Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

lapén Amaterasu Omi Kami, ak­kor vette védelmébe az amá­kat, amikor Yamato herceg­nő megparancsolta nekik, hogy -zsákmányuk egy ré­szét ajánlják az istennőnek. — Ez még valamikor a ne­gyedik század elején történt. Az amák, a japán búvárnők azóta is Amaterasuhoz fo­hászkodnak, mielőtt leme­rülnek a mélybe. Akkor, Yamato hercegnő idejében igazgyöngyért, most osztrigáért, merülnek az amák. Tobából, a forgalmas ha­lász és kereskedő városká­ból kicsi, lila hajó visz a Mikimoto gyöngyszigetre. Alig két perc az út. A fákkal, bokrokkal teli szigeten mindjárt szembe­találkozik az ember a gyöngy király, Kokichi Miki­moto marcona bronzszobrá­val. Ügy áll ott ahogy min­denki emlékezetében él — öreg ember, kimonóban, fa­kó filckalapban, vastag tal­pú fapapaucsban. 1954-ben halt meg,_ 96 éves korában — á világ leggazdagabb em­bere volt —, s úgy élt, mint egy szerzetes. Itt, ezen a szigeten 1893. július 11-én — hosszas kí­sérletezés után — sikerült Mikimotónak a , tenyésztett gyöngyöt „kikényszerítenie" az osztrigákból. Azóta, igazi nagyüzemmé vált a Miki­moto-sziget és környéke. Most is Mikimoto módsze­rével dolgoznak. A fiatal ff" r f.tr íaiszepito. erdőtelepítés Nagyszabású tájszépítő er­dőtelepítés kezdődik az Idei tavaszon Borsod megye ide­genforgalmi vidékein. Az Aggtelek környéki karsztos, kopáros fennsíkokat vörös­és feketefenyővel ültetik be. A füzéri várrom környékén elszaporítják a táj őshonos fenyőféléit, s olyan különle­ges sziklagyepeket, zsúrlókat telepítenek, amelyek ritka­ságnak számítanak. Üj liget­erdőket alakítanak ki a bul­dogkői vár környékén is, ahol az utóbbi években szin­te teljesen elpusztult a nö­vényzet. öt év utái\ az osztriga megtermi a gyöngyöt tói nem messze megáll. A A shintó kapukat, templo­hajót fiatal férfi irányítja, mokat pirosra festették. Ki­Három „ápolónőnek" öltö- lométer hosszúan 10—20 mé­zött, fehér ruhás, fehér fl- terenként egy-egy oszlop — TOZtrigák"kagylóját "óvatosan tyulás nő lép a hajó szélé- kőlámpa — jelzi az utat a felnyitják, különleges tűvel re- Szemükre „autós szem- szentélyhez. A templom előtt parányi ' kagyióhéjdarabkát üveget" húznak. Karjukkal körbefutó oszlopsor. közül helyeznek a testébe. Az így szitaszerű fadézsát ölelnek, szépen cizellált lámpások Füttyszó hangzik — és egy- függnek alá. Lépcső vezet a ugranak, templomba. Előtte egy sereg Fogják a dézsát, aztán el- cipő — a bent imádkozok merülnek. A tenger itt nem lábbelije. Kibújok én is a mély és átlátszó. Forog a szandálomból és a főlépcsőn másodpercmutató, 40—50 megindulok. — Hosszú ki­másodperc, 1 perc, kettő — monós férfi állja utamat — az egyik ama felbukkan, hí- erre tilos a bemenet. Oldalt nárt dob a dézsába. A másik kerülök és máris ott vagyok két nő szinte egyszerre tű- a szentély előtt, ahol a pi­nik fel — egyikük két oszt- ros félhomályban a földön rigát is hozott. Üjabb me- ülnek, térdelnek a hivők. mek?gAZ «ü ke feS" rülés - Úíabb Okmány. Éneksző hangzik - különös zöld ifehér d"ága'gyönayöket A másik hajó be)jebb eve" fngésŰ' magas fekvésű dal" ' S^STTMTU: — - » gyongysoroKdi ren merülnek, derekukra kö- lebrálnak — az első sorban Itt a szigeten minden ol- telet erősítenek> lábukra vas„ térdelök előtt megállnak, va­nehezéket kötnek. A hajót . 'amit intenek, aztán tovább­vanpvtrem^hto Rányitó férfi hárompercen- mennek. Még néhány moz­vonavszemebol ként felhúzza őket *. Mi_ dulat és eltűnnek a kijára­n előtt kijönnek a vízből fe- ton. A hivők felállnak"— s jükről leveszik a fehér ken- alig egy perc alatt üres a dőt és az átázott testükre templom. Most nézek csak körül eb­part mentén épült be- ben a puritán egyszerűségű mutatóerkélyen csattognak a teremben, hol a természeti fUrnfetvevők/Pe A bemutató elemeket és az ősöket imád­csak 10 percig tart. Az amák Ják, és shintó meggyőző­minden órában megismétlik dés szerint azt tartják, az „megtermékenyített" osztri­gát faállványon lebegő, víz- ™a.s..,utan Z bA be merülő dróthálóba zárják. 3—5 év múlva a kagyló meg­termi a fényesen csillogó gyöngyszemet. Az igazi gyárrá fejlesztett tenyésztőtelepen csinos, fia­tal lányok babonás ügyes­séggel nyitják, feszítik a kagylót, szortírozzák szín és csóbb kagylót is amelynpk gyöngyszeméből ott a szeme láttara formáz­nak gyűrűt, fülbevalót árulnak itt karkötőt, láncon függő nagy szemű gyöngyöt. £ kTpenro" teritik kimonótüt, brossot, haj tűt, taPaű0 Köpenyre lentik. inggombot, nyakkendőtűt. Aztán kagylóból készült bi­zsukat, gyönggyel díszített táskát, cipőt, erszényt. Nemcsak a gyöngyök ér­tékesek itt. A tengeri hínár ból fontos vonnak ki. Két kecsesen ívelt tetejű épület emelkedik a szigeten tápanyagokat Produkciójukat a turisták- istenség a természet min­^ 2 b nak, idegenforgalmi latva- . - .... . , nyosságul den formajaban jelen van. Az amák, akik gyöngyha- De azok a hivők, akik most lászatból élnek, naponta 6— shintóista szertartáson vet­Az egyik Mikimoto életének „ óran át egyfolytában me- tek részt -holnap buddhista es munkassáeanak doku- c „ >,.•.,.A , ^ leK reizt- nornap Duuumsia el­mélkednek. Kádár Márta 1 ni. Mocsár Gábor: es munkásságának doku- rüinek. S a búvármestersé- . ... mentumáit orzi. Imponáló set ig_től, egészen 60 éves PaS°daban imadkoznak, fényképek az idős gyöngy- korukig fölvtat'ják. Még a királyról, aki gazdagsaga terhesség sem akadályozza teljében egyszerű, közvetlen őket _ szülés eIött és után ember maradt. — 90 eves egy-egy hónappal mentesül­koraban is tornázott, bicik- nek csak. munkájuktól. S a llversenyzett. A gyöngy- búvárkodáson kívül termé­uzem felkor alakú epületé- szetesen övék a háztartás, a ben a gyöngytenyésztés fá- fűzes gondja is, sőt még zisaival ismerkedem. S ott földjükön is dolgoznak, allnak megvilágított vitri- Toba, Mitsushima-sziget, a nekben a leghíresebb környező szigetek és az 52 gyöngykreációk — egy pa- ezer hektáros körzet 19,46­goda, amelyet az 1926-os ban az ise-Shima Nemzeti Philadelphiai Világkiállítás- park nevet kapta shintóista ra készítettek. A szabadsag templomok, a napistennő harangja — az 1939-es New komor fehér fatemploma, pi­York-i Világkiállításról, s