Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

t Mezőgazdasági Becfcett-est az egyetemen szakmunkás-taafelyamok A téli mezőgazdasági „holtidényl" tanulással hasznosítják a mezőgazdaság dolgozói. Jelenleg 2800-an vesznek részt a szakmunkásképző tanfolyamok első, IBOO-an a tanfolyamok második évfolyamán. Különösen sokan jelentkeztek a betanított munkásokat képző oktatási intézményekbe: négy-ötezer traktorvezető sajátítja el a speciális ismereteket. Ezenkívül még harmincegy szakmában képeznek betanított munkásokat, egybek között a kertészeti és állattenyésztési tagozatokon. Idén feltűnően megnőtt az érdeklődés a növényvédelmi tanfolyamok iránt. A hallgatók létszáma megkétszereződött, ami azzal magyarázható, hogy a növényvédelmi kódex már szigorú feltételekhez köti a különféle kémiai anyagok felhasználását. Egyebek között például előírja, hogy bizonyos mérgező anyagokkal csak megfelelő képzettségű szakmunkás dolgozhat. A növényvédő gépészek ezerorás oktatásban vesznek részt, a betanított munkások pedig 300—400 órán át tanulnak. Hozzávetőleg 2500 szakembert képeznek ki ezekben a hetekben, hónapokban. Zenei naptár Kitajenko bemutatkozása A dobogón kamasz kölyöknek tűnik, ki gondolná, hogy „már 29 esztendős". És ki hinné neki, tavaly ősszel Indult élete első és utolsó nagy nemzetközi versenyén, legalábbis szerinte az utolsón: „jöjjenek a fiatalok". Gondolom, Dimitrij Kitajenkónak, a moszkvai Opera dirigensének, a vasárnapi színházi koncerten vezénylő fiatal művésznek lesz még alkalma kijelentését visszaszívni. Annál is inkább, mert ez a tehetséges karmester Berlinben a Herbert von Karajon szervezésében indult, nevével fémjelzett versenyen nyert első díjat. Ott 13 művet vezényelt, Mozart tói Richárd Sfrauss-szon át SztravinszkijigKár, hogy erről a széles skáláról csupán néhány stílushang jutott a szegedi szimfonikusokkal: Ny. Jakovlevics Mjaszkovszkijnak. az orosz-szovjet komponista nemzedék e századi kiemelkedő pedagógusának utolsó, 27. szimfóniáját, Ravel Baphnis és Chloe második szvitjét, valamint Liszt Adúr zongoraversenyét vezényelte. A romantika, a kései romantika és a zenei impresszionizmus kétségtelenül hálós közeg egy karmester bemutatkozásához, csakhát ebben az összeállításban kevésnek éreztük. Mjaszkovszkij kompozíciójából nem nehéz megsejteni a szintézis kísérletét, s noha hozzá kell tennünk, a szerző már betegen készült műve nem kiemelkedő alkotás, bemutatásával a szegedi közönség először hallott erről a népszerű szovjet komponistáról. Kitajenko remek adottságokkal rendelkezik. Hihetetlenül lazán, elasztikusan vezényel, s mintha századunk muzsikáját beszélné szívesebben. Ismétlem, kontroll nélkül kell ezt feltételezni róla, hiszen az igazán nagy próbatétel hiányzott műsoróról. A próbatétellel viszont nem maradt adós a versenymű szólistája, Tusa Erzsébet. A szegedi konzervatórium volt tanára, a Bartók-játék egyik első számú specialistája most a romantikus koncertirodalom bravúros darabját a rá jellemző precíz technikával, sodró lendülettel játszotta. Tusa Erzsébet kitűnően zongorázik: bármikor szívesen látott vendége a szegedi koncertéletnek. A Szegedi Szimfonikus Zenekar Ravel szvitjében (fuvolaszóló: Román Zoltán) remekelt. > 1*. I. Ahogyan telnek az esztendők. ahogyan egyre jobban megismerjük az úgynevezett abszurd drámákat, úgy válik egyre inkább világossá, hogy