Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' M A G Y A R Cl ALISTA MUNKÁSPÁRT 60. évfolyam, 43. szám 1970. FEBRUÁR 20., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi iizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. február 18—19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői. a budapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a KISZ Központi Bizottságának titkárai, a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ' — jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak. a KB titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Aczél György elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Központi Bizottság által kiküldött munkabizottság jelentését a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdéséről; — megvitatta és elfogadta Pullai Árpád elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelentését a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről. valamint a további feladatokra vonatkozó javaslatot; — elhatározta a párt X. kongresszusának összehívását; — meghatározta 1970. évi munkatervét és döntött személyi kérdésekben. I. A Központi Bizottság az időszerű nemzetközi kérdéseket elemezve megállapította: A nemzetközi helyzetben továbbra is ellentmondás tapasztalható az enyhülési tendencia, valamint a világ feszültségi gócainak hatása között. Miközben fontos kérdésekben növekszik az államok közötti tárgyalási készség, egyidejűleg megmaradtak a békeszerető embereket nyugtalanító összes, súlyos, megoldatlan problémák. 4 Az európai béke és " biztonság kérdése továbbra is a nemzetközi politikai élet homlokterében áll. A Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezése az európai kormányok biztonsági értekezletére kedvező visszhangra talált Európa népeinél, az európai államok döntő többségénél. Bár a háttérben az Egyesült Államok és más NATO-országok kormányai előfeltételek hangoztatásával, s más módon a konferencia meghiúsítására vagy legalábbis elodázására törekszenek, fokozatosan érlelődnek a biztonsági konferencia összehívásának feltételei és növekszik a sikerhez fűzött remény. A szocialista országok — közöttük hazánk — továbbra is erőteljesen szorgalmazzák az európai béke és biztonság előmozdítását és fáradhatatlanul munkálkodnak az összeurópai biztonsági konferencia megvalósításán. Európa népei üdvözlik a béke és biztonság előmozdítására hivatott kétoldalú tárgyalásokat. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelemmel kíséri azokat a megbeszéléseket, amelyek a Szovjetunió és Lengyelország kormánya, illetve a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között megkezdődtek, valamint azokat az üzenetváltásokat, amelyek jelenleg folyamatban vannak egyrészt a Német Demokratikus Köztársaság, másrészről a Német Szövetségi Köztársaság felelős tényezői között. Alapvetően fontosnak tartjuk a jelenlegi európai határok — közöttük az Odera—Neissehatár, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között húzódó határ — elismerését, mert enélkdl nem lehet valóban komoly ertelme semmiféle megállj podásnak az erőszakról való lemondásról. A Központi Bizottság jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, okulván az előző nyugatnémet kormány külpolitikájának kudarcain, nyilatkozataiban bizonyos készséget mutat az európai realitások konstruktivabb megközelítésére. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak — amennyiben bizonyítani akarja szándékainak őszinteségét — további lépéseket kell tennie. Az európai béke és biztonság érdeke megköveteli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a többi érdekelt állam a nemzetközi jog alapján létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársaságr gal. A Német Szövetségi Köztársaságnak nyíltan és kétségeket kizáróan bizonyítania kell, hogy gyakorlatban is lemondott a német nép egyedüli képviseletének jogtalan igényéről, tartózkodnia kell minden olyan lépéstől, amely nem egyeztethető össze NyugatBerlin nemzetközi státuszával, el kell ismernie, hogy az úgynevezett müncheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen, ratifikálnia kell az atomsorompó-szerződést. O Az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának folytatása és a Párizsban folyó vietnami— amerikai tárgyalásoknak az USA részéről történő szabotálása a magyar közvéleményt felháborodással tölti el. Elítéljük az Egyesült Államok kormányának kétszínű szándékait, azt a törekvését, hogy a háború „vietnamizálásával", korlátozott mértékű csapatkivonásokkal félrevezesse a világ közvéleményét, elsősorban az amerikai népet. A magyar nép a világ haladó közvéleményével együtt továbbra is szolidáris a hós vietnami nép önfeláldozó harcával, amely végül is teljes győzelmet arat az imperialista agresszorok fölött. A Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja vietnami testvéreinek áldozatos küzdelmét. O A Közel-Keleten az izraeli agressziós cselekmények fokozódása következtében növekedett a széles körű konfliktus kiúj ulásának veszélye. Határozol tan elítéljük az izraeli légierő legutóbb már békés termelőmunkát folytató üzemek dolgozóit halomra gyilkoló terrortámadásait. Az Amerikai Egyesült Államok által bátorított Izrael kalandor cselekményeinek célja az, hogy az arab országokban belső nehézségeket idézzenek elő, s rájuk kényszerítsék követeléseit. Az izraeli agresszió ellen harcoló arab országoknak fokozottabb támogatást kell nyújtani, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető öntelt és elvakult izraeli vezetők megfelelő visszautasításban részesüljenek. A szocialista országokkal együtt szolidárisak vagyunk az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel és támogatjuk harcukat. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kezdeményezéseivel és lépéseivel, amelyek hathatós eszközei az agreszszor megfékezésének. A közel-keleti problémák igazságos rendezése, az övezet tartós békéjének biztosítása csak olyan alapon kezdődhet el, ha az izraeli csapatokat visszavonják a megszállt arab területekről, felszámolják az agresszió következményeit. teljesítik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967 novemberi, a kérdés politikai rendezésére irányuló határozatát. J A kapitalista országokban egyre szélesedő rétegek lépnek fel az imperializmus gaztettei, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, a létbizonytalanság felszámolásáért, a dolgozók szociális körülményeinek javításáért, a demokratikus jogok biztosításáért, az újgyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen. A világszerte növekvő tömegmozgalmak meggyőzően bizonyítják a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának elemzéseit. következtetéseit az imperializmus válságáról, a tanácskozáson kidolgozott imperialistaellenes akcióprogram helyességét. A magyar nép, a magyar kommunisták nagy figyelemmel és együttérzéssel kísérik a monopóliumok és az imperializmus ellen irányuló, az egész tőkés világra kiterjedő népi megmozdulásokat, telies mértékben szolidárisak 4*elük. II. A Központi Bízottság meg tárgyalta a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdését: 4 A Központi Bizottság áttekintette a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása. 1957 óta az ifjúság életében végbement fejlődést. Az eltelt csaknem másfél évtized az egész társadalom, így az ifjúság életében is jelentős változásokat hozott. A társadalmi körülmények megváltozása, a gaz. dasági előrehaladás, a kultúra terjedése, a tudomány es a technika fejlődése, valamint korunk számos nagy. az egész emberiség sorsát érintő problémája jelentós hatással van életszemléletére, magatartására, igényeire. A mai fiatalok már e megváltozott körülmények közötí serdültek fel. A társadalom mind többet vár tőlük, az ifjúság is igényesebb a társadalommal, vezetőivel, nevelőivel szemben. Az ifjúság társadalmi helytállásának is legfontosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él. tanul, dolgozik, hogyan teliesíti a haza. a Magvar Népköztársaság iránti kötelességét. Megállapítható, hogy a magyar ifjúság becsületesen tanul. dolgozik, teljesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt. gondolkodását nagyobbrészt ezek az eszmék formálják. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódását. a közügyek iránti növekvő érdeklődését, terebé Ívesedé műveltségét méltán tekinthetjük szocialista rendszerünk fontos eredményének. A Központi Bizottság megállapította. hogy az ifjúság egészét jellemző pozitív képet jó néhánv fogyatékosság és az ezzel járó gond árnyékolja. Ismeri az ifjúság egyes rétegeiben meglevő téves nézeteket, helytelen magatartást is. E problémák egy része objektív jellegű, oktatási. nevelési rendszerünk fogyatékosságaiból adódik, más része szubjektív eredetű, közönyből. a felelősségérzet hiányából, követelödzésbő1 fakad. A Központi Bizottság felmérte az ifjúság anyagi, szociális helyzetét és egyéb problémáit is. Hangsúlyozta, hogv az ifjúság még meglevő anyagi gondjai csak a népgazdaság általános fejlődésének menetében oldha • tók meg, amiért a fiataloknak is dolgozniuk kell. O Munkánk során jobban figyelemmel kell lenni arra a lenini tanításra, hogy minden kor fiataljai más úton jutnak el a haladó (Folytatás a 3. oldalon.) A népszámlálás adataiból Szegeden 37 ezer a lakások száma A legnépesebb járás a szegedi A népszámlálás mindig érdekes a számokat kedvelöknek. Amikor napvilágot látnak az adatok, egyesek keveslik, mások meg sokallják a számokat. Így vagyunk azzal is. hogv Szegedenek „csak" 119 ezer lakosa van. Többet gondoltunk, s a számlálást megelőző időben többről is beszéltünk. A különbség valószínű abban rejlik, hogy a népszámlálás a jelenlevő lakosságot vette figyelembe. a távollevőket ott írták össze, ahol tartózkodtak. Köztudott, hogy Szeged egyetemi város, s a tanintézetekben ekkor szünet volt. Azok a középiskolai és egyetemi tanulók, akik tíz hónapig Szegeden élnek, január elején éppen távollevők voltak. Számuk? Nehéz volna pontos adatot mondani, de az biztos, hogy csak ezrekben lehet kifejezni. De nézzük a népszámlálás néhány adatát. Szeged lélekszáma a következőképpen alakult az elmúlt száz esztendőben: 1870-ben 47 000, 1949-ben 87 000. 1960-ban 99 000. 1970-ben 119 000 lakos élt a városban. Az elmúlt tíz esztendőben a természetes szaporulat 0,5 százalék volt. míg a bevándorlás 19.3 százalékkal, összesen tehát a tényleges lélek! szám növekedése 19,8 száza, lékkai „emelte" meg Szeged | lakosságának számát. Érdekes áttekinteni a magyar városok népességének alakulását, amelyből kide! fül. hogy száz évvel ezelőtt. 1870-ben (hazánk mai területét figyelembe véve (Szeged „veretlenül" állt a második helyen 47 ezer lakossal. s akkor Budapestnek is csak 302 ezer lakója volt, de a negyedik helyen Hódmezővásárhelyt találjuk előkelő. 41 ezres lélekszámmal. A száz esztendő során azonban Vásárhely lakossága mindössze 12 ezer fővel szaporodott. s így jelenleg a tizenötödik helyet foglalja el a városok nagyságrendiében; míg a régebben előtte levő Szegednek és Debrecennek megháromszorozódott a lélekszáma. Pécsnek és Miskolcnak pedig még annál is jobban megszaporodott a lakossága. A KSH közzétette a járások adatait is. Ebből kiderül. hogy hazánk legnépesebb járása a szegedi, amelynek 111 200 lakója van. Utána következik a nyíregyházi járás (109 200 lakó), a debreceni (108 700) és a budai járás (107 000). Ami a megyék népességét illeti, a legnagyobb Pest megye 870 000 lakossal. a legkisebb pedig Nógrád megye 241 000 lakosával. A Csongrád megyében élő népesség száma 335 100 fő. Csongrád megyében 4 járási jogú város van: Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád. A legnépesebb közülük Hódmezővásárhely 53 ezer 700 lakossal, maid a sorrend a következő: Szentes 31 200, Makó 30 800 és végül Csongrád 20 700 lakossal. A megye három járásra tagozódik. szegedi, szentesi és makói járásra. A szegedi járásban jóval többen élnek; mint a másik két iárásban együttvéve. A szentesi járásnak 52 500. a makóinak pedig 35 000 lakója van. A lakások száma az elmúlt tíz esztendőben Szegeden 29 ezerről 37 ezerre nőtt. vagyis 8 ezerrel szaporodott 1960 óta. Ez a növekedés a többi nagyvárosokhoz viszonyítva alacsony. hiszen ugyanezen időszakban Debrecenben 11 ezerrel. Pécsen és Miskolcon pedig 12 ezerrel növekedett a lakások állománya. Csongrád megye lakásállománya összesen 7800 lakással gyarapodott. A lakások száma leginkább a városokban nőtt erőteljesebben. a járásokban 5.1 százalékkal. míg a városokban 11,4 százalékkal volt több lakás 1970 január elsején, mint az 1960-as népszámláláskor. Péter János előadása Szófiában A hivatalos baráti látogatáson Szófiában tartózkodó Péter János külügyminiszter csütörtökön délelőtt a bolgár Külügyminisztérium Külpolitikai Intézetének meghívására előadást tartott a Bolgár Tudományos Akadémián rendezett gyűlésen „A magyar—bolgár kapcsolatok és az európai biztonság" címmel. Az előadást nagy érdeklődéssel hallgatták meg a résztvevők, köztük Ivan Basevvel az élükön a külügyminisztérium vezető munkatársai és más képviselői, külföldi diplomaták, bolgár és külföldi újságírók, valamint más érdeklődők. A hivatalos látogatá.-on Bulgáriában tartózkodó Péter János kénünkön a Plovdiv melletti Kricsim falu termelőszövetkezetének egyik feldolgozóiizemét szemléli mer