a rosra festett kapflk. termé­zeti érdekességek, a ' tenge­ren lebegő gyöngytenyészet, sok kanyaros szerpentinek, furcsa növésű fák, az Ise­templomba zarándokló bú­csújárók különös, színes lát­ványa fogad. Ütött a Pikolóban Borbély Jánost (Szeged, Apatini utca 3.) az ital so­dorta bűncselekménybe. Bor­bély 1969. október 18-án la­kodalomban volt, s körülbe­lül öt liter bor elfogyasztása után délelőtt tért haza laká­sára. Nem érezte magát fá­radtnak, ezért betért a Haty­tyú vendéglőbe, ahol körül­belül fél liternyi tömény­szesszel tetézte meg a lako­dalmi italozást. Az ivást azonban még ezzel sem tud­ta befejezni, a Hattyúból át­rándult a Pikoló vendéglőbe. Természetesen annyi ital nem csúszhatott le nyomtala­nul; a Pikoló üzletvezetője nem szolgálta ki Borbélyt, s felszólította, hogy távoz­zon. A vendégek egyike, Sz. Imre ugyanezt tanácsolta Borbélynak, mire ököllel ka­pott választ. Sz. Imre nyolc napon belüli sérülést szenve­dett, a verekedés közben Borbély a saját édesapját is megütötte. A bíróság előtt Borbély János elismerte bűnösségét, azonban nem emlékezett a történtekre. Ez azonban mit sem változtatott cselekmé­nyén, a sérüléseken. A sze­gedi járásbíróság Borbély Jánost garázdaságban mond­ta ki bűnösnek, s nyolc hó­napi szabadságvesztésre ítél­te —, amelyet szigorított börtönben kell letöltenie. A tárgyaláson kiderült, hogy Borbély János hasonló bűn­cselekményekért már volt büntetve, sőt megrögzött al­koholista. A bíróság úgy rendelkezett, hqgy Borbélyt szabadságvesztése alatt elvo­nó kezelésben kell részesíte­történelmi em lekeztetö DELMAGYARORSZAG 1945. február 20, A NAP HÍREI: A SZÖVETSÉGESEK ÉSZAKRÓL IS TÁMADJÁK A RUHR-VIDÉKET — DANZIGHOZ KÖZELEDNEK A SZOVJET CSAPATOK — A TEN­GERHEZ SZORULTAK A KELET-POROSZORSZÁGI FA­SISZTA ERÖK. Az államfő jogai £jj.nagyon sokat szenved­— Az utóbbi időben baj Az Ideiglenes Nemzetgyu- van az aprópénzzel — mesé­lés politikai bizottsága és az jj az öreg. — Sokan kive­ldeiglenes Nemzeti Kor- szik erszényüket, kigombol­many rendelkezest hozott a jak a kabátjukat és a zse­Nemzeti Főtanács felállttá- bükbe nyúlnak, és akkor ve­sáról. A határozatot indokló szik észre nincsen aprópén­rendeletből: zük Megesik, *hogy meg­Addig, amíg a magyar nép kérdezik: Váltani nem tud? az államfői hatalom gyakor- Ha van aprópénzem, szíve­lásának módja felől nem sen váltok, de sajnos, az ap­dönt, az alkotmány szerint rópénz egyre kevesebb... az államfőt megillető egyes Íme. a koldus is megérzi jogokat az ezennel felállí- az általános gazdasági tüne­tandó háromtagú Nemzeti teket. Az emberek begom­Főtanács gyakorolja. A Nem- bolkoznak előtte, nemcsak zeti Főtanács tagjai: az azért, mert Veszettül fúj a Ideiglenes Nemzetgyűlés el- komisz februári szél. ha­nöke vagy helyettese: az nem azért is, mert nincs ap­Ideiglenes Nemzeti Kor- rópénzük. — És nagy? — kérdez­zük. — Van, aki papírpénzzel adakozik. Legtöbb az egyru­belesem. Ezzel ajándékoznak meg a ruszkik ... Eleinte nem tudták, hogy mit be­szélek hozzájuk, de aztán, amikor látták, hogy az em­berek adakoznak, akkor ők mány elnöke vagy helyette­se; az Ideiglenes Nemzet­gyűlés politikai ' bizottsága által választás útján kikül­dött politikai bizottsági tag vagy póttag, aki nem tagja a kormánynak. A Nemzeti Főtanács jog­köréből: az elítéltek ke­gyelemben részesítése; kine- ... .... .,., . • . , , , , ... is belenyúltak a zsebükbe es vezési jog es felmentesi jog, ,, . .. . ... X11 adtak. Megismerem, melyik pénz való ruszki szoldáttól. Ez is, ez is, ez is — mutat fel két rubelest és egy vö­rös pengőst — mind gyű­rött ... Ott áll az utcasarkon és ri- bizakodik. Bízik abban, egy hogy a fergeteges februári állampolgári kötelékből való elbocsátás, általános kegye­lem. A kolduskenyérről A Délmagyarország portere elbeszélgetett koldussal. Idézünk cikkéből: szél után eljön a biztató ta­A koldus — filozófus. Megtanították rá az embe­rek az utcán ... Tudja, meg­érzi, hogy a társadalom szí­ve azért lett könyörülete­sebb, mert az emberek so­vasz. Eljön végre az idő, amikor minden embernek fe­dél lesz a feje felett öreg­ségére, s a mindennapi ke­nyérért nem kell megaláz­kodnia. Örködnek az izotópok Izotópos vízállásjelző beren- veszik időben észre, üzemza­dezéseket helyeztek üzembe varokat okozhat, tönkreme­az ajkai erőműben. Az izo tópok megbízhatóan örköd­nek a kazánok biztonságos működése felett. A hazai erőművekben régi gond, hogy a kazánok üzem­behelyezésénél a kazándobok vízállása erősen ingadozik. A vízszint csökkenése, ha nem hetnek a kazáncsövek és milliós károk keletkezhetnek. Az eddig alkalmazott, úgy­nevezett tükrös módszer nem bizonyult megbízhatónak. A tökéletes megoldást az izo­tópok alkalmazásával érték el. gyöngykorona — a Nemzet­közi Cseresznyevirág Feszti­válról, 1957-ből:. .5 perc múlva 5 óra — az amák bemutatót tartanak. Két kishajó indul a ten­gernek. — Az egyik a part­ca Hegy fűlött Uj borpalackozó Az Állami Pincegazdaság Egerben új, nagyteljesítmé­nyű palackozót helyezett üzembe, amelynek napi tel­jesítménye elérte a 60 ezer palackot. Az. új palackozó­üzem kapacitása a piaci ke­resletnek megfelelően tovább növelhető, napi 90 ezer pa­lackra, ezáltal évente 100 ezer—150 ezei hektoliter bort palackozhatnak majd. A forgalombakerülő palac­kozott borok állóképességét a hagyományos kémiai anya­gokkal történő kezelés he­lyett fizikai eljárásokkal, úgynevezett hideg-meleg ke­zelési technológiával bizto­sítják. Ez az eljárás világvi­szonylatban a legkorszerűbb. •fO — Ha jól tudom, ez az inga a Földön rriindenhol jelen levő nehézségi erő rendellenességeit jelzi. 4 ŰÉLMAGFARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 19. — Valahogy így. Ha valahol sű­rűbb, tömörebb tömegek vannak a felszín alatt, ez az inga jelzi. Azt már tudjuk, hogy azok a pontok a legalkalmasabbak az olaj- és a föld­, gáztelepek felhalmozódására, amely helyeken viszonylag legmagasabb helyzetben vannak ezek a sűrűbb tö­megek. Történetesen itt, alattunk az eltemetett algyői hegy csúcsa. Vilá­gos? Persze, azóta vannak mar más­tajta kutató műszereink is, újfajta módszereink ls a Fiád szerkezetének vizsgálatára. Bizonyára hallott már a szeizmikus mérésekről? — Hogyne. Lefúrnak a földbe, robbbanóanyagot dugnak a fúratba, felrobbantják és a visszaverődő ren­gést' hullámokból állapítják meg a mélyben a rétegek szerkezetét. — Körülbelül így. — Tudom, tudom, a dolog nem ilyen egyszerű. Érdekes tudomány ez a geológia. Belelátni a Föld gyomrá­ba — nem csekélység. Van benne romantika, képzelet, titokzatosság, megsejtés, dehát az nemcsak ebben a tudományágban fontos. De, ha nem haragszik, mondanék én valamit. Nem a tudomány becsét akarom két­ségbevonni, de azért... beszélnek az emberek egyet-mást. Itt, ezen a tá­jon ls, meg például a Hajdúságban, Hajdúszoboszló környékén, ahol — tudjuk — az ország legbőségesebb földgázkincsét találták meg. — Ugyan, mit beszélnek az embe­rek? — Azt beszélik, hogy nem is volt olyan nehéz megtalálni sem itt, sem pedig Szoboszló alatt a gázt, hiszen megmutatta az már sokszor magát. — Kíváncsian hallgatom. — Arról van szó, hogy itt, Algyő környékén, éppen ötven évvel ez­előtt, a Sváb-féle tanyán kutatás közben feladta magát a gáz. Annyi gáz szivárgott ki a földből, hogy a gazda állítólag bevezette a házba és azzal világított. Ugyanilyen történe­tet Hajdúszoboszló, meg Nagyhegyes tanyavilágából is halottam már. Ott is az ásott tanyai kútból jött fel a gáz. Meggyújtották, égett. És azt is rebesgetik, hogy a Tisza omladékos, meredek partja tövében Itt is, meg ttt is néha olajos a víz. Ezek szerint tehát... — Ismerjük ezeket a dolgokat. Előfordulhat ilyesmi. De ennek nincs komoly jelentősége, nem kell eltúloz­ni. Adódnak ilyen véletlen egybeesé­sek, hogy éppen azon a tájon gázos a kút vize, ahol lent, a mélyben va­lóban van gázmező, de ismétlem, en­nek nincs komoly jelentősége. Leg­alábbis nem mond semmi bizonyosat arról, hogy mi van a föld felszíne alatt. — No, de engedelmet, ha egyszer már a felszínen is megmutatkozik ... — Megpróbálom elmagyarázni a dolgot. Az Alföldön voltaképpen sok­felé bujkál, barangol a földfelszínhez közelebb levő rétegekben is a föld­gáz. Valahol, a legfelső gáztároló ré­teg nem záródik jól, nem alakult ki a gázcsapda — az ilyen tárolókból megszökik a gáz. Az át nem eresztő márgás rétegek itt-ott megszakad­nak, ezeken a töréseken utat keres a gáz, elvándorol, szétáramlik. Ez a harmadlagos migráció. Eljut ilyen módon akár a felszínig is, így aztán az Alföldön — ismeretes — nagyon sok az olyan sekélyebb fúrású artézi kút is, amelyik gázos vizet ad. Igen ám, csakhogy az ilyen kóborló gáz először is nagyon csekély mennyisé­gű, másodszor pedig — a dolog ter­mészeténél fogva — nem ott bukkan felszínre, nem ott szivárog bele a kútba, ahol a tulajdonképpeni tároló réteg elhelyezkedik, hanem attól messzire. Sok-sok kilométerre. Volt ideje a gáznak, hogy messzire elván­doroljon. És arra ls. hogy az elszi­várgás miatt kimerüljön az egykori készlet. Mégis, higgye el, hinni kell a geológiában. — No, én csak megemlítettem ezt, mert sokfelé hallom. De van még itt egy dolog, ami nagyon izgatja az emberek fantáziáját, ( Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents