Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

t Mezőgazdasági Becfcett-est az egyetemen szakmunkás-taafelyamok A téli mezőgazdasági „holtidényl" tanulással hasznosítják a mezőgazdaság dolgozói. Jelenleg 2800-an vesznek részt a szakmunkás­képző tanfolyamok első, IBOO-an a tanfolyamok má­sodik évfolyamán. Különö­sen sokan jelentkeztek a be­tanított munkásokat képző oktatási intézményekbe: négy-ötezer traktorvezető sajátítja el a speciális isme­reteket. Ezenkívül még har­mincegy szakmában képez­nek betanított munkásokat, egybek között a kertészeti és állattenyésztési tagozatokon. Idén feltűnően megnőtt az érdeklődés a növényvé­delmi tanfolyamok iránt. A hallgatók létszáma megkét­szereződött, ami azzal ma­gyarázható, hogy a növény­védelmi kódex már szigorú feltételekhez köti a különfé­le kémiai anyagok felhasz­nálását. Egyebek között pél­dául előírja, hogy bizonyos mérgező anyagokkal csak megfelelő képzettségű szak­munkás dolgozhat. A nö­vényvédő gépészek ezerorás oktatásban vesznek részt, a betanított munkások pedig 300—400 órán át tanulnak. Hozzávetőleg 2500 szakem­bert képeznek ki ezekben a hetekben, hónapokban. Zenei naptár Kitajenko bemutatkozása A dobogón kamasz kö­lyöknek tűnik, ki gondolná, hogy „már 29 esztendős". És ki hinné neki, tavaly ősszel Indult élete első és utolsó nagy nemzetközi ver­senyén, legalábbis szerinte az utolsón: „jöjjenek a fia­talok". Gondolom, Dimitrij Kitajenkónak, a moszkvai Opera dirigensének, a va­sárnapi színházi koncerten vezénylő fiatal művésznek lesz még alkalma kijelenté­sét visszaszívni. Annál is in­kább, mert ez a tehetséges karmester Berlinben a Herbert von Karajon szer­vezésében indult, nevével fémjelzett versenyen nyert első díjat. Ott 13 művet ve­zényelt, Mozart tói Richárd Sfrauss-szon át Sztravinszki­jig­Kár, hogy erről a széles skáláról csupán néhány stí­lushang jutott a szegedi szimfonikusokkal: Ny. Ja­kovlevics Mjaszkovszkijnak. az orosz-szovjet komponista nemzedék e századi kiemel­kedő pedagógusának utolsó, 27. szimfóniáját, Ravel Baphnis és Chloe második szvitjét, valamint Liszt A­dúr zongoraversenyét vezé­nyelte. A romantika, a ké­sei romantika és a zenei impresszionizmus kétségtele­nül hálós közeg egy karmes­ter bemutatkozásához, csak­hát ebben az összeállításban kevésnek éreztük. Mjaszkov­szkij kompozíciójából nem nehéz megsejteni a szintézis kísérletét, s noha hozzá kell tennünk, a szerző már be­tegen készült műve nem ki­emelkedő alkotás, bemutatá­sával a szegedi közönség először hallott erről a nép­szerű szovjet komponistáról. Kitajenko remek adottsá­gokkal rendelkezik. Hihetet­lenül lazán, elasztikusan vezényel, s mintha száza­dunk muzsikáját beszélné szívesebben. Ismétlem, kont­roll nélkül kell ezt feltéte­lezni róla, hiszen az igazán nagy próbatétel hiányzott műsoróról. A próbatétellel viszont nem maradt adós a verseny­mű szólistája, Tusa Erzsébet. A szegedi konzervatórium volt tanára, a Bartók-játék egyik első számú specialis­tája most a romantikus koncertirodalom bravúros darabját a rá jellemző pre­cíz technikával, sodró len­dülettel játszotta. Tusa Er­zsébet kitűnően zongorázik: bármikor szívesen látott vendége a szegedi koncert­életnek. A Szegedi Szimfonikus Zenekar Ravel szvitjében (fuvolaszóló: Román Zol­tán) remekelt. > 1*. I. Ahogyan telnek az eszten­dők. ahogyan egyre jobban megismerjük az úgynevezett abszurd drámákat, úgy vá­lik egyre inkább világossá, hogy az abszurd elnevezés teljesen értelmetlen. Annak a színházi estnek is ez volt az egyik legérdekesebb ta­nulsága, amelyet a szegedi színházi művészei rendez­tek szombaton a József Atti­la Tudományegyetem szá­mára a Nobel-díjas Sámuel Beclcett tiszteletére az aulá­ban. A résztvevők a világ­hírű író Ö. azok a szép na­pok című drámáját láthat­ták — egyébként Magyar­országon először —, s elő­adás után bárkivel beszéltem azok közül, akik most ta­lálkoztak először ennek a drámai stílusnak a világá­val. meglepődve tették szóvá a darab világosságát, félre­érthetetlenségét. Rosszabbra voltak elkészülve. Valami homályos. zavaros dolgot vártak, amilyent a riasztó abszurd elnevezés egyebkent ígér. Annak, aki nem Ismeri Beckett és a többiek drámai nyelvét, valóban szokatlan ez a dramaturgiai struktúra. De nem zavaros és nem át­tekinthetetlen. Más kérdés, hogy egyetértünk-e mindig és mindenben az íróval vagy sem. A legfurcsább ezekben a darabokban kétségkívül a külső megjelenés; tulajdon­képpen ez a viták legfőbb oka. A külső megjelenés ugyanis — enyhén szólva nem hagyományosan realis­ta. Az Ö, azok a szép napok színhelye például egy vize­nyősnyálkás, zsombék, va­lami kísértetiesen kietlen, mozdulatlan táj, mint a Föld lenne az atomtámadás után. A főszereplő, egy már nem fiatal nő, ebbe a nyálkás, undorító zsombékban előbb derékig, majd nyakig el­süllyedve mesél hajdani él­ményeiről és mostani gondo­latairól, a régi szép napok­ról és a jelenségeikről is, mert hisz — mondja, amikor felébred — „ismét egy gyö­nyörű, isteni nap követke­zik" Nyilvánvalóan ez a kép­i telen és a tradicionális dra­maturgia szerint csakugyan abszurd színhely jelkép; en­nek belátása nem okoz sem­miféle nehézséget. Az ab­szurdok technikájában-stilu­sában kissé járatos néző azt is tudja, hogv az emberi élet alapképleteivel dolgozó Beckett most is ilyen alap­képlet-szerű jelképbe sűrí­tette véleményét az ember helyzetéről. A nyálkás, un­dorító zsombék: maga a vi­lág, amely valósággal felfal­ja-elpusztítja a reménykedő, optimista, cselekvésre kész embert. A külső megjelenés ellenére a tartalom tehát nagyonis realista, a proble­matika, amiről szó van, na­gyonis emberi. Az a nyomo­rúságos optimizmus, amely­l.vel Beckett főalakját jellem­zi, humanista célzatú és tö­rekvésű, mert legerőteljesebb szándéka a tiltakozás és a változtatás; ez a Beckett-mü legmélyebb értelme. A Vass Károly rendezte bemutató egyaránt törek­szik a világosságra és drá­maiságra. Az előadás legna­gyobb terhei a női főszere­Jön az enyhülés? Az időjárás alakulása Európában Február utolsó dékosan kezdődött. Hétfőn kezdetére a Koppenhága— reggel a Budapest—Kecske­Bukarest vonal időjárási mét—Békéscsaba vonaltól szempontból kettészakította északkeletre havazott, má­Európát. Ettől a vonaltól sutt az eső esett. Később az északkeletre tovább tartotta esőzés az ország nyugati ré­magát a sarki hideg. Itt éj- szében megszűnt, a felhőzet szaka mínusz 10—mínusz 20, sőt mínusz 30 fokot is mér­tek. Ugyanakkor a másik ol­dalon az óceáni eredetű enyhe légtömegek plusz 10 fok körüli hőmérsékleteket teremtettek, sőt Dél-Spa­nyolországban, Valencia tá­jékán vasárnap plusz 25 fok meleg volt. Hazánkban a hét csapa­Most vásároljon! Most érdemes! 10 q lignitet fizet, 12 q-át kap Ugyanott nagy választékban kaphatók építőanyagok: falicsempék, betongerendák, betonoszlopok, ajtók, ablakok, bárdolt gerendák, mozaiklapok, vaskapuk, keritéselemek, hajópadló, sárléc. gömbfenyő, bitumen, stukatór. gipsz, mész s<' valamint egyes tüzelőféleségek: iszap, brikett, dél-nógrádi darabos. Mindezt megvásárolhatja egy helyen: A SZATYMAZI ÁFÉSZ TÜZEP-TELEPÉN. felszakadozott, s a megélén­kült, sőt megerősödött nyu­gati-északnyugati szél meg­hozta a meleget. A nyugati országrészeken plusz 8—10 fokot mértek, miközben Debrecen és Békéscsaba környékén 0 és plusz 3 fok között Ingadozott a hőmér­séklet. Kedden előreláthatólag már az egész országban az enyhe levegő veszi át az uralmat, ami a továbbiakat illeti. Péntekig a legalacso­nyabb hajnali hőmérséklet 0 és mínusz 5 legmagasabb nappali hőmérséklet pedig plusz 2 és 7 fok között lesz­nek. ötmilliméteres vagy annál nagyobb csapadék az ország területének 80 száza­lékán várható. pet játszó Stejanik Irénre | nehezedtek. A Beckett-mü I tulajdonképpen monodráma, i a női főszereplő játssza —, ami itt azt jelenti, hogy vé­gigbeszéli — a drámát; a i szerző főhősét úgyszólván mozdulatlanságra kárhoz­tatja. Beckett dramaturgia­ja miatt hihetetlenül nagy feladat már a szerep puszta megtanulása és egyszerű felmondása is. Scefanik Irén bakik nélkül mondta el a két órás szerepet, méghozzá rendkívüli drámai erővel, megrendítő hatással, színé­szi remekléssel, technikai és művészi bravúrral. Partnerét, a Férfi néhány­mondatos szerepét a fiatal Szendrő Iván egészen felfo­kozott intenzitással, szinte sokkhatással mutatta be. A kifejező díszletet a fes­tőművész Veres Mihály ter­vezte. ö. L. szavalóverseny A Bartók Béla Művelődé­si Központ nagytermében bonyolították le vasárnap az országos József Attila­szavalóverseny szegedi dön­tőjét. A nevetett 05 verseny­ző közül 46 indult, s a dön­tőbe jutott 13 versenyző kö­zül a Lendva.v Ferenc ve­zette zsűri tíz fiatalt helye­zett. A versenyt Nóvák Zol­tán orvostanhallgató nyerte, Maday Emőke (előadó) és Magyar Erzsébet (Vasútfor­galmi Technikum) előtt, így Nóvák Zoltán képviseli Szegedet az áprilisi balaton­szárszói országos döntőn. A középfokú intézetek külön­versenyét a legjobban sze­replő diák. Magyar Erzsébet nyerte, összesítésben a sza­valóversenyen legtöbb he­lyezést a Minerva Színpad tagjai szerezték. Három kiállítás Egyszerre három kiállítást fogadott falai közé a Móra Ferenc Múzeum megtisztult, megszépült Horváth Mihály utcai képtára. A földszinten Kováts Margit festményei­nek, az első emeleten Balog Tünde batikmunkáinak, a második emeleten Piroska János akvarelljeinek adnak egy időre méltó keretet a szép fehér falak. A vasárnap déli tárlatnyi­lók sorát Vinkler László fes­tőművész, főiskolai tanár kezdte meg, aki volt tanítvá­nyának, egykori tanársegé­dének bemutatkozó kiállítá­sát méltatta.. Tanulmány­számba menő elemzése — amelyet, reméljük, valahol majd nyomtatásban is elol­vashatunk — pontos képet adott a korábbi tárlatokon már fel-felvillant érdekes művészetről. Joggal hangsúlyozta, hogy Kováts Margit vegyes techni­kájú munkái szoros kapcso­latban vannak a természet­tel mind témáik, mind pedig keletkezésük módja szerint. Szinte kivétel nélkül a vizek, kövek, növények zeg-zugos világát mutatják, s mindezt úgy, hogy a keletkezés álom­ba illő folyamatát a művész maga is végigéli a lapok gaz­dagítása során. Ahogy a ki­állítási katalógus Juhász Fe­renc-idézete mondja: „És ím, a semmi földereng, mint a gondolat, hogy teremtsen formát és szavakat.. Kováts Margit a semmi­ből feltörő, színben, vonal­ban megfogalmazódó „sza­vai" szépen beszélnek. Még azok számára is van mon dandójuk, akik idegenked­nek a szokatlanabb ábrázo­lási formáktól, s akik a kép­ben a tüstént felismerhetőt keresik. A formák gazdag, a legtöbb helyen bravúros já­téka mindenkit meggyőz a művész nem mindennapi rajzkészségéről; a vizek kék­jeinek, a fű zöldjének, a sziklák szürkéinek előderen­gése pedig valamennyi szí­nes lapon a jól iskolázott művészi ízlés mellett bizo­nyít. Az persze, hogy a rajzok által képviselt mondandót nem mindenki fogadja el a magáénak, várható. Lesznek olyanok, akik —, mint a Lét­rehozás hívei — elutasítják a „Pusztuló formák"-at, akik számára nem lesznek kedve­sek a csontváz-„Madarak". Ellenvéleményük — ha ér­vekkel is körültámogatott — feltétlenül tiszteletre méltó. A képzelt vita során viszont azt is joggal lehet bizonygat­ni, hogy — mint egy bizo­nyos lélekállapot kifejezői­nek — ezeknek a grafikák­nak is helyük van a tárlat anyagában, hiszen őszintéb­bé, teljesebbé teszik alkotó­juk festőportréját. Bemutatkozó kiállítás ese­tében pedig aligha van na­gyobb szükség ennél az őszinteségnél, teljességnél. Balog Tünde és Piroska János textilmüvészeti, illetve akvarellkiállításót Szelesi Zoltán, a Móra Ferenc Mú­zeum művészettörténésze nyitotta meg. A kiállítási tervekről adott részletes — a kezdeményezések gazdag­sága miatt örömmel nyugtá­zott — beszámolója után mind a Makón dolgozó Ipar­művész. mind a hosszú évek óta Csongrád tájait festő idős akvarellista munkássá­gát részletesen elemezte. Balog Tünde bemutatkozá­sáról joggal mondhatjuk, hogy nagy meglepetés. A különben dekoratív célokat •szolgáló batikolást ö a nép­balladák motívumainak új­raformálására használja. Szokatlanul nagyméretű textllképelről színben egy­ségesen, formában összeío­gottan tűnnek elő azok a históriák, amelyek költésze­te legnagyobb zeneszerzőin­ket is megihlette. Balog Tünde batikjairől azok a le­gények, lányok néztek ránk, akiknek rég elszállt hang­ját többek között a Kodály­gyűjtés remekművei őrzik. Míg Kováts Margit az újabb irányzatok híveinek szerez izgalmas perceket, ad­dig Piroska János a hagyo­mányos munkák kedvelőit szórakoztatja. Edvi Illés Aladár egykori tanítványa akvarelleket fest. jó ízléssel és nagy biztonsággal. Szak­mai tudása különösképp a párás tiszai képekben mu­tatkozik meg. Ezekben kevés színnel, kevés ecsetvonással vázolja fel egy-egy látomá­sát, bizonyítván, hogy nem­csak gyakorlott „képíró", de legjobb lapjain — költő. Akácz László Közel ezer pályázó külföldi ösztöndíjra A külföldi ösztöndíjra pá­lyázók felvételi vizsgái a na­pokban fejeződtek be a ha­zai egyetemeken. A 950 je­lentkező felvételizett — kö­zülük választják lei azt a több mint 300 diákot, akik az 1970—71-es tanévben a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köz­társaság és Románia külön­böző egyetemein kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. A pályázók május második felében kapják kézhez a vég­érvényes döntésről szóló ér­tesítést. Azok, akik a felvé­teli vizsgán nem feleltek meg, az illetékes egyetemtől kapják az értesítést. ^Szeged szobrai Fürdeni induló, Forrás (183—184.) A gőzfürdő bejárata mellett — balról, jobbról — két épületdíszitő szobor áll: a Fürdeni induló és a Forrás című alkotások 1909-ben kerültek jelenlegi helyükre. Készítőjük neve ismeretlen. KEDD. 1976. FEBRUÁR 24. P^OHBSEi

Next

/
Thumbnails
Contents