amely a gverek születését mutatja be. közvetlen közelről, premier planban. Ez valóban új a filmben, s van ezenkívül még né­hány olyan mozzanat, amely­ben több-kevesebb újdonság található, mint például az embrió fejlődésének állomá­sai. de ilyen képeket azért már másutt és máskor is láthattunk már. A Helga anyagának nagv része nem más. mint kismama-tanács­adás. felkészítés a szülésre. Mindez persze nagyon fontos. De a mai világban, az orvosi ellátás és a védő­nőhálózat mai fejlettségi fo­kán filmet csinálni erról a tárgyról egy kicsit felesle­ges, legalábbis ilyen tenden­ciával. A kismamák ugyanis eb'uol a filmből ténylegesen használható ismereteket nem szerezhetnek, mert minden problémának annyi részlet­kérdése lehet és vain is, hogy ezek már csak mennyi­ségük miatt sem szerepel­hetnek a vásznon. Hát akikor kinek csinálták a filmet? Ez nem egészen világos. Talán azoknak, akiknek a szó szoros értel­mében fogalmuk sincs az emberi élet keletkezéséről, tehát a legfiatalabbaknak. vagyis azoknak, akik a Fák­lya mozi nézőterét a teg­napi előadásokon zsúfolásig megtöltötték. Sokkul izgalmasabb filmet lehetett és kellett volna ké­szíteni ebből a témából. Olvat. amelynek nem vagy nemcsak Ilyen praktikus mondanivalója van. nogv mondjuk mit egyen a szü­lésre készülő nő. A gondo­lati tartalom hiányzik a filmből. Ezért nem érdekes azoknak, akik tudnak vala­mit a szülésről. Természetesen tudjuk, hogy a film — témája és tárava miatt — ellentétes érzel­meket vált majd ki. bizto­san lesznek, akik botránvt emlegetnek vele kapcsolat­ban. Nincs igazuk. Azoknak sincs persze, akik a Helgát másféleképpen értékelik túl Ehhez a filmhez ugyanis nz átlagnézőnek — gondolom, ez a többség — a" vilagor. semmi köze nincs. ö. u Üj múzeumok — régiségekből Dr. Gamal-Muktar, az egyiptomi kulturális ügvek miniszterének helyettese bejelentette, hogv nagysza­bású nemzetközi árverésen kínálják fel eladásra az egyiptomi régiségek má­sodpéldányait. A kairól egyiptomi múzeum gyűjte­ményéből első alkalommal Osiris isten 12 ezer kis bronzszobrát adják el, va­lamint 9675 olyan szobrocs­kát, amelyeket a halottak­kal együtt temettek el. A kínálatot kilencven darab régi nyaklánc és fülbeva­ló, továbbá 657 fáraókori halotti maszk egészíti ki. Az árverés bevételéből Kairóban és Alexandriá­ban két új múzeumot épí­tenek. A kairói a világ leg­nagyobb múzeuma lesz. Az egyiptomi régiségek iránt világszerte nagy ér­deklődés nyilvánul meg. A kisteleki feketehalmi tsz lakatosipari munkához kért engedélyt a járási ta­nács végrehajtó bizottsá­gától. S mert nem hagyta jóvá a járás, á megyei vb­hez fellebbezett. Miért akar egy termelő­szövetkezet vasipari mun­kából megélni? Amikor a kormányhatározat lehetővé tette az úgynevezett mel­léküzemági tevékenységet, nem vasipari munkát aján­lott a mezőgazdasag közös üzemeinek, s a kormány I szándéka értelmében a ta­nácsok a szolgaltató jelle­gű melléküzemágak létre­hozását támogatják. A kis­telekiek viszont műanyag tárgyakat gyártottak egy ideje, s a műanyag priz­mához —, amit a kerék­párokra szerelnek — fém­munkát is kell végezniük. A szövetkezet ezt enge­dély nélkül ls elkezdte, de hogyan? „Maszekokat" dol­goztatva. A járási tanács fedezte fel egy ellenőrzés­kor, hogy engedély nélkül foglalkoznak fémmunkák­kal. a jogszabályokat még azzal is megsértették, hogy nem szakember a vezető, akit alkalmaztak. Ebben a termelőszövet­kezetben a mezőgazdasagi termeles enyhén szólva nem rózsás. Kapa-kasza helyett — ráadásul — a kalapács érdekli őket, s ez akkor is feltűnő, ha tud­ja is mindenki, hogy a mű­anyagüzemben főleg nők dolgoznak, akiknek erre a kenyérkereseti lehetőségre szükségük van. A járási tanács elutasí­totta a vasipari tevékeny­ségre beadott kérelmet, s a megyei tanács vb is így határozott, hozzátéve: ha törvényes körülményeket teremtenek, a műanyag­üzem fejlettségére való te­kintettel kérhetik újból a kistelekiek a „kalapács-en­gedélyt". T. Sz. M. Somogyi Karolvne felvétele A nagyieremben az Egyetemi Színpad próbál Liliom utcai emeletes házat: hat helyiségében, földszinti büféjeben, nagyobbacska termében meg az emeleti olvasó-, játék- és tévészo­bákban pezsgő élet indult — amíg ki nem kezdte a beteg- * ség. Egyszerűen azért, mert ez is kicsinek látszik. Az egyetem évek óta krónikus helyiséghiánnyal küzd: ami tény, a tudományos és ok­tatómunka is kárvallottja. Így a Liliom utcai klubba először az egyetemi újság szerkesztősége, utóbb az ok­tatók nyelvtanfolyama köl­tözött; a szerkesztőség két szobát „vitt el", a harmadik­ba pedig a nyelvtanfolyam táblája, asztalai hurcolkod­tak, kimozdíthatatlanul. Klubidőben nincs hova el­tenni azokat. 1 * A mikroszkóp klub így leg­feljebb a bezárt világ, az otthon illúziójával tűnik ideális környezetnek. ahol az azonos érdeklődésűek spe­ciális körökben (bélyegkör, UNESCO-kör, klasszikus­zenei kör, magnós kör) ran­devúzhatnak — óm nagyobb megmozdulásokra, szervezett politikai előadásokra, vita­fórumokhoz már szűk. Bizo­nyítja a féléves rendszeres­séggel tervezett kiállítási an­kétok, filmrendezők beszá­molóinak falakat repesztő népszerűsége — a szó leg­szorosabb értelmében. Hem­mert János kamaratárlatára. Koudcs András, Kósa Fe­renc, Nagy Attila és mások estjeire csak a korán ér­kezők jutottak be. Ambrus György, a JATE kulturáls előadója alapítás' óta Vezeti a klubot.' Vélemé­nye szerint a 150—160 főnyi, tagsági könyvvel rendelkező törzsgárda az egyetem 1800 hallgatójához képest elég ke­vés — de sokkal többet el \ sem bírnának. A hét azonos napjain ugyanazokkal az ar­cokkal találkozni — alka­lomszerűen csak néhány al­bérletben lakó egyetemista tér be tévét nézni vagy me­legedni: télen még az ud­valósra is hideg idők járnak. A tagság nem keveredik, pi­rosával jönnek, ugyanígy tá­voznak. Főiskolások, orvos­tanhallgatók elvétve talál­hatók. Tavaly szeptembertől ingyen adják ki a tagsági könyveket, azelőtt a tagdíj is riasztotta az egyetemistákat. * , Mit lehetne még tervezni az egyetemi klubba? Amb­rus György szerint előadói esteket, művészklubot, érde­kesebb embereket meghívni. Szó van arról, megint elköl­töznek: nagyobb helyiségbe. Ahol az Egyetemi. Színpad, a művészeti csoportok is ott­hont találhatnak. A jelen vi­szonyok között csupán a szín­pad tud próbálni a nagyterem­ben, s havonta felolvasóeste­ket tartanak. Ottjórtamkor is ők készültek a küszöbön­álló egyetemi színpadi na­pokra. Summa summárum: az egyetemi klub szükséges és szűkös találkozóhelye az egyetemi fiatalságnak. Befo­gadóképessége, formája, a helyiségeiben fellelhető szó­rakozási lehetőségek csak ..jobb híján"-alkalmat ígér­hetnek a szabad idő kulturált