Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

Miből és hogyan élünk? | Győri Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának eszmecseréje munkásokkal és szövetkezeti gazdákkal Rostkikészítés Kit ne érintene és kit ne érdekelne az: miből és hogyan élünk? No és ki mondhatná, hogy mindennel elégedettek lehetünk? Illetőleg, hogy általában nem lehetünk elégedettek? Az életszínvonalról, a körülmények alakulásáról folyt eszmecsere választók és képviselőjük között Hódmezővásárhelyen tegnap és tegnapelőtt. Győri Imre t országgyűlési képviselő, a párt Központi Bizottságának tagja, a, Csongrád megyei pártbizottság első titkára látogatott a HÖDIKÖT-be, majd a Szántó Kovács János Tsz-be. Meghallgatta a képviselő a vilaban felszólalt 14 szövetkezeti gazda véleményét >s, majd szólusra emelkedett. — Gratulálok a Szántó Kovács János Tsz nagyszerű eredményeihez — mondotta —, jó volt hallani a beszámolókat és a felszólalásokat. Képviselői beszámolót tartott, mégis inkább az eszmecsere amelyek azt bizonyítják. kifejezés jellemzi a történteket, hiszen például a város nagy ipari centrumában, a HÓDIKÖT-ben, amely egyben a munkásmozgalom régi, nagy bázisa — a látogató a dolhogy a gyorsan fejlődő Hódmezővásárhelyen a nagyarányú iparosodás mellett szégozóknak több mint 30 kérdésére válaszolt. Ugyancsak p^ vizsgázik a mezőgazdasomogyi Károlvné felvétele A Rostkikészítő Vállalat űjszegedi telepén egész télen át három műszakban folyik a kender kikészítése. A képen látható kenderturbina segítségével naponta átlag 280 mázsa ázott kórot dolgoznak fel. A gyártás melléktermékéből, a pozdorjából készítik a külföidön is jól ismert bútoralapanyagot. a pozdorjalemezt kérdésekre válaszolt a Szántó Kovács Tsz közgyűlésén is többek között. Az érdeklődés középpontjában az életszínvonal időszerű problémái álltak. Kedvező áruforgalmi egyenleg n külkereskedelmi miniszter tájékoztatója a behozatalról és a kivitelről Tehát az életszínvonal. La, kás, ruházkodás, a gyermeEgv másik kérdésre adott válaszában a képviselő elság is. Tévedés azt gondolni. hogy az iparosodás, a kulturális fejlődés elképzelhető a mezőgazdaság fejlődése nélkül. A mezőgazdaság fejlődése országunk szocialista előrehaladásnak szerves része. Figyelemre méltó. — A külkereskedelem foDr. Bíró József külkere6- — 1970 várható külkereskedelmi miniszter csütörtö- kedelmi kilátásait a külső kozza a fogyasztási cikkek kön a Külkereskedelmi Mi- piaci tényezők és a belső behozatalát. Az idei népgaznisztériumban sajtókonferen- gazdasági eredmények tükré- dasági ciát tartott. Bevezetőben a ben a miniszter a következő, műit év külkereskedelmi képpen összegezte: tevékenységét tervelőirányzat szerint a szocialista országokból minimálisan 7 százalékkal értékelte. — Ebben az évben a ta- kell növelnünk a fogyasztási cikk-importot, de az államnépgazdasági közi megállapodások a tervet továbbfejlesz- erőteljesen felülmúló növe1969-ben a teljes külkeres- valy elért külkereskedelmi kedelmi forgalom elérte a 47 és egyben milliárd deviza-forintot, az eredmények előző évi 42 milliárd deviza- tésevel számolunk. A me- kedésre adnak lehetőséget, forinttal szemben, A nép- zögazdasági termelés rekord- Dollár-elszámolású viszonygazdasági terv külkereske- évének megismétlésével nein iatból a tavalyinál 37—38 delrni előirányzatai még számolhatunk, termelésének százalékkal több fogyasztási cikket vásárolunk. Ugyancsupán 8 százalékos növeke- volumene körülbelül a tavadéssel számoltak, a tényleges lyi szintet éri el. A szocia- , forgalom azonban 12 száza- lista országokban növekszik llven aranyban no a serteslékkal haladta meg az előző évit. a számunkra fontos beszerzési források exportképesséhús behozatal. A korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a ge. Az 1970. évi külkereske- ^^^ országokból szedelmi terv a rubel-el szamolási áruforgalom mintegy 8 rezzük ^ a legtöbb köz százalékos növelését irányozza elő. A dollár-elszámolású — A forgalom — az 1968. évi átmeneti visszaesés után — főként a tőkés országokkal növekedett. Mind a szocialista. mind a nem szocia- , . . 1n lista piacokon azonban a be- ^^^ £kSme~ "k*0"*8" * CÍtr°m0t' hozatalnál jóval nagyobb Í^Tz^rt t-TfzáSkos növelésére lehet számítani. mértékű volt a kivitel növekedése. Ennek következtében a tervezettnél sokkal kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg és ebből eredően a fizetési mérleg. A szocialista országokba irányuló kivitel 11.3 százalékkal, az onnan származó behozatal 5.6 százalékkal haladta meg az előző évit. A tökésországokba irányuló export 35 százalékkal nőtt, az import pedig csupán 12 százalékkal. — Az exporttevékenység növekedése hozzájárult ahhoz. hogy az ipari termelés — ha mérsékeltebb ütemben is —. de tovább növekedjék. Ma már ugyanis megállapítható: ha az ipari termékek kivitele csak a tervezett mértékben növekszik, akkor az ipar termelése 1—2 százalékkal visszaesett volna. A legerőteljesebben az alapanyagok és a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek exportja nőtt. míg a fogyasztási cikkek exportjánál volt a növekedés a legkisebb mértékű. használati cikket, de az eddiginél jóval több árut — fűszerféléket, halfilét stb. vásárolunk a fejlődő országokból. kek nevelése, taníttatása, jó mondotta, hogy ellentétben életkörülmények. Ez az. ami a különböző híresztelésekelsősorban foglalkoztatja az kel a Központi Bizottság és hoLy'^'alv''*' ^őgazdasáembereket általában és a a kormány 1970-re semmiHÖDIKÖT-ben is. Hogy mi- féle olyan árintézkedést sem kor csökkennek az árak. határozott el. ami nagy dolvagv emelkednek a bérek? gozó rétegeket érintene. De A képviselő az ilyen kérdé- az életszínvonal rovására a sekre azt válaszolta: az jövőben sem hoznak intézkeéletkörülmények javulása at- déseket. Valaki azt kérdezte: tói függ, hogvan dolgozunk. Van-e lehetőség ugrásszerű „ , - tiAnrirftT változásra az életszínvonalat fordult a közgyűlésen jelenG.von Imre a HODIKOT illetően Erre a képviselő levő képviselőhöz. Részükre belváros, gyárának nehany egyeUen szóval válaszolt: adott válaszában Győri Imreszleget tekintette meg. Be- Nincs Majd hozzátette: — re elmondotta, hogy a mentvrtl ríAroprt n rlrvl /to»»zvlrlro 1 A problémák megoldásának zogazdasagi dolgozok kulcsa az. hogy megteremtbeszámolóra sük ehhez a feltételeket, gunk fejlődése meghaladta az ipar fejlődési ütemét. Erre még nem volt példa. Ez is bizonyítja. hoev szocialista mezőgazdáságunk igazolja a hozzáfűzött reményeket. Néhány tsz-tag kérdéssel szélgetése a dolgozókkal mór itt megkezdődött. Képviselői életkörülményire is a jelentős javulás a iellemző. A tszgyültek egybe a HÓDIKÖT Mindenekelőtt a termelésben gazdák jövedelme eg' re inaz eredményeket, kább megközelíti, helyenként dolgozói a gyár művelődési növeljük házában, de ami lezajlott, inkább kétoldalú megbeszélésnek nevezném. A dolgo- élünk. Ez igaz, de nálunk a vedelmét. Csongrád megvé zók töbo mint 30 kérdésben termelékenység is közepes summázták a véleményüket. Nálunk egy munkás háromRövid bevezető után. amely- órai munkával termel annyit ezer forintnál többet kapott ben az ország helyzetét is- átlagosan, mint az Egyesült Államokban élő társa 1 óra Sokan azt mondják, hogy mi pedig már elérte, vagy elközepesen fejlett országban hagyta a városi dolgozók jö;rád megyében tavaly a tsz-tagoknak több mint 50 százaléka 20 mertette a képviselő, válaszolt a kérdésekre. Az „Anna Frank"-ról elnevezett munkásbrigád tagjainak kollektív kérdésére többek között elmondotta: — Most hazánk felszaba- megszervezésével, nagyobb dulásának 25. évfordulóián íjjdással. fegyelmezettséggel, megállapíthatjuk. a közösből. Az ilyen tények a párt politikájának helvesalatt, és két óra alatt ter- ségét igazolják. Természetemel annyit, mint egy NDK- sen vannak még gondjaink, beli munkás óránként. Ezt egyebek között ilyen gond az a helyzetet kell megváltoz- öregek helyzete, tatni a műszaki emelésével, színvonal — Tóth Péter elvtárs arra a munka jobb kert terjesszem az országgyűlés elé. hogy a tsz-tagok .. _ . , , is mehessenek nyugdíjba, hogy jo Fontos az is. hogy ervenye- már 6U éves korban — folvütemben halad a szocializ- süljön jobban a munka sze- tatta ^ képviselő — Közölmus építése, és ezzel párhu- rinti részesedés szocialista hetem hogy a szövetkezeti zamosan. az eredményekkel élve és a dolgozók becsüljék arányban az életszínvonal is jobban a mert például az. ami tavalv itt a HÓDIKÖT-ben történt, hogy az üzemi létszám egy emelkedik. Erről tanúskodnak a termelés, valamint a nvugdíjasok gond iáit nagyon , munkahelyüket, jól ismcrjük. A Központi Bizottságnak és a kormánynak is az a szándéka, hogy fogyasztás adatai, és még az ha^Ta "tócserélőd^." sem! Sztessunk^ is ezt bizonyítja, hogy ná- mi esetre sem lünk ma nincs munkanélküliség. sőt munkaerőhiány ,f®ri.nt„,síabi!itósárÖ1 ? van Jz azonban , . Arra a csak akkor lehetséges. ha kérdésre: Mi a véleménye a megteremtjük hozza a szükBefejeződött az Akadémia közgyűlése Megválasztották a tisztségviselőket Az Akadémia közgyűlése tevékenység elősegítésére, jóst, Straub F. Brúnót csütörtökön Rusznyák István hatékonyságának növelésére Szabó Imrét választották, elnökletével zárt ülésen vi- szervezendő tudományos tittatta meg az elnökség beszá- kárság feladataival. Többen mólóját és az új alapszabá- aláhúzták, hogy szükséges lyok tervezetét. A vita kö- lenne időközönként megviés A közgyűlés a továbbiakban úgy határozott, hogy Erdei Ferenc akadémikus főtitkári kinevezését javasolja a a séges gazdasági feltételeket, kepviselo elmondotta, hogy Amint ez megvalósul. az a forint stabil, van nite- illetékesek nem fognak késlunk a világon, s ezt egj 3- lekedni. hogv segítsenek az bek kozott az is bizonyítja, öregeken Másrészt az idős hogy a dolgozók ÖTP-megta- emberek gondja ne csak orkarítácol évről „ , „ • -1 • . , , —•• karításai kednek. Vásárhelyi második napján Győri Imevre nőve- szággyűlési gond legyen. Törődjenek az öregekkel a látogatásának hozzátartozók. a fiatalok is. Mindenekelőtt támogassák Végezetül a képviselő arra kérte a Szántó Kovács zéppontjában az állott, ho- tatni a szervezeti reform kormánynak, főtitkár-helyetgyan látja majd el az Aka- alapján kialakuló munka tadémia a testületi jellegéből pasztalatait és ennek megfeadódó tudományirányítási, lelően tökéletesíteni az Akatudománvpolitikai feladató- démia tudományirányító tékát. A felszólalók hangsú- vékenységét. dS£ -2® .Í-TS^-SSS toseget. Foglalkoztak a tan- György, Csáki Frigyes. Emszéki kutatások problémái- ber Győző, Erdei Ferenc, val és a tudományirányító Freund Mihály, Gegesi Kiss tessé pedig Köpeczi Béla levelező tagot, Láng István kandidátust, és Tétényi Pál levelező tagot ajánlja. Az ünnepélyes záróülés befejező aktusaként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólt a közgyűléshez. A közgyűiés Erdey-Grúz Áprilisban: Országos diákparlament Mozgalmas heteket, hónapokat ígér a középiskolások és szakmunkástanulók százezreinek a .tavasz és a nyár. Dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára egyebek között elmondotta: — Újra szót kapnak a középiskolások és a szakmunkástanulók: a KISZ KB titkárságának határozata alapján az idei tanévben is összehívjuk az országos diákparlamentet. Az iskolákban februárban ülnek tárgyalóasztalhoz a fiatalok képviselői, majd ezt követően tartják a megyei diákparlamentek sorozatát. A továbbiakban — március 1 és 15 között — országrészenként vitatják meg helyzetüket, tennivalóikat a fiatalok. Ugyanitt választják meg és látják el útravalóval az országos diákparlament 300 küldöttjét, akik április 6-án. 7-én es 8-án ülnek 06sze. Pál, Heller László/ Hevesi Tib°r zárszavaival ért véGyula, Jánossy Lajos, Kai- getmár László, Kesztyűs Lóránt, Lengyel Béla, Nizsalovszky Endre, Pál Lénárd. Polinszky Károly, Pungor Ernő, Schay Géza, Szabó Imre, Szentágothai János és Vas Károly akadémiai tagok. A vitában elhangzottakra Erdey-Grúz Tibor főtitkár válaszolt, majd az Akadémia az elnökség beszámolóját elfogadta és a lelépő elnökségnek a felmentést megadta. Az új alapszabályt — több kisebb módosítással, illetve kiegészítéssel — ugyancsak elfogadták. Az Akadémia közgyűlése csütörtökön zártülésen megválasztotta a legfelsőbb tudományos testület tisztségviselőit. Elnök Erdey-Grúz Tibor lett. Alelnökké Jánossy Lare, a Szántó Kovács János id°s szüleiket a gyermekek. Tsz zárszámadó közgyűlésén vett részt. A 7000 holdas közös gazdaság igen jó ered- János Tsz tagjait, vezetőit menyeket ért el a termelés- és velük együtt valamennyi ben. Gazdasági eredményük tsz-tagot. vezetőt, hogy segítforintban a tervezett közel senek az országvezetésnek 6 millióval szemben csak- megteremteni azokat a feloem 9 mill-'ó. a bruttó iö- tételeket, amelvek szükségevédelem a tervezett 16 mii- sek az életkörülmények toll óval szemben meghaladta a vábbi javításához. 20 milliót. A jól végzett ter- mindenekelőtt az melőmunka alapján személyes jövedelem egv főre évi 25 ezer 134 forint, ami közel kétezer forinttal jobban magasabb a tervezettnél. Egy napi bér a tervezett 38 foJelenleg állatteelért "vesztés fejlesztése nagyon fontos. Segítsenek ebben a szövetkezeti gazdák a .közösben is és a háztájiban is mint eddig. Használják fel a termelés fejlesztésére az új mechanizmusból fakadó nagv lehetőségeket, a rinttal szemben meghaladta nagyobb önállóságot, a szöa százat. A közösség összes vetkezeti demokrácia erősítévagyonának értéke 61 miilió. Kaczűr István Ifjúsági építőtábor Algyőn 'A KISZ Alföldi Olajipari Bizottsága — a Szegedi Kőolaj- és Földgázipari KISZ védnökség keretében — májusban Ifjúsági építőtábort szervez a szegedi szénhidrogén-medencében. Az ifjú olajbányászok építőtábori munkájuk során csővezetékrendszert építenek Algyő közelében, s ezzel nagyban segítik a beruházási munkát. Mint ismeretes, hazánk jelenleg propán-butángázból behozatalra szorul, ezért fontos érdek fűződik ahhoz, hogy Szegeden minél hamarabb elkészüljön a kísérőgáz feldolgozó üzem. A KISZ fiatalok segítése nyomán július elejére megépül a gázvezeték. Az építőtábor szervezését a KISZ védnökság operatív bizottsága a KISZ Szeged városi bizottságával együtt végzi. Mint az előzetes felmérések mutatják, a fiatalok körülbelül 55 ezer munkaórában építik meg a vezetékrendszert. s az olajbányász fiatalokon kívül más szegedi, s vidéki, illetve fővárosi KISZ-szervezet is részt vesz az építőtáborban. PÍNTEK. 1970. FEBRUÁR «. 3 DÉLMAGYARORSZÁG i