Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Jubileumi munkaverseny Központi Bizottságának ü (Folytatás az 1. oldalról.) eszmékhez, a szocializmus­hoz, hiszen más körülmé­nyek között élnek és fejlőd­nek, mint az előző nemze­dék. A társadalom előtt álló feladatok, az osztályharc for­mái ma lényegesen eltérnek még az előző tíz-húsz évhez képest is. Ezt a jelentős vál­tozást nevelőmunkánk nem követte eléggé. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai fiataloknak mások a személyes élményeik, szá­mukra a felszabadulás előtt kapitalista viszonyok, ha­sonlóan a felszabadulást kö­vető évek politikai harcai, eseményei nem átélt való­ság, hanem — történelem. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a társadalom intézmé­nyei és szervezetei eredmé­nyesebben neveljék az ifjú­ságot az iskolákban, a mun­kahelyen és a szabad idő­ben egyaránt. Nevelő tevé­kenységük jobban igazodjék — a gyakran ellentmondásos — valósághoz, a fiatalok fej­lettségéhez és igényeihez. 4. 6. gás. másrészről a nők sem Q Népszerűsítsük, őrizzük ismerik teljes mértékben io- meg és fejlesszük fo­gaikat és nem törekednek vább azokat a nagy vívmá­kellő határozottsággal azok nyokat. amelyeket a párt. a érvényesítésére. A nők prob- magyar munkásosztály. a lámáinak az eddiginél na- dolgozó nép a nők politikai, gyobb figyelmet kell kap- gazdasági és szociális helyze­niuk jogalkotásunkban, gaz- tének megváltoztatásában el­dasági. kulturális és szociál- ért. A nők — különösképpen politikánkban, a nők kettős a dolgozó nők — társadalmi elfoglaltságával, régebbi és helyzetét, szociális körülmé­újabb keletű gondjaival is nyeit meghatározó kérdése­jobban kell számolni. ket napirenden kell tartani , és rendszeresen foglalkozni í A nomozgalom a párt kell velük Ki kell dolgozni * huseges politikai segi- azoknak az intézkedéseknek totarsa volt a tarsadalmi ha- közeli ^ távlati terveit, ame­ladasert. a munkashatalom lvek végrehaitása tovább ia­kivívásáért, a szocialista ipa- vít1a a nők helyzetét. Álta­rositásert. a mezogazdasag laban mindent meg kell tenni szocialista atszervezeseért vi- annak érdekében. hogv a nők vott harcban. A nomozgalom egyenjogúságát, egvenlő ér­vezetoi es aktivistai mara- vényesülési lehetőségeit ha­dandoan hozzájárulták a szo- ónkban eddiginél nagyobb cializmus epiteseben elert ^ teljesebb mértékben biz­eredményeinkhez. egész tár- tositsuk a jövőben, sadalmunk fejlodesehez. Ezért a történelmi jelentőségű O A KozPonti Bizottság . ,_.. .. . közreműködésükért pártunk felhívja a partszerve­A Kozponti Bizottság KÖZDOnti Bizottsága elisme- zeteket. a párttagokat, hogy a Kommunista Ifjúsági régét ^ köszönetét feiezi ki saját hatáskörükben begye­az öntudatos magyar nőknek. a közösségben, a munka és a tanulás során szerzett tapasz­talatok alapján alakulnak ki. Nyújtsanak nagyobb lehe­tőséget a fiatalok közélet érdeklődésének felkeltéséhez, társadalmi, politikai aktivi­tásának, tapasztalatainak növeléséhez. Segítsék a fia­talok pályakezdését, a mun­kahelyi kollektívákba való jó beilleszkedését. Tegyék lehetővé, hogy a fiatalok a mainál jobban részt vegye­nek a különböző szervezetek életében, ha arra érdeme­sek — vezető tisztségek be­töltésében is. Jobban kell tudatosítani a társadalom tagjai között, hogy a felnőtt nemzedék társadalmi fele­lősségének fontos mércéje, milyen utódokat nevel. Szövetség tevékenységét vizs­gálva megállapította, hogy jelentős érdemeket szerzett a párt oldalán a szocializmus Vegyék jobban figyelembe, építésében, a fiatalok neve­hogy nemcsak a jelen, ha­nem a jövő számára is ne­velnek. Világnézetileg szi­lárd marxista—leninista meggyőződésű, hazafias és internacionalista érzelmű, kötelességtudó ifjúságra van szüksége a hazának. Fiatal­jainkat a tanulás, a munka, a család, az anyaság tisztele­te, a gyermek szeretete jel­lemezze. Szocialista rend­szerünk. eszméink normái­nak megfelelő erkölcsű em­berek igényes nevelése tár­sadalmunk, jövőnk egyete­mes érdeke, egyben a fel­növekvő fiatalok egyéni ér­deke is. C Mind az állami mtéz­mények, mind a tár­sadalmi szervezetek — köz­tük az ifjúsági szervezet is — nevelómunkájukban szá­moljanak azzal, hogy a szo­cialista tulajdonságok csak lésében. Ugyanakkor beha­tóan elemezte azokat a kriti­kai megjegyzéseket is, ame­lyek ma érik az ifjúsági mozgalmat, hozott a KISZ munkájának szükséges javítására. Szüksé­gesnek tartja a KISZ esz­mei, politikai jellegének fejlesztését, a formalizmus leküzdését, az ifjúság külön­böző rétegei igényeinek jobb kielégítését 7. A Központi Bizottság foglalkozott a párt­szervezetek, az állami és társadalmi szervezetek ifjú­sággal kapcsolatos munká­jával. Felhívja az állami és társadalmi szervezetek irá­nyító testületeit, adjanak megfelelő támogatást hatá­rozataik végrehajtásához és tennivalóik összegezésére a határozat alapján készítse­nek munkaprogramot. "7 A Központi Bizott­* ság megállapította: megalapozott és helyes volt. hogy a párt a nők között végzett munkát, annak szer­vezeti irányítását, koordiná­lását az elmúlt másfél évti­zedben a Magyar Nők Or­határozatokat szag0® Tanácsára bízta. A mai feladatok azonban mar változásokat igényelnek a nők közötti munkában a párttestületek, a pártszerve­zetek munkamódszerében: hatékonyabb irányításra, ko­ordinálásra van szükség. A nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi pártmunka ré­szévé kell tenni, mert ez előfeltétele, hogv össztársa­dalmi üggyé váljék. 10. nek meg mindent, mozgósít­sák a dolgozókat, az egész társadalmat a Központi Bi­zottság határozatának vég­rehajtásáért. A Központi Bizottság felkéri a kormányt, a Szakszerveztek Országos Ta­nácsát. a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságát. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnökségét, az Országos Szö­vetkezeti Tanácsot és társa­dalmunk más tényezőit, hogy együttműködve a Magyar Nők Országos Tanácsával, a Központi Bizottság határo­zatának szellemében tárgval. iák meg a hatáskörükbe tar­tozó kérdéseket és tenniva­lókat. Előbb elkészül a szegedi házgyár Építőmunkások a szocialista vállalat címért IV. t. ni, A Központi Bizottság Kádár Jáno6 elvtárs előterjesztése alapján meg­tárgyalta a Politikai Bizott­ság javaslatát és elhatározta, hogy a szervezeti szabályzat­nak megfelelően 1970 végére összehívja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt soron kö­vetkező X. kongresszusát. O A Központi Bizottság Gyenes András elv­társai más fontos állami megbízatása miatt felmentet­te a külügyi osztály vezetői tisztségéből: — Erdélvi Károly elvtár­sat — a KB tagját — kine­vezte a külügyi osztály ve­zetőjének. Á Központi Bizottság a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és a to­vábbi feladatokról tárgyalva megállapította: 4 A nők felszabedításá­ért. egyenjogúságáért vívott harcnak a magyar munkásmozgalom, pártunk tatásban részt vevő hallga­tók 44 százaléka leány — a dolgozó asszonyok 4 száza­léka egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett. 3. A nők szociális körül­ményeinek javítására, helyzetének megkönnyítésére pártunk, államunk a lehető­mindenkor nagy elvi. p>oliti- ségekhez kénest erőfeszítése­A Központi Bizottság ta- lamint a nők politikai, gaz­nácskozásáról. az ülés hatá- dasági és szociális helyzeté­rozatairól a pártbizottságo- röl beterjesztett jelentéseket, kat a pártszervezeteket, az az elhangzott előadói beszé­érintett területek dolgozóit deket és a Központi Bizott­részletesen tájékoztatja; a ság határozatait nyilvános­párt ifjúságpxjlitikájáBpl. va- ságra hozza. Amikor megjelent a párt Központi Bizottságának és a népfrontnak a felhívása, hogy dolgozóink köszöntsék méltóképpen hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordulóját, érjenek el újabb munkasi kereket a Csongrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat közel négy­ezer dolgozója szorgalmas tenniakarással csatlakozott a felhíváshoz. Az eddigi érté­kelés szerint 154 munkabri­gád — köztük több arany jelvénnyel kitüntetett szo­cialista kollektíva — kétezer tagja tett újabb vállalást. A szegedi építőmunkások versenye nem csupán egyet­len dátumhoz kapcsolódik, hiszen lendületüket már fo­kozta szűkebb pátriájuk. Szeged és Csongrád megye felszabadulásának 25. évfor­dulója és a vállalat meg­alapításának két évtizede. A tavalyi eredmények szépen bizonyítják a versenv sike­rét. hiszen 677 millió forint értékű munkát végeztek el Szegeden és a környékbeli városokban, falvakban. Igen örvendetes, hogy a tervezett­nél több lakást építettek fel. összesen 1276 darabot, meg­tetézve eredeti vállalásaikat is, 106 lakással. A vállalat vezetői méltán alapoznak a munkaversenv­re. annak hatékonyságára. Az idei tennivalók nagysága 20—25 százalékkal magasabb a múlt évinél, s körülbelül 800 millió forint értékű munkát kívánnak elvégezni. A vállalat vezetői termelési meggyorsításához. melynek szerves része az épülő sze­gedi házgyár határidő előtti befejezése is. A szocialista munkaverseny újabb sikerei­vel szeretnék elérni, hogy ebben az esztendőben el­nyerjék a Szocialista mun­ka vállalata címet. A jubileumi munkaver­seny derekán tartanak az építőmunkások, eredményeik viszont jóval nagyobbak an­nál A szegedi házgyár épí­tését a hideg télben sem hagyták abba, sőt kitűnő kö­rülményeket teremtettek a hatalmas gyártócsarnokban, ahol nyugodtan lehetett dol­gozni. Ennek is köszönhető, hogy a házgyári munka na­gyon jól halad. A felajánlás szerint a házgvár egy esz­tendővel korábban készen lesz, s 1971 első negyedévé­ben mer kezdik a próbagyár­tást. Bíznak abban, hogy a jubileumi munkaverseny eredményeként jövőre már 500 darab lakás elemeit az új házgyárban állítják elő. s a „hazai" termékekből a tariáni városnegyed gyor­tanácskozásokon terjesztették Mbban épülhet. a munkáskollektívák elé a gazdasági programot. hogy annak ismeretében tehessék meg vállalásaikat a brigá­dok, építésvezetőségek és üze­mek. Ez a program két igen fontos, s egymással össze­függő feladathoz kérte a dolgozók segítségét: a kor­mány által kiemelt egyedi nagy beruházások megvaló­sításához és a lakásépítkezés 2. kai jelentőséget tulajdonít. A nők életében is jelentős eredményeket hoztak forra­dalmi vívmányaink: a mun­kásosztály hatalmának kiví­vása, a szocializmus alapi­jainak lerakása, gazdasági, kulturális fejlődésünk. A nők politikai, gazdasági és szociá­lis helyzete az elmúlt 25 évben a társadalom általá­nos politikai és gazdasági haladásának részeként fejlő­dött Megvalósult a nők egyen­jogúsága, a társadalom meg­határozó tényezői lettek, az összes dolgozókkal egyetem­ben jelentősen emelkedett a dolgozó nők életszínvonala, műveltsége, képxzettsége és kultúrája. A szocialista társada­lom minden korábbi­nál nagyobb számban vonta be,a nőket a termelőmun­ké/ía, a közéletbe és megnyi­totta előttük a művelődés, a tanulás lehetőségét. A kere­sőképes korú nők 65 százalé­ka foglalkoztatott. 1968-ban 60 százalékkal több nő dol­gozott az iparban és a szol­gáltatások területén, mint 1949-ben. Hazánkban a nők szervezői és aktív részvevői a szocialista építőmunkának, a munkaversenynek, a bri­gádmozgalomnak. A nők igénye a munkavállalásra növekszik, s helyenként megelőzi a lehetőségeket. A párttagok egynegyede, a szakszervezeti aktivisták 42 százaléka az országgyűlési képviselők 19 százaléka és a tanácstagok 18 százaléka nő. A középiskolai tanulók többsége és a felsőfokú ok­ket tesz. Államunk, törvé­nyeink. szociális intézmények gondoskodnak a szülőanvák­ról. a gyermekekről, az új­szülöttekről. Nemzetközi ösz­szehasonlításban is nagy eredmény, hogy nálunk a nők 97 százaléka kórházban, szülőotthonban hozza világra gyermekét; az anyák szülési szabadságban. gyermekeik gondozása érdekében külön­böző kedvezményekben ré­szesülnek. Jelentős intézke­dések történtek annak érde­kében. hogv a nők válláról a háztartási munka egv ré­szét levegyük, a gyermekne­velést megkönnyítsük. 4. A közösségi élet. a gaz­dasági önállóság hatá­sára gvorsan változik a nők életmódja, szemlélete. A ma­gyar nők többsége egyetért a párt politikájával, népünk történelmi céljával, a szocia­lista társadalom teljes fel­építésével. támogatja azt és cselekvő részese megvalósí­tásának. Elismeri, értékeli fejlődésünket, a kiegyensú­lyozott légkört, biztonságot, a szocialista humanizmust. Ér­zékenyen reagál a nemzetkö­zi helyzet békét veszélyezte­tő eseményeire, békepoliti­kánk körükben különösen nagv megértésre, támogatásra talál. C A nők közjogi és poli­tikai egyenjogúsága biztosított. Jogaik érvényesü­lése azonban korlátozott, mert ehhez még nem minden területen adottak a feltéte­lek. Egyrészről jelentős visz­szahúzó erő a társadalmunk­A KSH jelentése Hazánk helye a nemzetközi ranglistán A Központi Statisztikai Hivatal összeállítást készí­tett. amelyben hazánk fejlődését összehasonlítja a világ más országai bar elért eredményekkel. A fejlődés egyik legfőbb mutatója, hogy Magyaror­szágon az egy főre jutó nem­zeti jövedelem, illetve bruttó nemzeti termék 1950 és 1967 között 160 százalékkal emel­kedett. vagyis a növekedés üteme gyor­sabb volt, mint a fejlett tőkésországok többségében. 1950 és 1967 között az egy lakosra számított bruttó nemzeti termék értéke kozása, megközelítően ilyen az arány Lengyelországban, valamivel alacsonyabb az NDK-ban. Csehszlovákiában és Jugoszláviában, viszony­lag magasabb Bulgáriában, a Szovjetunióban és Romá­niában. A tőkésországok kö­zül Ausztriában és Angliá­ban a mienkhez hasonló a foglalkoztatottság, jóval ala­csonyabb viszont Belgium­ban. Hollandiában, Olaszor­59. Franciaországban 84. az NSZK-ban 128. Olaszország­ban 117. az USA-ban 46 szá­zalékkal nőtt. 1950-ben Ausztriában még egy la­kosra 109. Olaszországban 86 százalékkal több nemzeti termék jutott, mint nálunk, ez a különbség azóta 73, illetve 55 százalékra csök­kent. A foglalkoztatottság szem­pontjából hazánk a nemzetközi rang­lista élvonlába tartozik. Nálunk a lakosság 47.6 szá­ban még ható maradi íelfo- ézalekanak van kereső foglaU Ausztriában 115. Belgiumban ^-ágban és néhány más ál­lamban. Az Egyesült Álla­mokban és Franciaország­ban p>éldául a lakosság 40— 41 százaléka a kereső. A lakásépítkezésekben Ma­gyarország az ipari államok középmezőnyébe sorolható. 1968-ban nálunk ezer lakos­ra számítva 6,25, Ausztriá­ban 6,9, Belgiumban 5, Olaszországban 5,3, Angliá­ban 7,8 lakás épült. A Szov­jetunióban minden ezer la­kosra 9.7, az USA-ban 7,7. Japánban 11,9 új lakás ju­tott. Az éleimifezec-dogyasztás hazánkban közismerten gyors ütemben növekedett és újabban megközelítettük az élvonalat. Húsból évente körülbelül 54 kiló jut egy­egy lakosra, s az utóbbi években a tojásfogyasztás is szinte ugrásszerűen nőtt. A fogyasztás összetétele azonban még mindig nem kielégítő. Egy főre jutó évi 26 kilo­grammos zsírfogyasztásunk­kal az NDK és az NSZK ki­vételével valamennyi jelen­tősebb országot megelőzzük. Lisztből, burgonyából és ke­nyérből ie túl sokat fogyasz­tunk. Az orvosok száma a lakos­sághoz viszonyítva alig né­hány fejlett tőkésországban éri el a mienket. Hazánkban 1968-ban 21,3 orvos jutott tíz­ezer lakosra. Ausztriában 17,9. Franciaországban 15,6, Jap>ánban 14,4, Olaszországban 17,5, Spanyolországban 13,3 orvos jutott az utóbbi évek­ben tízezer lakosra. (MTI) A múlt évben azt vállal­ták a versenvben részt vevő kollektívák tagjai, hogy száz lakással többet építenek fel, felajánlásukat túlteljesítet­ték. Idén is szeretnék túl­teljesíteni a lakásépítési előirányzatot, amelvben je­lentős szerepet játszik a sze­gedi olajprogramból adódó lakásépítkezés, összesen 1341 lakás felépítését tervezik eb­ben az esztendőben, de még a kívül álló emberek is re­mélik. hogy az építőmunká­sok lelkes munkaversenye nyomán ennél több lakás kerül átadásra Szegeden és környékén. Folytatják az MTA Biológiai Kutatóintéze­tének építését Újszegeden, s ugyancsak abban a város­részben fognak hozzá csú­szózsaluzásos technológiával egy 17 emeletes ház felépí­téséhez. A szocialista versenyben részt vevő brigádok vállalá­sai között gyakran szerepel olyan, hogy garanciát vál­lalnak munkájukért, a bri­gádok tagjai, jobb minőség­ben végzik el az építkezés egy-egy feladatát. A Szocialista építésvezető­ség. Szocialista főépítésveze­tőség és a Szocialista üzem címekért folyó versengés ed­dig is szép sikereket jelen­tett a vállalati közösségnek, s ez a siker egyben garan­cia is arra. hogy újabb ered­mények nyomán elnyerjék a Szocialista vállalat kitünte­tést. Minden bizonnval ép>p»en a jubileumi verseny a bizto­sítéka annak is. hogy a je­lentős termelési emelkedés­ben a termelékenység javu­lása jelent majd meghatáro­zó szerepet. G. L PÉNTEK, 1970. FEBRUÁR 20. 6 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents