Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Egyforma poharak A Szegedi Ruhagyár üzemi konyháját, éttermét az ott dolgozó emberek ál­landóan dicsérik. Kitűnően főznek, bőséges adagot tá­lalnak az asztalra. Tóth Lajos is nagyon elégedett a gyári konyhával, a jó­ízű ételekkel, mégis meg­keserítették „szajaízét" leg­utóbb. Amint panaszolja, minden jól Indult, éppen túróscsuszát főztek, s olyan nagy adagot kaptak, hogy a felesége meg sem bírta enni. Gondolván, hogy majd jó lesz az később, vagy estefelé újra megme­legítve. mivel kedvenc ételéről van szó. Felesége reggelenként po­hárban befőttet ls szokott vinni magával uzsonnára. Mivel a pohárka üres volt, abba tette az ebédről meg­maradt csuszáját. S ekkor ütött be a mennykő, ahogy ő említi a megaláztatásá­nak történetét, „Szeren­csétlenségünkre a pohár hasonlított azokra a poha­rakra, amelyeket az étte­remben ls használnak. Ezért az egyik felszolgáló ott, mindenki előtt tolvajnak kiáltott ki bennünket, hiá­ba bizonygattuk, hogy az a pohár nem az étteremé, ha­nem a sajátunk, sőt vala­mi kis eltérés is látható a közösség tulajdona és a sa­játunk között." Mentek a konyha főnökéhez, hátha majd elégtételt kapnak. Nem kaptak. Ügy érezték —, s nyilván joggal —, hogy becsületü­kön ejtetlek foltot. De miért kételkednek ilyen esetben az „Illetékesek"? S ha netán pontosan olyan poharuk lett volna a pa­naszosoknak, mint amilyen az étteremben van? Hiszen ahol a gyár vásárolta, ott Tóthékat ls kiszolgálják. Apró dolog ez, de a meg­sértett házaspárnak még­sem az. Becsüljük és tisz­teljük egymást jobban. Megéri, s kl kockáztatná becsületét ott, ahol hosszú ideje dolgozik. Egy po­hárért? A magyar film 25 éve A magyar filmgyártás és -forgalmazás negyedszáza­dos fejlődéséről ad képet az a kiállítás, amely hétfőn ün­nepélyes keretek között nyílt meg az Uránia moziban. Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsé­gének főtitkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra. hogy az 1945-ben gyártott három, az 1946—47-ben készült négy filmtől .lutottak odáig, hogy ma évente húsz játék­filmet és több száz kisfilmet forgatnak filmgyáraink. Szalay József emlékkiállítása Válaszol az illetékes Fák a vízben Kocsis István egy hosszú nevű társulat — Iparosok Kertgazdasága Növényvé­dő- és Gyümölcstermelő Társulása Újszeged — elnö­ke. ö is panaszkodik kt­lencvenhét társa nevében. 19 hold területükből 7 hold gyönyörű gyümölcsös víz­ben áll, s ha nem vezetik el a vizet, félő, hogy, a gyümölcsös teljesen tönkre megy. Vízben áll ugyan a városi kertészetnek az a része is, ahol elfolyhatna az „iparosok vize". A társulat nevében fel­kereste a kertészet vezetőit, hogy segítsenek a bRjon. Csak megértést és jó lndu- , latot- kaptak —, mondja Kovács István. Azt felel­ték, csak akkor intézked- j hetnek, ha arra utasítást kapnak felettes szervüktől. A szép gyümölcsfák víz­ben állnak, száz embernek majd megszakad a szíve miatta, S a felsőbb szerv szíve? Lágyuljon már meg legalább annyira, hogy nyissák meg a csatornát és a szivattyúval „húzzák" le a vizet. Kar lenne a fákért, meg a békességért. Gazdagh István Szeged egykori főkapitá­nya, a híres bibliofil gyűjtő születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a Somogyi-könyvlár ol­vasóterme előtti zárt folyo­són. A „literétus főkapitány" rendkívüli hozzáértéssel és szeretettel művelte a könyv­gyűjtést, Nem elégedett meg a könyv megszerzésévei, igyekezett megkapni írójának dedikációját, sót kéziratét, fényképét is, melyeket szin­tén a könyvben helyezett el, Elfogulatlanságára jellemző, hogy" Adyval Is dedlkáltatta A menekülő élet című köte­tét, és megszerezte őszben a sziget című versének kézira­tát is. Halála után uniku­mokban gazdag könyvtára sajnos kalapács alá került — Szeged akkori városatyái nem voltak hajlandók a pá­ratlan anyagot megvásárolni a Somogyi-könyvtár számá­ra. Könyvtárának nagyságára jellemző, hogy az árveréskor két vaskos katalógus készült róluk. A tizenegy tárlóban elhe­lyezett anyagban megtalál­hatjuk a Szalav által írt könyveket, füzeteket, vala­mint a róla szóló cikkeket, emlékezéseket is. Szalay József nagv tiszte­lője volt a szegedi irodalom­nak, így meleg, baráti kap­csolatba került Juhász Gyu­lával és Móra Ferenccel ls. Emberi alapállására vet fényt Vér György, a Délma­gyarországban, 1927. január lfl-i cikkének címe: „Szalay József, a 25 éves „legöregebb főkapitány" rendőri élmé­nyek helyett kultúráról, könyvekről és képekről nyi­latkozik." A kiállítás hétköznapon­ként 10—19 óráig tekinthető meg. | Hideg volt a vasúti kocsi A MÁV szegedi igazgató­ságától kaptunk választ a ja­nuár 29-én, az Olvasóink ír­jak rovatban megjelent le­vélre, amelyben arról volt szó, hogy fűtetlen kocsiban kellett utazniuk az embe­reknek zimankós időben, mert rossz volt az egész szerelvényen a fűtés. A válasz szerint azon a napon váratlan technikai hi­ba folytán víz nélkül ma­radt az előfűtőtelep, csak másnapra sikerült kijavítani a hibát, tgy hát valóban fű­letlenül indultak ki aznap a személyvonatok. Szeged-állo­másról induló valamennyi személyvonat különben a központi előfűtőtelepről kap­ja a fűtést a vonat indulá­sáig. A fűtésre ezt az emiitett időpontot kivéve, a télen nem volt panasz. Ami a ko­csik zsúfoltságára tett észre­vételt Illeti, túlzottnak tartja a MÁV Igazgatóság, mert mint megállapították, az ak­kori szerelvényen 970 ülő­hely volt, s csak 349 utas utazott. Ami még nagyon fontos a válaszból: ígéretet tett válaszlevelében a MAV igazgatóság, hogy igyekeznek kellemesen előfütött, kultú­rált személykocsikat indítani a szegedi végállomásról. Képernyő Vers, novellák, krimi A szabad szombat és a szabadság M. J. olvasónk munka­helyén heti 44 órás mun­ka idő-beoaztánsal dolgozik és minden második héten szabad szombatos. Idei szabadságának megálla­pításánál úgy tájékoztat­tak. hogy a tavalyi 24 nap szabadság helyett csak 22 napra jogosult. Azt kér­dezi: helyes-e a vállalat eljárása, hogy előre elvon­ja a szabadságból a szabad szombatokat, függetlenül attól, hogy azt egyszerre vagy részletekben veszi ki a dolgozó? A 6/1907. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 14. paragra­fusa kimondja: „A szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap, a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat ki­véve. függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalat mun­kaidő-beosztása szerint mindegyiken munkát kell-e végeznie". Tehát a szabad­'ságba a szabad szombatokat is be kell számítani. Olvasónk esetében a válla­lat eljárása törvénysértő, mert a szabadság megállapí­tását már a szabad szomba­tok figyelembevételével ha­tározza meg, vagyis a sza-; bad időből a szabadnapokat (szabad szombatokat) kiveszi. A kollektív szerződések 1970. évi módosításához ki­adott tájékoztató (megjelent a Munkaügyi Közlöny 1970. évi 6—7. számában) világosan kimondja, hogy a Jogszabály helyes értelmezése esetén az a dolgozó, aki az évi szabad­ságát részletekben veszi ki, nem Járhat jobban, mint az, aki azt egybefüggően kapja. Ha a dolgozó a szabadságát részletekben veszi ki, a he­lyes gyakorlat a kétheten­ként ötnapos munkahét ese­tén az, ha minden kivett ti­zenegy munkanap szabadság- j hoz egy munkanapot sza­bad szombat címén beszámí­tanak. A tájékoztató szerint helytelen, ha a vállalat az év elején olyan rendelkezést, közlést vagy táblázatot ad ki, amely szerint a dolgozónak eleve kevesebb szabadság jár a jogszabályban előírt mértékű szabadságnál, mert például annál a dolgozónál, aki a szabadságát egyszerre veszi ki, ilyen probléma fel sem merülhet. A szabad szombatos mun­karendben dolgozó vállalat akkor jár el helyesen, ha a dolgozó által kivett szabad­ságot a kiadáskor állapítja meg. Abban az esetben, ha a dolgozó szabadságát részle­tekben vette ki és a szabad szombatot nem számították bele, minden kivett tizenegy munkanap szabadságot tí­zenkét nap szabadságnak kell elszámolni, mert utólag egy szabad szombatot hozzá kell számítani. Tehát olvasónk munkavi­szonyai alapján 24 nap sza­badságra jogosult, ezen be­lül kell a két szabad szomba­tot is beszámítani. Ha sza­badságát egybefüggően veszi kl, nincs probléma, ha pedig részletekben kéri ki, akkor tizenegy naphoz egy szabad szombatot is hozzá kell Szá­mítani. Természetesen ez a gyakorlat a tanulmányi, stb. szabadságok kiadásánál is. Dr. V. M. KÖLTŐVENDÉG. Andrei Voznyeszenszkijnek, a 37 esztendős szovjet lírikusnak mindössze két önálló kötete (Fémszirén. Oza), folyóira­taink hasábjain több verse jelent meg magyarul, mégis a versbarálok körében tán a legnépszerűbb szovjet költő­nek számít. Mindenesetre Jevtusenko mellett a legis­mertebbnek. Dinamikus egyénisége korunk tartalmi és formai léptékváltásaít „nem múló nyugtalansággal" reagálja le: költészete a köz­érthetőség és intellektualitás meghatározó jellembélyegeit hordozza vagy keresi. Ha ilyen tudatos költő áll a néző elé, a szüntelen meglepetés izgalmát ígéri. A tévé ven­I dégrovatában szombat este 1 Kelemen Gyula készített ve­; le sikeres riportot. A riport erénye: alig félórás dióhéj­] ban a tájékozatlan hallgatót is bevezeti a költő műhelyé­be. Hogyan lehet a zene és a szó erejét egyesíteni, hogyan a rajz, a grafika láttató ere­jét versbe diffundálni. A kér­désre az a költő válaszol magának, aki építészmérnöki ismereteit, a felső matemati­kát Is eszköznek használja: a költészet, a ritmus új ha­táselemeit kutatja vele. Kiváltképp tetszett a szemléltetés módja: Voznye­szenszkij maga mondta el néhány versét, átszellemül­ten. lendülettel. Bizonyára szigorú értelemhangsűlvok­kal, mar amennyire a szink­ron mögül sejteni lehetett. A műsor egyetlen szépség­hibája: a költő verselésére rákopírozták a fordításhan­got, erősen csorbítva az in­terpretálás eredetiségének ízét, zamatát. Tanulság: a riporteri és a művészeti tol­j mácsolás más-más műfaj, I egyetlen műsoron belül is. i NOVELLÁK. Az Flbert János ellgazító-ismertétőivel fémjelzett tévéfilmsorozat, a „noveilalrodaiórn gyöngysze­mei" ezúttal a lengyel Lud­wlk Nlemojewskl (Sakk­matt) és S. Maugham (Az ez­redes felesége) elbeszélését adaptálta — lengyel, Illetve angol filmen. Mindkettő szó­rakoztató; bár az írói sza­badság konstruált közhely­tételeinek cselekményes meseszövésével nem túl igé­nyes munka. A Sakk-matt közhelytétele, hogy a szere­lem és a játékszenvedély olykor kikezdi egymást'. Hő­sének életét a sakozás szenvedélye tartja fogság­ban, s ez veszélyes szituáci­ókba, boldogtalanságra kár­hoztatja. Ami önmagában igaz, az élet produkál hason­lót — bár, akt kicsit ls tud sakkozni, megmosolyogja. Nagy Játékosok nem adnak meglepő mattot egymásnak, miközben az egész kávéházi drukkertdbornak leesik az álla. A jelenetek képtelensé­geit persze a rendező Andr­zej Zakrzewski is elkerülhet­te volna. Az ezredes felesége maughaml receptet ad az idő­vel hervadó házasságokban hogyan szerezhetik vissza a gyengébb nem nosztalgiájával keresett régi szerelmét — a Eredményes évet zárt a kisteleki Egység Fogyasztási Szövetkezet Bakson, a művelődési ott­honban tartotta meg tegnap évzáró küldöttgyűlését a kisteleki Egység Fogyasztási Szövetkezet. Ocsko Imre. a szövetkezet igazgatóságának elnöke az elmúlt év munkáját, ered­ményeit ismertette. A szö­vetkezet taglétszáma jelen­leg 5200 fő. A bolti kiske­reskedelemben tervezett áru­forgalmat 1969. évben túltel­jesítették. A húsellátásban viszont problémák mutatkoz­tak. A jelentkező hiányossá­gokat a tisztított baromfi forgalmának emelésével pró­bálták ellensúlyozni. A ruhá­zati forgalom 10,4 százalék­kal nőtt. ellenben a gvakran keresett olcsóbb ruházati clkkejcből az ellátás nem volt zökkenőmentes. A szövetke­zet 1969-ben bekapcsolódott a kishatármenti áruforgalom lebonyolításába is. Igyekeztek rugalmasan ke­reskedni. A hat községet — Kistelek, Baks, Balástya. Csengele, Pusztaszer. Sövény­háza — magába foglaló fo­gyasztási szövetkezet gazda­sági eredménye 10 millió 559 ezer forint volt. A vitában többek között felszólalt Farkas István, a szegedi iárási tanács vb el­nöke. Elmondotta, hogy a tervszerű munka a szövet­kezetnél meghozta a várt eredményeket. Hunyadkürti Lajos, a MÉ­SZÖV igazgatóságának elnö­ke a szövetkezeti tagok és a vezetőség között kialakult Jó kapcsolatról szólt. Mind töb­ben bízzák megtakarított pénzüket a szövetkezetre, ami az egyéni hasznon túl a közösséget Is segíti, hiszen ezeket az összegeket külön­böző fejlesztésekre ls fel­használhatják. A kisteleki fogyasztási szövetkezet eredményes évet zárt. A jövő tervei sze­rint a jobb ellátás érdeké­ben a készletek növelésével kívánják a nagyobb válasz­tékot biztosítani és a lakos­ság szükségleteinek kielégí­tését elősegíteni. Beruházá­saikban 7 millió forint ér­tékben szerepel a kisteleki ÁBC-áruház. valamint az iparcikk-áruház felépítése, és a pusztaszeri iparcikkbolt forgalomba állítása. A fogyasztási szövetkezet hat község 25 ezer lakosának idényeit hivatott kielégíteni. Ennek megfelelően készült ?el az űj feladatokra. és végzendő munkája közép­pontiába a jövőben ls a la­kossás minél jobb ellátását állította. Bagaraéry László férjében. Persze, hogy e ké­sel vonzalom alanya a férj, csak a végén derül ki: ez a esntfnnó. A recept pedig meglehetősen egyedi. Tartok tőle, nem sok asszonynak si­kerülne egycsapásra híres regényt írni önmagáról. Bár ti bestseller erre Is produ­kált már példát. MIEGYMÁS. A szombat est még egy szórakoztató mű­sorral lepte meg az operet-, tek kedvelőit." A szlovák és magyar tévé koprodukciós összeállítása (Fogadás Or­lovszky hercegnél...) a mű­faj nagysikerű darabjaiból adott inzelteket — dekoratív kiállításban, az operettre jel­lemző konfettis hangulatban, tetszetősen, A vasárnapi slá­ger pedig a Made in Hunga­ry székesfehérvári bemutató­jának felvétele és a Maigret felügyelő volt. Az előbbi Is­mét Koós János sikerét hoz­ta, aki első díjhoz segítette Lovas Róbert—Szenes Iván Mi férfiak című számát, Maigret felügyelő pedig (Si­monon sorozatának mostani címe: Gyilkosság a Mont­martre-on) újfent megerősí­tette híveit: amíg nyomozni látjuk, sohasem fogyasztja el az ebédet. N. I. Szeged szobrai gyógyítás síim­kÖlMf¥Bf8 (175.) Az Odessza-lakóte­lep gyógyszertárának falút disziti A gyógyítás szimbólu­ma című alkotás, amelyet Ugray György mészköböl készített. KEDD. 1970. FEBRUÁR 17.

Next

/
Thumbnails
Contents