eltöltésére, ösztönző, vonzó hatása alig van. Kérdés azonban: egy esetlege® újabb költözés megoldja-e gondjai­kat. Mert csak akkor, csak úgy érdemes. Nikolényi István Képernyő A Család és társadalom legutóbbi adásáról, a Szere­lem, 1910 című műsorról szólva a napokban kéi-tiink több és jobb dokumentum­filmet a tévénézők szómára. Óhajunk szerdán kora este máris teljesült. Ismét mű­sorra tűztek ugyanis egy olvan munkát, amelyből a nyers valóság tűnt elénk: a tanyai tanítók életének nyers valósága. Ahogy a Szerelem. 1970 több, egymásnak felelgető sorsot mutatott be. Úgy a Törtvonal című^ dokumen­tumfilm irója, Végh Antal is a kontrasztteremtés szán­dékával sorolt egymás mel­lé néhány életutat. Egy olyat, amely messze elka­nyarodott az egyszier lelke­sen vállalt szolgálattól, egv Helikopterek a növényvédelemben gyümölcskultúrákat kezelik. Januárban 3600 holdat mű- lőgépekkel ..megközelíthetet­trágyázott a repülőgépes nö- len" dombos területeken levő vényvédelmi szolgálat légi­flottája. Februárban azonban leálltak, mert annyira fel­engedett a tala.i. hogy nem tudtak startolni a repülőgé­pek. A flotta idén 1.3 millió holdon látja el a talajt mű­trágyával és különféle nö­vényvédő szerekkel. A mezőgazdasági légiflotta idén új egységekkel bővül. Tavasszal hét út helikoptert vesznek át, ezekről a repü­olyat. amely a havas puse­tában tartja gazdáját, és egy olyat, amely a maga kettős­ségével egyszerre fog át ta­nyát és várost. Hogy mi vonz és mi ta­szít egy tanyai tanítót? He­lyén tartja a hivatás, a gye­rekek. a szülők szeretete, a tudat, hogyha ő nem, akkor más aligha tanítja odakint B nyelvtant, a számtant. Bú­csúzásra készteti viszont a fojtogató magány, a hetekre, hónapokra, évekre szóló el­zárkózás. az. hogv szinte semmi alkalom nincs a társ­keresésre. A Törtvonal képei meg a benne elhangzott monoló­gok erről a feloldhatatlan keltősségről vallottak. Tudjuk: a tanyai iskolák még sokáig láncolnak ma­gukhoz emberségesebb körül­pnények közé illő pedagógu­sokat. Azt Is tudjuk, hogy csak keveset lehet értük tenni; egy ajándéktelevizió. egy jutalomüdültetés nem minden. A-é viszont mindenkitől joggal elvárható, hogy a ta­nyai tanítók munkáját misz­sziónak tekintse, s ha mód­ja van ró. így is adjon hoz­zá segítseget. A. Lh Szeged szobrai Jogászok tanácskozása Gárdonyi Góio a kollektív szerződésről (1863—1922) A József Attila Tudo­mányegyetem mezőgazdasági és munkajogi tanszékének munkaközössége tegnap, csü­törtökön délután tanácsko­zást rendezett az egyetemen a vállalati munkaügyi jogá­szoknak. A kollektív szerző­dések módosításának fonto­sabfcÁ kérdéseiről dr. Nagy László tanszékvezető egyete­mi tanár tartott előadást. A vita során a törzsgárda tag­jainak jutalomszabadsága, a szabad szombat és a fizetett szabadság egyeztetésének és a részesedési alap felhasz­nálásának elveit tisztázták. A tanácskozás rámutatott a kollektív szerződés pont­jai megtartásának szükséges­ségére. A kollektív szerző­dés. ami most kerül módo­sításra, újólag rögzíti majd a dolgozók kötelességeit és jogait. (172.) A József Attila Tu­dományegyetem Ady téri épületében.' az Irodalomtör­téneti Intézet folyosóján he­lyezték el Gárdonyi Géza műkőből faragott mellszob­rát. Készítőjének neve egye­lőre ismeretlen. PÉNTEK, 1970. FEBRUÁR 13.

Next

/
Thumbnails
Contents