Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Elutazott Moszkva küldöttsége Vasárnap a déli órákban elutazott Budapestről az a moszkvai delegácó, amely V. ( V. Grisinnek, az SZKP Po­litikai Bizottsága póttagjá­nak, a Moszkvai Városi Párt­bizottság első titkárának ve­zetésével részt vett a ma­gyar főváros felszabadulási ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, Sarlós Ist­ván, a Fővárosi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnö­ke, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes és Per­jést László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának helyet­tes osztályvezetője búcsúz­tatta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió nagykövete és B. P. Ivanov altábor­nagy az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsno­ka. Indulás előtt Grisin el­mondotta: a moszkvaiak kül­döttsége jóleső érzéssel ta­pasztalta. hogy Budapest né­pe kegyelettel őrzi azoknak a hősöknek emlékét, akik 25 éve vérüket hullatták a sza­badságért. Iskola - ifjúsági vezetőknek Enyedi Zoltán felvétele Vinkovics János, a KISZ KB osztályvezetője avatóbeszédét mondja Nyitóünnepséget rendeztek hallgatóit, az avatóünnep- Oktatási Igazgatóságának ve­tegnap. hétfőn délután a ség résztvevőit — köztük az zetőjét, Szögi Bélát, a KISZ KISZ Csongrád megyei Bi- elnökségben helyet foglalt Csongrád megyei Bizottsá­zottsága vezetőképző iskolá- Rózsa Istvánt, a Csongrád gának első titkárát, Fabulya jában. A nemrég átadott új- megyei Pártbizottság titká- Balázst, a KISZ Békés me­szegedi pártiskola épületé- rát, Szilágyi Júliát, a Csöng- gyei Bizottságának titkárát ben működő intézmény első rád megyei Pártbizottság Új Élet Tsz Egy évtized Zárszámadás szegedi téeszekben Mihálytelken, a Móricz a megfelelő Zsigmond művelődési ott- sem. Növelték a tiszta va­honban tartotta az Üj Elet gyónt. Tsz zárszámadó közgyűlését. A vitában sokan szót kér­Árendás József párttitkár tek, többek között Katona kérdésre, annak szegedi vo natkozására hívta fel a fi­gyelmet. A szövetkezetiek tartalékolásról aki a városi párt vb és a városi tanács nevében fejez­te ki elismerését, s több fon­tos népgazdaságot érintő megnyitó szavai után Nagy Sándor országgyűlési képvi­István tsz-elnök ismertette a selő is, aki a Csongrád me­közösség tavalyi eredmé- gyei tanács végrehajtó bi- hozzászólásukban többször nyeit, s az elmúlt egy évti- zottsága, valamint a megyei kifogásolták, hogy az AGRO­zed hatását a szocialista tu- képviselőcsoport nevében kö- KER-nél tavaly nem lehetett elegendő műtrágyát és meg­dat alakításában. Tíz év telt szöntette a gazdaságot, mél­el azóta, hogy 1960. telén tatta eredményes munkálko­dását. Úgyszintén Bódi Lász­ló országgyűlési képviselő, 825 alsóvárosi és mihálytelki család elindította útjára a felfejlődött Üj Élet Termelő­szövetkezetet. Előtte már kö- . f zel egy évtizede bontakozott MOTCI ISZ ki ezen a vidéken a közös gazdálkodás, Alsóvároson 1950 őszén az Üj Élet Tsz, Mihálytelken pedig 1951-ben a Szabad Tisza Tsz kezdte meg munkáját. Tíz esztendő a történelem­ben igazán nem nagy idő. Egy termelőszövetkezet éle­tében sem. Mégis Mihálytel­ken megállapítható máris, hogy egy szép emberi közös­ség vonásai hogyan bonta­koztak ki az elmúlt évek­ben. Nemcsak az emberi sor­sok példázatával, hanem a szövetkezetben elért gazda­sági eredményekkel is lehet ezt bizonyítani. Ezen a zár­számadáson jelentette be az elnök, hogy a nehéz sorsú, idős tagtársak, járadékosok helyzetén kíván azzal is javítani a vezetőség, hogy a háztáji föld juttatás helyett felelő munkagépeket rolni. Sz. L. I. volt dolgozni Jó közgyűlésen az eredmé- nyáreleji pusztítása, a szö­nyek mellett az ott járó vetkezet árbevétele 40 millió idegennek feltűnik a hangú- 856 ezer forintra sikerült lat is. A szegedi Móra Fe- mégis, annak ellenére, hogy renc Termelőszövetkezet teg- a piaci árak váratlan ala­Kicsi voltam99 nap tartott részközgyűlése kulása miatt gyümölcsérté­a tagság másik fele ma hall- kesítési tervüket nem tudták gatja meg az elnöki és el- teljesíteni. Egy tag közösből lenőrzőbizottsági beszámolót, származó átlagjövedelme ma kapcsolódik be a vitába 19 535 forint, egy tízórás dönt tagfölvételek munkanapra számítható át­ügyében — a bizonyíték rá, lagbér 105 forint 80 fillér hogy a kedvező eredmé- Volt 1969-ben. A szövetkezet nyéktől függ a jó hangulat, tiszta vagyona 31 millió 58 A patronált Madách-utcai ezer forint. A rendszeresen inkább havi 400 forintos iskola úttörőinek kedves kö- dolgozók megbecsülését je­. *vn"e/*rn Illón Q 7111 1 i.: Lnmt nLLnn «•» tcT _ Vion megváltást fizet az öregek­nek, akik már nem képesek munkálkodni, akik területü­ket nem tudják művelni. Nyilvánvaló, hogy a szociá­szöntő műsora után Szilt lenti, hogy ebben a tsz-ben Antal, a szövetkezet, elnöke zárszámadáskor hűségjutal­a szokásos egyesztendős mat ;s fizetnek a szokásos számadásnál nagyobb fel- prémiumon túl. adatra vállalkozott, néhány -'—* - saxar&sar: és felemelő, bár nem min den, de szerény elismerése azoknak a szövetkezetiek­nek, akik életük javarészét ott dolgozták le. Az elmúlt év jól sikerült a gazdaságban; a növényter­mesztés fő ágazata az Üj korát is hozzászámítva — ——, , , +__•„ most húszesztendős. Emié- városi pártbizottság es tanács keztetett a kezdeti időszak nevében Papp Gyula, az mj. mai mértékkel mérve szinte városi tanács elnökhelyettese hihetetlen nehézségeire. A gratulált a szövetkezet tagsá­változás mértékét, az évről gának. Külön elemezte, hogy Életnek. Az elért 48 millió évre történő fejlődést való- az országos élvonalban járó 50° ^/^"^^Itlf™^ ban beszédesen bizonyítót- tsz egyrészt hogyan gon­ták a felsorolt adatok. Ren­delkeznek a jelenlegi nagy­zárszámadás résztvevőit, a lési érték 45 százalékát, kö­zel 22 millió forintot ez ad­ta. Igaz, nem minden nö­vény hozta meg a várt átla­got, a siker mégsem maradt gépparkkal, épületekkel, je­el. A halmozott termelési ér- lentős a kertészet, korszerű ték 50 millió 459 ezer forint, az állattenyésztés, sok hasz­a 68-as évhez viszonyítva not jelent, de még többet után négy új tag belépéséhez 119,3 százalék, munkabérre hozhat a termálvíz — és jó adta hozzájáruló szavazatát kifizettek 17 millió 385 ezer termés is volt tavaly. Bár a részközgyűlés, forintot. Nem feledkeztek el számottevő a sok csapadék H. D. doskodik saját tagságáról és alkalmazottairól, másrészt szintnek megfelelő hogyan járul hozzá a város ellátásához. Az ellenőrző bizottság be­számolója és a hozzászólások Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei Bizottságá­nak titkára köszöntötte. Ün­nepi beszédet Vinkovics Já­nos, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője mondott. Hangsúlyozta: a megnyíló iskola nagy nye­resége az ifjúsági mozga­lomnak, mivel lehetővé te­szi, hogy az eddiginél több, jól képzett, korszerű ismere­tekkel felvértezett vezető végezze el benne tanulmá­nyait. Különösen a reszort­felelősök képzésére kell az iskola tanárainak nagy gon­dot fordítani, hiszen az ő munkájuktól nagymértékben függ az alapszervezetek te­vékenysége. Az ünnepi beszéd után Szögi Béla a KISZ Csong­rád megyei Bizottságának vörös selyemzászlaját adta át Szetei Józsefnek, a KISZ­iskola vezetőjének. Az át­adást követően az iskolák és intézmények képviselői sza­lagokkal díszítették a zász­lót. Az újszegedi KlSZ-iskolá­ban Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye ifjúsági ve­zetői kezdik meg tanulmá­nyaikat. A négy- és hathe­tes turnusokban folyó okta­tás során évente több száz ifjúsági vezető ismerkedik meg a KISZ-munkához szük­séges tudnivalókkal. A tegnap, hétfőn délután megnyílt intézmény — amelynek avatóünnepségén közreműködött Nagy Attila, a Szegedi Nemzeti Szín­ház tagja — a hetedik a ha­sonló iskolák sorában. K épzelhetik, hogy szinte elsötétült körülöttem a világ, mikor olvastam a reklamáló levelet: rosszul mü­11 ködnek a nemreg felszerelt berendezeseink. Hogy .eresztenek' azok a csapok, amiket mindenféleképp ki­próbáltunk. El kellett mennünk a szóban forgó gyárba, a helyszínre. Hát mit mondjak? Mikor odaértem, mentem befelé nagy i-estellkedve: ilyen kicsi voltam! És persze alig vártam, hogy megbízónyo.sodjak. mi is a baj..." Egy műszaki vezető számolt be így kellemetlen él­ményéről. a minőségi reklamációt követő eseményekről. Esete nem mondható tipikusnak, azért is írom ide, hogy két dolog kontrasztját érzékeltesse. Ismerősünk ugyanis megnyúlt arccal, elfogódottan és restellkedve ment be a gyárkapun, mint a gyerek, aki a legrosszabb bizonyít­ványra számítva indul az iskolai évzáróra. S összehason­líthatatlanul vidámabb, mondhatni örömtől sugárzó áb­rázattal távozhatott a reklamálók vállalatától. Mert. egy szólással élve. kiderült, hogy „a hiba nem az ő készü­lékükben van" A műszaki vezető, amint az üzemben rendre mutatták neki a rosszul záró szelepeket, csaprendszereket, hamar felfedezte, hogy ezek nem az általuk gyártott szerkezetek közül kerülnek ki. Az a néhány darab volt a ludas, ame­lyet — még a hazai üzlet létrejötté előtt — import út­ján szereztek be a partnerek. S milyen ió érzéssel, milyen felszabadultan konstatálhatta most szakemberünk a té­vedést! Még az idegen cég hibáinak javításához is öröm­mel adott segítséget. Mint aki nagyon nehéz, pagyon kellemetlen helyzet­ből szabadult — így jellemezte utólag ezt a lelkiállapotot az illető. Az ő „heppiendje" valóban megnyugtató — és nemcsak egy személy, hanem az általa képviselt egész kollektíva szempontjából. S ha meggondoljuk, hogy az általuk gyártott termék minőségéről, tehát hiteléről volt szó. érthető a szorongás is. a megkönnvebülés is. Mindennek kapcsán érdemes meditálgatni arról, va­jon gazdasági vezetőink. szakembereink. üzletkötőink hányszor kerülnek ilyenféle szorongatott helyzetbe — ne­gatív előjellel? Amikor nincs megkönnvebülés. csak a szorító tények vannak, amelyek könyörtelenül rávallanak a szembesítéskor: igen. hibáztatok! Nem volt ió a ter­melő munka, felültes volt a meo — és így tovább. A tények bizony kíméletlenek, de hát ez már csak okozata a korábbi hibának, vagy hibáknak. Amiknek viszont gaz­dáik vannak, minden esetben: „lezser", kényelmeskedő dolgozók, elnéző vagy hanyag vezetők. Ahol egy-egy reklamáció, netán minőségi hibák miatt füstbe ment üzlet nyomán levonják a tanulságokat, ahol a felelősségérzet erősödik, ott megteremtődnek a minő­ségjavítás feltételei. Mondandóm lényege most mégsem, az volna, hogyan is változtassunk a minőségi hibákon. In­kább a megelőzésükről kellene beszélnünk, inkább arra a jó érzésre apellálni, amiben a fenti vezetőnek része volt. mikor a gyakorlatban is bizonyságát látta, közösségük eredményes munkát végzett. 6 egy félreértés miatt mind­ezt felerősítve, hatványozottan érezte át. Van azonban lehetőség arra is. hogy félreértések nélkül hatványozód­jon a jó munkát végzők öntudatos öröme. Az a nemes érzés, amiről régi mesterek, öreg szakmunkások vallanak, ami minden tettükben, igyekeztükben, szorgalmukban benne van. Az „arnit én kiadok a kezemből!" büszkesé­gét kellene növelni, erősíteni. Örömeit megizleltetni azok­kal is. akik nem tartják lényegesnek, hogy az „adok" és „kapok" szinkronban legyen. Persze a hitelnek, a megbízhatóságon alapuló meg­becsülésnek nemcsak ilyen erkölcsi vonatkozásai van­nak. Manapság, mikor a fogyasztóért folytatott verseny új meg új elemekkel gazdagodik, igen lényeges körül­mény, hogy a termelő és értékesítő kollektívák tartják-e vagy rontják, megszerzik, fokozzák-e vagy éppenséggel elvesztik hitelüket a másik fél előtt. Hisz korántsem csak erkölcsi elítélés kíséri egy-egy alkalommal a hitelvesztő­ket. hanem komoly, sőt. súlyos gazdasági konzekvenciák is társulnak hozzá. Hosszú távon, az egészséges fejlődés méginkább ilyen tendenciákat mutat. A jubeleumi verseny egyik népszerű jelszavát érde­mes tehát méginkább megfogadni. „Minőséget minden műveletnél!" A márka nagyobb becsületéhez, s a bősé­gesebb nyereséghez — a kettő összefüggéseit aligha kell külön hangsúlyoznunk — egyaránt a jobb minőség mutat irányt. E mberi természetünkből fakad, hogy nem szeretünk csalatkozni. Ez, ha szabad igv mondanunk, fogyasz­tói énünk alapvető tulajdonsága. De az ember nyilván csalódást okozni sem szeret, azt sem szereti, ha csalódnak benne. Hogy ki mennyire nem szereti, s mit tesz azért, hogy ne következzék be. ebben sajnos még igen különbözők a felfogások. Bizonyos, hogy azoknak a szorgalmas munkásoknak, lelkes szocialista brigádtagoknak a véleményét érdemes megfogadni, akik — termelési ta­nácskozásokon, jubileumi versenyvállalások pontjaiban, szakmunkás-tanulókat nevelve — napról napra megfogal­mazzák: termelői mivoltukban azon kell munkálkodnunk, hogy a fogyasztói elvárásoknak, a gyakorlat, a felhasz­nálás, az idő próbáinak jól megfeleljenek termékeink. Simái Mihály EUIunEccasörölc továbbképzése Győri Imre látogatása és tájékoztatója Tegnap. hétfőn kezdő- tás fejlesztésének eddigi ta- működésének. nemzetközi dött meg a munkásőrség pasztalatait. az ezzel kap- kapcsolatainknak fontossága­Csongrád megyei parancs- csolatos feladatokat, a Köz- ról. Hangsúlyozta, hogy a noksága és a megyében mű- ponti Bizottság és a kor- célkitűzések realizálásának ködő egységparancsnokságok mány idevonatkozó határo- politikai munkájában a párt törzstagjainak több napos zatait és a megyei párt te- fokozottan számít a munkás­továbbképzése Szentesen A ^ munkatervét, őrség tagjaira, délutáni orakban a tovább- - - • képzésen részt vevő mun- Programját. Beszelt Gyón A megyei pártbizottság el­kásőr-törzstagokat meglátó- Imre elvtárs a népgazdasági ső titkárának látogatása és gatta Győri Imre elvtárs, az tervek tudományos megala- tájékoztatója közvetlen han­MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, s tá­jékoztatást adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekről. A feltett kérdések alapján ismertette a gazdaságirányí­pozottságának jelentőségéről, gulatú beszélgetéssel. esz­a szocialista országok együtt- mecserévei fejeződött be. KEDD. 1970. FEBRUÁR 17. DÉLMAGYARORSZÁG 11

Next

/
Thumbnails
Contents