Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

Budapest 55 áre szabad Tudományos tanácskozások A budapesti pártbizottság marxizmus—leninizmus es­ti egyeteme rendezésében kedden — a főváros felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmából — kétnapos tu­dományos ülésszak kezdő­dött a pártbizottság székhá­zában A lenini eszmék megvalósulása a népi de­mokratikus Magyarországon címmel. A tanácskozást, amelyen Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Ka­tona Imre, a budapesti párt­bizottság titkára is részt vett, dr. Moró István, az es­ti egyetem igazgatója nyi­totta meg, majd megkez­dődtek az előadások. * A Szovjetunióból és az eu­rópai szocialista országok­ból meghívott hadtörténé­szek, tudósok részvételével kétnapos tudományos ülés­szak kezdődött kedden az Akadémián, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, vala­mint a Hazafias Népfront budapesti bizottságának ren. dezésében. Témáival a ta­nácskozás Budapest felsza­badulásának évfordulójához kapcsolódik, de ennél na­gyobb fejezeteit öleli fel a 25 évvel ezelőtti esemé­nyeknek. A magyarországi felszabadító hadműveletek története adja az ülésszak egyik szekciójának témá­ját, egy másik munkacso­port a fasizmus elleni fegy­veres harc újabb kutatási eredményeiről tárgyal, a harmadik szekció pedig a magyar néphadsereg meg­születésének körülményeivel és Magyarország védelmi képességének alakulásával foglalkozik. Nagy vállalkozások Időben, gyorsan — Mit tud a MEZŐBER? Nem nagy múltra, annál jelentősebb eredményekre tekinthet visiza a MEZŐ­BER. Ezt a fiatal vállalko­; zást Budapesten, a földmű­velésügyi miniszter 1966 ok­tóberében alapította, buda­pesti székhellyel. A Csong­rád megyei kirendeltsége 1967. január 1-én alakult meg. Azóta nemcsak létszá­mában fejlődött ez a vállal­| kozés, hanem egyre nagyobb eredményeket ér el, minősé­gi munkát garantál. Erről kérdeztük Sas Bélát, a ki­rendeltség igazgatóját. — Kirendeltségünk — mondotta — a beruházások lebonyolításával és tervezé­sével foglalkozik. Hogy mi­j ért hoztuk létre ? A mező­I gazdaság számára a lebo­nyolítói és tervezői kapa­citást bővítette, tehát meg­gyorsult a beruházások üte­me, megvalósítása. De új kapacitást is jelentett, hi­| szen a különböző szektorok­ra való tekintet nélkül ki­szolgálja a mezőgazdasági üzemeket, nagyüzemeket, a legapróbb munkáktól a leg­nagyobb megrendelésekig. Meggyorsult a beruházások megvalósítása, s ez napja­inkban a korszerűsödő me­zőgazdaságban szinte első­rendű feladat. — 1967-ben 29-en dol­goztak kirendeltségünknél, 1968-ban már 62-en, tavaly 119-en. S az idén is gya­rapszunk. Érdemes néhány számot megemlíteni az ered­ményességről. Amíg 1967­ben a számított kiviteli ér­Iték lebonyolításnál 77 mil­lió 217 ezer forint volt, ta­valy 209 millió 614 ezer fo­rint. A számított kiviteli ér­ték tervezésnél 1967-ben 76 millió 293 ezer forint, ta­valy 575 millió 527 ezer fo­rint volt. — Ezekben az években a kormány és a mezőgazdasá­gi üzemek nagy erőfeszítése­ket tesznek a hűsellátás meg­javítása érdekében. A ser­tésprogramból mi is vállal­tunk magunkra, a fábián­sebestyéni, apátfalvi, csong­rádi, pankotai, gorzsai és a szeged—ásotthalmi szakosí­tott telepeket, Ezenkívül még több helyen „bedolgo­zunk", Tápén pedig saját le­bonyolításunkban készül — a közös gazdaság építőbri­gádjával — az ország egyik legmodernebb sertéskombi­nátja. A szarvasmarha-fej­lesztés programjában