Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

A bizalom természetrajza Felszabadulását ünnepli Budapest. Képünkön az új Erzsébet-híd esti fényárban II Minisztertanács ülése Március l-től bérrendezés a felsőoktatási intézmé­nyekben, a vasútnál és az egészségügyi, szociális intézetekben A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: , A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő beszámolt arról a baráti lá­togatásról, amelyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint a kormány elnöke az NSZEP KB és az NDK Minisztertanácsa meghívásá­ra január 28. és 30. között az NDK-ban tett. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese beszámolt Iosif Banckal, a Román Szocialis­ta Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökhelyettesével február 3. és 5. között Nagy­váradon folytatott baráti eszmecseréjéről. A kormány ezután meghallgatta dr. Aj­tai Miklósnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének a Magyar Tudományos Akadé­mia február 3. és 5. között tartott 130.. közgyűléséről, és az Akadémia reformjáról szóló beszámolóját. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének és a nehézipari miniszternek közös előterjesztését a nép­gazdaság energia helyzetéről és energetikai fejlődésének perspektíváiról. Az előter­jesztés megállapítja, hogy a népgazdaság energiamérle­gében a harmadik ötéves terv során pozitív változások következnek be, a fogyasz­tók egyre növekvő mérték­ben választhatnak a különfé­le energiahordozók között. A munkaügyi és a műve­lődésügyi miniszter előter­jesztése alapján a Minisz­tertanács 1970. március 1-i hatállyal felemelte a felső­oktatási intézmények okta­tóinak és technikai dolgozói­nak munkabérét. A kormány határozata értelmében az ok­tatók átlaga mintegy 17 szá­zalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalékos bér­emelést kapnak. A határozat alapján a béremelést diffe­renciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtani, és olyan bérrendszert kell be­vezetni, amely meghatáro­zott időszakonként biztosítja a dolgozók automatikus bér­emelkedésének lehetőségét. A Minisztértanács határoza­ta előírja az óra- és vizsga­díjak összegének differenci­ált, átlagban mintegy kétsze­resére történő felemelését is. A munkaügyi és az egész­ségügyi miniszter előterjesz­tésére a kormány ez év már­Zűrös garázsakció Az ügy tavaly ősszel kez­dődött a szegedi Tarjánban, amikor 11 autóval rendelke­ző újdonsült szövetkezeti lakástulajdonos meg egy vállalat elhatározta, hogy házilag készít garázsokat. A tervezést magánúton végez­ték, s magánúton szerezték be az anyagot. A tagok úgy állapodtak meg. hogy a költ­ségeket egvenlqen megoszt­ják, ha kell, társadalmi mun­kát végeznek. Éppen ezért maguk közül kijelöltek egy pénztárost, s egyikük nevé­re kiváltották az építési en­gedélyt. Aztán minden el­indult a maga útján. Mivel egyikőjük építészmérnök volt. ügyesen „belefolyt" az építkezés irányításába, míg másikuk — mivel a TÜZÉP­nél dolgozott — az „anyag­beszerzésbe". A szépnek egy­általán nem nevezhető víz­és világítás nélküli épít­mény úgy december elejére elkészült. S egyszeriben el­terjedt a híre, hogy nem mindenkinek került ugyan­annyiba a pár négyzetméte­res garázshely. Furcsa mó­don nem számolt el a „szer­vező bizottság" —, mind­össze a saját maguk által megbízott pénztárostól az akció vezetője elkérte a kasszát. Telik, múlik az idő, és a kész garázsokban nem áll egyetlen autó sem. Most a tagok azzal a kéréssel for­dultak szervezőikhez, hogy végre számoljanak el, derül­jön ki, kinek mennyibe ke­rült a garázs; végre adják át a kulcsokat! De ez már nem egyszerű kérés, hiszen ügy­védet emlegetnek, s az épít­kezést több mint csalafin­tának minősítik. Summa summárum: aligha van meg közöttük az egyetértés, a bi­zalom — már a jóreggeltre, jóestére sem telik! Pedig ezek az emberek egy új lakó­telepen szomszédok, nemcsak lakásuk, hanem garázsuk után is. Tudomásunk szerint a fur­csa garázsakcióra egyetlen szerv — mondjuk az enge­délyt kiadó tanács — sem volt még idáig kíváncsi. Ez az ügy megérné az érdeklő­dést —. hiszen újabb garázs­akciókról érkeznek hírek. És érdemes lenne az ilyen szom­szédokból ellenséget csináló házilagos módszereket vég­érvényesen elkerülni. Már csak egy új lakótelep békéjéért is. Matkó István cius 1-ével felemelte a meg­szakítás nélkül működő egészségügyi és szociális iin­tézetekben. közvetlen ápolási és gondozási feladatokat vég­ző szakképzett és szakkép­zetlen ápolónők, gondozónők, segédápolónők és takarítónők bérét. A béremelést munka­köri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápoló­nőknél 200—400 forint, szak­képzetlen ápolónőknél ,150— 250 forint, takarítónőknél 100—200 forint. A kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális in­tézetben átlagosan 100 forint béremelésben kell részesíte­ni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bé­rét 1970. március 1-ével fel kell emelni. Erre a célra P árt és nép tartós és szüntelen bizalomban — ez jellemzi legin­kább történelmünk utóbbi évtizedét. Ez kamatozik a gazdaságban, a kulturális fejlődésben, a közgondolko­dásban. Ennek a bizalom­nak az eredője a magabiz­tosság, az egyéni és társa­dalmi kiegyensúlyozottság, a szerény, de egyenletes és kétségbevonhatatlan előre­haladás. De ez segít át ben­nünket kisebb-nagyobb gon­dokon és nehézségeken is. | Mert hiszen nemcsak lelke­sedést és igyekezetet, hanem megértést is ez teremt. Hi­szen a bizalom olyan politi­kai töke, olyan aranyfede­zet, amely nélkül nem kel­hetne ambíció, nem terem­hetne személyes és kollektív odaadás, nem lehetne nyílt és tiszta közélet. Nemrégiben egy tanácsko­záson a bizalomról, a biza­lom természetrajzáról beszélt a párt .első titkára. Megható Közvetlenséggel fogalmazta meg gondolatait. Mondaniva­lóját mindenki megőrizte, s azóta is hordozza és forgatja magában. A tétel ugyanis, ami az eszmefuttatásból ki­kerekedett, nem az elége­dettség summázása, hogy lám csak, így kell politikát csinálni —, hanem éppen a . figyelem fölkeltése: ezt a bizalmat szüntelenül őrizni, erősíteni, nevelgetni kell. Ha ez vitt közelebb bennünket céljainkhoz, ez marad ez­után is az erkölcsi lendítő­kerék. Ez a bizalom erős, tartós és ígéretes, de ne gon­doljuk. hogy betonból való — körülbelül ez volt Kádár Já­hos szavainak legfontosabb tanulsága. Napról napra ápolni kell, újra kell terem­teni, meg kell újítani, mert az elbizakodottság, az érzé­ketlenség nagyon megvámol­ná. Országvezető párt életé­ben csak a bizalom légköre lehet termékeny. Ha igazán mélyen végig­gondoljuk, s megszívleljük, lehetetlen kitérni a köteles­ségek megfogalmazása elől. Igen, a bizalom élő érzés, magatartás. Az őszinteség, a tájékozottság, a gondokon és a felelősségen való osztozás eredménye. Ez az oxigénje. Enélkül csak sorvadna. Napi dolgunk tehát mindig és mindenütt, hogy úgy kondi­cionáljuk a társadalmi lég­kört, hogy ennek legkedve­zőbb életfeltételeit továbbra is megteremtsük. Hogy aki a kat? Ez egyszer oda vezet, hogy kérdőjeleit előbbre te­szi. Mert az ember csak el­méletileg találkozik a nagy­betűs Politikával — életét a kisbetűs fogalmak érintik közvetlenül: a napi élmé­nyek, a napi munka, a na­pi benyomások. A bizalom is ott születik és ott él vagy ott hervad, ahol az ember naponta leckét vesz belőle. Ez a társadalrqi közérzet nem idegen helyről költözött közénk. A párt politikájá­nak tartalma és módszere teremtette. Az a közvetlen­ség, őszinteség és nyíltság, amellyel ezt a politikát az emberek elé tártuk. Az a módszer, hogy erről mindig beszéltünk és szót értettünk, odafigyeltünk a jelzésekre, a véleményekre,, s így tulaj­donképpen együtt határozta meg a politikát a párt és a nép. S ha így született a bi­zalom, akkor az ápolásával kapcsolatos tennivalók is ér­telemszerűen ugyanezek. Ez pedig egyben a politika de­mokratizmusa. Hiszen min­den demokrácia formalitássá silányul, ha csak fóruma van a szónak, az észrevételnek —, de súlya nincs. Sok politikai küzdés, agi­táció vezetett idáig, de a je­lenlegi állapotot sem lehet végesnek tekinteni. Élő, ele­ven dolog ez a bizalom — s emberség, megérzés, figyelem és türelem a napi tápláléka. Kár, hogy itt-ojt beleront néhány könnyelmű ember a közösség szájízébe és maga­tartásával bűnösen ellene munkál annak, amit egyéb­ként nap mint nap száz meg százezer közéleti, gazdasági, hivatali vezető, munkás su­gároz a közösségre, mert ezek a dolgok veszélyesek a bizalomra. Szerencsére ép­pen a bizalom erős vára ad magabiztosságot személyek­nek és közösségeknek ar­ra, hogy föllépjenek. N em foghatjuk hát fel úgy a bizalmat, mint valamiféle tartós ál­lapotot. Folyamat ez, ame­lyet nem is elégendő egy­azon szinten tartani. Mindig többre, magasabbra törünk, mindig szorozgatjuk a kíván­ságainkat — ehhez bizalom­ból is mindig több és kvali­tásban erősebb kell. Soha senkinek nem szabad elfe­lejteni még a bizalom tartós és szüntelen légkörében sem azt a summás mondatot: a bizalom nem betonból van... Sz. Simon István éves kihatásában 150 millió I politikában, a közéletben, a forint használható fel. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a vasút saját esz­közeiből évente további 75 millió foYintot biztosít a dolgozók bérszínvonalának emelésére. A bérrendzésnél a vasúti végrehajtó szolgálaton belül elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók alap­bérének emelésére kell töre­kedni, figyelembe véve a felelősség mértékét, a meg­terhelést, és a munkakörül­ményeket. A forgalmi utazó munkakörökben, ahol eddig túlórát nem fizettek, pótlék nélküli túlórát kell fizetni. Az éjszakai pótlékot — a megterhelést, a vasútvonalak és a munkakörök fontosságát figyelembe véve — átlagban mintegy háromszorosára kell felemelni. A kormány felhívta a köz­lekedés- és postaügyi mi­nisztert gondoskodjék a vas­utas dolgozók munkaidejének fokozatos csökkentéséről úgy, hogy 1970-ben a tava­lyinál^ százalékkal — mint­egy nyolc órával — alacso­nyabb legyen a munkaide­jük. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. munkában elkötelezettséget vállalt, ilyen kisugárzással éljen, dolgozzon. A szocializ­mus nemcsak kenyér meg vaj, lakás és ruha, -*- új és minden más formációban is­meretlen társadalmi közér­zet is. T udunk elszigetelt pél­dákat, amelyek ezt a bizalmat helyenként és időnként soványították. Voltak emberek, akik bűnös, könnyelmű vagy felelőtlen magatartásukkal erkölcsi robbanást okoztak egy-egy közösségben. Ám ott azelőtt sem járhatott emelt fővel a bizalom. Az ilyen helyen az általános emberi nyíltság és őszinteség helyett csak duz­zogás vagy sunyiság lapul­hatott meg. Kiszámított óva­toskodás: nehogy aknára lépjek! Sokat beszélünk a jó lég­körről, de ez a téma is oda kanyarodik. A bizalom ugyanis oszthatatlan. Nem lehet elképzelni olyan kettős helyzetet, hogy valaki biza­lommal van a párt általános politikája és a párt maga­sabb szervei iránt, de tartós kétségei maradnak afelől: vajon ott, ahol ő él és dol­gozik. jól szolgálják-e azokat a kedvére való határozató­KISZ-védnökség Az ifjúsági szövetség védnökségi mozgalmát ele­mezte csütörtöki ülésén a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága. Megállapította: a védnökségi feladatok eredményes végrehajtása növelte a KISZ tekintélyét, a fiatalok bebizonyították, hogy alkalmasak nagv jelentő­ségű feladatok megoldására. Az intéző bizottság meghatározta a közeljövő felada­tait, Eszerint az ország valamennyi, védnökséggel épülő üzemének ifjúsági brigádját csatlakozásra szólítják majd a Lenin-centenárium alkalmából április 12-én rendezendő kommunista vasárnaphoz. A NEB megvizsgálta: Javul-e a zöldség­és gyümölcsellátás? A piacra járók, az ott vá- rábbi mennyiség ötszöri* sárlók előtt ismert, hogy a városi ember általában drá­gán jut hozzá a zöldséghez, növekedéséről van szo! — jelentős mértékben a me­gyén kívülre történt. A tsz­a gyümölcshöz. Ha pedig az ek zöldség-gyümölcs boltjai­nak pedig 40,2 százaléka a megyén kívül (23,9 százaléka üzletekben néz körül, ott ritkán láthat friss árut, s ha­laszthatatlan bevásárláskor Budapesten) helyezkedik el. válogathat a fonnyadt, avagy A kísérletek tehát a még fonnyadtabb áruk kevéssé szolgálják a között, sokszor a friss áru­hoz azonos áron. Emlékszünk arra is: Szeged piacai ta­valy arról voltak nevezete­eddig helyi lakosságot. A lakosság jobb áruellá­tása érdekében a NEB több javaslatot dolgozott ki. sek. hogy drágábbak, mint megvalósításukat ajánlva a a fővárosi. Azt viszont már tsz-eknek, tsz-szöVetségek­kevesebben tudják, hogy a nek, MÉK-nek, kereskede­szegedinél is magasabb volt lemnek, s nem utolsósorban a fogyasztói árszínvonal Ma­kó és Vásárhely piacain ... Hogyan lehetne a lakos­ság érdekében az ellátást javítani? — e cél vezérelte a megyei NEB-et akkor, ami­kor ellenőrzést tartva ele­mezte a megyénkben kiala­a helyi tanácsok illetékes szerveinek. Eddig csak a MÉK kap állami támogatást a téli el­látáshoz szükséges áru rak­tározásának megoldásához. A NEB javaslata: a szub­venciót mindazon szocialista kult szabadpiaci árszínvonal szektorhoz tartozók kapják növekedése és az értékesítés meg, melyek e tevékenység­— kereslethet viszonyított — gel foglalkoznak, tehát a csökkenő tendenciájának zöldséget-gyümölcsot forgal­okait. Megyénk helyzetét ellent­mondásosság jellemzi. Is­mert, hogy a kertészeti (zöld­ség, gyümölcs) termelésben mazók azonos közgazdasági feltételek között működhes­senek. Időszerű a MÉK — tsz-törvény szerinti — ve­gyesvállalattá való átalakí­kiemelkedő helyen áll. Az tása. Ebben az esetben vár­országos termelésben terü­leti arányának mintegy két­ható, hogy a forgalmazási érdekek egybeesnek a tulaj­szeresét adja. Egyes cikkek- donosi érdekekkel. A NEB — bői, mint példái*! vörös- a partnerek ellenvetései el­hagymából 40—45 százaié- lenére — helyesli a MÉK kis­kát, az őszibarackból 30—30 kereskedelme tevékenysé­százalékát. E feltétlenül árumennyiséget termelik mi megyénkben. Ugyanez vilonokat létesítsem, ahol — mondható el a korai zöldsá- feltételezhetően — a jövőben gekről és a zöldpaprikáról nemcsak friss árut kínál el­is. Mégis az idénycikkek ösz- adásra, hanem árszabályozó szevont (piaci és bolti) fo- szerepet is tölt be. Ha a jó­két cikkber gét. Sőt, az ellátás javítása legnagyobb "érdekében szükségesnek lát­szik, hogy a MÉK újabb pa­gyasztói árszínvonala 1968­ban 7,2 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel ko­vőben a MÉK szervezetteb­ben. azaz korábban, és gyak­rabban szállítana árut a kis­rábban. s tavaly sem volt kereskedelmi boltokba, ak­sokkal különb a helyzet. Mindebből következik: me­kor ezzel versenyképesebbé tenné áruját a közvetlen gyénkber. ugyan viszonylag beszerzésekkel szemben is. elegendő mennyiségű zöldség Habár a kiskereskedelmi és gyümölcs terem, mégsem forgalomban mindössze 1—3 jó e cíkikekből a lakosság százalékot jelent a gyümölcs ellátása. Csak példaként: és a zöldség forgalmazása. Szeged lakossága évről évre az állami és a szövetkezeti nő, ugyanakkor a múlt év- vállalatok több gondot for­díthatnának erre, hiszen mind a városban, mind a falun élők egy része a bol­megelőző esztendő- tokban szokott vásárolni. Indokolt az üzletpolitikájuk ben 17 százalékkal volt ke­vesebb a piaci felhozatal zöldségből és gyümölcsből, mint a ben. Kísérletek már történtek felülvizsgálása, arra. hogy megyénk és így Legtöbbet a tsz-ek tehet­Szeged lakossága is több és nének. A NEB megállapítása jóminőségű zöldséghez, gyü- szerint célszerű lenne, ha a mölcshöz jusson, azonban jegyezni élelmiszer kiskereskedelem­nek történő közvetlen érté­kesítés növekedése — a ko­Meg kell tsz-ek újabb, közösen üze­hogy az meltetett boltokat nyitnának a megye városaiban, közsé­gedben. U A. PÉNTEK, 1970. FEBRUÁR 13. DÉLMAGYARORSZÁS

Next

/
Thumbnails
Contents