Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
A bizalom természetrajza Felszabadulását ünnepli Budapest. Képünkön az új Erzsébet-híd esti fényárban II Minisztertanács ülése Március l-től bérrendezés a felsőoktatási intézményekben, a vasútnál és az egészségügyi, szociális intézetekben A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: , A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő beszámolt arról a baráti látogatásról, amelyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint a kormány elnöke az NSZEP KB és az NDK Minisztertanácsa meghívására január 28. és 30. között az NDK-ban tett. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Iosif Banckal, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesével február 3. és 5. között Nagyváradon folytatott baráti eszmecseréjéről. A kormány ezután meghallgatta dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének a Magyar Tudományos Akadémia február 3. és 5. között tartott 130.. közgyűléséről, és az Akadémia reformjáról szóló beszámolóját. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének és a nehézipari miniszternek közös előterjesztését a népgazdaság energia helyzetéről és energetikai fejlődésének perspektíváiról. Az előterjesztés megállapítja, hogy a népgazdaság energiamérlegében a harmadik ötéves terv során pozitív változások következnek be, a fogyasztók egyre növekvő mértékben választhatnak a különféle energiahordozók között. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács 1970. március 1-i hatállyal felemelte a felsőoktatási intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak munkabérét. A kormány határozata értelmében az oktatók átlaga mintegy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalékos béremelést kapnak. A határozat alapján a béremelést differenciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtani, és olyan bérrendszert kell bevezetni, amely meghatározott időszakonként biztosítja a dolgozók automatikus béremelkedésének lehetőségét. A Minisztértanács határozata előírja az óra- és vizsgadíjak összegének differenciált, átlagban mintegy kétszeresére történő felemelését is. A munkaügyi és az egészségügyi miniszter előterjesztésére a kormány ez év márZűrös garázsakció Az ügy tavaly ősszel kezdődött a szegedi Tarjánban, amikor 11 autóval rendelkező újdonsült szövetkezeti lakástulajdonos meg egy vállalat elhatározta, hogy házilag készít garázsokat. A tervezést magánúton végezték, s magánúton szerezték be az anyagot. A tagok úgy állapodtak meg. hogy a költségeket egvenlqen megosztják, ha kell, társadalmi munkát végeznek. Éppen ezért maguk közül kijelöltek egy pénztárost, s egyikük nevére kiváltották az építési engedélyt. Aztán minden elindult a maga útján. Mivel egyikőjük építészmérnök volt. ügyesen „belefolyt" az építkezés irányításába, míg másikuk — mivel a TÜZÉPnél dolgozott — az „anyagbeszerzésbe". A szépnek egyáltalán nem nevezhető vízés világítás nélküli építmény úgy december elejére elkészült. S egyszeriben elterjedt a híre, hogy nem mindenkinek került ugyanannyiba a pár négyzetméteres garázshely. Furcsa módon nem számolt el a „szervező bizottság" —, mindössze a saját maguk által megbízott pénztárostól az akció vezetője elkérte a kasszát. Telik, múlik az idő, és a kész garázsokban nem áll egyetlen autó sem. Most a tagok azzal a kéréssel fordultak szervezőikhez, hogy végre számoljanak el, derüljön ki, kinek mennyibe került a garázs; végre adják át a kulcsokat! De ez már nem egyszerű kérés, hiszen ügyvédet emlegetnek, s az építkezést több mint csalafintának minősítik. Summa summárum: aligha van meg közöttük az egyetértés, a bizalom — már a jóreggeltre, jóestére sem telik! Pedig ezek az emberek egy új lakótelepen szomszédok, nemcsak lakásuk, hanem garázsuk után is. Tudomásunk szerint a furcsa garázsakcióra egyetlen szerv — mondjuk az engedélyt kiadó tanács — sem volt még idáig kíváncsi. Ez az ügy megérné az érdeklődést —. hiszen újabb garázsakciókról érkeznek hírek. És érdemes lenne az ilyen szomszédokból ellenséget csináló házilagos módszereket végérvényesen elkerülni. Már csak egy új lakótelep békéjéért is. Matkó István cius 1-ével felemelte a megszakítás nélkül működő egészségügyi és szociális iintézetekben. közvetlen ápolási és gondozási feladatokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gondozónők, segédápolónők és takarítónők bérét. A béremelést munkaköri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápolónőknél 200—400 forint, szakképzetlen ápolónőknél ,150— 250 forint, takarítónőknél 100—200 forint. A kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális intézetben átlagosan 100 forint béremelésben kell részesíteni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bérét 1970. március 1-ével fel kell emelni. Erre a célra P árt és nép tartós és szüntelen bizalomban — ez jellemzi leginkább történelmünk utóbbi évtizedét. Ez kamatozik a gazdaságban, a kulturális fejlődésben, a közgondolkodásban. Ennek a bizalomnak az eredője a magabiztosság, az egyéni és társadalmi kiegyensúlyozottság, a szerény, de egyenletes és kétségbevonhatatlan előrehaladás. De ez segít át bennünket kisebb-nagyobb gondokon és nehézségeken is. | Mert hiszen nemcsak lelkesedést és igyekezetet, hanem megértést is ez teremt. Hiszen a bizalom olyan politikai töke, olyan aranyfedezet, amely nélkül nem kelhetne ambíció, nem teremhetne személyes és kollektív odaadás, nem lehetne nyílt és tiszta közélet. Nemrégiben egy tanácskozáson a bizalomról, a bizalom természetrajzáról beszélt a párt .első titkára. Megható Közvetlenséggel fogalmazta meg gondolatait. Mondanivalóját mindenki megőrizte, s azóta is hordozza és forgatja magában. A tétel ugyanis, ami az eszmefuttatásból kikerekedett, nem az elégedettség summázása, hogy lám csak, így kell politikát csinálni —, hanem éppen a . figyelem fölkeltése: ezt a bizalmat szüntelenül őrizni, erősíteni, nevelgetni kell. Ha ez vitt közelebb bennünket céljainkhoz, ez marad ezután is az erkölcsi lendítőkerék. Ez a bizalom erős, tartós és ígéretes, de ne gondoljuk. hogy betonból való — körülbelül ez volt Kádár Jáhos szavainak legfontosabb tanulsága. Napról napra ápolni kell, újra kell teremteni, meg kell újítani, mert az elbizakodottság, az érzéketlenség nagyon megvámolná. Országvezető párt életében csak a bizalom légköre lehet termékeny. Ha igazán mélyen végiggondoljuk, s megszívleljük, lehetetlen kitérni a kötelességek megfogalmazása elől. Igen, a bizalom élő érzés, magatartás. Az őszinteség, a tájékozottság, a gondokon és a felelősségen való osztozás eredménye. Ez az oxigénje. Enélkül csak sorvadna. Napi dolgunk tehát mindig és mindenütt, hogy úgy kondicionáljuk a társadalmi légkört, hogy ennek legkedvezőbb életfeltételeit továbbra is megteremtsük. Hogy aki a kat? Ez egyszer oda vezet, hogy kérdőjeleit előbbre teszi. Mert az ember csak elméletileg találkozik a nagybetűs Politikával — életét a kisbetűs fogalmak érintik közvetlenül: a napi élmények, a napi munka, a napi benyomások. A bizalom is ott születik és ott él vagy ott hervad, ahol az ember naponta leckét vesz belőle. Ez a társadalrqi közérzet nem idegen helyről költözött közénk. A párt politikájának tartalma és módszere teremtette. Az a közvetlenség, őszinteség és nyíltság, amellyel ezt a politikát az emberek elé tártuk. Az a módszer, hogy erről mindig beszéltünk és szót értettünk, odafigyeltünk a jelzésekre, a véleményekre,, s így tulajdonképpen együtt határozta meg a politikát a párt és a nép. S ha így született a bizalom, akkor az ápolásával kapcsolatos tennivalók is értelemszerűen ugyanezek. Ez pedig egyben a politika demokratizmusa. Hiszen minden demokrácia formalitássá silányul, ha csak fóruma van a szónak, az észrevételnek —, de súlya nincs. Sok politikai küzdés, agitáció vezetett idáig, de a jelenlegi állapotot sem lehet végesnek tekinteni. Élő, eleven dolog ez a bizalom — s emberség, megérzés, figyelem és türelem a napi tápláléka. Kár, hogy itt-ojt beleront néhány könnyelmű ember a közösség szájízébe és magatartásával bűnösen ellene munkál annak, amit egyébként nap mint nap száz meg százezer közéleti, gazdasági, hivatali vezető, munkás sugároz a közösségre, mert ezek a dolgok veszélyesek a bizalomra. Szerencsére éppen a bizalom erős vára ad magabiztosságot személyeknek és közösségeknek arra, hogy föllépjenek. N em foghatjuk hát fel úgy a bizalmat, mint valamiféle tartós állapotot. Folyamat ez, amelyet nem is elégendő egyazon szinten tartani. Mindig többre, magasabbra törünk, mindig szorozgatjuk a kívánságainkat — ehhez bizalomból is mindig több és kvalitásban erősebb kell. Soha senkinek nem szabad elfelejteni még a bizalom tartós és szüntelen légkörében sem azt a summás mondatot: a bizalom nem betonból van... Sz. Simon István éves kihatásában 150 millió I politikában, a közéletben, a forint használható fel. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a vasút saját eszközeiből évente további 75 millió foYintot biztosít a dolgozók bérszínvonalának emelésére. A bérrendzésnél a vasúti végrehajtó szolgálaton belül elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók alapbérének emelésére kell törekedni, figyelembe véve a felelősség mértékét, a megterhelést, és a munkakörülményeket. A forgalmi utazó munkakörökben, ahol eddig túlórát nem fizettek, pótlék nélküli túlórát kell fizetni. Az éjszakai pótlékot — a megterhelést, a vasútvonalak és a munkakörök fontosságát figyelembe véve — átlagban mintegy háromszorosára kell felemelni. A kormány felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert gondoskodjék a vasutas dolgozók munkaidejének fokozatos csökkentéséről úgy, hogy 1970-ben a tavalyinál^ százalékkal — mintegy nyolc órával — alacsonyabb legyen a munkaidejük. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. munkában elkötelezettséget vállalt, ilyen kisugárzással éljen, dolgozzon. A szocializmus nemcsak kenyér meg vaj, lakás és ruha, -*- új és minden más formációban ismeretlen társadalmi közérzet is. T udunk elszigetelt példákat, amelyek ezt a bizalmat helyenként és időnként soványították. Voltak emberek, akik bűnös, könnyelmű vagy felelőtlen magatartásukkal erkölcsi robbanást okoztak egy-egy közösségben. Ám ott azelőtt sem járhatott emelt fővel a bizalom. Az ilyen helyen az általános emberi nyíltság és őszinteség helyett csak duzzogás vagy sunyiság lapulhatott meg. Kiszámított óvatoskodás: nehogy aknára lépjek! Sokat beszélünk a jó légkörről, de ez a téma is oda kanyarodik. A bizalom ugyanis oszthatatlan. Nem lehet elképzelni olyan kettős helyzetet, hogy valaki bizalommal van a párt általános politikája és a párt magasabb szervei iránt, de tartós kétségei maradnak afelől: vajon ott, ahol ő él és dolgozik. jól szolgálják-e azokat a kedvére való határozatóKISZ-védnökség Az ifjúsági szövetség védnökségi mozgalmát elemezte csütörtöki ülésén a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága. Megállapította: a védnökségi feladatok eredményes végrehajtása növelte a KISZ tekintélyét, a fiatalok bebizonyították, hogy alkalmasak nagv jelentőségű feladatok megoldására. Az intéző bizottság meghatározta a közeljövő feladatait, Eszerint az ország valamennyi, védnökséggel épülő üzemének ifjúsági brigádját csatlakozásra szólítják majd a Lenin-centenárium alkalmából április 12-én rendezendő kommunista vasárnaphoz. A NEB megvizsgálta: Javul-e a zöldségés gyümölcsellátás? A piacra járók, az ott vá- rábbi mennyiség ötszöri* sárlók előtt ismert, hogy a városi ember általában drágán jut hozzá a zöldséghez, növekedéséről van szo! — jelentős mértékben a megyén kívülre történt. A tsza gyümölcshöz. Ha pedig az ek zöldség-gyümölcs boltjainak pedig 40,2 százaléka a megyén kívül (23,9 százaléka üzletekben néz körül, ott ritkán láthat friss árut, s halaszthatatlan bevásárláskor Budapesten) helyezkedik el. válogathat a fonnyadt, avagy A kísérletek tehát a még fonnyadtabb áruk kevéssé szolgálják a között, sokszor a friss áruhoz azonos áron. Emlékszünk arra is: Szeged piacai tavaly arról voltak nevezeteeddig helyi lakosságot. A lakosság jobb áruellátása érdekében a NEB több javaslatot dolgozott ki. sek. hogy drágábbak, mint megvalósításukat ajánlva a a fővárosi. Azt viszont már tsz-eknek, tsz-szöVetségekkevesebben tudják, hogy a nek, MÉK-nek, kereskedeszegedinél is magasabb volt lemnek, s nem utolsósorban a fogyasztói árszínvonal Makó és Vásárhely piacain ... Hogyan lehetne a lakosság érdekében az ellátást javítani? — e cél vezérelte a megyei NEB-et akkor, amikor ellenőrzést tartva elemezte a megyénkben kialaa helyi tanácsok illetékes szerveinek. Eddig csak a MÉK kap állami támogatást a téli ellátáshoz szükséges áru raktározásának megoldásához. A NEB javaslata: a szubvenciót mindazon szocialista kult szabadpiaci árszínvonal szektorhoz tartozók kapják növekedése és az értékesítés meg, melyek e tevékenység— kereslethet viszonyított — gel foglalkoznak, tehát a csökkenő tendenciájának zöldséget-gyümölcsot forgalokait. Megyénk helyzetét ellentmondásosság jellemzi. Ismert, hogy a kertészeti (zöldség, gyümölcs) termelésben mazók azonos közgazdasági feltételek között működhessenek. Időszerű a MÉK — tsz-törvény szerinti — vegyesvállalattá való átalakíkiemelkedő helyen áll. Az tása. Ebben az esetben várországos termelésben területi arányának mintegy kétható, hogy a forgalmazási érdekek egybeesnek a tulajszeresét adja. Egyes cikkek- donosi érdekekkel. A NEB — bői, mint példái*! vörös- a partnerek ellenvetései elhagymából 40—45 százaié- lenére — helyesli a MÉK kiskát, az őszibarackból 30—30 kereskedelme tevékenysészázalékát. E feltétlenül árumennyiséget termelik mi megyénkben. Ugyanez vilonokat létesítsem, ahol — mondható el a korai zöldsá- feltételezhetően — a jövőben gekről és a zöldpaprikáról nemcsak friss árut kínál elis. Mégis az idénycikkek ösz- adásra, hanem árszabályozó szevont (piaci és bolti) fo- szerepet is tölt be. Ha a jókét cikkber gét. Sőt, az ellátás javítása legnagyobb "érdekében szükségesnek látszik, hogy a MÉK újabb pagyasztói árszínvonala 1968ban 7,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel kovőben a MÉK szervezettebben. azaz korábban, és gyakrabban szállítana árut a kisrábban. s tavaly sem volt kereskedelmi boltokba, aksokkal különb a helyzet. Mindebből következik: mekor ezzel versenyképesebbé tenné áruját a közvetlen gyénkber. ugyan viszonylag beszerzésekkel szemben is. elegendő mennyiségű zöldség Habár a kiskereskedelmi és gyümölcs terem, mégsem forgalomban mindössze 1—3 jó e cíkikekből a lakosság százalékot jelent a gyümölcs ellátása. Csak példaként: és a zöldség forgalmazása. Szeged lakossága évről évre az állami és a szövetkezeti nő, ugyanakkor a múlt év- vállalatok több gondot fordíthatnának erre, hiszen mind a városban, mind a falun élők egy része a bolmegelőző esztendő- tokban szokott vásárolni. Indokolt az üzletpolitikájuk ben 17 százalékkal volt kevesebb a piaci felhozatal zöldségből és gyümölcsből, mint a ben. Kísérletek már történtek felülvizsgálása, arra. hogy megyénk és így Legtöbbet a tsz-ek tehetSzeged lakossága is több és nének. A NEB megállapítása jóminőségű zöldséghez, gyü- szerint célszerű lenne, ha a mölcshöz jusson, azonban jegyezni élelmiszer kiskereskedelemnek történő közvetlen értékesítés növekedése — a koMeg kell tsz-ek újabb, közösen üzehogy az meltetett boltokat nyitnának a megye városaiban, községedben. U A. PÉNTEK, 1970. FEBRUÁR 13. DÉLMAGYARORSZÁS