Hód­mezővásárhelyen, Csongrá­don, Mindszenten, Felgyőn, Deszken, Szőregen, Rösz­kén és Nagymágocson, ösz­szesen kilenc teleppel fog­lalkozunk. Oj feladat, a hű­tött tárolók tervezése és lebonyolítása. Nem kisebb gond a belvízrendezés segí­tése. Ma már a tervezők asztalán van a megye leg­vízsújtottabb területeinek jövője; így a kübekházi Sar­ló és Kalapács Tsz és több nagyüzem belvíz-rendezésé­nek terve. Mindezekből meg­állapítható, hogy a Csong­rád megyei beruházás igen intenzív. A jelenfős mező­gazdasági beruházást a me­gye iparosodása is sürgeti. Ha lépést akarnak tartani a követelményekkel, akkor a mezőgazdasági üzemekben is meg kell teremteni azokat a kommunális, szociális felté­teleket, körülményeket, ami az iparban van, vagy leg­alábbis megközelíteni. Ehhez szíves-örömest rendelkezés­re állunk. Sz. Lukács Imre Uj motorvonatok a mellékvonalakra A MÁV kedden, tegna^ a Józsefvárosi pályaudvaron, próbaúttal egybekötve, be­mutatta legújabb szerzemé­nyét, a mellékvonalakra ké­szült hatrészes motorvonatot. A mellékvonali járműpark korszerűsítéséhez szükséges új vasúti járművekre ka­pott több hazai és külföldi cég ajánlata közül a Ganz­MAVAG-é mellett döntött a vasút. Az üzem a MÁV kö­vetelményeinek megfelelően készítette el a hatrészes mo­torvonat két mintapéldányát, amelyek januárban már pró­baúton is voltak. Az új vo­nat Diesel motorkocsiból és öt mellékkocsiból áll. A tet­szetős. 356 ülőhelyes szerel­vény óránként 70—100 kilo­méteres sebességgel közle­kedhet. Az új vasúti kocsik csak annyiból különböznek az eddigi személyvagonoktól, hogy a kisebb teherbírású mellékvonalakhoz alkalmaz­kodva — könnyebbek. A minta motorvonatok után a 0 sorozatból az idén még nyolc vonatot kap a MÁV. amely a következő években további 70 ilyen korszerű szerelvény beszerzé­sét tervezi. (MTI) Kollégák és kartársak A tréfa, miszerint a sírásó kollegának titulálta az or­vost. régi. s blöd, de szikrányit fölvillant a való­ságból. Azt, hogy a mult mélyébe tünt. címekkel, rangokkal, megszólításokkal terhes, foglalkozásokat élesen elhatároló, embereket elválasztó munkatársi kapcsolatok helyébe valami új került. A megszólítás — s az annak formáiról időnként föltámadó vita — csak felszíni jel­zője mélyebb, tehát tartalmi változásoknak. \ formánál, ebben az esetben is. fontosabb lett a tartalom. Az, hogy a munkahelyen — az úgynevezett kis­csoportokban — miként alakul emberk viszonya egymás­hoz, megtalálják-e a közös hangot, az együtt dolgozáshoz nélkülözhetetlen harmóniát. A munkahely: életünk egyik fele. Munkatársaink — bármennyit tréfálkoztak is ezen — egy nagyobb család tagjai, tehát hozzátartozóink, hiszen mi magunk is e csa­ládhoz kötődünk. Ahogy a kisebb, ügy a nagyobb csa­ládban is minden tagnak vannak jogai és kötelezettségei. Egymás tisztelete, a másik meghallgatása, a kölcsönös se­gítség, az emberi méltóság sértetlensége: nélkülözhetetlen I ahhoz, hogy nagyobb súrlódás nélkül élhessünk otthon, s munkahelyen egyaránt. A fogalmakkal, melyeket föntebb elsoroltunk, nincs is baj, tisztában vagyunk velük. Csak éppen betartásuk megy nehezen ... Napjainkban szép számmal találunk közösségeket, melyek meglelték a tartalomban, formában új munkatársi kapcsolatok kialakításának útját. Szocialista brigádok, egy­| egy műhely, osztály dolgozói jöttek rá arra. hogy első es ; legfontosabb feltétel ehhez a kölcsönös tiszteleten alapuló egyenrangúság. Valóban, egyetlen embercsoport sem lehet meg nélküle. Ám éppen az adja meg újdonságát, hogy nem kritikátlan, mindent tudomásul vevő ez a tisztelet hanem a közösen elfogadott mérce határozza meg. irá­nyítja az egymás iránti magatartást. Ezekben a közös­ségekben nem az álszent udvariaskodás. a semmitmondó készségeskedés teremti meg a látszatra jó légkört, hanem a nyíltság, az egymás iránti őszinteség. Jó ilyen közösségben dolgozni? Nagyon jó! Ahogy a fordítottja, a békétlenség, az intrikusság. a nyers modor pokollá teheti a napi nyolc órát. Mert mi tagadás, sok munkahelyen utóbbiak jellemzik a légkört. Az irigykedés. az egymás háta mögötti sugdolódás. a sértődések és sér­tegetések. az értetlenség, a másik iránti közömbösség még sok helyen megtalálható, ha persze különböző meretek­ben is. Rossz légkörben nem lehet jó munkát végezni, az egészséges szellemű munkahely viszont szárnyakat adhat az ott dolgozónak. Kollégánk, kartársunk, elvtársunk számára mi olyan fontosak vágjunk, mint ő nekünk. A nyíltságért nyíltság­gal fizet, a segítségért segítséggel. Igaz. akadnak kivé­telek. mert gyenge jellemű, csak magukkal törődő em­berek is vannak, de nem kétséges, hogy a többség úgy viselkedik, ahogy azt másoknál, maga iránt tapasztalja. S a puszipajtáskodás. a büfében a kávé melletti tecse­gés, a semmire nem kötelező álszent együttérzés jóval kevesebbet ért. mint egyetlen őszinte, megértő mondat, mint a gyorsan kézbeadott szerszám, a megmuta­tott munkafogás. Minél kevesebb formalitást, minél több kölcsönös megbecsülésből fakadó tettet — így fogal­mazhatjuk meg azt a módot, amellyel minden közösség sorait, belső, egymás közötti kapcsolatait alakíthatja. At­tól, hogy emberek egy helyen dolgoznak, egymás számára még idegenek maradhatnak. Ha akarják, s ha tesznek is érte. ha fölismerik közös érdekeiket, akkor akár kollé­gának, akár elvtársnak szólítják egymást, jó munka­társak. sőt. esetleg barátok is lesznek. Kovács Sándor Nagyobb összegű hitel, gazdaságosabb felhasználás A Beruházási Bank eddig ötmilliárd forint A téli vásár sikere omnofftt IMrotyne ftetvétele Hatalmas csomagokat cipelő emberek járnak az utcán mindenfelé, tart a téli ruházati vásár Szegeden. A teg­napi esőben gyérült ugyan a forgalom, de munkaidő után ismét megrohamozták az üzleteket a vásárlók. Idén több a télikabát, az öltöny, a pulóver stb., nagyobb a választék is. mint a tavalyi téli vásár idején. Csak a Centrum Áruházban az clsö napon 20 ezer vevőt szolgál­tak ki az eladók, s mint a tegnap délután készült képün­kön látható, a második napon is akadt dolguk bőven. A téli vásár 9-én kezdődött és 21-ig tart Növényvédelem Március végén már tíz és fél ezer növényvédelmi gép és több mint 12 ezer képzett növényvédelmi szakmunkás, illetve betanított munkás dolgozik a mezőgazdaságban. A növényvédelem és ezzel a mezőgazdaság kemizálása a gyakorlatban is önálló foglal­kozási ág lett. Az idén mindössze 500 termelőszövet­kezet lesz kénytelen másod­magával megosztozni egy-egy képzett növényvédelmi szak­mérnök, vagy szaktechnikus tudásán, de még ebben az évben három főiskoláról to­vábbi 600 szakmérnök kerül ki, s így jövőre már kivétel nélkül minden mezőgazdasá­gi nagyüzemben biztosítva [ lesz a növényvédőszerek elő­írásszerű felhasználása. Ezeket az adatokat kedden délelőtt a Technika Házában tartott sajtótájékoztatón kö­zölték a XX. országos nö­vényvédelmi tudományos ér­tekezlet rendezői. Elmond­ták, ezen a nagyarányú ta­nácskozáson, amelyet febru­ár 17 és 19 között a főváros­ban tartanak, felmérik az elmúlt negyedszázadban elért hazai eredményeket és meg­vitatják a jelenlég legégetőbb problémákat. Belkereskedelmi küldöttség utazott az NDK-ba Kedden, tegnap dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes ve­zetésével belkereskedelmi küldöttség utazott az NDK­ba. A magyar delegáció az 1970. évi magyar—NDK bel­kereskedelmi választékcsere­megállapodásról tárgyal. (MTB A Magyar Beruházási Bank tájékoztatása szerint erre az évre a tavalyihoz ha­sonló — 6—6,5 milliárd fo­rint — beruházási hitel áll az állami vállalatok rendel­kezésére. Lényegében a hi­telezés elvei is azonosak; a legfontosabb feltétel az ösz­szegek gazdaságos felhaszná­lása, a gyors megtérülés. A bank tapasztalatai szerint a vállalatok nagy többsége számol ezekkel a feltételek­kel, fejlesztési terveiket egyre alaposabb körültekin­téssel, sokoldalú elemzés alapján készítik, s ezek vég­rehajtásához veszik igénybe az állami hiteleket. A ren­delkezésre álló összegekből — főleg az áthúzódó beru­házásokhoz, de az idén in­duló több jelentős beruhá­záshoz is — eddig körülbe­lül 5 milliárd forintot kö­töttek le a vállalatok, eny­nyit hagyott jóvá számukra a bank. Tovább folytatódik az a múlt év közepe óta tapasz­talt tendencia, hogy a ko­rábbinál kevesebb vállalat igényel hitelt, a kért össze­gek azonban többnyire na­gyobbak, mint azelőtt. Az összegek nagyságának nö­vekedése főleg a hosszú le­járatú hitelkérelmeknél fi­gyelhető meg. Tavaly ja­nuárban 30 közép lejáratú és 35 hosszú lejáratú hitelre összesen 900 millió forintot hitelt hagyott jóvá igényeltek a vállalatok, 1970 januárjában a közép és hosszú lejáratú hitelkérelmek száma 23-ra, illetve 19-re csökkent, a kért összeg azon­ban 1,3 milliárd forintra nőtt. A számszerűség csök­kenése és az összegszerűség növekedése azzal magyaráz­ható, hogy amíg azelőtt egy­szerre sok helyen, de csak­nem mindenütt csupán ki­sebb korszerűsítéseket haj­tottak végre, most — egye­lőre kevés vállalatnál ugyan — előtérbe került a hosz­szabb távra szóló, koncep­ciózusabb, nagyobb szabá­sú fejlesztés. A hitellel lé­tesülő új beruházások ter­vezett gazdaságossága kielé­gítő" száz forint beruházási összeggel általában évi 20 —30 forint nyereséget kíván­nak elérni a vállalatok. A módosított hitelpolitikai irányelvek lehetővé teszik, hogv bizonyos feltételekkel kedvezményes hitelhez jus­sanak azok a vállalatok, amelyek több gépet impor­tálnak a szocialista orszá­gokból, és azok, amelyek kü­lönféle termékeikkel, szol­gáltatásaikkal az építőipart segítik. Bár viszonylag rö­vid idő telt el a hitelpoli­tikai irányelvek módosítása óta, az új lehetőségekkel máris egész sor vállalat él. A szocialista gépimport fo­kozására eddig 200 millió forint, az építőipar segíté­sét szolgáló beruházásokra 150 millió forint kedvezmé­nyes hitelt hagyott jóvá a Magyar Beruházási Bank. Vérható, hogy az igények to­vább nőnek, s az indokolt kérelmeket a bank messze­menően igyekszik kielégíte­ni. (MTI) Korszerű kisgépek Somogyi Lajos, az Élelmi­szeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón is­mertette az ÉLGEP legújabb típusú berendezéseit. El­mondotta, hogy a vállalat különös gondot fordít a ter­melőszövetkezetek egyre bő­vülő melléküzemi tevékeny­ségének fellendítésére: kor­szerű kisgépek egész sorát alakítják ki. SZERDA. 1970. FEBRUÁR íl. DÉL'/ÍAÖYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents