Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Szombati nyitvatartás pénteken Újból szabályozták az üzleti zárórákat A Szeged városi tanács a múlt esztendőben úgy foglalt állást, hogy időszerű felülvizsgálni az üzletek nyitvatartási rendjét, olyan szempontból, hogy megfelel-e a lakosság érdekeinek. A tanács kereskedelmi osztálya a megbízásnak eleget tett és a végrehajtó bizottság elé terjesztette az új nyitvatartási rendet, amely bizonyos változásokat tartalmaz az 1965-ben megállapítotthoz képest. Az élelmiszer üzletekben bővítették a nyitvatartási időt: számos bolt korábban nyit, illetve később zár. A vendéglátásban az az újdonság, hogy több vendéglő pénteken szombati zárórát tart, minthogy a szabad szombatok miatt pénteken is több a szórakozni vágyó ember. Az 1965-ben meghatározott nyitvatartási rendhez képest bővült a ruházati és vegyesiparcikk üzletek árusítási ideje ls. Az új nyitvatartási rend 1970. február 15-én lép életbe. A lényegesebb változások, illetve megjegyezni valók a következők: a 14. számú, Petőfi sugárút 69. szám alatti élelmiszer bolt szerdánként 7—16 óra között; a Petőfi sugárút 9. szám alatti üzlet szerdánként 6—13 óra között; a Tolbuhin sugárút 30. szám alatti bolt hétfőn 7-12, illetve 15—16 óra között tart nyitva. Vasárnaponként a következő élelmiszer boltok árusítanak: Széchenyi tér 6 (7—10 óra), Marx tér 6. (nyáron 5,30—0.30, télen 6,30 —10,30 óra). Kárász utca 15. (évenként váltakozva 9—13, Illetve 16—20 óra), Szilién sgt. 32. (nyáron 6—9, télen 7—10 óra), Mikszáth K. utca 26. (nyáron 5,30—9,30, télen 7—11 óra). Az áfész üzletei közül a Szent István tér 1. szám alatti (6—10 óra), a Szent István téri pavilon (6—11 óra), a Marx téri pavilon (6—10 óra), a Párizsi körút 45. szám alatti üzlet (6-10 óra), a Marx téri zöldségpavilon (6—10 óra). A piacokon működő pavilonok általában a régi nyitvatartási időt követik. Zenei naptár Szimfónia és versenymű Jó nevű zongoraművészünk, Gabos Gábor vendégszereplése ígért csemegét a filharmónia vasárnapi színházi matinéján. A pianistát hosszú évekkel ezelőtt hallottuk utoljára Szegeden, hírét több nemzetközi verseny előkelő trófeája hozta el az újságot hasábjain: innen követhettük útját, külföldi fellépéseinek sikerét. Annak idején temperamentumos, szenvedélyes zongoristának ismertük, aki szorgalmas műhelymunkával szinte száműzi koncertjeiről a technikai akadályokat, hogy a fellépés ihletett hangulatában csak a muzsikára, a zene szépségeinek kibontására figyelhessen, összpontosítson. Különös, hogy hiányérzetünk — az emlékek halvány képein át — éppen erről fakadt: zongorázásában nem éreztük az érett muzsikus felszabadultságát, a zene rejtett titkai felfedetlenek maradtak játékában. Mostani vendégjátéka már műsorválasztásában sem ígért komolyabb revelációt. Chopin f-moll koncertje a zeneirodalom népszerű versenyműveinél kevesebb lehetőséget ad az elmélyült, tartalmi interpretációt igénylő muzsikálásra. Gabos Gábor ezt a kevés lehetőséget is csupán a középrész larghettójában fedezte fel — a két szélső tételt megszokott erényeivel, látványosan lezongorázta. A ráadásként hallott Chopin-darabok már jobban sikerültek, kiváltképp az E-dúr etűd, ami úgy látszik elmaradhatatlan tartozéka a Chopin-koncertek közönségszámainak. A matiné nagy felfedezése szünet utánra maradt. A szegedi szimfonikusok Szalatsy István vezetésével Schumann IV. szimfóniáját játszották a romantikára és a műre jellemző sodró lendülettel, magas hőfokon. Szalatsy István ezúttal elszakadt a partitúrától, fejből vezényelte a művet, s olyan felszabadultan, oldott mozgáskultúrával dirigált, mint talán még soha. A belépőhangszerekre figyelő aprólékos gondja (ami eddig is erényei közé tartozott) természetes harmóniára lelt a zenei gondolatok nagyvonalú újrateremtésében, dirigálása egyszerre volt cizellált és koncentrált, az elemző és összefoglaló művész nyugodt, üzembiztos megnyilatkozása. A karmester dicsérete a zenekaré is. Az együttes hangzásának magvas, kiegyenlített tónusa bizonyítja, lassan felszámolják az állományfejlesztéssel óhatatlanul bekövetkezett „hézagokat": a hangszercsoportok felzárkóznak egymáshoz, ütőképes nagy feladatok megoldására alkalmas társulattá forrnak össze. S. I. A Zavarban a medve — Javult a tüzelöelláiás Hétfőn érkezett el a ..meteorológus" medvék nagy napja, válasz! kellett volna adniok arra a kérdésre, mit tartogat még számunkra az idei tél —. kezdte tájékoztatását hétfőn délután dr. Tardos Béla. a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa. — Az idén azonban a medve társadalom igen nagy zavarba került ebben a minőségében. Például nálunk az ország keleti és déli megyéiben többhelyütt hullott a hó. a Dunántúl nagy részében viszont verőfényes, felhőtlen égboltról sütött a nap. Még nagyobb nehézségek elé kerültek volna a medvék, amennyiben hatáskörük egész Európára kiterjedne. Franciaországban ugyanis az enyhe óceáni levegő borult időt okozott, többfelé ónos szi tálassal és fagypont feletti hőmérséklettel. Jugoszlávia északi részén. Romániában pedig havazások voltak. amelyeket azonban Románia déli területein és Görögországban. valamint Bulgáriában már esőzés váltott fe! Ugyanakkor Európa közepén még tartolt a hideg. Januárban felszabadultak az erdei utak a hóakadályok aló! a fakitermelö-helvekről a tűzifát folyamatosan szállították a vasútállomásokra. Az erdőgazdaságok az elmúlt hónapban 56 000 tonna tűzifát adtak, többnyire abból a 200 ezer tonnás készletből. amelyet már hetekkel előbb kivágtak, az erdei tárolóhelyeken összegyűjtöttek, de a hótorlaszok miatt so— Nyugodt lehet, még jól bírom. Képernyő Jó héWége SAJTÖKABARÉ II. Komlós János szombaton este ismét főszerkesztő lett. Ahogy egy héttel korábban, úgy ezen a hét végén is vállaira vette a Más lapra tartozik című időszaki kiadvány öszszeállítasának gondjait. Igyekezete több felfedezésre adott alkalmat. A nézők végképp megbizonyosodhattak róla, hogy a magyar újságírók is milyen szellemesek tudnak lenni, ha nagyon szorongatják őket. A szerkesztők rájöhettek, hogy mennyivel többet ér néhány, egyéb műfajokban jeles tollforgató pár oldalas kézirata, mint az úgynevezett humoristák kötetekre menő poénkergetése. A rendezők pedig azt a tanulságot vonhatták le, amelyet akár többhetes tanfolyamokon is lehetne velük elemeztetni, hogy tudniillik, nem az ilyen és olvan hátterek, a kamerák bravúros váltása meg a sokféle képkivágás teszi izgalmassá, szellemessé egy műsort, hanem inkább az, amit elmondanak benne. A sajtókabaré második előadásán tehát remekül szórakozunk. Biztosak vagyunk benne, hogy pesti kollégáinknak lesz még hasonlóképp nyilvános és ugyanilyen szellemes vetélkedője. Azt viszont semmiképp sem értjük, hogy napilaptársai között miért nem képviseltette magát a Magyar Nemzet? Akármilyen aprócska is volt az a bizonyos pódium, egy újabb táb Iának azért akadt volna még helye. A SZÉLNÉL SEBESEBBEN. A vasárnap este befejeződött angol krimi is kétrészes veit — akárcsak a sajtókabaré. És a maga műfajában nem is sokkal rosszabb. Meséje fordulatos volt — talán túlontúl is az —; szereplőiről el tudtuk hinni, hogy emberek; a sovány képű mesterdetektív meg kifejezetten rokonszenves figura volt: híjával némely pályatársa — hogy azt ne mondjuk, Angyal — nagyképűségének. Ami a tévé műsorát illeti: sose legyen rosszabb hét végónk! A. L. A színház megszolgálja hivatását Beszélgetés Az írás ördöge ősbemutatójáról Maga Németh László vallott egyik „kiadatlan tanulmányában" azokról a sajkódi estékről, melyeket „a vidék egyetlen, csak prózát játszó színházának" vezetőjével töltött. A beszélgetések végeredménye a Nagy család bemutatója lett Veszprémben; a rendezőszínigazgató pedig, aki a sajkódi estékről később a Csapdát is elvitte immár Miskolcra — Lendvay Ferenc volt. Innen a hétesztendős ismeretség Németh Lászlóval. s innen a magyarázat, hogy Lendvay Ferenc új színháza, a szegedi is, Németh László-ősbemutatót játszik. Az írás ördögét hiába keressük a szerző publikációjában, most hangzik el először: pénteken Hódmezővásárhelyen, szombaton Szegeden tartják a premiert. — Másfél éve Semmelu>eís-jubíleum volt — mondja a darab születéséről Lendvay Ferenc, az előadás rendezője. — Az évfordulóra Németh László tanulmányt írt a hírneves szülész-professzorról, s már akkor emlegette, hogy Semmelweis. az orvos-író milyen közel áll hozzá. (Köztudomású ugyanis, Németh László pályáját iskolaorvosként kezdte.) A tervből valóság, dráma készült, s a szerző elküldte. Mondanom sem kel! az ügy iránti lelkesedéssel készülünk a premierre, melyet az íróval szembeni tiszteletből először Hódmezővásárhelyen, az Égető Eszter szülővárosában tartunk.. A drámával együtt levél is érkezett Lendvay Ferenc címére. melyből nem haszontalan ideidézni Németh László ars poétikának hangzó vallomását: ..Lehet, hogy az emberiség ma óriási veszély. az úgynevezett Nagy Esemény árnyékában é! de a szellemnek nem az a dolga, hogy a veszélyt, mint rossz közérzetet: bénaságót költöztesse belénk, hanem, hogy feladatokra bontsa és kiossza... Az én drámáimra például joggal mondták, hogy hőseimre nemcsak képtelen nehéz vállalkozásokat mértem, de öregséggel, betegséggel, idegbajjal is gúzsba kötöttem őket; de mit tegyek, ha csak így érzékeltethettem a feladatvállalás, s lehetőségek valódi viszonyát korunkban. A fö, hogy a dráma, s vele a színház: az élet, a nemzet, az emberiség pártjára álljon, s reálisan súlyos feltételekkel. de a feladatvállalás erkölcsét próbálja tanítani". — Pontosan ez az, amire épül a mi színhazunk programja is — fűzi hozzá Lendvay Ferenc. — Ezért hirdetem Németh László müveit, búr őszintén be kell vallanom, nem könnyű színpadra állítani azokat. Bizonyos vagyok benne, ha egy színház ősbemutatót rendezhet Németh Lászlónak, úgy érezheti, megszolgálta dolgát, hivatását. — Miről szól a darab? — Mint mondottam, Semmelweis Ignácról, aki gondolataiban, eszméiben, az író más, közismert drámahőséhez hasonlóan helyet szorít Németh László számára is. A darab Semmelweis működésének azt a korszakát ragadja meg, amikor írásra adta fejét: s ez kitűnő alkalom a szerzőnek hogy kifejtse véleményét az írás természetéről, lélektanáról. Nem korhű Semmelweis-darabról van szó, benne ráismerni a nagy Németh László-hősök: Galilei, A két Bolyai, Petőfi, ' Görgey. Gandhi, Széchenyi és mások harcaira. Ennek szellemében készültek a Kőszegen élő festőművész, Barta László díszletei. A címszerepet Nagy Attila játssza, Semmelweisné az idei évadban Szegeden bemutatkozó Lőrinczy Éva lesz. A további fontos szerepeket Bicskey Károly, Bángyörgyi Károly, Mentes József, Miklós. Klára, Kormos Lajos kapta. A pénteki vásárhelyi és a szombati szegedi premierre Németh Lászlót is várják. L N. káig nem tudtak megközelíteni. A hónap első húsz napjában még akadozott a szállítás, mindössze 23 ezer tonna tűzifát indítottak útnak a telepekre, később azonban javult a helyzet: a rákövetkező hét napon összesen 20 ezer. a hónap utolsó négy napján pedig 15 ezer tonna tűzifát továbbítottak a pálvaudvarokra. ahonnan a MÁV gyorsított szerelvényei vitték a tüzelőt az ország különböző vidékeire. A hónaD utolsó 3—4 napjában a budaoesti TÜKER-telepek 4500 tonna tűzifát vettek át. Az erdei szállítások meggyorsításánál sokat segített, hogy a gazdaságok járműparkját 200 terepjáró teherautóval sikerült kiegészíteni. Száz teherautó február első hetében is az erdőgazdaságok területén marad és megszakítás nélkül fuvarozza a tűzifát. Így remény van arra. hogy ebben a hónapban már lényegesen több. összesen 90 ezer tonna tűzifa kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az elmúlt napokban a belkereskedelem és a MÉM illetékes vezetői több esetben tárgyaltak egymással és egyeztették a terveket. Az ellátás — mint megállapították — sokkal kiegyensúlyozottabb. mint decemberben vol! mindamellett az országban továbbra is vannak kevésbé ellátott vidékek. Megállapodtak, hogy a hiányos készlettel rendelkező telepekre az ország más vidékeiről pótszállítmányokat Indítanak. Ehhez azonban arra is szükség van. hogy azokon a telepeken, ahol megfelelőek a készletek, ideiglenesen lemondjanak a legközelebbi átvételről és átengedjék a szállítmányt azoknak a telepeknek, ahol nagyobb szükség van rá. A tételeket átadó TÜZÉP-központokat még februárban kárpótolják az erdőgazdaságok. $zeqed szobrai Bolyai János Bolyai Farkas (1802-1860) (1775—1856) (163—164.) A két matematikus-zseni szobra a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara RerHeh Béla téri központi épületének előcsarnokában áll. <4 bronzból készült alkotások Kiss István szobrászművész munkáját dicsérik. KEDD, 1970. FEBRUÁR 3.