Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

Több idő a pihenésé, szórakozásé » Kéthetenként szabad szombat Ki ne örülne annak, hogy — fizetésének csökkentése nélkül — kéthetenként 4 órával kevesebbet kell dolgoznia? Azt tehát, hogy örültek az emberek, amikor egy éve a Szegedi Ruhagyár minden üzemrészében megkapták kéthetimként a szabad szombatot; nos, azt már emlegetni sem kell. Túl az újdonság varázsán, mit jelent most a szabad szombat a gyárnak és a dolgozóknak? »» ... szabad szappanolni" — Még a "óta ls azt mondja: „Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanolni" — nevetnek az asszonyok. hogy rákérdezünk: mivel telik a szabad szombat? Jó-e vagy szomorú, hogy legtöbb asszony a háztartásra fordítja a plusz szabad időt? Nem lehet egyértelműen eldönteni. Próbáljuk a feleletek alapján. Veres Sándorné adminisztrátor: — Messzitől járok, reggel 7-re.. Tehát a reggeli órákat nem tudom otthoni teendőimre fordítani. Minden nagvobb munka szombatra marad. Ezer szerencsém, hogy a férjem sokat segít otthon, mert tanulok is. kislányunk is kicsi még. Bogdán Imre, a készáruraktár brigád vezetője: — Minden szombat mosással kezdődik. S mert és szabadnapon sem tudok fél 5nél tovább ágyba maradn', én indítom a mosógépet. Feleségem is itt dolgozik a gyárban, egyszerre vagyunk „szabad szombatosak". Délelőtt igyekszünk végezni, s azután több idő jut pihenésre. szórakozásra. Bodó Zoltánné. csomagoló: — Hét iskolás gyerekem van. nem kell mondanom, mennvit kell rájuk mosni. Szombatonként nagymosás Soroljuk? Mos és takarít a titkárnő, a betanított munkásnő, a varrónő. Akkor is kellene, ha nem lenne szabadnap De akkor a napi munkaidő után vagy szombat délután. Legtöbben így csinálják. Félkész ételt venni. Patyolatban mosatni számukra drága. Inkább igyekeznek gépesíteni a háztartást. Szabadnapon tízkor kelek! — Én viszont tízkor kelek, ha van kedvem, dolgozom, ha nincs, semmit se csinálok! — mondja Bíró Isivánné, aki 28 év után hagyja itt a g.várat az Idén. Nyugdíjba megy. — Pihenni akarok és hét közben mindent elrendezek ennek érdekében. Komáromi Ferencné is inkább reggel ötkor kel. kimos. de a szabad szombatot pihenésre tartogatja. Főleg nyáron. Mert most tanulnia is kell. esti technikumba • iár. Az csak természetes, hogy a 17 éves Zsipmond Andris szórakozni, olvasni szokott szombaton. És persze tanul is. hiszen az esti gimnáziumban nem „ingyen" kapja a jó bizonyítványt. Nem kérdezhetjük végig a három es fél ezer dolgozót — márcsak azért sem, mert nem mind Szegeden dolgoznak. hanem a „leányvállalatoknál" is. ahol szintén csökkentett munkaidő van. Ezekből a feleletekből is kialakul az összkép: többet tudnak törődni a családdal, gyerekekkel, s a vasárnap megmarad a pihenésre. Ahogy Veres Sandámé mondta- nem csak a négy óra a nyereség, de az utazási idő is, hogy nem kell bejönnünk! A szabad időnek rrwntegy a fele a művelődésre jut. A könyvtárba azóta iratkozott be Zsigmond András, Bogdán Imt-éék minden darabot megnéznek a színházban, moziba is rendszeresen járnak. De nem kell vasalni | sem tévénézés helyett és több idő jut a továbbtanulásra is. Altalárgos tapasztalat — s nemcsak hazánkban, de a fejlett tőkés államokban is —. hogy az üzemi munkaidő csökkenésével sokan keresnek „szombati munkát", mellékállást. Ábrahám István. a gyár igazgatója azt mondja, nem kértek most sem többen engedélyt mellékfoglalkozáshoz. kiegészítő iparengedélyt is csak ketten váltottak ki. Ez persze nem zárja ki a feltevést, hogy sokan dolgozzák végig a szabad szombatot is. Valamit valamiért! A több szabad idő fedezete a szorgalmasabb munka. Belátták az emberek, ezt tények bizonyítják. Már 1969ben is — amikor pedig a gyártmányösszetétel miatt a teimelés nem emelkedett a várt mértékben — a termelékenység 5.8 százalékkal növekedett 1968-hoz képest. Az idei évre pedig a 10 százalékos termelékenységnövekedést akarják elérni. ez januárban sikerült is. Mint Kozocsa István, a munkaügyi osztály vezetője mondja: a kereset tavaly is 3,2 százalékkal nőtt, vagyis a munkaidő-kedvezmény mellett még ennyi plusz is jutott a ruhagyári dolgozóknak. Valamit valamiért — így dri meg mindkét félnek a csökkentett munkaidő bevezetése. P. Szőke Máris A Szírcsoport emlékműve A fővárosi jubileumi ünnepségek nyitányaként szerdán leplezik le a XIII. kerületi Szent István-parkban a Szír-csoport emlékművét, Kovács Ferenc szobrászművész és Schmiedl Ferenc építész alkotását. A 2 méter 25 centiméter magas szobor erőteljes, dinamikus testtartásé férfit ábrázol, akinek egyik keze beárnyékolja az arcát, ökölbe szorított másik kezét pedig ütésre emeli. A szobor nem magát Szírt mintázza; az illegalitás körülményei között is elszántan harcoló névtelen partizánokat szimbolizálja. A férfialak arca nem kivehető — bár ma már fény derült arra, hogy Szír fedőnéven Weinberger Dezső vívott hősi küzdelmet társaival — köztük Miklós nevű fivérével — a fasiszták ellen. * Űj országos r építésügyi szabályzat Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletére megjelent az országos építésügyi szabályzat első új kötete a város- és községrendezés! előírásokról. 38 minisztérium, OFszágos hatáskörű szervezet és szakhatóság állásfoglalását egyeztették ebben a kötetben, s a réginek csaknem egyharmadára „vékonyították", mert csak a területfelhasználásának és a létesítmények elhelyezésének mindenkire egyformán kötelező előírásait foglalták össze 13 fejezetben. Számos elavult rendelkezést korszerűsítettek és ujabb előírásokkal egészítettek ki. Többek között a lakó- és üdülési létesítmények építési telkeit a korábbi 12 helyett 8 építési övezetbe sorolták. Az új szabályzattal sikerült megváltoztatni azt a régi előírást, mely egy telken psak egy lakóház vagy üdülési létesítmény felépítését engedte. Most szabályozzák először hivatalosan, hogy az épületeknek hány személygépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni. Részletesen előírják az üzemi és mezőgazdasági épületek, a közlekedési létesítmények, a közművek, a közparkok, a véderdők elhelyezésének, a városkép és a tájvédelem, valamint a rendezési tervek elkészítésének kötelező módját is. Megkezdődött már az országos építésügyi szabályzat többi kötetének kidolgozása ls, előreláthatóan a jövő évben fejezik be az átfogó építészeti szabályozást. Kevesebb gitár, több vonós Az ország egyetlen hangszergyáraként tartják számon a szegedit. Rajta kivül csak egy budapesti szövetkezet van az országban, amelyik zeneszerszámokat gyárt, de annak profilja a fúvós hangszerek készítése. Vajon milyen jelentőséggel bír ez a monopolhelyzet, amit ilyen formán a húros hangszerek gyártásában élvez a szegedi üzem? A műit évi tapasztalatok szerint különösebb előnyük nem származott belőle ugyanis termékeik jelentős részét exportálják. A külföldi piacokon viszont ugyancsak nagy a konkurrencia. Több mint tízmillió forintos termelési értéket mutatnak a tavalyi mérlegadatok. Ennek 80 százaléka az export, amelyet a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat közbejöttével bonyolítanak le. Csupa vonós hangszer — hegedű, cselló, bőgő, brácsa — kel útra. hogy messze a halárokon tűi, angol, amerikai, NSZK-beli művészek, illetve a zenekedvelők kezébe szólaljon meg. A vevők — mint Kispál Jenő igazgató tájékoztatott — elégedettek a hangszerkészítők kezemunkájával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idei megrendelések. Ang. I liába és az USÁ-ba idén i ezerrel több hegedűt exporI tálnak, mint az elmúlt évben. Hat és fél ezer hegedű és 1400 cselló gyártása sze1 repel az üzleti szerzödéseki ben. Általában a zenekari I hangszerek, tehát a magasabb minőség felé tolódtak el az arányok. A hazai hangszerboltok — köztük a szegedi — részére tavaly közel 5 ezer darab különféle hangszert készítettek a Hétvezér utcai üzemben. Ezek között ötféle gitár is szerepelt. A gitárgyártás az utóbbi időszakban csökkent, a hangszergyárban is az igények szerint alakul a gyártmányösszetétel, így most már a vonós hangszerek viszik a prímet. Mindent egybevetve a tavalyi mérleg rekordot jelez. 14 ezer hangszer elkészítéséről, értékesítéséről tanúskodik. Segítő brigád A dorozsmai 11-es önkiszolgáló boltban szocialista brigád dolgozik Azzal a kéréssel kerestek fel bennünket. legjünk segítségükre: egv emberen szerelnének segíteni, de az ő igyekezetük kevés hozzá. Rendszeres vásárlójuk volt az idős Hegedűs István bácsi, amíg egyszer aztán elmaiadt a boltból A négytagú brigád összetanakodott, hogy meg kellene látogatni, hátha beteg. Egyedül élt, biztosan támogatásra szorul. Ágyba fek\e. reménytelen állapotban találták hajdani vásárlójukat. Szívességből fogadták be nyolc éve ideiglenesen Horváth Zoltánék egy kis szobácskába, ők viselik gondját — szintén szívességből — most is. Rokoni szálak nem fűzik őket Hegedűs bácsihoz, mondják is, hogy a magatehetetlen beteg ápolása nagy gond számukra. Több műszakban dolgozik a feleség is. férj is. gyerek is van a háznál, kérték tehát a fanácsot, gondoskodjanak a betegről. A tanácsnál megtudtuk, hogy elindították a szociális otthonba való beutalás bonyolult műveletet, de biztatást eddig még nem kaptak. A szocialista brigád tagjai — \teres Aranka, Zombory Jánosné. Kiri Ilona és Gárgyán Jolán — invitáltak bennünket, látogassuk meg a beteget. A részletek leírása helyett elegendő csak annyit mondani: az eszméletlenül agyban fekvő beteg valóban nagyon sürgős segítségre szorul. A négy pártfogó kíváságának eleget téve arra kérjük azt az illetékest, aki az ügyben intézkedhet, intézkedjen hamar. Az emberiesség szabályai halaszthatatlanul sürgetik a gyors segítséget. H. D. Evi 30 milliós szellemi export Inokai János, a KGM tervező irodáinak igazgatója pénteken sajtótájékoztatót tartott a vállalat alapításának 20. évfordulója alkalmából. Elmondotta, hogy az intézet részlegei 40 különböző szakma részére végeznek | tervező munkát. A két évtized alatt az intézet tervei j alapján 35—40 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe, s mind több a rendelésük. Legjelentősebb létesítményeik közé tartozik a saját elektronikus számítóközpont, amelyet az idén adnak át. Karbantartó üzemek tervezésekor négy alapadat betáplálásával a berendezés öt perc alatt kimutatja, hogy az üzemben milyen jellegű és mennyi gépet, milyen energiaforrásokat kell üzembe helyezni, hány munkásra, alkalmazottra van szüksége az üzemnek optimális szervezés esetén. Szoros kapcsolatokat építettek ki a Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia és az NDK több tervező intézetével, és jelentős szerződéseket kötöttek több külföldi céggel tervek, szellemi termékek exportjáról. Évente most már körülbelül 30 mii. lió forint értékű tervezési munkát vállalnak közvetlenül külföldi megrendelőktől, ebben azonban nincs benne az exportált berendezések terveinek elkészítése. Az UNIDO felkérésére vállalták, hogy megvizsgálják Irak és Indonézia karbantartó üzemelt, melyekről szakvéleményt mondanak és egyben javaslatokat is tesznek racionális továbbfejlesztésükre. A Haldex magyar—lengyel közös vállalat megbízásából egy új találmány alapjai; tervet készítenek a meddőhányók anyagának zsugorított beton-töltőanyagként való felhasználására. Ugyanilyen tervek szállításáról tárgyalnak holland és belga cégekkel. Az NSZK-beli Salzgltter céggel közös tervezési munkákra Irt alá a vállalat megállapodást, amely egyben az ipari kooperációt is lehetővé teszi. Szeged szobrai TT*Az írás ördöge Hódmezővásárhelyen A magyar irodalom kiemelkedő íróegyéniségének, Németh Lászlónak új drámáját mutatta be tegngp este a Szegedi Nemzeti Színház társulata Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az írás ördöge Lendvay Ferenc rendezéseben, Nagy Attila főszereplésével lelkes fogadlatast kapott a vasárhelyi közönségtől, atneiy az elöadas végén hosszú tapssal köszöntötte a premieren megjelent írót és a bemutató valamennyi résztvevőjét. A premiert megelőzően Németh Uászlőt és családját — féleséget és két lányát — a hódmezővásárhelyi tanács vb elnöke, Sajti Imre fogadta a város pártós állami vezetőinek társaságában, baratí beeaslga Ifiére. Ide, a vásárhelyi tanács fogadótermébe érkeztek a szegedi színház közreműködő művészei is, akik az utolsó tanácsokat már magától a mestertől hallhatták. A tegnapi hódmezővásárhelyi ősbemutató után ma, szombaton este a Szegedi • Nemzeti Színházban kerül ] színre Az írás ördöge. Ebből az alkalomból Németh Éas^ó Szegődre is ellátogat.! Épület dinek (168.) Négy épületdiszilö szobor látható a Déry Miksa Gépipari Technikum homlokzatán. Az ipart, a tudományt, a művészetet és a kereskedelmet szimbolizáló figurák készítőjének neve egyelőre ismeretlen.