Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

Várasiasodnnk Divatos kifejezés manapság az urbanizáció. Halljuk beszélgetés közben, olvassuk az újságban, s akarva, akaratlanul megfigyeljük az így jelzett folyamat különböző jellemjegyeit. Arra, hogy nemcsak lakóhelyként, <le festői témaként is egyre vonzóbb a város, az újságíróklub Művészklubjának hétfő esti foglalkozásán derült fény. Szűcs Árpád, a fiatalabb szegedi festőnemzedék tehetséges tagja mutatkozott be ekkor újabb munkáival, s Kulka Eszter kérdéseire válaszolva szóban ls elmondotta, hogy szamara nemcsak lakóhely, de elsőszámú téma is a város, Különösen azóta, hogy az elmúlt nyáron megjárta New Yorkot, amelynek felhőkurcoló-rengetege még sokáig jelent számára újabb es újabb festenlvalót Az elkerülhetetlen és egyre gyorsabb városiasodásról szólt az est másik közreműködője, Konrád György budapesti szociológus is, aki a közelmúltban megjelent A látogató című regényével tette ismertté a nevét ö dr. Vágvölgyi András egyetemi adjunktus kérdéseire felelve fejtette kl nézeteit az urbanizációról, s hangoztatta, hogy miképp válik századunkban egyre vonzóbbá a város. A modern népvándorlás fő okaként az ipar nagyfokú koncentrálódását jelölte meg, amely folyamat megállíthatatlan, természetes, s amely egy országon belül szükségszerűen alakit ki néhány nagy települési gócot. Mint mondotta, hazánk egyik ilyen nagy vonzóerejű, gyorsan fejlődő ipari és kulturális centnama — Szeged. A. L. Hat perc Németh Lászlóval A körülmények sem biztattak. Németh László a premier délelőttjén érkezett, a fogadást kora délutánra tették: közben, a programok előtt és után szigorú pihenés. Maradt tehát a fogadás, a házigazdák udvariasan ígértek segítséget, ha csak mód van rá, úgy rendezik el a dolgokat, hogy 5—10 percet külön szobában feltétlenül beszélgethessünk. Rádiós kollegám a vállra akasztott kis készülékkel, magam papírral és ceruzával vártuk a „bevetést" némi izgalommal, mert állítólag Németh László „nehéz Interjúalany", ritkán nyilatkozik. Kollegám emlékezete szerint a rádió archlvtárában sincs még hangszalagja. Nem így történt. Igaz, a rendelkezésünkre bocsátott .,sajtóidőt" kínos-precízen betartották, úgyhogy Németh László ott ült velünk hat percig a vásárhelyi tanács egyik termében, készséggel, érdeklődéssel, válaszolt kérdéseinkre, miközben kollegám a mikrofonnal, én a jegyzeteimmel hallgattuk, Mit tehettünk, amit mondott, leírtuk, Illetve magnóra vettük, aztán szépen, testvé' riesen megosztoztunk rajta. Az író először regényelnek, drámáinak nőalakjairól beszélt. — Drámáim egyik hibájául róják fel, hogy nincsenek igazi nőfiguráim. Ugyanakkor a legsikeresebb regények központi alakjai nők; ahol férfiak, azok általában nem sikerültek, Ennek oka: regényeimben szeretek kozmikus elemeket használni, apró vonásokon át kibontani valami mitikus dolgot — erre alkalmasabb a nő. A férfi a cselekvés, az alkotás hőse, a nő az észrevétlen apró árnyalatok kifejezője. Ha az író részleteket gyűjt, Inkább nőt ábrázol. Az én nőalakjaim lázadnak, miként Égető Eszter, regényeim nő-hősednek „boldog őse" is egyfajta időtlen boldogság nevében lázad. Hozzá vezethető viszsza az Irgalom hőse is. (Knyedi Zoitan /elvétele) Németh László dedikál Ezután a pedagógus feladatáról kérdeztük. — Sajnos nem elég nagy a presztízsük. Máshová nem való anyagból válogatnak, nem elég a társadalmi, emberi tekintélyük. Pedig ma fontosabb a pedagógus pálya, mint bármikor; az iskola a nemzet központi Intézménye lett, s a pedagógus nem nagyon tud megfelelni a felelősségteljes követelményeknek. Egy-egy tanár a maga szűkebb körében termékeny munkát tud végezni — de általában csak az idősebbek. A fiatalok könnyen feladják a harcot, más hivatás után néznek. Végezetül — az Idő sürgetett — arról a vonzalomról érdeklődtem, ami a „természettudományok műkedvelőjét'' Semmelwelshez vezette. — Az írás ördögében nem folytattam a Galilei és A két Bolyai természettudományos vonalát. Semmelweis alakja, munkássága inkább csak alkalmat adott a dráma gondolati tartarmához. Biztosan ezt tartják majd elégtelennek benne, hogy Semmelweisről Írtam, szakmai vonatkozások nélkül. * Az idő letett, Németh Lászlót a szomszédos teremben, a vásárhelyi tanács vb elnökénél tekintélyes vendégsereg várta, s egyébként ls néhány óra valasztott már el u premiertől. A szegedi színház művészei az Író darabjaiban játszott figurákat elevenítették fel; Bicskey Károly széles gesztusokkal fejtegette, már nyolc Németh László-drámában játszott, mire az író csípősen fűzte hozzá: „úgy mondod, mint aki nagy mártíromságot vállalt". Végül megegyezlek: a következő tíz Németh László-hőst is eljátssza, s a HÖ esztendős író megadóan bólintott, ö se bánná ,,. Nikolényl István Szmog-gyárak Türelmes kutatók bebizonyították, hogy a mai nagyvárosok levegője mar-mór halálos „merget" jelent az élőlények száméra. A pipáló kéménvek. az alattomosan füstölő konvektorkürtök és autó kipufogók, az oxigént emésztő kaznnok egyre elviselhetetlenebbé teszik az életet. Éopen ezért a nagyvárosokban rendszeresen ellenőrzik a levegőt s hatóságilag fékezik meg a „gáztámadóst" előidéző gépeket, berendezéseket. Kár, hogy nem nagy sikerrel! Szeged szemmel láthatólag városlasodik — s ez levegőjével is bizonyítható A terebélyesedő ipar, a szaporodó járművek és gépek növekvő ütemben gyártják a füstöt, amellyel aztán kialakul a füstköd — a szmog. Például az autóbuszok, nehéz teherautók adagolóit újabban túl nagyvonalúan szabályozzák be a szerelők, és ennek utcákat elborító olajfüst lesz az „eredménye". A gáztüzelés alkalmazása ís két meglehetősen különböző következménnyel járt: megismertük a rosszul működő konvektorok és kazánok árasztotta szédítő szagokat — ám ugyanakkor kevesebb lett a gomolygó füstöt eresztő kémény. Talán mert a kevesebből Jobban kitűnik — a megmaradottak alaposan kitesznek magukért! A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége, ritkábban a szalámigyár, a gumijavító ktsz kéménye szinte ontja a vastag fekete füstfelhőt. A cipőgyár kéménye oly sikeresen műveli a városfüstölést, hogy az általa klbocsá. tott koromból még a Széchenyi téri sétálókra ls jut — megfelelő szélirány esetén. (Persze a koromszemcsék eredetét nehéz lenne egyértelműen bizonyítani — azt viszont könnyű, hogy a korom nagy pelyhekben hull a rérre. Belenyugodtunk abba. hogy mindannyiunkat füstszívásra ítéltek? Nem — a szmog-gyárakat kell leszoktatni a levegőszennyezésről, Például úgy, hogy a kéményekre szűrőberendezést szereljenek vagy a meglevőket használják; a Diesel-motorokat még jobban szabályozzák. Matkó István A kisbaba panasza A szülők „Én egy nyolchónapos kisfiú vagyok, aki még írni nem tud, ezért apukámat kértem meg arra, hogy írja meg a szerkesztő bácsiknak az én bánatomat. Napi étrendem nagy részét baK

. - „ , . bapiskótával szeretné tálalit tehetünk * ni anyuka, de Szegeden II laiiVIUll*. olyan ritkán kapható, hogy szinte csodának számít, ha apuka meg tudja szerezni. Az élelmiszer- és édességboltokban az eladó bácsik azt mondják apukámnak, hogy ők rendelnek ugyan, de nem szállítanak nekik. En Odessza lakónegyedi új otthonom ablakából örömmel szemlélgetem a gyermekáldást, amellyel fiatalabb évjáratú lakótársaim az ú! világrendet épitő társadalmat erősítgetik. Nemcsak azért örülök, mert ez a tény nagyban hozzájárul a demográfiai mérleg pozitív oldalának erősödéséhez, hanem azért ls. mert alkatomnál fogva nagyon szeretem a gyereket. Természetes, hogy e tulajdonságom következtében megértem az aprók és nagyobbacskák szórakozásait, sok becsontoeodott felnőttel ellentétben nagyokat szórakozom például azon, ha a kicsinyek meglovagolják Madarassy Walter szép fekvő nőszobrát, vagy ha nekifognak és telerajzolják a járda, a kocsiút sima aszfaltját csapongó képzeletük különböző figuráival. Még az se boszszant túlságosan — bár nem bánnám, ha a tisztelt szülők közbelépnének —. ha az iskolások, hazatérve törvényesen kötelező foglalkozásukból. az ebéd utáni szundikálás perceiben bömbölő hangerővel hallgatják kedvenceik tánczenei felvételeit. Valami azonban nem tetszik, s ezt sietek — talán még kellő időben — a sajtó nagy nyilvánossága előtt is megjegyezni. A gyerekek, a fellazult ellenőrzést kihasználva. egyre több veszélyes játékot eszelnek ki — nemcsak itt. az odesszatelepi házak között, hanem azt hiszem. valamennyi új lakónegyedünkben. Nem pusztán arra gondolok itt. hogy különböző rugó, dobó alkalmatosságokkal veszélyeztetik az ablakokat, sárbombákkal éktelenitik el a falakat, hanem arra, hogy ellenőrizetlen játékaik közé egyre több olyan elem keveredik, amely testi épségüket veszelyezteti. A krimikből tanult „hősi" harcok eszközei közül kiszemelték például a dárdát, hosszú botokat készítenek, döfködnek egymás felé, csoda, hogy — tudomásom szerint — eddig nem e6ett komolyabb kár a szemükben, vagy más neme6 szervükben. S nem tudom, hogyan alakul itt majd tavasszal a zöldterületek sorsa. Látom, hogy a tanács nagy gondot és sok pénzt fordít arra, hogy ez az új lakótelep szép legyen, de vajon elég gondot fordítanak-e a szülők arra, hogv a gyerekek is megbecsüljék esztétikai értékeinket. Dunaújvárosban hallottam néhány esztendővel ezelőtt, hogy az ifjúsági szervezet és a népfront gyerek rendfenntartó brigádokat szervezett, egyszer azt javasolta az egyik városvezető. próbáljak átvágni ezen és ezen a füves területen — megtettem, de alig léptem hármat, már odafutott egy nagyon kedves kisfiú és megkért, hogy fáradjak ki az aszfaltos útra. Közeledik a tavasz, erre ls kell gondolnunk, de mindenek előtt arra. hogy a szülők ne csak a gyerekek iskolai dolgai iránt érdeklődjenek, hanem a maguk és társaik, a közösség értékeinek, biztonságának tiszteletben tartására is megtanítsák őket. Akárhogyan vesszük is. a gyerekekért minden vonatkozásban és elsősorban a szülők a felelősek, a felelősség pedig nemcsak a lakótársak határáig terjed, hanem kötelezően fennáll az egész társadalommal szemben. Ormos Gerö Visszahívták tisztségéből A mezőcsáti járási tanács fegyelmi vizsgálatot indított Gál Endre, a Borsod megyei Tiszabábolna közság tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke ellen. A vizsgálat során megállapították, hogy az állami tulajdont felületesen kezelte, az aszal kapcsolatoa anyagszámadásokat pontatlanul vezette, az ellenőrzéseket sorozatosan' elmulasztotta, emiatt a magasabb vezetőállás betöltésére alkalmatlanná vált. Ezért a járási tanács fegyelmi büntetéssel visszahívta Gál Endrét a község éléről A Borsod megyei tanács vb a fegyelmi büntetést helybenhagyta. Hadd mondjuk el — és ne vegyék öndicséretnek —, hogy kaptunk egy kedves és egyetértő levelet február 5én Kis bosszúság vagy nagy? címmel megjelent Írásunkra. Ebben azt fejtegettük, hogy sok a panasz a közlekedés dolgozóira és bizony nem tartjuk igazságosnak, hogy apró-cseprő dolgok miatt meghurcoljunk a közvélemény előtt különben bizonyára jól dolgozó embereket. Nos, róluk szól Marancsik Istvánné (Petőfitelep, Göndör sor 10.) olvasónk levele, hozzátéve, hogy nincs rokona, sem ismerőse a közlekedési dolgozók között, de az mégiscsak igen boszszantja, hogy például olyan vonalon, ahol 5 percenként jár a villamos és nem várják meg az utast, az Illető az 5 perc veszteségidő miatt képes egy órát eltölteni, hogv megírja „sérelmét" a Délmagvarnuk. Azt kéri tőlünk,. kezeljük úgy a leveleket, hogy a panaszosok sem angyalok. Nem véletlenül részleteztük ezt, mert szeretnénk ennek kapcsán elmondani, hogy ismét sok olyan levelet kaptunk, amelyet kénytelenek vagyunk pár soros levél után az irattárba tenni, Például sok a panasz az IKV-ra, nemegyszer mellékelve már az ingatlankezelő válasza ls vagy szakvéleménye, hogy ekkor vagy akkor tudják csak a munkát vállalni. Mit tehetünk mi, mit remélnek Ilyen esetben tőlünk a panaszosok? Senkit nem akarunk megsérteni, de mi nem tudjuk sem a tetőt megjavítani, de még csak a vállalatot sem rábírni arra, hogy kapacitásán felül és azonnal, sürgősen intézze el az olvasó panaszát, holott ő ls csak egy a többi panaszos közül, s a többlek bűnhődjenek azért, mert türelmesen várnak. Persze vannak kivételes esetek, és igyekszünk is mindig segíteni a bajba jutottakon. De azt kérjük, hogy akkor forduljanak a szerkesztőséghez, ha már saját maguk nem tudják elintézni ügyeiket. még csak nyolchónapos kisfiú vagyok — írja Szabó Esoltika (Árvíz utca 9,) —, de tessék elhinni, minden cuclit én se veszek be és nagyon csodálkoznék, ha a felnőttek Ilyen hiszékenyek lennének. Magam és sok kis szegedi baba nevében gügyögöm, kérjék meg az üzletvezető bácsikat, hogy intézkedjenek, mert ml még nem tudunk töltött káposztát enni!" Kedves Zsoltika, leveledet íme továbbítjuk a kereskedő bácsiknak. Zaj, zaj, zaj! „Segítséget es védelmet kérünk" — írjak a Szabadság téren lakó olvasóink. Akkora zajban élnek a kenyérüzem szállítói miatt, hogy alig bírják már. A dagasztógépek zúgását már megszokták, de az mér az idegeikre megy, hogy nyáron két órától, télen fél 4— 4 órától nem tudnak aludni, ugyanis megkezdődik a kenyérszállítás. Jól tudják. hogy erre szükség van, el kell szállítani az éjszakai műszakban sütött kenyereket, de hogy a gépkocsivezetők micsoda csapkodást rendeznek és zajt csapnak, azt már alig bírják ki. Nincs bennük egy kis emberség? Hiszen akiket zavarnak, valamennyien dolgozó emberek, vagy betegek, vagy nyugdíjasok, akik legalább reggel ö óráig még pihenhetnének! $zeqeé szobrai Hősi emlékmű (170.) Az újszegedi Rozsa Ferenc szakközépiskola udvarán áll az a Hősi emlékmű, amely az első világháború áldozatainak állít emléket. Készítője: Taiszer Já nos. SZERDA, 1970. FEBRUÁR 11. Wlmagyarors/ág 5