Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
Gyonabban a tervezettnél Epiíl ca házgyár Üvegablakok borítják • csarnok oldalfalait Szeged nyugati Iparövezetében, az új tejüzem és a gumigyér között kitűnő ütemben halad a házgyár építése. A hatalmas. 16 ezer négyzetméternyi területű nagycsarnok tető alá került; az oldalfalak nagyrészén már üvegablakokat találunk. Az energiaellátó központ piros téglás, születő épületén sürgölődnek a munkások, de a mintegy 200 kubiko6, betonszerelő, erőgépkezelő stb. főként a nagycsarnok belsejében foglalatoskodik, s most érkező gépek alapjait készíti. Amint Heim János, a Csongrád megyei Állami Építőipart Vállalat főmérnök* a helyszínen elmondotta —.lényegében befejeződött az energetikai épületcsoport vázszerkezetének szerelése, s egyre nagyobb erőkkel dolgoznak a gépalapozásokon. • csatornázáson, m vasútvonal építésén. Szeged éj házgyára nemesalt szemlátomást növekszik. hanem ezt igazolják a teljesítmény-felmérések is. A kapott tájékoztatóból kiderült hogy a még feszített tervnél ls gyorsabban — egy év alatt 65 millió forint helyett — mintegy 71 millió forintot sikerült a vállalatnak munkában, anyagban a házgyárba invesztálni; 1969. december 31-lg összesen 85 millió forintot használtak fel. A legfőbb feladatokat sikeresen oldják meg: A gyártócsarnok szerkezeti munkái befejeződtek, a nagycsarnokot téliesítettét A házgyárat a dorozsmai állomással öszezekőtő vasútvonal mintegy 40 százaléka is megvan, használható állapotba került a gerincúthálózat, s a kivánt ütemmel épül a csapadékgyűjtő csatorna — valamint a vízellátó vezetékrendszer. Határidőben, az idén kezdődik el a gépjavító üzem. a kavicsfogadó siló, valamint az iroda és szociális házépítése. Igaz. a házgyárnál kevés az ember, a jelenleginél 150 fővel többet is foglalkoztathatna a vállalat Sajnos, a második műszakot éppen a munkaerőhiány miatt nem sikerült megvalósítani. A gond ellenére a helyzet mégis biztató. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat ígéretéhez híven 1971 első negyedévében meg. tartja maid a házgyári főpróbát. Heim Jánc® elmondotta. hogy először a panelgyártás kezdődik. Két típusú lakást készítenek, s később kerül sor a 6zerelőüzem munkakezdésére A születő házgyárnál szóba került a termelés is. Az építőknek úgy kell dolgozniuk, hogy 1971 végéig — tehát a házgyár életének első évében — mintegy 4—500 lakás alkotóelemét elkészíthessék. Ehhez nem elég csupán az építőipari tevékenység, gondolni kell a szakember-utánpótlásra. A vállalat megkezdte a leendő házgyári munkások oktatását. De ezenfelül legalább 500 új munkásra lesz szüksége a korszerű, fejlett technológiával működő üzemnek. DL L Pártvezetők 'átogatása Ásotlba'mon Tegnap, szombaton délután szívélyes meghívásnak eleget téve Asotthalomra látogatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Péter Tános, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter. Társaságukban volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára és dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese. A kedves vendégeket a község vezetői fogadták. Ezután a községi pártszervezet székházában Ásotthalom párt- és állami vezetői, a lakosság képviselői kötetlen, baráti eszmecserét folytattak. Murányi György, a községi pártbizottság titkára tájékoztatót adott Asotthalom helyzetéről, eredményeiről, gondjairól és a tervekről. A vendégek a fejlődés helyi kérdéseinek végrehajtásához hasznos észrevételeket, javaslatokat tettek. Az eszmecsere után a művelődési otthonban nagygyűlést tartottak. Megtelt a nagyterem, és a tanyavidékről is sokan voltak jelen, hogy az ország és a világ dolgairól halljanak. A meghitt hangulatú nagygyűlésen az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről Komócsin Zoltán és Péter János adott nagy tapssal fogadott tájékoztatót. A gyűlés után a vendégek és az ásottlialmiak még együtt maradtak és beszélgettek. Ka pcsola ta i n k idegnyugtatója V alaki azt javasolta egy népszámí ál ónak, hogy kérdezze végig az összeíráskor azt is, ki menynyi Andaxint, Seduxent. más idegnyugtatót vagy éppen altatót szed. Megmosolyogni való ötlet — de mint tréfás gondolatnak, ennek is meglelhető a valós magja. Idegesek, nyugtalanok vagyunk, ha frontátvonulássaí, ha napfolttevékenységgel, vagy a Buga doktortól reggel hallott betegségekkel indokoljuk is. Enyhén cinikus megfogalmazásban mondhatnám, kétféle idegesség létezik; egyik: a főnöké, s másik: a beosztotté, A családfőé és a családtagoké. Megvan a külön természetrajzuk mint ahogy két legfontosabb életterünknek, a munkahelynek és a családnak is megvan az emberi kapcsolatok koordinátái szerint kialakult légköre. Egy titkárnő tegnap vagy tegnapelőtt leejtett a tálcáról két kis kávéspoharat. Senki sem látta senki sem hallotta, s amikor megkérdezték. miért piros a szeme a sírástól, azt felelte: ezért. Dehogyis! Napok óta valami nincs rendben körülötte Elfoglalt főnöke, szótlanul jár-kel, rövid tőmondatokban közli utasításait, semimi „kérném, Jutka", hanem csupa „küldje el", és „mondja ) meg" kezdetű mondat. Mi van hát? Fáj megint a foga? összeveszett a feleségével? j Késik az exportszállítás? j Vagy hibázott munkájában? 1 Jutka szedi az Andaxint. Arányos és ésszerű területfejlesztés Ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága Tegnap délelőtt Szegeden, A célkitűzések szerint ará- adatokat, amelyek megvalóa megyei tanács épületében nyos és racionális fejlesztésre sításáért napjainkban fáratartotta idei első ülését a kell törekednünk. Ennek Hazafias Népfront Csongrád megfelelően igen differencimegyei bizottsága. A tanács- ál tan határozták meg a tekozáscm részt vett dr. Ágos- lepüléskategóriákat is, gon- szereivel igyekszik majd az ton József, a megyei pártbi- dosan ügyelve arra, hogy a elkövetkezendőkben elősegízottság titkára és Barati Jó- nómenklatúra pontosan megzsef, a Hazafias Népfront feleljen a helyi sajátos viOrszágos Tanácsának titká- szonyoknak, lehetővé tegye ra is. az árnyalt, sokoldalú nr.egíté. ,, - . .„., . „„ lést. E besorolásnak megfeNagy István elnöki meg- , állanítiák mea az ilnyitója utar. Kovács Imre, a leloen auapujaK meg a/' 11 dozunk. és amelyek realizálását a népfrantmunka sajátos eszközeivel és módterii. Ezt követően előterjesztésekre került sor. Barati József javasolta, hogy a népfrontbizottság mentse fel Katona Sándort — saját kémegyei tanács vb alnökhe- tetepüléskategória köz- résére - megyei titkári lyettese tartott előadást te- intézményekbe! való ellá- funkciója alól és az orszalepüléshálózatunk fejleszté- tásának merteket is. AZ gos titkárság új személyi iasének irányelveiről. Beveze- alapelv kimondja: arra kell vaslatáig bízza meg — idetőjében utalt arra, hogy rae- törekednünk, hogy az ige- iglenesen — a titkárt funkgyénkben ls megtettük az nyéknek megfelelően fejelső lépéseket annak érdeké- 1 esszük a kozintézmény-haben, hogy a településhálózat lózatot. úgy, hogy az se ne fejlesztése az elkövetkezendő legyen túlterhelve munká- lamint erősítse meg Katona években, évtizedekben jól át- val, se ne álljon kihaszná- Sándort megyei elnökségi gondolt, megalapozott és re- lattanul (hiszen az arányta- tagságában, ális alapelvek szerint történ- lanságnak efféle módozatájék. ... , ciók ellátásával Molnár Sándort, a megyei titkárság politikai munkatársát, vaA javaslatokra reagálva a Az elnökhelyettes a továbbiak során részletesen isra ilyen és olyan példák is népfrontbizottsági tagok köakadtak az elmúlt időszak zül többen elismerően szóisorán megyénkben: móra- tak Katona Sándor mertette megyénk - és ben- ^ kÖZSégÍ glmná~ £ ""^ásságáról. . „„ ^—A—JíL— - 1,X ziumok stb.) d&ndojukhoz ed dámonkapcsolódva Előadása során kitért Ko- tolmácsolta dr. Ágoston Jóvács Imre a nagyközségi zsef a megyei párt-vévrehaine természetesen a központ, Szeged — jelenlegi településhálózai helyzetét, vala- státusz értékelésére "is. (Mint tóbizottsás mint a fejlesztés irányelveit, ismeretes, január 1-ével meelismerését. amelv méltatja és értékeli Magyar termékek Osakában A magyar vállalatok érdeklődése megnőtt a japán üzletkötési lehetőségek iránt; ezt bizonyítja, hogy a Hunbéreltek. A Medicor, amelynek orvosi berendezései a tavalyi tokiói kiállításon érdeklődést keltettek, most gexpo rendezésében minden, egész sor újdonsággal próbál eddiginél nagyobb számban vesznek részt az áprilisi Osakai Gépipari Nemzetkőzi Vásáron. A magyar kiállítók betörni a japán piacra. Bemutatják a komplett kórházi berendezéseket és az ipari 1.50 négyzetméteres területet röntgenkészüléket is. gyénkben kilenc helység az eddigi megyei titkár nekapott ilyen hatáskört.) gyedszázados áldozatos. a Hangsúlyozta: a nagyközsé- néphez mindig hű politikai gi besorolás elsősorban ran- pályafutását s az ennek sogot, nagyobb önállóságot je- rán elért eredményeit, lent de a későbbiek során valószínűleg együtt jár majd előterjesztett a nagyobb pénzügyi lehető- egyhangúlag ségek biztosításával is. Je- maid ezt követően Barati még az a népfrontbizottság az javaslatokat elfogadta József az országos titkársáp hogy e nagyközr- nevében pénziutalmat nvújnagyobb hatás- tott át a távozó Katona ele- Sándornak (aki eevéWoént a lenleg azonban probléma, ségek ben a kör ellátásához nmcs gendő megfelelő szakember. Csongrád megyei MÉK keA népfrontbizottsági tagok belén belül e szerv és a értékes meglátásokkal és termelőszövetkezetek munegvéni észrevételekkel egé- kakapc«o1atának io^bá hatékonya bhá tétel-tert firadoelkövetkezenszítették ki az előadást. Szünet után a népfrontbi- zív mnid az zottság egyhangúlag elfő- dőkbeu.t gadta maga és elnöksége el- Az ülés Nagv István elnöső félévi munkatervét, amely Irt zárszavával ért véget. jól összegezi azokat a félPapp Zoltán Majd napok múlva fogja megtudni, hogy a német cég igazgatójának „Sehr Geehrter Herr" helyett „Sehr Geárgernter Herr"-t írt, igen tisztelt úr helyett tehát „igen bosszantott úr"-at — kedves megszólításul a levélben. De még napokig őrlódik majd, míg megtudja, mi a baj. És közben a Jutka kislányának az óvónője panaszkodik, hogy ideges, fékezhetetlen a gyerek. Hát persze: „fölfelé" nem vagyunk idegesiek, csak „lefelé" Dehogy szeretnénk egy példáról „több bőrt lehúzni", de legalább kettőt engedjenek meg: az ember a munkahelyi idegességét viszi haza otthonába, s aki munkatársai közt elnyomott, otthon cézár akar lenni. Az ember természetéhez tartozik, hogy keresi a lelki egyensúlyát, s különösen egyenesbe kell hozni a mérleget, ha önbecsülésről van szó. A másik — és az még több embert érint! — a vezetők lényegében meghatározzák egy munkahely légkörét. Van vezető, aki jó ideig magában tartja, gyűjtögeti a hiba-listát, majd egyszerre „telik be a pohár". Más meg ugyanazokat az utasításokat napjában elmondja, mintha az a munkatárs nem tudná feladatait megjegyezni. Melyik a jobb? Ha kevés az eligazítás, az azonnali értékelés, vagy ha sok az utasítás — ugyanolyan rossz. Vagyis: szegény vezetők, nem könnyű a dolguk ! Talpig embernek kell lennie, nemcsak szakmáját értő-szerető szakembernek, ha valaki el akarja mondani magáról: jó vezető vagyok. K omolyan lehetne már venni azt, hogy fejétől bűzlik, avagy nem bűzlik a haL Ahol a vezetés módszerei világosak, tiszták, semmiféle misztikus homály nem veszi körül a főnök munkáját, ott előbb-utóbb az al-főnökök isigazodnak, igazodniuk kell. Ahol a vezető nem tűri meg az intrikát, fúrást, ott a tiszta légkör kiveti, de legalábbis elnémítja azt, aki szereti hordani a szót, idegesíteni munkatársait Ha csak egy-két .,fülbesúgó" embert szembesítenek azonnal a bepanaszolt munkatárssal, okulására szolgál ez másoknak is. S ahol nem így történik, tere van a suttogásnak, előbbutóbb még az igaz kritikai szót is suttogva kell mondani, mintha sunyi rágalmazás lenne. Nagy bajokat takarhat az ilyen légkör! A közelmúltban lezajlott, a városban nagy vihart kavart Wéber-ügy számtalan tanulsága mellett az is felvetődött: nem igaz, hogy senki sem vette észre, hogy az elnök úgy gazdálkodik a szövetkezet vagyonával, mintha osak a magáét herdálná. Milyen légkört alakítottak ki. hogy senki nem mert szólni? És sok embert foglalkoztat ma is: egyedi eset ez, vagy vannak még fel nem fedezett mini Wéberügyek is? Emberi adottság hogy milyen kapcsolatókat tudunk kialakítani munkahelyünkön. De elég sok adottság kell ahhoz is, hogy napjaink nyílt légkörében akár fontos poszton levő vezető, akár csak egy műhelyfőnök, vagy csoportvezető huzamosabb ideig meg nem engedhető módszerekkel tartsa .tekintélyét" az emberek előtt Minap mondta egy nagy gyár igazgatója, sok vezető azt tartja, hogy nehezebb ma vezetőnek lenni, mint akár két-három évvel ezelőtt. Nos. 5 nem osztja ezt a vé'eményt. Akkor sem volt könnyű de más miatt: végre kellett haiteni a központi iitesfiásokat bizonv az is -okszor igen-igen nehéz volt. Most? Nem lehet várni előre megadott utasításokat, termelési mutatókat, s ez a nagy önállóság nagy felelősséget kíván. Nehéz is így a munka, ez tagadhatatlan. S mind emellett — sokan ép pen ezt tartják nagyon nehéznek — az egy személy ben felelős vezető soha ennyire nem állt a kollektíva kritikájának pergőtüzében, mint most Az embereket nemcsak szép szóval, agitál ássál kell, hanem anyagi érdekeltséget teremtve is lehel ösztönözni Lehet, hogy mások nem így csinálják — mondta az igazgató — én meghallgatom az embereket. Igaz, megszokták már. S mert nem újdonság, hogy vé'eményt mondhatnak, a lakatos nem abba akar beleszólni, hogy milyen lesyen például a készletgazdálkodásunk. de abba igen. hogv kit vesz fel a brigádiába és mi legyen a műhelvéber Közös ügyeinkben segítenek ezzel de amint esy munkásasszon v mondta ki: azt érzik belőle, közük van ahhoz, ami a gyárban történik. Nemcsak a munkadarab és harmadikán a boríték érdekli őket. hanem a gyárkapun belül is minden. Ak' gazdának érzi magát, az gazdaként is dolgozik. Valóban, ilyen helyen megkapja a magáét, aki hibázik de nem „eszik meg". A jo gos kritika másként bántj. az embert, más szándékoka is szül, mint a hibás, c^ rossz szándékú, esetleg egyé ni indítékú odamondogatás Csakhát nehezebb az ilye. légkört megteremteni. Mée ma is sok helyen úgy vélekednek és élnek, hogy a főnököt nem bíráljuk, a főnökkel nem lehetünk „idegesek". Néha akkor sem, ha együtt kezdtük valamikor a műhelyben. Ismétlem: nen: törvényszerű az ilyen légkör kialakulása. Láttam én máifőmérnöknél „de a betyár jó istenit, Jancsikám"-mal beállító gépmestert, mire a főmérnök: „ülj le, ne hadonássz, aztán mondjad"-dal kezdte. A modor bizonyán kifogásolható, de a szándék aligha. Megegyeztek a vévén? Dehogy. Mert a gépmesternek nem volt igaza, s ha ezt nem is látta be, harag és rossz szájíz nem maradt a vita után: tudja, ho; nap mehet majd az újabb érvekkel. H osszan lehetne részié tezni, mit jelent f családnak, hogy milyen hangulatot visz haza a/ ember a munkahelyéről, f. képlet nem is túl bonyolul Hiszen életünknek legkeve sebb egy harmadát a nagyközösségben, a munkahelyen töltjük. Ott éljük alkotó életünket, az ottani sikereink, kudarcaink a családban is éreztetik hatásukat. Nem szakíthatjuk magunkat ketté: a család minden idegsejtjében érzi a munkahelyet s a jó kollektíva megérzi, tudja, ha odahaza nincs rendben valami. Az egyik mindig ellensúlyozhatja a másikat. de a kettő meghatározza emberi kapcsolatainkat 's. A munkahelyen tehát az a legfontosabb, hogy nyílt kritikai légkör legyen, megmondhassunk mindért? Ta Ián "em is c ^"ipm amit PÜ takar: a kölcsönös megbe. csülés. Ahol az megvan, bét ran mondhatták véleménvü ket az emberek, nem kel' vele várni, míg az indulat átcsap a zsilipek felett. Ilyen helyen kevés okuni van Idegeskedni, s ezt nem lehet elégcé meéhe-«ülni Szociológusok kérdeztek ; munkahelyükről kilépőket, s az emberek tekintélyes része azt felefre: rossz feszült., a légkör azért nem érzi ot< jól magát. Jól megfizetett szakemberek is voltak közlük' P. Szőke Mária VASÁRNAP. 1970. FEBRUÁR L DÉLMAGYARORSZÁG Í 3