Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Négyezer műkedvelő együttes Nemcsak a színházak, hanem a „színházpótló" műsoros előadások Iránt is megnőtt az érdeklődés — állapította. meg a Népművelési Intézet, amelynek adatai szerint a műkedvelő csoportok száma elérte a 4000-et, a rendszeresen szereplő színjátszók, versmondók lrodalmiszínpad-tagok száma pedig megközelíti a 60 ezret. A műkedvelő együttesek az elmúlt esztendőben összesen 20 ezer előadást tartottak, s műsoraikkal számos olyan település lakóihoz is eljutottak. akik a kulturális központoktól távol élnek. j Az együttesek repertoárja | a helybeli közönség érdek- i lődéséhez, igényeihez igazodik. Az értelmiségi foglalkozásúak és a diákok legszíve. ; sebben azokat az előadáso- , kat látogatják, amelyeknek műsorán oratórikus színjátékok. modern egyfelvonásosok szerepelnek. A tanyasiak és a mukásszállások lakói a pódiumjátékot és a vidám műsorösszeállításokat igénylik a műkedvelőktől. A felmérések szerint egyébként az oratórikus műsorok 30 százaléka kimondottan politikai, társadalmi ünnepre készül. Megszaporodtak a népünnepély-jellegű társadalmi megmozdulások ls, és — a szabad Idő növekedésével párhuzamosan — nőtt a társas összejövetelek, klubdélutánok, a baráti találkozók szómgj Az együttesekről készült kultyrólis portré arról vall, hogy míg korábban az Irodalmi színpadi forma, a hagyományos színjátszás dominóit, a legtöbb megyében ma már a szerkesztett műsorformák. a diák^ínpadok. az új pódium! törekvések kerültek előtérbe. (MTI) HalSo, központ? Ki tudná megmondani, a városban hány gyárnak, hivatalnak, székháznak, klinikának van telefonközpontja, s a kedves — és nem kedves — hívó csak kapcsolásuk1 után beszélhet, kérhet, sürgethet, reklamálhat vagy csicsereghet? Van, aki kezét csókolommal kezdi, van aki mérgében olyanokat mond, hogy a telefonkagyló kiesik a központos kezéből. Hogy dolgoznak, szeretik-e foglalkozásukat? — ezt kérdeztük tőlük. Telefonon. ennek, hálás érte. Ha gorombák? Nyelek egyet, s azt mondom magamnak: nyugalom, neki biztos nagyobb baja, gondja lehet most. mint nekem. 13—200 12 - 425 — Tessék, gyermekklinika! Kit tetszik keresni? Kovács Gyula, aki egyben a bejárat őrzője is, csodálkozik, hogy őt, a telefonost keresem. S megkérdezem tőle, amit kevesen kérdeznek, hogy sok-e a dolga? Felsorolással felel: fél 8-tól délutón 5—6-ig az érdeklődő szülők hívnak orvost és nővért és mindenkit, este 7-től 12-ig pedig a gyermekorvosi ügyejetet csengetik. A központos 24 óról dolgozik, 24 órát szabad. Kovács Gyula 14 éve csinálja. — Ml a legnehezebb? — Hogy sok az ingerült, ideges ember, azonnal, de rögtön feleletet akarnak. Nekem pedig mindenkit ismerni kell a házban — nemcsak név, de telefonszám szerint is, hogy gyorsan kapcsolhassak. S ha nincs helyén az orvos, vagy ápolónő? Ki kell találnom, hogy a műtőben, a laborban, vagy a kórteremben keressem-e... — És szép ez' a munka? — Hót persze, szép ls. Mert.. „ mert amikor érzem, hogy egy kétségbeesett szülő van a vonalban, s azért sürget, már alig bír magával, hogy mi van a kicsivel, hát nekem kell pár Jó szót mondani, s higgyék el, nem Is esik nehezemre. A legtöbb örül — Tessék, városi tanács! — Csakhogy megkaptam. Mindig foglaltat jelzett! — Sajnos, sok a hívó, kérem. Előadom, milyen ügyben ... De máris közbevág a kedves női hang: bocsánat, tessék maradni egy pillanatig, hívnak megint. — Maradok a vonalban, míg újból hallózlk Aztán még többször így járok. Igyekszem hát szűkre fogni kérdeznivalómat —, mert őt szidják, ha sokáig feltartom. — Szidják a központost enélkül is eleget. Ha városi vonalat keresnek bentről, s egy városi hívással összefutnak, a kinti hívó nem az automata központot gyalázza. Van önnek fogalma róla, milyen idegesek aá emberek? Mondanom se kell, hogy a lakáshivatalt hívják legtöbben. Ott mindig foglaltak a vonalak. S ha szólok, hogy tessék várni, még megkaphatom a magamét. Akinek lakáSgondja van, azt még meg tudom érteni, de aki azért udvariatlan, mert 6 névtelenségben maradhat, míg én megtalálható, „kinyomozható" vagyok, s így szívem szerint vissza se Igen felelhetek ...,! Király And'rásné, a városi tanács telefonközpontjának kezelője nem egyszuszra mondta ezt el. Mondatonként. Közben Járt a keze. kérdezett, felelt, köszönt és kapcsolt. Dolgozott. Tizenhat éve csinálja. 11—771 — Textilmüvek. Először a központot mutatja be Kovács Sándorné. Az igazat megvallva ezért hálás vagyok, Jegalább még egy szempontm adott: műszakilag is érteniük kell bizony egy, s máshoz a telefonközpontosoknak. Négyszázas központ, háromszáz mellékvonal — ez gyorsaságot követel, mintha 3— 4 vonalat kezelnének. Azelőtt irattáros volt Kovács Sándorné, három éve telefonos, s ezt jobban is szereti. Ketten vannak a központban. Már ismerik az ii'odabelíeket, műhelyvezetőket, s ha a munkásokat nem ls mind, azért csak meglelnek mindenkit, akit telefonhoz kérnek. A munkakörülmények hasonlóak, a feladatok ls. Most arra kérem a textilgyár központosét. rólunk, telefonálókról szóljon. A • többlek is emlegettek már sok mindent modorunkról. Kovácsné szerint nála nem ilyen rossz az összkéfo: legtöbben szépen beszélünk, köszöntjük az ismeretlen, de korántsem személytelen központost. De... — Van. akinek mindenáron megkeresem a hívottat... Mert szépen beszélt velem, mert nem azt hiszi, hogy egy alkatrész vagyok csak a gépben. — Vannak szimpatikus és unszlmpatikus hangok? — Nem hangok. Hanghordozások. ön eltűri, ha gorombán parancsolgatnak? Na, ugye. Én meg nem ls tudom, kivel beszélek, enynyivel egyszerűbb az emberi kapcsolat.' Higgye el, a szép beszéd, az udvariasság belőlünk is a legjobbat hozza ki. — Köszönöm, hogy vállalta a telefonismerkedést. — Akkor én is hadd kérjek valamit. írja meg legyen szíves: nem könnyű munka ez. Nem ücsörgés. Próbálják az embereket megérteni. Én is ezt szeretném. Nem lehet visszaperelni Utcaneveket Odesszának P. Szőkp Mária dl Játék a vevővel? Közismert, hogv hiánycikk a női vékonyszálú harisnyanadrág — írja Sz. M. (Lenin krt. 18.) olvasónk. De úRy látszik, az idén valamit javulhatott az ellátás. Nem mintha olvasónknak sikerült volna kapnia ebből a tetszetős és hasznos harisnyafaltából, de gyakran kapta a választ — a Centrum Áruházban például, vagy az Oskola utcai Kroko dlvatáruboltban —. hogy: „Tegnap volt. de elfogyott". vagy: „Holnap tessék benézni, majd lesz". De amikor „benézett", éppen sosem volt. Nem csoda hát, ha megkérdezi olvasónk: van vagy nincs harisnyanadrág? S ha van, akkor miért éppen akkor nincs, amikor a vásárló keresi? Avagy: játék a hiánycikkkel és a vevővel? Nem testvérvárosunknak kérünk potekciót. hanem a ml Odessza városrészünknek az ügyében szólunk Ismét, ki tudia, hányadszor. Múlt heti levélre érkezett ú.iabb levél — ezúttal Vincze József XIX. sz. házban lakó olvasónktól —. hogy minek csinálunk éveken át dzsungelt egy új városrészből? Nagyon sok kellemetlenségük volt már abból, hogy az össze-vissza és félreérthető számozás miatt nem találták meg őket. Legyen már egyszer rend. kérik. Van egy konzervatív Javaslatunk. annyira régimódi, hogv csak halkan merjük mondani, hátha valaki megemlíti. tőle loptuk az ötletet. Azt tudniillik, hogy legkönynyebb az utcákat megkülönböztetni. ha elnevezik őket. Ki is' lehetett az a „haza bölcse", aki ezt kitalálta? Nyugtalanítanak az üzemi balesetek. A statisztika általában 'növekedést, mutat és rideg számai mögött kisebb-nagyobb tragédiáit húzódnak. Viszonylag sok a baleseteket követő társadalombiztosítási per. A balesetek után ugyanis mind az SZTK-nnk, mind a munkáltató üzemnek, vállalatnak kötelezettséget vannak. Az SZTK a Jogszabályoknak megfelelően és késedelem nélkül intézi a balesetet szenvedetteknek a táppénz fizetését. Viszont a betegállományban otthon vagy súlyosabb esetben kórházban levő dolgozó táppénze és teljes keresete között számottevő a különbség. Ezt a munkáltató gyárnak, vállalatnak kell fizetnie minden olyan esetben amikor elégtelen a védőfelszerelés, illetve ha a baleset ellenőrzésekkel elkerülhető lett volna. A táppénz és a teljes keresel közötti különbség megtérítését a balesetet szenvedettnek a vállalati munkaügyi döntőbizottságtól, ha pedig ott nem intézik megnyugtatóan, polgári . peres úton! kell kérnie. Ha a baleset a munkáltató hibájából következik be. akkor a? SZTK — h.a ez sem megy megegyezéssel — peres úton k 'rí a táppénz és a felmerült költségek megtérítését. Természetesen a súlyosabb baleseteknél az ezért felelősök ellen büntető per is indul. A növekvő üzemi balesetekre tekintettel vizsgálta a Csbngrád megvel főügyészség a társadalombiztosítási perek törvényessé. gét. a törvényess'ég. a bíróságok ítélkezési gyakorlata általában jó. kiegyensúlyozott. A vizsgálat viszont megállapította, hogy nz óvórend szabályok előírásainak érvényesülésében még jócskán van tennivaló. A munkáltatók igen sokszor nem biztosítják a megfelelő védőberendezéseket. Gyakori az olyan per, amelyből az is kitűnik. hogy a munkáltatók nem ellenőrzik az óvórendszabályi előírások megtartását, eltűrik a dolgozók óvórendszabályba ütköző munkálkodását. Az előírásoktól eltérő munkára a fizetési meghagyás ellen benyújtott keresetekben hivatkoznak és a dolgozó kizárólagos — balesetei előidéző — magatartására utalva kérik a munkáltatók a bíróságtól a térítési határozat hatályon . kívül helyezését. Az. ilyen kérelmeket a bíróság — nagyon helyesen — elutasítja. mivel óvórendszabály-sértésnek tekinti, ha a n-.unkáltató eltűri a rendellenes munkát. Illetve nem teljesít! ellenőrzési kötelezettségét. A társadalombiztosítási perek sokfélék, de a bíróság ítélkezései mindenkor szocialista jogrendszerünk alapján születnek. A balesetekből, az ezzel összefüggő büntető és polgári perekből végre le kellene vonni a tanulságokat! Sajnálatos, hogy mind a munkáltatók, mind a dolgozók könnyen felejtenek. Nyilvánvaló pedig, hogy kellenek a megfelelő védŐés biztonsági berendezések, mert ezek legközvetlenebbül védik az embert. A gyári nemtörődömség, a szabálytalanságok eltűrése nagy veszedelmeket rejt. S önmaga és családja ellen cselekszik az a dolgozó, aki nem használja a védőfelszerelést. vagy egy-egv gépen nem az előírások szerint dolgozik. A táppénz, a teljes kereset biztosítása egy-egv baleset után cseppet sem vigasztaló. Mert nem lehet visszaperelni az elvesztett ujjakat, összeroncsolt lábat stb. sem. akárcsak az elvesztett életet. De szüntelenül perelni kell azért, hogy mind a munkáltatók, mind a dolgozók a lehető legtöbbet tegyenek a bánattal Járó balesetek megelőzéséért. Morvay Sándor „Elapadt" Emberségből a tej példa a boltban Magas zsírtartalmú, jfl minőségű rr zf vaj • februártól áprilisig / kg 36,- Ft áron kerül értékesítésre az élelmiszer-boltokban. Közületek és élelmiszer-boltok részére minden mennyiséget biztosítunk. Rendelési Tejüzem Szeged. Párizsi krt. 16. címre kérjük leadni. Cs. m. Tejipari Vállalat Szeged HK. 94 Arról értesített bennünket Gy. Antalné (Szeged. Köztársaság tér 3.), hogy a laJVliért van a szép dorozs- Dufikban megjelent és a csaSzántó ^Lászlóné ~Klskuncío- ^ rozsma. Bala.ithv u. 11.). Nem ut«n megkereste őket. Horíti véletlen a kérdés, ugyanis ol- Jenőné kezdeményezésére hávasónk leírja, hogv egv idő rom ferencszállási asszony és óta nem kapnak reggelente sok ajándékot, élelmet vittek tejet, s délután egy. másfél családjuknak. Ml i8 megköórás várakozás után közlik; szönjük. hogy emberségből hogv elfogyott. Ha eddig le- ilyen szép példát adtak, enyhetett ott friss tejet kapni, nvire szívükön viselték mimi az oka. hogy „elapadt" a sok gondját a ferencszállási tejforrás? asszonyok. Felszállt a mezei flotta Programnyelv Rövid téli pihenő után visszaérkeztek Budaörsről a növényvédő repülőgépek és mindenütt munkához kezdtek. Amikor az időjárás megengedi. főleg a reggeli szélcsendes órákban szállnak fel. hogy hasznos terhüket. -St műtrágyát kiszórják a búzatáblákra. Az idén. új rendszert vezettek bf a mezei flotta iobb. gazdaságosabb kihasználására. Egy-egy gépet egész esztendőre bérbe adták a Felgvői. a Hódmezővásárhelyi. a Gorzsai és a Pankotai Állami Gazdaságnak. Illetve a székkutasl 0.1 Élet és a fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezetnek. Ez azonban nem Jelenti azt, hogv csupán ezek a gazdaságok használják, mert más mezőgazdasági társüzemeknek is átadják. természetesen bizonyos többletdíj ellenében. A korábbi években Algyó határában a rizsföldeken vegyszeres gyomirtásra már vett igénybe repülőgépet a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet is. A hetedik gépet a Repülőgépes Növényvédelmi Állomás egyelőre Budaörsön tartalékolja. Ezt maid a makói tájkörzetben vetik be a vöröshagyma legveszedelmesebb gombakártevőiének, a peronoszpórának a leküzdésére. illetve a veszély megelőzésére. Számítógépek alkalmazása az irányítástechnikában címen kétnapos szimpózium kezdődött tegnap Budapesten, a Technika Házában. Tizennégy előadás foglalkozik a modern gépek alkalmazástechnikájával és az úgynevezett programnyelvvel. szobrai A háziasszonyok gyakran válogatnak a hentesnél: „abbSl kérek ... abból, nem Inkább a másikból... " és így tovább. A jobb minőségért való hadakozásnak az állattenyésztési szakemberek több okát is tudják, ezek közül HZ egyik leglényegesebb az, hogy nem egységes a hizlalásra fogott ta.ita. Ezért eltérő Jiúsmennyiséget kapnak és gyakran a hús rovására túlságosan nagy a zsírA csodadi tartalom, vagy mócsingos a hús. Ezéken a panaszokon szinte egy csapásra változtat majd az új magyar hússertés, amelynek kísérleteivel az Állattenyésztési Kutató Intézetet bízták meg. A szakemberek egy olyan hibrid-sertést állítanak elő, amely mindent „tud", amit csak a háziasszonyok megkívánnak. Az új csodasertés karéjának keresztmetszete lényegesen nagyobb az eddigi fajtánál és eléri a 36 négyzetcentimétert. A két hátsó sonka súlya 20 —20 kilogramm lesz, ami egy 100 kilós jószágnál kitűnő eredménynek számít, különösen ha azt is tekintetbe vessZük, hogy a sonkában a hús aránya legalább 80 százalékos. Az állat átlagos hátszalonna-vastagsága 30 milliméter lesz. A hús minősége egészen kitűnőnek ígérkezik, ízletes pörköltet i és sültet készíthetnek belőle a háziasszonyok... Nem lényegtelen az sem, hogy egy kocától évente legalább 18 hízót tudnak majd felnevelni. \ Hősi emléktábla (185.) A Dóm bal oldali tornyának falán helyezték el Margó Ede Hősi emléktábláját. Az öntött bronzból készül' munka az V. honvéd gyalogezred halo.ttainak állit emléket. * Időközben ..megkerült" a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola előtt álló Piáklány című szobor készítőjének neve. Az alkotás Szabó Sándor Budapesten élő szobrászmüvést munkáját dicséri. SZERDA. 1970, FEBRUÁR 25.