az abszurd elnevezés teljesen értelmetlen. Annak a színházi estnek is ez volt az egyik legérdekesebb tanulsága, amelyet a szegedi színházi művészei rendeztek szombaton a József Attila Tudományegyetem számára a Nobel-díjas Sámuel Beclcett tiszteletére az aulában. A résztvevők a világhírű író Ö. azok a szép napok című drámáját láthatták — egyébként Magyarországon először —, s előadás után bárkivel beszéltem azok közül, akik most találkoztak először ennek a drámai stílusnak a világával. meglepődve tették szóvá a darab világosságát, félreérthetetlenségét. Rosszabbra voltak elkészülve. Valami homályos. zavaros dolgot vártak, amilyent a riasztó abszurd elnevezés egyebkent ígér. Annak, aki nem Ismeri Beckett és a többiek drámai nyelvét, valóban szokatlan ez a dramaturgiai struktúra. De nem zavaros és nem áttekinthetetlen. Más kérdés, hogy egyetértünk-e mindig és mindenben az íróval vagy sem. A legfurcsább ezekben a darabokban kétségkívül a külső megjelenés; tulajdonképpen ez a viták legfőbb oka. A külső megjelenés ugyanis — enyhén szólva nem hagyományosan realista. Az Ö, azok a szép napok színhelye például egy vizenyősnyálkás, zsombék, valami kísértetiesen kietlen, mozdulatlan táj, mint a Föld lenne az atomtámadás után. A főszereplő, egy már nem fiatal nő, ebbe a nyálkás, undorító zsombékban előbb derékig, majd nyakig elsüllyedve mesél hajdani élményeiről és mostani gondolatairól, a régi szép napokról és a jelenségeikről is, mert hisz — mondja, amikor felébred — „ismét egy gyönyörű, isteni nap következik" Nyilvánvalóan ez a képi telen és a tradicionális dramaturgia szerint csakugyan abszurd színhely jelkép; ennek belátása nem okoz semmiféle nehézséget. Az abszurdok technikájában-stilusában kissé járatos néző azt is tudja, hogv az emberi élet alapképleteivel dolgozó Beckett most is ilyen alapképlet-szerű jelképbe sűrítette véleményét az ember helyzetéről. A nyálkás, undorító zsombék: maga a világ, amely valósággal felfalja-elpusztítja a reménykedő, optimista, cselekvésre kész embert. A külső megjelenés ellenére a tartalom tehát nagyonis realista, a problematika, amiről szó van, nagyonis emberi. Az a nyomorúságos optimizmus, amelyl.vel Beckett főalakját jellemzi, humanista célzatú és törekvésű, mert legerőteljesebb szándéka a tiltakozás és a változtatás; ez a Beckett-mü legmélyebb értelme. A Vass Károly rendezte bemutató egyaránt törekszik a világosságra és drámaiságra. Az előadás legnagyobb terhei a női főszereJön az enyhülés? Az időjárás alakulása Európában Február utolsó dékosan kezdődött. Hétfőn kezdetére a Koppenhága— reggel a Budapest—KecskeBukarest vonal időjárási mét—Békéscsaba vonaltól szempontból kettészakította északkeletre havazott, máEurópát. Ettől a vonaltól sutt az eső esett. Később az északkeletre tovább tartotta esőzés az ország nyugati rémagát a sarki hideg. Itt éj- szében megszűnt, a felhőzet szaka mínusz 10—mínusz 20, sőt mínusz 30 fokot is mértek. Ugyanakkor a másik oldalon az óceáni eredetű enyhe légtömegek plusz 10 fok körüli hőmérsékleteket teremtettek, sőt Dél-Spanyolországban, Valencia tájékán vasárnap plusz 25 fok meleg volt. Hazánkban a hét csapaMost vásároljon! Most érdemes! 10 q lignitet fizet, 12 q-át kap Ugyanott nagy választékban kaphatók építőanyagok: falicsempék, betongerendák, betonoszlopok, ajtók, ablakok, bárdolt gerendák, mozaiklapok, vaskapuk, keritéselemek, hajópadló, sárléc. gömbfenyő, bitumen, stukatór. gipsz, mész s<' valamint egyes tüzelőféleségek: iszap, brikett, dél-nógrádi darabos. Mindezt megvásárolhatja egy helyen: A SZATYMAZI ÁFÉSZ TÜZEP-TELEPÉN. felszakadozott, s a megélénkült, sőt megerősödött nyugati-északnyugati szél meghozta a meleget. A nyugati országrészeken plusz 8—10 fokot mértek, miközben Debrecen és Békéscsaba környékén 0 és plusz 3 fok között Ingadozott a hőmérséklet. Kedden előreláthatólag már az egész országban az enyhe levegő veszi át az uralmat, ami a továbbiakat illeti. Péntekig a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 0 és mínusz 5 legmagasabb nappali hőmérséklet pedig plusz 2 és 7 fok között lesznek. ötmilliméteres vagy annál nagyobb csapadék az ország területének 80 százalékán várható. pet játszó Stejanik Irénre | nehezedtek. A Beckett-mü I tulajdonképpen monodráma, i a női főszereplő játssza —, ami itt azt jelenti, hogy végigbeszéli — a drámát; a i szerző főhősét úgyszólván mozdulatlanságra kárhoztatja. Beckett dramaturgiaja miatt hihetetlenül nagy feladat már a szerep puszta megtanulása és egyszerű felmondása is. Scefanik Irén bakik nélkül mondta el a két órás szerepet, méghozzá rendkívüli drámai erővel, megrendítő hatással, színészi remekléssel, technikai és művészi bravúrral. Partnerét, a Férfi néhánymondatos szerepét a fiatal Szendrő Iván egészen felfokozott intenzitással, szinte sokkhatással mutatta be. A kifejező díszletet a festőművész Veres Mihály tervezte. ö. L. szavalóverseny A Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében bonyolították le vasárnap az országos József Attilaszavalóverseny szegedi döntőjét. A nevetett 05 versenyző közül 46 indult, s a döntőbe jutott 13 versenyző közül a Lendva.v Ferenc vezette zsűri tíz fiatalt helyezett. A versenyt Nóvák Zoltán orvostanhallgató nyerte, Maday Emőke (előadó) és Magyar Erzsébet (Vasútforgalmi Technikum) előtt, így Nóvák Zoltán képviseli Szegedet az áprilisi balatonszárszói országos döntőn. A középfokú intézetek különversenyét a legjobban szereplő diák. Magyar Erzsébet nyerte, összesítésben a szavalóversenyen legtöbb helyezést a Minerva Színpad tagjai szerezték. Három kiállítás Egyszerre három kiállítást fogadott falai közé a Móra Ferenc Múzeum megtisztult, megszépült Horváth Mihály utcai képtára. A földszinten Kováts Margit festményeinek, az első emeleten Balog Tünde batikmunkáinak, a második emeleten Piroska János akvarelljeinek adnak egy időre méltó keretet a szép fehér falak. A vasárnap déli tárlatnyilók sorát Vinkler László festőművész, főiskolai tanár kezdte meg, aki volt tanítványának, egykori tanársegédének bemutatkozó kiállítását méltatta.. Tanulmányszámba menő elemzése — amelyet, reméljük, valahol majd nyomtatásban is elolvashatunk — pontos képet adott a korábbi tárlatokon már fel-felvillant érdekes művészetről. Joggal hangsúlyozta, hogy Kováts Margit vegyes technikájú munkái szoros kapcsolatban vannak a természettel mind témáik, mind pedig keletkezésük módja szerint. Szinte kivétel nélkül a vizek, kövek, növények zeg-zugos világát mutatják, s mindezt úgy, hogy a keletkezés álomba illő folyamatát a művész maga is végigéli a lapok gazdagítása során. Ahogy a kiállítási katalógus Juhász Ferenc-idézete mondja: „És ím, a semmi földereng, mint a gondolat, hogy teremtsen formát és szavakat.. Kováts Margit a semmiből feltörő, színben, vonalban megfogalmazódó „szavai" szépen beszélnek. Még azok számára is van mon dandójuk, akik idegenkednek a szokatlanabb ábrázolási formáktól, s akik a képben a tüstént felismerhetőt keresik. A formák gazdag, a legtöbb helyen bravúros játéka mindenkit meggyőz a művész nem mindennapi rajzkészségéről; a vizek kékjeinek, a fű zöldjének, a sziklák szürkéinek előderengése pedig valamennyi színes lapon a jól iskolázott művészi ízlés mellett bizonyít. Az persze, hogy a rajzok által képviselt mondandót nem mindenki fogadja el a magáénak, várható. Lesznek olyanok, akik —, mint a Létrehozás hívei — elutasítják a „Pusztuló formák"-at, akik számára nem lesznek kedvesek a csontváz-„Madarak". Ellenvéleményük — ha érvekkel is körültámogatott — feltétlenül tiszteletre méltó. A képzelt vita során viszont azt is joggal lehet bizonygatni, hogy — mint egy bizonyos lélekállapot kifejezőinek — ezeknek a grafikáknak is helyük van a tárlat anyagában, hiszen őszintébbé, teljesebbé teszik alkotójuk festőportréját. Bemutatkozó kiállítás esetében pedig aligha van nagyobb szükség ennél az őszinteségnél, teljességnél. Balog Tünde és Piroska János textilmüvészeti, illetve akvarellkiállításót Szelesi Zoltán, a Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze nyitotta meg. A kiállítási tervekről adott részletes — a kezdeményezések gazdagsága miatt örömmel nyugtázott — beszámolója után mind a Makón dolgozó Iparművész. mind a hosszú évek óta Csongrád tájait festő idős akvarellista munkásságát részletesen elemezte. Balog Tünde bemutatkozásáról joggal mondhatjuk, hogy nagy meglepetés. A különben dekoratív célokat •szolgáló batikolást ö a népballadák motívumainak újraformálására használja. Szokatlanul nagyméretű textllképelről színben egységesen, formában összeíogottan tűnnek elő azok a históriák, amelyek költészete legnagyobb zeneszerzőinket is megihlette. Balog Tünde batikjairől azok a legények, lányok néztek ránk, akiknek rég elszállt hangját többek között a Kodálygyűjtés remekművei őrzik. Míg Kováts Margit az újabb irányzatok híveinek szerez izgalmas perceket, addig Piroska János a hagyományos munkák kedvelőit szórakoztatja. Edvi Illés Aladár egykori tanítványa akvarelleket fest. jó ízléssel és nagy biztonsággal. Szakmai tudása különösképp a párás tiszai képekben mutatkozik meg. Ezekben kevés színnel, kevés ecsetvonással vázolja fel egy-egy látomását, bizonyítván, hogy nemcsak gyakorlott „képíró", de legjobb lapjain — költő. Akácz László Közel ezer pályázó külföldi ösztöndíjra A külföldi ösztöndíjra pályázók felvételi vizsgái a napokban fejeződtek be a hazai egyetemeken. A 950 jelentkező felvételizett — közülük választják lei azt a több mint 300 diákot, akik az 1970—71-es tanévben a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia különböző egyetemein kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. A pályázók május második felében kapják kézhez a végérvényes döntésről szóló értesítést. Azok, akik a felvételi vizsgán nem feleltek meg, az illetékes egyetemtől kapják az értesítést. ^Szeged szobrai Fürdeni induló, Forrás (183—184.) A gőzfürdő bejárata mellett — balról, jobbról — két épületdíszitő szobor áll: a Fürdeni induló és a Forrás című alkotások 1909-ben kerültek jelenlegi helyükre. Készítőjük neve ismeretlen. KEDD. 1976. FEBRUÁR 24. P^OHBSEi