Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Bővül a szegedi paprikás fájj Jobb, mint az új? Tél végi műtrágya szállítások Szerződés kilencezer holdra — Szállítják a vetőmagot Február közepén megkez­dődött a hagyományos tél végi mütrágyaszállitás. Az AGROTRÖSZT összesítése szerint tavaly 3 250 000 ton­na vegyes műtrágyát kapott a mezőgazdaság: idén ennél lényegesen többet, 3 660 000 tonnát használhatnak majd fel. Országos átlagban min­den megművelt területre 370—375 kiló műtrágya jut. Az eddig beérkezett meg­rendelésekből kitűnik, hogy a kereslet idén még min­dig nagyobb lesz a kínálat­nál. Elsősorban a foszfor és a kálium műtrágyából van kevesebb a kelleténél. Sokat javít azonban a helyzeten, hogy jelentősen bővül a vá­laszték. A foszfor műtrá­gya egyik változatát, az úgynevezett szemcsés szu­perfoszfátot a savanyú tala­jokon gazdálkodó üzemek nagyon jól tudják hasznosí­tani, és ez az anyag a re­pülőgépről is kiszórható. Az elmúlt években hasztalan keresték a nagyüzemek a szemcsés anyagot; idén 30 százalékkal több kerül be­lőle forgalomba. Kevert mű­trágyából — ez nitrogént, foszfort és káliumot tartal­maz — szintén több lesz. A I külkereskedelem első ízben szerez be tőkés piacról komplex műtrágyát. A 30 000 tonnás megrendelés első szállítmányát már át is vették az AGROKER-tele­pek. Elsősorban olyan össze­tételű komplex műtrágyákat vásároltak külföldön, ami­lyeneket az 1974—75-re meg­épülő új hazai műtrágya­gyár ad majd. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat az új idényre több, mint kilencezer hold­ra kötött szerződést. A ta­valyihoz képest ezer hold­dal. az eddigi legnagyobbra növekedett a fűszernövény szegedi tájkörzete. Hatvan­kilenc állami gazdasággal, termelőszövetkezettel és szakszövetkezettel, három­száz háztáji termelővel kö­töttek megállapodást. Most már javában tart a vetőmag kiszállítása. Február végéig minden érdekelt gazdaság megkapja fémzárolt zsákok­ban a jó minőségű, csírázta­tási próbákkal ellenőrzött vetőmagot. A legnagyobb területen, kilencszáz holdon a szeged­mihályteleki Üj Élet és öt­százötven holdon a röszkei Kossuth Tsz foglalkozik paprikatermesztéssel. A ha­gyományos tájkultúra ter­melési biztonsága az utóbbi három évben sokat fejlődött, mert a gazdaságok zöme rá­tért a palántanevelés kor­szerű módszerére. Meleg, il­letve langyos palántás ágyakban nevelik elő a nö­vényeket, hogy ideiében ki­ültethessék s ezzel meg­hosszabbítsák a tenyészidőt. Ily módon több napfény éri a paprikát, korábban érik és gazdagabb, beltartalmilag értékesebb termést ad. Üj, az eddigieknél is jobbnak ígérkező fajtákat fognak „vallatóra". A me­zőgazdasági kísérleti inté­zetektől kapott egyes fajta­jelölteket állítanak nagyüze­mi termesztésbe. A nemesi­tök célja magasabb festék­tartalmú, s egyéb kedvező tulajdonságokkal rendelkező fűszernövényfajták előállítá­sa. A tavalyi termés nagy ré­szét már feldolgozták. Az elmúlt idény mennyiségileg jó eredményt hozott, helyen­ként egészen kimagasló mi­nőségű paprikatermést taka­rítottak be. Hosszú műszakokban Védekezés a belvizek ellen A szegedi vízügyi igazga- Gyula vízügyi osztályvezető Csányi József traktoros lánc­tóság második emeleti szo- helyettest kisérem el a terű- talpasa. Betornásszuk ma­bájában huszonnégy órázik letre. Az ügyeleti asztalnál gunkat a fülkébe. Tőle is mióta van Pontosan egy hete. A na­a műszaki ügyelet, A jelen- fiatal nö ül, Bednár Vera. megkérdezem, tés újabb elöntött holdakról Hallom amint telefonba kint? számol be. Az éjszakák egy- mondja a napi helyzetet: „87 befolynak a nappalokkal, a ezer 250 holdat borít a bel- pok reggel 6-tól este 6-ig tar­vízügyi embereknek ez most víz, ebből Csongrád megyé- tanak, mert nincs váltóm; va­nem számít. Csak az, hogy ben 65 ezer 700-at. Szántóra sárnapra sem tudtam haza a vizet visszaszorítsák part- és vetésre jut 20—20 ezer jai közé, hogy eltüntessék a hold, egyéb 10 ezer. Dolgoz­fekete barázdákról. nak a szivattyúink, másod­Az autóba már bepakolták percenként 56,5 köbméter vi menni A múlt héten persze továbbnyúltak a műszakok, hajnalodott, eloltottam a reflektorokat. Elkezdeni még a gumicsizmákat. Pór István zet emelnek át a földről a nehezebb a védekezést, mint •; 1 • i • i _ i ' i-re »» , ­műszaki tisztet és Munka az űj szervizben Kurucz csatornába ... Szőregen túl egyre , belvíz-szem tűnik fel. aztán folytatni. Az első na­több pókban óránként fordultak az Sz—100-assal, a lakókocsi | bekházára igyekszünk. Az és a provizórium között. Este útjelző táblánál mintha híd- hallgatom a rádiót a priccs I ra értünk volna — jobbra- mellett, s úgy gondolom, balra a látóhatárig csillog a még soká maradunk idekint. „beltenger". A orszag jelenleg legbel­- A fold nem vesz mar vlzesebb része a Tisza_Ma­be semmit - mondja Por háromszög, Kübekháza. István, s karjavai szeles kort k K]ára£aiva környéke. ir le a levegőben Deszk, Ku- Hazafelé kétszer lassít a so_ bekhaza, Klarafalva kornye- f- az t . befutotta a ken Sz—100-asok, kotrok, te­herautók vesznek részt a Február elején költözött át a GELKA szerviz Szeged új „csupaszem" házába. A mintegy 2 és fél millió forintos költséggel létrehozott műhelyben kényelmes körülmények között jobb munkát végezhetnek a szerelők. Képeinken: Soós Béla világos, bőségesen műszerezett szervizasztalnál gyógyítja a televíziókészüléket (fenn.) Egy új szolgálta­tás; A GELKA most már Szegeden is megjavítja az el­romlott háztartási gepeket Somogyi Karolyné felvetele talajvíz. Kübekháza után újabb szivattyúval találko­védekezésben a Maros men , tén körülbelül egy kilométer zunk az utmenti kilometer­hosszon fakadó vizet is talál- kőnél. tunk. Igyekeznünk kell! A kocsi fékez, az út mel- kezg/ lett egy kisebb meg nagyóbb lakókocsi áll, heverő olajos­hordókkal, lapátokkal, sáros csizmákkal. A „kübeki provi­zórium" (a vasárnap óta itt dolgozó szivattyú-egység). Ke­zet fogunk az éppen rakodó emberekkel, Pintér Mihály csatornaőr széttárja karjait s az enyhén dombos vonulat­ra mutat: — Mögötte 2 ezer hold szántó úszik. A szivattyút vasárnap este indítottuk. Re­mélem, hamarosan látjuk majd a hatását. A dombhajlat mögött fél­óra járásra találjuk meg a dohogó gépiét. Emberderék­nyi csöveken fröcsköli friss töltések közé a fölbolygatott, koszos vizet. A gátakról em­berek csáklyával terelik a gazt, a gépészek karikás szemmel jönnek üdvözölni bennünket. — Testvérek vagyunk, Sá­gi István és Sági Mihály Csongrádról — mutatkozik be a fiatalabbik. A múlt hé­ten települtünk ki, s az erős napok után végre jár a szi­vattyú. Nagy munkát adott becipelni a sáron keresztül. Most felváltva őrizzük, míg a testvérem alszik, én vigyá­zok a gépre. Visszafelé taxink akad, Teljes erővel tart a véde­Matkó István L akatos ismerősöm, az apró munkák pontos és meg­bízható mestere, több tízezer darab kávéfőző-al­katrészre kapott megrendelést a Kisipari Exportra Termeltető Irodától. Az évekre szóló nagy üzletet nem akarta elszalasztani, de főtt a feje, hogyan tudja a meg­rendelést teljesíteni. Végül nyakába vette a környéket, sorra járta a MÉH-telepeket, míg rá nem akadt egy ócs­ka, némi manipulációval hulladékvasként megvásárolható esztergára. (Vajon a kisiparosok miért nem juthatnak hi­vatalosan az ilyen kiselejtezett masinákhoz?) Átzsírozta, befestette, célgéppé alakította a régi gépet, jó pénzt ke­res vele, és hozzájárul egy kedvező export-üzlet teljesí­téséhez is. Kérdés, hogy ez az elv alkalmazható-e esetenként nagyüzemekben is? Érdemes-e egy vállalatnak, szövetke­zetnek, adott esetben ócska gépet vennie? Ha ócskát nem is, használtat minden bizonnyal. Pedig sokan még ennek a gondolatától is berzenkednek. Az a szokás ugyanis, hogy ha gyártásfejlesztésre, üzembővítésre nyílik lehető­ség, akkor prospektusokból, szaklapokból, külkereskedel­mi vállalatok ajánlataiból összevadásszák a legjobb, a legmodernebb, a legdrágább, a legjobban automatizált berendezést és mindent megtesznek, hogy megszerezzék rá a pénzt. Sok esetben persze feltétlenül szükséges és 11 dicséretes ez a törekvés. De hogyan vélekedjünk az olyan vásárlásról, amelynek eredményeként megszerzett leg­gépen a hozzá nem értő munkások eleve elrontják az automatikát és szervezési, anyagellátási gondok miatt ugyanúgy használják, mint egy tíz vagy húsz évvel ko­rábban készített konstrukciót? Nyilvánvaló, hogy minden termelésfejlesztési kérdés eldöntésénél, így a gépvásárlásnál is szükség van az adottságok és a lehetőségek pontos ismeretére és elemzé­sére. A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a mi­nőség javításáért az általa gyártott ponyvák egy részét műgyantás impregnálással kívánja forgalomba hozni. A teljesen automata, legkorszerűbb kenőgép 150 ezer dollár­ba kerül. Az eljárás nálunk ismeretlen, most kell meg­tanulni. meghonosítani. De a leendő bajnokok sem ver­senyautókon tanulnak vezetni és az űrhajósok kiképzését sem szputnvikokon kezdik. Részint ebből a gondolatból kiindulva adott fel hirdetést külföldi szaklapokban a vál­lalat, hogy használt kenő-impregnáló gépet vásárolna. Hamarosan jelentkezett is egy nyugati cég: évekkel ez­előtt leszerelte 1957-es gyártmányú masináját és ezt al­katrészként 10 ezer dollárért eladja. Tízezerért 150 ezer helyett. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy most ál­talánosan térjünk át a használt gépek vásárlására. Ez súlyos hiba volna. Olyan iparágaink például, amelyek a világ élvonalába tartoznak, természetes, hogy ezután is csak a legmodernebb berendezésekkel, gépekkel fejleszt­hetik a gyártást, a termelést. De nemcsak híradástechni­ka, gépgyártás és motorgyártás létezik Magyarországon. Több iparág — egyes gyárakról nem is beszélve — évek­kel maradt el a világszínvonal mögött, s ezek számára egy tízéves berendezés, gép is nagy fejlődést jelenthet. De ne gondoljunk ebben az esetben sem csupán külföldi, nyugati gépekre! A használt gépek hazai forgalma is azt mutatja: még a kisebb üzemek, szövetkezetek, termelő­szövetkezeti melléküzemágak is sok esetben idegenked­nek az ilyen megoldástól. A leg-ekért kapaszkodva, az ultramodern automatikák bűvkörében élve, gazdasági hiba elszalasztani reális lehetőséget. A kenderfonóipari vál­lalat példája azt mutatja, érdemes a fentieken elgondol­kodhi. Pünkösti Árpád Tízéves a KISZ védnökségi mozgalma Felelevenítik a kommunista vasárnapokat (Kiküldött munkatársunktól) Tiz évvel ezelőtt, 1960 má­jusában hagyta jóvá a KISZ Központi Bizottsága a fiata­lok első védnökségvállalását. A Dunai Cement- és Mészmü építkezésének szervezett se­gítése óta számos más. or­szágosan is fontos beruházás fokozott támogatását is vál­lalták az ifjúsági szövetség tagjai. Az egy évtized alatt kite­rebélyesedett mozgalom tör­ténetéről, a védnökségváHa­lasok eredményeiről és a most bontakozó tervekről tegnap, pénteken délelőtt a KISZ Központi Bizottságának budapesti székházában tar­tottak sajtótájékoztatót. Az újságíróknak Tóth Im­re, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője szá­molt be a védnökségvállalá­sok alakulásáról. Elmondot­ta: a nagy beruházások mel­Földgáz Dunaú 'városban Dunaújvárosban a föld­gázprogram során az utóbbi két évben háromezer la­kásban tértek át a gazdasá­gosabb földgáztüzelésre. Az idén folytatják a programot. A városi tanacs altal jóvá­hagyott tervek szerint az év során legalább ezer la­kásba akarják bevezetni a földgázt. Az év végére a dunaújvárosi állami lakások felében lesz földgáz. lett mind több helyi építke­zést, üzemtelepítést vettek pártfogásukba a fiatalok. Sőt: még olyan népművelési intézmény építését is segí­tették, mint a most kibonta­kozó Falumúzeum. A védnökségvállalások a jövőben még inkább a fiata­lok érdeklődési köréhez fog­nak igazodni. Ennek megfe­lelően a számítástechnika. a vegyipar, az energetika hazai fejlődését egyengetik majd a mozgalomban részt vevő fia­talok. Ugyancsak tovább fog szaporodni a helyi — ki­sebb jelentőségű — védnök­ségvállalások száma is: ezek­kel közvetlen környezetüket gazdagítja az ifjúsági szövet­ség sokezer tagja. Ahhoz azonban, hogy a fiatalokban mélyebb nyomo­kat hagyjon az önként vál­lalt és a szokásosnál felelős­ségteljesebben végzett mun­ka. az egyes fejalánlások jobb tudatosítása szükséges. Hatásosabb propagandával a nevelés szolgálatába kell ál­lítani minden védnökségvál­lalást. Ami a tízéves mozgalom konkrét eredményeit illeti, arról Tóth Imre osztályveze­tő elmondotta, hogy — a Du­nai Cement- és Mészmű mel­lett — többek között az Al­másfüzitői Timföldgyár, a Dunai Szalmacellulózgyár, a Borsodi Ercelökészitömű, a Barátság II. olajvezeték ké­szült el a KISZ védnöksége alatt. Jelenleg pedig olyan fontos beruházásokat patro­nálnak a fiatalok, mint a Borsodi Vegyikombinát, ' a Tiszai Vegyikombinát, a Ma­0yar Viscosagyár, a Gagarin Hőerőmű, a Tisza II. vízlép­cső. valamint a Szeged kör­nyéki köo-laj- és földgázipari létesítmények. A védnökségi mozgalom felszabadulásunk 25. és Le­nin születésének 100. évfor­dulója tiszteletére sok űj motívummal gazdagodik. Felelevenítik a kommunista vasárnapokat, amelyekre áp­rilis 12-én, illetve május 10­én fognak mozgósítani; tör­téneti kiállítást rendeznek a védnökségi munka tárg.vi em­lékeiből; emlékplakettekkel tüntetik ki a mozgalom leg­régebbi részvevőit. Lesznek ezenkívül védnökségi napok és tapasztalatcsere akciók is. Ez utóbbiak keretében hazai és külföldi szakemberek is­merkednek meg esv-eev véd­nökség alatt épülő komp­lexummal. A. L. SZOMBAT. 1970. FEBRUÁR 21. 6 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents