Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
fi C6IL küldöttsége hazánkban A SZOT titkárságának meghívására Rinaldo Scheda titkár vezetésével Budapestre érkezett és megkezdte hivatalos tárgyalásait az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) öttagú küldöttsége. Magyarországi tartózkodásuk során találkoznak a SZOT titkárságának képviselőivel, meglátogatnak üzemeket és intézményeket, megismerkednek a magyar szakszervezeti mozgalom aktuális feladataival. Új tervek, új gondok Olajbányászok kollektív szerződése A Nagy-alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szakszervezeti bizottsága küldöttközgyűlést rendezett tegnap a Hungária Szálló rózsaszín termében. A gyűlésen — amelyen megjelent Kovács Attila, az MSZMP Bzeged városi bizottságának munkatársa is —• az 1970. évi feladatokat ismertették, majd megtárgyalták az olajbányászok kollektív szerződését. A tanácskozás javaslatokat dolgozott ki a kollektív szerződések kiegészítésére, s jjeszt>em változtatásokra. beruházásokat kezdenek, amelyek valóban az iparszerű nagyüzemi gazdálkodásra alakulnak. A tervek már felvázolódtak, elkészültek, és A szegedi táj húsellátásának megalapozása Üj esztendőre, új évtizedre új gazdasági mechanizmus — A sertéstelep elhelyezékészülnek a közös gazdasá- óta tapasztalható. Mit is aka- se és üzemeltetése összefügg gok. Jó előre gondolnak a runk mi tulajdonképpen? az energiagazdálkodással, negyedik ötéves tervvel is és Részt vállalni a népgazda- Ugyanis a gáz- és villanya komolyabb berűházásaikat ság gondiából. Meghirdettük igény, ami felmerül, itt adott a népgazdaság igényével a sertésprogramot, miért ne és olcsó. Már jó előre terveösszhangban tervezik, való- lehetne a szegedi gazdasá- ket készítünk a vetésszerkesit.iák meg. Egy-két év múl- goknak is „hústermelő jelle- zet megváltoztatására, hozzáva óriási változás lesz a sze- ge'\ Vagyis az Iparszerű Ser- igazítjuk, vagyis takarmánygedi gazdaságokban. Mindé- téstartó Termelőszövetkezeti termesztő szövetkezetté lénekelőtt a hosszú évek óta Közös Vállalkozás tagjaként, pünk elő. Ami pedig nem tevisszatörlesztett hitelektől nyugatnémet licenc alapián rem meg. azt megvásároljuk, szabadulnak meg és olyan hatalmas sertéstelepet létesi- Mindenképpen minőségi váltünk. Hazánkban már mű- tozást hoz ez. Nekünk már ködik egy ilyen telep Szek- azért is, mert nem sok munszárdon. Ez egy fiatal vállal- kaerő kell hozzá, tisztára kozás budapesti központtal, automatizált a telep. 50 szeA tervek már elkészültek és mély elég a kiszolgálásához. Szeged nem csak történelmi az építőanyag szállítása is Érdekes és jó kezdeményetradícióihoz híven, primőrök, megindult. Olyan telepet épí- zés. Sőt, ma már gyakorlat, zöldség, gyümölcs, virág stb.. tünk, amelyben 3 ezer anya- Hiszen mint hírlik, több mehanem a hústermelés terüle- koca fér el s évente 60 ezer gyében is „gazdára talált" ez tén is előre lép. Erről beszél- süldőt bocsát ki. Természe- a kezdeményezés. Kár azongettünk Árendás Györggyel, tesen az építkezést a negye- ban, hogy nem hamarább láa város legreprezentánsabb dik ötéves terv végén befe- tott napvilágot néhány évszövetkezetének. a Felszaba- jezzük és az üzemet működ- vei, hiszen csak itt megyénkdulás Tsz-nek az elnökével, tétjük. ben és szűkebb pátriánkban — Mindenki tudja, hogy — Tervek szerint ez való- is befejezés előtt all több gazdálkodásunkra rányomta ban nagyüzemi termelés lesz, olyan létesítmény, mint pélbélyegét a közelmúltban „fe- négy napos korukban választ- dául a tiszaszigeti, tápéi, féleségül vett" algyői Napsu- juk le a malacokat és itt a biánsebestyéni, hódmezővágár Tsz — és az olajipar —, telepen 90 napig tartjuk. Az- sárhelyi, apátfalvi több ezres földjeink egyre-másra zsugo- tán süldőként eladjuk. Erre sertéshizlaldák, amelyek már rodnak, • tagjaink is öregsze- két lehetőség kínálkozik; a sertésprogram keretében.s nek, az elért életszínvonal- vagy a társulás —, amely- 70 százalékos állami támoból viszont nem engedünk, nek tagjai vagyunk —, váEz arra késztette szövetkeze- sárolja meg, vagy pedig a tünk vezetőségét, hogy hosz- környező termelőszövetkezeszabb távon készüljön fel tek, esetleg közös vállalkoegy olyan szerkezeti váltó- zást hozunk létre a süldók zásra, amely továbbra is meghizlalására. Most a leg- rentábilisabb lesz, mint a elenjaro gazdasagga teszi ko- fontosabb es meg nem eldonzösségünket. Erre kedvezőbb tött kérdés, hogy ezt a licen- fent említett hizlaldák, lehetőséget ad az a gazda- cet ki vásárolja meg. a kor- Amellett nemcsak a népgazságpolitikai légkör, az a jó mány vagy a termelőszövet- daság, a fogyasztók igénye közgazdasági közérzet, ami kezetek. Mindenesetre ennél nd hanem külföldön is nanapjainkban, különösen az a szóban forgó telepnél, ami- ', , , , . . be belevágtunk, anyagi áldó- gyobb Pacokhoz juthatunk, zatot is kell hozni. Ez természetes. Az állam eddig is nagy összegeket költött a gatással épülnek. — Ez igaz, de azzal1 is számolni kell, hogy ha a mi üzemünk termelni kezd, sokkal Többszörös túl jelentkezés IZE egyetemeken Árz egyetemi és főiskolai zépiskolákból kikerülő fiatatovábbtanulásra jelentkezők felvételi kérelmüket' a középiskolákban március 2—16. között, a korábban érettségizettek — a választott felsőoktatási intézményekben — május 2-ig, a tanítóképző és óvónőképző intézetekben pedig március 25-ig nyújthatják be. A jelentkezéseket megelőzően azonban az illetékesek „prognózist" készítettek az idén érettségiző, mintegy 48 OOfl diák pályaválasztási szándékáról, reprezentatív felmérés alapján. A több mint ezer adatot komputerekkel dolgozták fel az egyetemi számítóközpontban. Az „előzetesbőr' arra lehel következetetni, hogy az idén is többszörös lesz a túljelentkezés az egyetemeken, s a korábbi évekhez hasonlóan különösen az ügynevezett divatos karokra, szakokra lesz nehéz bejutni. Az összesített adatok szerint a gimnazisták zöme — csaknem 90 százaléka — az érettségi után tovább kíván tanulni, s a szakközépiskolákból és technikumokból kikerülő fiataloknak is, mintegy fele folytatni akarja tanulmányait. A felsőoktatási intézetekbe jelentkezők száma mintegy háromszorosa lesz a felvehetőkének, ugyanakkor a szakmunkásképzésre jelentkezőké várhatóan csak 47 százalék az feszre előirányzott keretszámnak. Az adatok arra utalnak, hogy a felsőfokú technikumokba a műszaki érdeklődésű diákok viszony lag alacsonyabb pontszámokkal, illetve tanulmányi eredménnyel is bekerülhetnek majd. A prognózis adatai arra figyelmeztetnek, hogy a kölök a pályaválasztásnál még mindig nem számolnak eléggé a reális lehetőségekkel. A Csongrád megyei Húsipari Vállalat is szép jövő előtt áll. Mindez azt jelenti, hogy sertéshozamra, bár mosi már ma már a szakgárda összeál-csak 50 százalékos az állami lítása a gondunk, hiszen az támogatás, erre is építünk, üzem dolgozóinak együtt kell Továbbá saját erőre és nem felnőniük az üzemmel. Néutolsósorban arra a pénzre, hány tagunkat kiküldjük amit az olajkártalanitásból majd Nyugat-Németországkapunk. Egyszóval ez a be- ba, hosszabb tanulmányútra, ruházás a járulékos beruhá- Ehhez a beruházáshoz kapzásokkal együtt 100—110 mii- eso^k egy másik hatalmas lió forintba kerül. Műholdkövető műszer létesítmény, amely szintén az idén megkezdődik. Természetesen a nagyobb munkák jövőre bontakoznak ki. Ez pedig nem más, mint a szarvasmarhaprogram. Az öntözőtelepek bővítésével intenzívebb takarmánytermesztők leszünk, az Országos Energiagazdálkodási Intézet 400 férőhelyes tehenészetet, hozzá itatásos borjünevelőt és 200 férőhelyes hízómarhanevelőt javasolt, s ennek a tervét el is készítette. A negyedik ötéves tervben párhuzamosan készül ez a két nagy beruházás. A szövetkezeti tagok részközgyűléseken ezt megtárgyalták és jóváhagyták. Reméljük ezt az újszerű, nem mindennapi kezdeményezésüket siker koronázza. Sz. Lukács Imre Közügy a szolgáltatás A mai ember jól tudja, hogy az életszinvonalt nemcsak a fizetéskor kapott boríték vastagsága, hanem az érte vásárolt dolgok is meghatározzák. Az, hogy milyen minőségű a cipő, a televízió, a lakás stb. és — milyenek a szolgáltatások. Magyarországon minden negyedik forintunkat valamilyen szolgáltatásra kötjük. Ezért érdemes megnézni, hogy mit jelent a városi szolgáltató tevékenység; vajon lépést tart-e az igényekkel és a lehetőségekkel? A szolgáltatóipar elmaradt az igényektől, éppen úgy mint a lehetőségeitől! Az új gazdaságirányítási rendszer kezdetén —, mint kiderült — a szolgáltató ipart nem kezelték körülményeinek megfelelően. A nyereségérdekeltség alkalmazása, a különféle kedvezmények, juttatások folyamatos megszüntetése, az átlag bérszínvonal-módszer hatására a szolgáltató vállalatok igyekezete csökkent. Sőt. amelyek árutermelést is folytattak, fokozatosan a kedvezőbb sorozatgyártásra tértek át, az aprójavitások rovására. Szegedi példánál maradva, elég egy-egy tanácsi vállalatot és szövetkezetet említeni: a fémfeldolgozót, a szerszámkovács ktsz-t, a cipész ktsz-t stb. Szerencsére ez a helyzet alapjaiban változik. Az elmúlt esztendőben a hitelpolitikai irányelvek külön keretet biztosítottak a szolgáltatások fejlesztésére. A szövetkeztek lehetőséget kaptak arra, hogy veszteségeik visszatérítését kérjék a kisipari szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából. A kormány irányelveket fogadott el a fejlesztésről, aminek nyomán 1969 őszén fontos rendelet jelent meg a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásainak fejlesztéséről. A rendelkezés céljai ismertek, de annyit ma is érdemes megemlíteni, hogy a vállalatok anyagi ösztönését és munkásainak érdekeltségét egyenlő rangú kérdésként vetette fel; figyelembe vette a szolgáltatások sajátosságait. Azt, hogy a munka itt általában alacsonyabb hatékonyságú, ráadásul igen jól képzett munkaerőt követel. A kormányhatározat egyaránt előmoz'dítja a gyors fejlődést és a távlati bővítést. Például 1970. január 1-től a vállalatok kedvezményekben részesülnek a lakosságnak végzett szolgáltatásokért, azaz fejlesztési alapjuk 50—100 százalékkal emelkedik. A Szegedi Gépjárműjavító Ktsz-nél például — ahol a termelés 40 százalékában lakossági szolgáltatásokat végeznek —, mintegy 200 ezer forinttal nő meg a fejlesztési alap! (Képet alkothatunk az intézkedés jelentőségéről, ha tudjuk, hogy a ktsz fejlesztési alapja ez ideig 200—300 ezer forint körül volt.) Jelentős az is, hogy a szolgáltatásban dolgozók átlagjövedelme 3 százalékkal növekszik, annak érdekében, hogy szűnjön a mármár súlyossá váló elvándorlás. És a jövő? A távlati igényekhez igazodó fejlesztés azonban nem érhető el csupán ilyen eszközökkel. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az alkalmi preferenciák csupán átmeneti megoldást adnak. A kormány a szocialista szektornak milliárdos értékű központi szolgáltatásfejlesztési alapot hoz létre, amelyet a megyei tanácsok rendelkezésére bocsátanak. Tehát a saját vállalati alapokon kívül 1971-től minden eddiginél jelentősebb anyagi forrás mozdítja majd elő a szolgáltatások fejlesztését! Figyelmet érdemel, hogy ezzel a tanácsok felelőssége és súlya egyaránt megnő. Igaz, az erőforrások felosztását az országos érdekekkel egyeztetik majd, de a tanácsnak módjában lesz az összegből azokat részesíteni, akik a legjobban használják fel a szolgáltatásokra. A távlati fejlesztési alap így nem lesz jóléti adomány. A tanácsok mérlegelik majd a vállalat tevékenységét, a szolgáltatásban elért eredményt. De valamit hozzá kell termünk ehhez: a szolgáltató tevékenység sorsa — a szegedié is —, nem csupán a forintokon múlik. Hiszen a beruházások mellett nem lehet elhanyagolni a szolgáltatásokat végző munkásgárdát. Tény, hogy még ma sem élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek pedig megvannak, a rendelkezések megengednek, sőt megkívánnak. Például Szegeden alig-alig akadt jelentkező — (vajon miért?) —, a nyugdíjasok közül amolyan mellékmunkára. A debreceni vagy székesfehérvári példához hasonlóan itt nem jött létre nyugdíjasokból álló gyorsjavító részleg: miért nincs kész az egy éve beharangozott szövetkezeti barkácsműhely? S őt a szolgáltatást végző szövetkezetek, vállalatok — • gondoljunk csak az építő ktsz gázszerelő részlegére —, a legegyszerűbb, legalapvetőbb feladattal, sem igen boldogulnak. Elsősorban azért nem, mert nem mozgósították megfelelően a rendelkezésre álló szakembergárdát, akár a nyugdíjasok közül. Közügy lett a szolgáltatások fejlődése. Méltán, hiszen az életszinvonalunk, az emberek teljesebb élete függ tőle. Matkó István Töltőgép Az élelmiszeriparban egyre inkább előtérbe kerülnek a korszerű, higiénikus csomagolási eljárások: az Élelmiszeripari Gépgyár- és Szetéziseket. Ennek a páncél- szovjet, állam megalapítója- I ™látatnál elkészült és gépkocsinak a mását készí- nak szülővárosában működő IS Kel rei KlProDaiíaK a tejieiKészül a lenini páncélautó mása Leningrádban 1917-ben egy között történt táviratváltás páncélautón mondotta el Le- emlékére összeköttetést létenin az emlékezetes áprilisi sítenek Uljanovszkban, a MTI fotó: Mezei Sándor felvétele A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézet bajai obszervatóriuma 1969 nyarán szovjet gyártmányú. AFU—75 típusú, félautomata holdkövető kamerát kapott. A kamera jelenleg bemérési stádiumban van. Ez év tavaszán a bajai állomás is bekapcsolódik a nemzetközi műhold-megfiavelési rendszerbe. Hasonló teljesítményű állomások működnek a Szovjetunióban. Franciaországtik el közösen a Csepel Autógyár, valamint a Budapesti Jármű Ktsz KISZ és MHSZ szervezetének fiataljai. önként vállalt munkájukkal a Lenin-centenárium méltó megünnepléséhez kí"ánnak hozzájárulni. rádióamatőrökkel. Hasonló rádiókapcsolafra többször is sor kerül majd, mivel a lenini páncélautó — az ünnepélyes átadást követően — országjáró körútra indul. Így a helyi rádióama tőröknek is módjuk lesz Ö5~ Jelenleg a belső berende- szeköttetésbe lépni más őrzésen dolgoznak. Felszerelik szágbeli kollégáikkal. (MTI) a páncélautót rádió adó-vevő készülékkel is. Ennek seadagoló- és töltőgép öt darabból álló 0-sorozatát. Ezek a berendezések óránként 1800 adag tejfelt töltenek müanyagpohárba és le is záriák a műanyag-burkolatot. A sikeres próbák tapasztalatai alapján a T'árrövidesen sp"oz?.tban szítik ezeket a berendezéseket. rTíru rul'T'u - "u ,rR- gítségével az ünnepélyes át- ——— — ban es az Egyesült Államokban. A készülék alkalmas . . CSÜTÖRTÖK, mxxlpr'CiáOK hnlHrnl rvarní7in« fpnvlriánfpl vptplplr L-pvvítpcp- adás napjan marciUS 22mesterséges holdról oercíziós fényképfelvételek készítésére is. Képünkön: Bemerés alatt az új készülék napjan en — a Lenin és Kun Béla 1970. FEBRUÁR 19. DÉLMAGÜRORSZÁG 3