Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

I VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 47. szám 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Százezer tonnával több acél A KGM miniszteri értekezlete kedden a Dunai Vasmű munkájával, terveivel foglalkozott. A vállalat műszaki intézkedésekkel 1970ben valamennyi fontosabb termékből növeli termelését, javítja a minőséget. A 2-es számú riagyolvasztó befogadóképességét mintegy 20 százalékkal, 950 köbméterre növelik. Az oxigénes technológia kiterjesztésével és egyéb intézkedésekkel a tavalyinál 100 ezer tonnával több acélt gyártanak. Bővítik a meleghengermű kapacitását, a melegszalagsort pedig alkalmassá teszik az eddiginél nagyobb darabok hengerlésére is. A vasmű lőrinci hengermű-gyáregységében korszerű tolókemencét építenek, s nagyteljesítményű daraboló ollót helyeznek üzembe, amelynek segítségével akár 40 milliméter vastag lemezeket is szét tudnak vágni. Az idén megkezdődik a spirálcsőgyártás lényeges bővítése is. A Csepel Vas- és Fémművek külföldi licenc alapján új csőgyártó gépet, cső végmarót és próbaprést készít, amelyet a Dunai Vasmű 1971 elején helyez üzembe. Segítségükkel különleges gáz- és olajcsöveket gyártanak majd a földgázprogram végrehajtásához és a Barátság—2. olajvezeték építéséhez. Péter János Brüsszelbe érkezett Sok a gyerek a szegedi óvodákban Péter János a Ferihegyi repülőtéren, Belgiumba indulása előtt Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A magyar külügyminisztert és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminiszter. E. Ipdekeu. a Belga Királyság budapesti nagykövete. valamint a belga külügyminisztérium számos magas rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosztottai) Jégtörő Mátyás még talált jeget -r Ujabb 16 ezer holdon gyűlt össze belvíz KGSTiilésszak Moszkvában Kedden, Mátyás napján még talált jeget a néphit szerinti „időjárásjós", jégtörő ség őrzi még a HortobágyMatyas. A Balatont és a Ve- Berettyót és a Hármaskörös lencei-tavat 10—28, illetve, alsó szakaszát. 15—25 centiméter vastag A Duna árhulláma a folyó Kedden Moszkvában megazonban változatlanul első- "vAt a KGST végrehajtó bifokú árvízvédelmi készült- zottságának 45. ülésszaka. A napirenden a tagállamok gazdasági tudományos és műjégpáncél fedi. Igaz, hogy most már ez a jég sokat vesztett páncélosságából, meglehetősen szivacsos, kásás. Álló jégmező borítja a Hernád Gesztely környéki szakaszát, s gyengén zajlik az Ipoly. Több mint 20 folyónk és nagy tavunk közül tehát mindössze három vízen talált jeget Mátyás — törheti most a fejét, mit csináljon: összetörje a jeget, vagy fagyasszon? A vízügyi igazgatóságoknak nem okoz már gondot a jég, de annál több veszödséggel jár a belvíz. Az utóbbi napokban a belvízzel legjobban elöntött területek kapták a legkevesebb csapadékot, de a talaj már anynyira átázott, telítődött, hogy ez a kis vízpótlás is jelentősen fokozta az elöntést. Szeged, Baja, Gyula, Debrecen, Szolnok és Kalocsa térségében újabb 16 ezer holdnyi területen gyűlt össze a belvíz. s jelenleg összesen 230 ezer hold áll víz alatt. A vízügyi igazgatóságok 121 nagy szivattyúteleppel és 116 hordozható szivattyúval másodpercenként 225 köbméter vizet csapolnak le az elöntött területekről. A Körösök az utóbbi napokban nem kaptak lényeges vizpótlást. s így folytatódott az apadás. óvatosságból felső szakaszán, Engelhartszellnél tetőzött 700 centiméteres vízszinttel. Az áradás a magyar szakaszon is fokozottabban érezteti hatását. Rajkánál egy nap alatt 186, Nagybajcsnál 200 centiméterrel emelkedett a Duna vízszintje. Budapestnél egyelőre mérsékelten indult az áradás. Hétfő reggeltől kedd reggelig mindössze 16 centiméterrel emelkedett a vízszint szaki együttműködésének kérdései szerepelnek. Az ülésszakon Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnökhelyettese, lengyel megbízott elnököl. Rajta kívül részt vesznek Bulgária. Csehszlovákia. Magyarország. Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió kormányfő-helyettesei. A szülők nagy része szük' ségesnek tartja, hogy gyermeke óvodába járhasson. Igényeik megegyeznek a társadaloméval. Csak örülni lehet annak, hogy Szeged az elmúlt években ilyen tekintetben messze megelőzte a többi várost: nálunk az első osztályos iskolásoknak az előző évben 89,4 százaléka járt óvodába, Debrecenben csupán 57,8. Pécsett 57.7, Miskolcon 49.8, s Budapesten is csak 77,8 százaléka. Mivel azonban a szegedi óvodák egyre zsúfoltabbak, felmerül a kérdés: lemondjon-e a város arról, hogy minél több kis lakója legyen óvodás, vagy megpróbálja megtartani az elért eredményeit? Romlottak a feltételek Hogy az utóbbi időben romlottak Szegeden az óvodai ellátás feltételei, annak több oda van. Növekedett a születések száma, ami önmagában örvendetes dolog, 1970. januárjától azonban nem tudják biztosítani a gyermekgondozási segély letelte után munkába visszatérő anyák hároméves gyermekeinek óvodai elhelyezését. Az idén 1404 gyerek lép óvodás korba, jövőre 1618, s a statisztikai hivatal becslése szerint 1972-ben már közel 1800. Szegeden az 1965—1969 években az óvodai ellátottság igen magas szintet ért el. A nem dolgozó szülők is kérték 5—6 éves gyermekük felvételét délelőtti foglalkoztatásra. ' Az említettekből eredően növekedett a zsúfoltság, s ráadásul igen sokat romlott az óvodaépületek állapota. A városban jelenleg 34 tanácsi és 11 üzemi óvoda működik. Az óvodaépületek nagy része régi, elavult, például a Toldi utca és a Szilléri sugárúti óvoda életveszélyessé vált, ki kellett üríteni. A Hunyadi téri óvoda aládúcolt. a Juhász Gyula utcai óvoda tetőszerkezete a télen törfkrement. A régi óvodák állandóan tatarozásra szorulnak. Jelenleg 3096 óvodai férőhelyen, 3628 gyerekkel foglalkoznak. A város óvodáinak átlagos kihasználtsága 117,7 százalékos. Az I. kerületben két óvoda kivételével a kihasználtság meghaladja vagv eléri a 120 százalékot. A II. kerületben, különösen Petőfitelepen. Fodortelepen és Tarjánban zsúfoltak az óvodák, a IH. kerületben a Bem utcai, a Hunyadi János sugárúti és a ságváritelepi óvoda különösen leterhelt. Pedig 211 gyerek óvodai felvételét utasították el, A SZOT és a CGIL együttműködési megállapodása A SZOT és az Olasz Álta- szervezetek helyzetéről, sok- mén.veket és a dolgozók érlános Munkásszövetség irányú tevékenységéről, az dekében folytatott harc pers(CGIL) képviselői február új gazdaságirányítási rend- pektíváit. 17—24 között Budapesten tár. szerrel kapcsolatos tapaszta- a két küldöttség megállagyalásokat folytattak, köl- latokról. A CGIL küldötteé- Dodast frt alá együttműcsonosen ta.iekoztattak egv- ge Olaszorszag tarsadalmi, " V mást munkájukról. A SZOT gazdasági, politikai problé- kodes továbbfejlesztéséről, küldöttségét Gál László tit- máiról, a szakszervezetek A CGIL küldöttsége, amelv kár vezette. Az olasz kül- helyzetéről informálta ma- (öbb szakszervezeti intézményt. illetve vállalatot is döttséget Rinaldo Scheda. a gyár partnereit. Az olasz CGIL titkára vezette. szakszervezeti vezetők ismerAz olasz delegációt tájé- tették az elmúlt, év nagy meglátogatott, kedden elutakoztatták a magyar 6zak- sztrá.ikharcaiban elért ered- zott Budapestről. holott a felvételhez minden jogosultságuk megvolt. A gyerekekkel való tartalmi foglalkozásnál a nagylétszámú csoportok miatt sok nevelési, fegyelmezési probléma merül fel. A gyermekcsoportok létszámának 25— 30 fő között kellene lennie, de az I. kerületben 26 csoportnál 40 körül van. Tönkrement épületek felújítása A városi tanács, illetve végrehajtó bizottsága az elmúlt években többször is foglalkozott a gyermekintézmények problémáival. A művelődéspolitikai (1968ban), majd az egészségpolitikai irányelvekben (1969ben) az óvodai, illetve bölcsődei hálózat gyorsabb fejlesztése mellett foglalt állást. Sajnos, a fejlesztési tervek megvalósításának el-> húzódása, Valamint az óvodaépületek gyors romlása egyelőre megakadályozta a helyzet javítását. A férőhely gyarapítása érdekében a végrehajtó bizottság korábbi határozata alapján a Toldi utcai óvoda helyreállítására 3,3 millió forintot kértek a Pénzügy-minisztériumtól. Végleges válasz még nem érkezett. Elkészüléséig az Arany János utcában kapott lakásban helyezik el az óvodásokat. E helyen a napokban fejezték be a 75 személyes óvoda kialakítását. A Szilléri sugárúti óvodára 1970-re és 1971-re öszszesen 4,4 millió forintot biztosítanak a fejlesztési alapból. A tervek most készülnek a kivitelezésre. Az aládúcolt Hunyadi téri óvoda helyreállítására 1971-ben 400 ezer forintos költséget terveztek. A Juhász Gyula utcai óvoda tetőszerkezetének kijavításához szükséges 100 ezer forintot az idén biztosítják. A tarjáni óvodai beruházások meggyorsítására felvették a kapcsolatot az érdekeltekkel. Remélhető, hogy az első 100 személyes óvoda az idén év végére elkészül. A későbbiekben még egy 150. valamint egy 100 személyes óvoda épül a Tarjánban. A Toldi utcai és a Csanádi utcai óvodákban levő szolgálati lakásokat is igénybevették fejlesztésre. Nem segítenek az üzemek Mindhárom kerületi tanács vezetői megfelelően támogatják az óvodákat. Általában évente egyszer a végrehajtó bizottságok megtárgyalják a kerületi óvodai felügyelő jelentése alapján az óvodák helyzetét. Jelentós anyagi erőfeszítéseket is tesznek a férőhelyek növelésére — mint például a József Attila-telepi és Csanádi utcai óvodák esetében —, valamint az óvodák felújítására az étkeztetési költségek növelésére. Az egyre nagyobb igényeket a tanács egymagában nem bírja kielégíteni az üzemek, vállalatok hozzájárulására is szükség volna. Két évvel ezelőtt 14.szegedi vállalat igazgatójával folytattak tanácskozást üzemi óvodák létesítéséről, de a kábelgyár kivételével valamennyi nemleges álláspontra helyezkedett. Azóta új rendelkezés jelent meg e tárgyban, mely alapján ismét felveszik a kapcsolatot az üzemekkel. Az említett rendelet kimondja: „A gyermekjóléti intezmények közös létesítésénél illetve fenntartásánál arra kell törekedni, hogy a közös fenntartásban mindazok a szervek részt vegyenek, melyek a gyermekjóléti intézmény működésében érdekeltek." A személyi feltételek is rosszabbodtak az óvodákban. A tanácsi üzemi óvodákban összesen 185 óvónő látja el 159 dajka segítségével a gyerekek nevelését. Az óvónők elméleti felkészültsége, pedagógiai, pszichológiai és didaktikai képzettsége megfelelő. Ebben a tanévben for. dult elö először, hogy képesítés nélküli óvónőket is alkalmaztak szerződéssel, mert nincs elég óvónőnek jelentkező fiatal. Visszatartottak nyugdíjas korba lépett, de még szívesen dolgozó óvónőket is. Az óvónők az előírt 6 és fél órás munkaidő helyett 8—9 órát is dolgoznak. A munkából kilépő kisegítő fizikai dolgozók pótlása igen nehéz. Gyakran előfordul, hogy a hiányzó dajka helyett a vezető óvónő fűt, mosogat, takarít. A megnövekedett- létszám miatt több délutános óvónő munkába állítására volna szükség. Új nevelési program Az idén vezetik be az .óvodák új nevelési programját, melynek kísérleti munkáiban a szegedi I. kerületi óvodák is résztvesznek. Az új nevelési program az előzőnél jóval munkaigényesebb, megfontoltabb, céltudatosabb felkészülést kíván az óvónőktől. Az ismeretanyag sokkal jobban figyelembe veszi a 3—6 éves korú gyermekek életkori sajátosságait, körülményeit. Az óvodai oktató-nevelömunka alapvető célkitűzése, hogy a gyerekeket előkészítse az iskolai életre. Az óvodai nevelésben részesült gyermekeknek olyan előnyük van a tanulásban és a közösségi magatartásban az óvodába nem járt társaikkal szemben, amit csak nagy erőfeszítésekkel tudnak megszüntetni. A szülök és óvodák kapcsolatában előtérbe kerültek a pedagógiai együttműködés követelményei. Több helyen kísérleteznek az úgynevezett nyílt napok rendezésével, amikor a szülők megnéznek egy-egy óvodai foglalkozást. A szülők nagvon szeretik és igénylik az évi két óvodai nyilvános ünnepélyt is. A szülői munkaközösségek tartalmi munkája óvodánként változó. Különböző társadalmi munkákat szerveznek az óvoda részére, rendbentartják az udvari és belső játékokat. A Becsei és a Hétvezér utcai óvodának szocialista szerződése van a patronáló üzemmel. A szülők egy része csak kevéssé ismeri az óvónők munkáját, az óvodai nevelés célkitűzéseit. A köztudatban a játék, a megőrzés az óvodák dolga. Sok munkát jelent a szülői ház és az óvoda között a nevelési módszerek összehangolása. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a művelődésügyi osztály jelentését az iskoláskor előtti nevelés helyzetéről és feladatairól. Határozatai arra irányultak, hogy a szegedi óvodák megtartsák azt a színvonalat, m°lyet az utóbbi években elértek.