Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

Japán áruházak Takashimaya, Isetan, Mit­sukoshi, Matsuzakaya, Han­kyu, Seibu, Daimaru, Wako, Kamatsu, Aoyama. Keio, Odakyu, Tokyu — Áruházak a Ginzan, a Shibuyán, a Roppongin az Akasakán, az Aszakuszán, a Shinjukuban. Káprázatosak. Nemcsak azért mert többsávos moz­gólépcső száguldozik a 8. lehelettől az alagsor 3-Lk 4-ig szintjéig. Szédületes az áruházak modernsége, áru­bősége. é6 olykor az árak is. Fotocellás üvegajtók, óriási, színes kivilágított reklám feliratok, A kirakat csak előtér, a hatalmas üvegfala­kon belátni a nyüzsgő, élet­tel teli áruházba. A bejáratnál mosolygós egyenruhás japán lánykák köczóntenek minden egyes betérőt. „Köszönjük, hogy megtisztelt látogatásával! Üdvözöljük áruházunkban!" ki nem fogyó mosoly, bók. hajlongások. A mozgólépcső­minden fordulójánál ugyan­ilyen bájos lánykák kis fehér ronggyál törlik le minden egyes vendég előtt a korlá­tot. Akinek kedve tartja, lifttel is mehet. A liftes kis­lány minden alkalommal és mindenkitől elnézést kér. hogy megváratta. A pultok mögött egyenru­hás eladó lányok, fiatalem­berek. Beszélgetnek, nevet­gélnek — s milyen ismerős tünet — rá se néznek a vá­sárlóra. Aki kedve szerint turkálhat, nézegethet, ki és becsomagolhat, próbálhat. Egészen addig nem törődnek vele míg ki nem mondja a bűvös' szót „dozó!" — kérem. Akkor egyszeribe ott terem a kiszolgáló, megmondja — japánul — mennyibe kerül az áru. Elveszi a pénzt, el­szalad s nyönyörűen csoma­golt, leragasztott, átkötött, masnizott csomaggal tér • vissza. Kis lakkozott tálcán hozza a vissznláró pénzt — mosolvog. megköszöni a vá­sárlást. Ugyanez a szertartás játszódik le hR egyetlen da­rab szebkendőt vásárolok, vagy ha pénztárcámhoz mérten maximális értékű pulóvert. Bonyolultabb a helyzet, ahol cipőt, harisnyát, inget vagy egyéb számozott holmit aka­rok vásárolni. Egy egész emelet tele szebbnél szebb nyári, őszi cipővel. Simák és díszítettek, csatosak, masni­sok. gombbal, fűzővel, lakk­ból és bőrből, textilből, aranyszálból. De a leghatal­masabb méret a 24 centimé­teres — s ezt, bárhogy eről­ködöm is, nem tudom rá­gyömöszölni európai, 38-as lábamra. Az eladó kisasz­szonyhoz fordulok segítsé­gért. Smoll — mondom tö­mör angolsággal, mire 6 bá­josan elmosolyodik és elsza­lad. Harmadmagával tér vissza, s mind várakozóan tekintenek rám. Smoll, kicsi — ismétlem. Mind a hárman hangosan nevetnek. — Elő­kerül egy negyedik leány, aki megérti panaszomat, le­fordítja, aminek végetérni nem akaró hahotázás az eredménye. Aztán mind a négyen elém térdelnek, erő­vel kényszerítik lábamra a cipőt. Most már ők is meg­bizonyosodtak; valóban ki­csi. Az elsőszámú kisasszo­nyomnak felcsillan & szeme, valamit mond, mire a töb­biek élénken helyeselnek és ismételten visszanyomnak a székbe. Tehát várjak? — hai, hai, — mondják az igent. Várok. És megjelenik az én aranyos, kedves kis el­Könyv szikesekről törtenelmi Áruházak negyede Tokloban, előtérben az egysinü vasút adó lányom — kezében Ja­pán leges-legnagyobb cipő­jével. És a 24 és fél centis cipőnek újból ellenáll a lá­bam. (Később megtudtam, legalább 25 és fél centis ci­pő kellett volna. De ekkora Japánban talán mór nem is létezik.) A lánykák könnye is kicsordul, úgy kacagnak. Kezüket csapkodják ámula­tukban. Hogy micsoda mére­tek vannak! — Hogy micsoda méretek vannak! — mondtam én is elégedetlenül, miközben szál­lodám ülőpárnáián az L(large) nagy jelzésű haris­nyát próbáltam, amely alig valamivel a térdem fölött véget ért. Visszagyömöszöl­tem a nylonzacskóba, és másnap reggel visszavittem az áruházba. A fiatalember sajnálkozott, hogy nincs nB­gyobb és nagyon udvariasan megkérdezte, nem sért-e meg. ha arra kér, fogadjam el a pénzt, amit az áruért fizettem. És hogy sajnálatát még jobban kifejezze, aján­dékot nyomott a kezembe — díszes, virágos tasakban fi­noman erezett japán levél­papirost. Az S (smoll, kicsi) az M (maigre, sovány) méreteket már kézbe venni ls alig mertem. De ugyanígy csa­lódtam az LL jelzésben is, amely álnokul nagyon nagy számot sejtetett, természete­sen japán fogalmak szerintit. A 8—10 emeletes depart­ment store-okban minden megtalálható, emeletet tölte­nek meg a fiú, a lányka ru­hák, férfi osztályon tetőtől talpig felöltözhet, a női osz­tály már több emeletes — pipere és kozmetikai cikkek, ruhafélék, kimonók, textíli­ák. Árulnak könyvet, papírt, ecsetet, rádiót, lemezeket, bútort ágyneműt, turista­felszerelést, bőröndöket er­nyőt. Az alagsorban élelmiszert kínálnak; gyönyörűen cso­magolt szárított tengeri fü­vek, halak, rákok, gyümölcs­zselék. Itt eszpresszók, étter­mek, fagylaltozók és pachin­kó termek (automata-játék­asztalokkal, rulettel) várják az elfáradt vásárlót. Lejjebb, az olcsó áruk osztályán amo­lyan turkáló asztalok, ko­sarak — itt minden ennyi meg ennyi yen. Amott még olcsóbb. No-lron Ingek potom 700 yenért (70 forint), puló­verek 500, 600 yenért, szem­pillafesték, hajlakk, kőpú­der 100 yen. A Shlbuyában földalatti állomásról egyenesen a To­kyu áruházba sétálhat az ember. Az Hankyu és a Toa áruház tetejétől az aljáig női holmival van tele. A Shuzu­kl a teenagerek boltja. A Kanebo selyem, a H. Ono Pearls gyöngy, a Koshida Satsumaya porcelán szaküz­let. És ugyanilyen gazdagok, modernek a vidéki áruházak — legfeljebb az olyan „kis városokban" mint a másfél milliós Kyoto, a 2 milliós Yokohama, a 4 milliós Osa­ka csak 50—60 a nagyáruház. Kádár Márta Az Akadémiai Kiadónál jelent meg Prettenliojfer Imrének, a mezőgazdasági tudományok doktorának könyve Hazai szikesek javí­tása és hasznosítása címmel. A szerzőnek szinte életműve ez a könyv: már negyven éve kutatja a tiszántúli szi­kesek hasznosításának téma­körét. s roppant kitartó meg­figyeléseinek, kísérleteinek összegezése. Könyvéről az előszóban dr. Somorjai Fe­renc, aki ugyancsak ismert tudósa a témának — így nyi­latkozik: „...nemcsak egyes szikesek javítási mód­szereit egészítette ki, hanem a különböző típusú szikesek rendszerezésével kidolgozta azok legelőnyösebb elméleti és nagyüzemi javítási módoza­tait is. Ennek eredménye­I ként a háború előtti pár . száz holddal szemben ma már évente 30—40 ezer kat. ' hold meztelen szikes vá­I lik jó termőtalajjá." A nagy munkában össze­foglalt tudományos tapasz­talatok tulajdonképpen már gyakorlattá váltak a magyar mezőgazdaságban, de ösz­tönzésül szolgálnak a to­vábbi kutatásokra és más nemzetek számára is hasz­nosíthatóvá válnak. A könyv a szegedi mező­gazdasági kutatás hasznossá­gát. eredményességét is il­lusztrálja, hiszen Herke Sán­dor nyomán egész kutató­gárda tevékenykedett és munkálkodik itt ma is ezen a témán. Maga a szerző is nagy tisztelettel emlékezik meg a kutatásban segítsé­gére volt munkatársakról, többek között Somorjai Fe­rencről, Gratzl Dénesről, Dzubay Miklósról, Balogh Pálról, Ginát Istvánról. DÉLMftöYARORSZÁG 194S. február 18. A NAP HÍREI: 1200 REPÜLŐGÉP TÁMADTA JA­PÁN FOVÁROSÁT — UJABB NAGY ELŐRENYOMU­LÁS DEL-BRANDENBURGBAN — KONITZ ÉS SOM­MERFELD SZOVJET KÉZEN. Kecske a színpadon Üj névvel és új fajtával gyarapodott a Magyar Álla­mi Operaházban és az Erkel Színházban rendszeresen fel­lépő állatok társulata. Mert ha ritkán is, de szerephez jut­nak egy-egy produkcióban a nehezen idomítható, s a rivaldafénytől idegenkedő állatok. Karrierjük természe­tesen meg sem közelíti a fil­mes pályán dolgozó társai­két, akik alig győznek ele­get tenni a rendezők hívásá­nak. A filmeseknek köny. nyebb a dolguk, hiszen a felvétel megismételhető, de a színpadon megbokrosodó ál­lat... gondoljuk csak el, mennyi bajt okozhat. Két dalszínházunk kicsiny állatseregletének legtekinté­lyesebb, s egyben doyenje Equus asinus György, azaz, ahogyan a színészek nevezik, György úr, a szamár. Két szerepe is van, az egyik a Ba­jazzókban, a másik a Car­menben. A társulat új tagja a színpad világától még ide­genkedő Mici kecske. Az Er­kel Színházban nemrégen bemutatott Gershwin opera a Porgy és Bess egyik fősze­replője húzza ugyanis Porgy­nak a néger koldusnak kis kocsiját. A miniszterelnök nyilatkozata Dálnoki Miklós Béla mi­niszterelnök nyilatkozatot adott egy orosz újságírónak. Részlet a nyilatkozatból: Minden erőnket összeszed­jük, hogy elérjük célunkat: a szabad, demokratikus Ma­gyarország felépítését. Ki akarjuk venni részünket a hitlerizmus elpusztításából és mindenben szakítunk a gyű­löletes német rendszerrel . .. Végre fogjuk hajtani a föld­reformot is, új élet támad a romokból: szabad és füg­getlen élet. Mindezt a Vö­rös Hadseregnek köszönhet­jük, amely kiszabadította Magyarországot Hitler kar­maiból és lehetővé tette, hogy megkezdjük az újjá­építés nagy munkáját. Egyetemfenntar­tás — saját erőből A szegedi egyetem saját erejéből tartja fenn önma­gát címmel, Ma már közel 400 hallgató látogatja az elő­adásokat alcímmel megje­lentetett tudósításból: Az egyetemnek jelenleg 600 alkalmazottja van, akik teljes egészében megkapják illetményüket. Ez a 600 al­kalmazott a családtagokkal együtt körülbelül 1300 lelket jelent, akiknek megélhetését az egyetem biztosítja. A klinikák működése ak­kor sem-szünetelt, amikor a legjobban dúlt a harc Sze­ged körül. Annak ellenére, hogy összezsúfoltan működ­nek, beteglétszámuk ma is 270, és ezek között nagyon kevés a fizető beteg. Az ápolási díjakból jelenleg mindösze 8—10 ezer pengő folyik be havonként, pedig a betegek után a bevételnek el kellene érnie a 7<> eser pen­gőt. Az egyetem tehát óriási anyagi áldozatokat vállalt magára, de szívesen tette, mert az a gondolat vezérli, hogy most és így kell viszo­noznia azt az áldozatkészsé­get, amelyet a város népe tanúsított az egyetemi épít­kezések alkalmával. Elsősor­ban szegedi érdek, de ezen keresztül országos érdek ls, hogy Szeged egyeteme za­vartalanul, minél biztosabb alapokon folytathassa műkö­dését. Göringék titkos betétjei Az amerikai rendőrség fel­kutatta az illegális számlá­kat, amelyek a náci vezérek titkos betétjeit őrizték arra az esetre, ha az elvesztett háború után a német nép hóhérainak sikerülne kime­nekülnie a tönkretett or­szágból — valahol külföldön is milliomosként élhessenek. A zsákmány egy része ha­táridős életbiztosításokban fekszik, amelyek rövid lejá­ratúak; 5—7—10 év múlva teljes összegükben felvehe­tők. Itt a részletes kimuta­tás (dollárban): Göring. készpénz 3 millió 565 ezer, életbiztosítás 1,4 millió; Göb­bels: 4 millió 535 ezer kész­pénz. életbiztosítás 2.5 mil­lió; Ribbentrop: 3 millió 185 ezer készpénz, életbiztosítás 6,7 millió; Hess: 2 millió 450 ezer készpénz, életbiztosítás 1.6 millió; Ley: 1 millió 50 ezer készpénz, életbiztosítás 0,8 millió. Az összegek dollárban is tekintélyesek. A legkisebb közülük a német „Munka­front" vezetőjéé, Ley dokto­ré. pengőben átszámítva 9 millió 738 ezer pengőt je­lent. Az EAK növeli exportját Az Egyesült Arab Köztár­saság — a háborús viszonyok ellenére — az elmúlt év második felében növelte ex­portját, amelynek értéke 133,5 millió egyiptomi fontra rúgott. Jelentős eredményként könyvelhető el. hogy például az exportált kőolaj értéke a 4 millió fontról 10,5 millióra emelkedett. (MTI) Harminc arany Amikor Liszt Ferenc Pozsony­ban volt, levelet kapott egy ismert autogramgyüj­tőtől, aki azt irta neki} „Maestro, felajanlok önnek 30 aranyat azért, hogy két szavá­val ujándékoz­zon meg. Szenve­délyes aláírás­gyűjtő vagyok ugyanis. Feltétele, zem, két szó 36 aranyért önnek sem rossz üzlet. Liszt megküld­te a választ. Két szó volt csupán: „Szívből köszö­nöm !" — feladó és aláírás nélkül. 4 DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA. 1970. FEBRUÁR 18. |O —Megy az olaj vándorútra... 1—Elöl megy a legmozgéko­nyabb elem. a gáz. Mögötte jön va­lóban a kőolaj — s nyomukban a nehézkesebb mozgású víz. Nyomul­nak. szivárognak - fölfelé, mindaddig, amíg egy olyan agyagréteghez nem érnek, amelyen nem tudnak áthatol­ni. Ott aztán csapdába esnek. S mint­hogy az algyői szerkezet jellegét az határozza meg. hogy északnyugat— délkelet iránvban elsüllyedt hegy­ség tömbje ágyazódik bele a geoló­giai rétegekbe, itt az óshegység csú­csa felé vándorol a szénhidrogén. Itt ütközik bele az első akadályba, az első zárórétegbe. Ilyenformán az az egész hegység csúcsa fölött — egyszerűen modva — gázsapka ül. — Csoda érdekes lehet. Mint mikor a Kékes tetején rajta ül egy felhő és nem akar onnan elmenni... — No. mégsem olyan egyszerű a do­log. Hadd folytassam. A gázsapka alatt, körben, mint a karácsonyi beig­liben a mák. ott van a megrekedt olaj. — Ezt most már értem. Csak azt nem értem, hogyan lehetséges az. hogy amikor lefúrták az algyői első kutat, ez a fúrás huszonnégy olyan rétegben haladt át. amely iparilag hasznosítható mennyiségű szénhidro­gént tartalmazott? Hogyan került huszonnégy réteg egymás alá? — Azért, mert a rétegsorok még­sem úgy Illeszkednek egymásra, fo­lyamatosan, mint amikor a beiglit ösz­szetekerjük. Egymás fölött valóban váltják egymást a különbözö rétegek, agyag és homok, megint agyag, me­gint homok — de egy-egy helyen a záróréteg megszakad, ott a törésen át egy emelettel feljebb tud nyomulni a szénhidrogén. Most aztán abban a ré­tegben nyomul előre, felfelé. De mint­hogy a réteg lejtését, illetve emelke­dését az algyői hegy. ez az őstömeg határozza meg. e köré a hegy köré épülnek fel ezek az emeletek, egy­más alá. fölé. — Bocsánat, tudom, hogy a dolog nem Ilyen egyszerű, de a magam használatára, egyszerűsítve, sematiku­san. ahogy az imént ls csináltuk, ne­vezhetem-e én ezt az egész ... — Szerkezet. A telepek együttesét szerkezetnek nevezzük. — Tehát ezt az algyői szerkezetet hasonlíthatom-e ezek szerint egy többemeletes mákos beigühez? — Kérem. Ha önnek ez jut róla eszébe — ám hasonlítsa. Én nem sze­retem a mákos beiglit. Szívesebben beszélek arról az algyői egyes számú kútról, amelyiket olyan jó helyre fúr­tunk. hogy egymás után huszonnégy termelőképes réteget harántolt át. Az egyik telepnek a gáasapkáját fúrta át, a másik telepben az olajréteg szélét, a másikban az olaj közepét ütötte át. aztán megint gázsapka, megint olai... Rengeteg udatot kaptunk ennek a fú­rásnak a segítségével az algyői szer­kezetről. — Nem akarom elfelejteni, maid azt is meg akarom kérdezni: hogy va­jon tudták-e előre ezt az eredményt? Illetve: hogyan állapították meg. hogy itt fúrni kelL mert itt olajat illetve szénhidrogént találnak? De előbb még azt szeretném tudni: dolgozik most ez a nevezetes kút? Termel? — Igen. Jelenleg földgázra van meg­nyitva. Ha otthon, Szegeden kinyitja a gázcsapot és odatartja a gyufát, a fellobbanó gázban benne van a leg­első algyői kút gáza ls. — Érdekes. Legközelebb ennek tu­datában fogok begyújtani. És most várom a választ a kérdésre: honnan tudták, hogyha itt lefúrnak, olajat ta­lálnak? Van valami műszer, ami jelzi az olajat? — A dolog nem ilyen egyszerű. — Mindjárt gondoltam. • — Nincs olyan műszer, ami jelezné. • hogy a föld mélyében valahol olaj van. A geológus, amikor olajat kutat, tulajdonképpen a Föld mélyebb ré­tegeinek a szerkezetét kutatja. A mi Alföldünkön például azt. hogy hol vannak eltemetett hegységek, boltozó­dások, ahol kialakulhattak kőolaj, és gázcsapdák. Tehát azokat a helyeket keresi, ahol a földtani múltban az olaj- és gázkeletkezés előfeltételei megvoltak. S erre aztán vannak mű­szereink. Azt már régen tudták a geológusok, hogv itt. Algvő környé­kén olyan geológiai formációk van­nak. amelyekben előfordulhat szén­hidrogén. Hadd -említsem meg. hogy az Ilyenfajta vizsgálatok, műszeres ku­tatások egy nagy magyar fizikus, Eötvö6 Loránd találmányának kö­szönhetők. Az ő úgynevezett torziós ingpjával nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon igen sok olaj­telepet fedeztek fel — Illetve, az Eötvös-féle torziós inga segítségével találták meg azokat a geológiai szer­kezeteket. amelyek olajat rejtettek magukban. (Folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents