Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Elutazott Moszkva küldöttsége Vasárnap a déli órákban elutazott Budapestről az a moszkvai delegácó, amely V. ( V. Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkárának vezetésével részt vett a magyar főváros felszabadulási ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Perjést László, az MSZMP Központi Bizottságának helyettes osztályvezetője búcsúztatta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió nagykövete és B. P. Ivanov altábornagy az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnoka. Indulás előtt Grisin elmondotta: a moszkvaiak küldöttsége jóleső érzéssel tapasztalta. hogy Budapest népe kegyelettel őrzi azoknak a hősöknek emlékét, akik 25 éve vérüket hullatták a szabadságért. Iskola - ifjúsági vezetőknek Enyedi Zoltán felvétele Vinkovics János, a KISZ KB osztályvezetője avatóbeszédét mondja Nyitóünnepséget rendeztek hallgatóit, az avatóünnep- Oktatási Igazgatóságának vetegnap. hétfőn délután a ség résztvevőit — köztük az zetőjét, Szögi Bélát, a KISZ KISZ Csongrád megyei Bi- elnökségben helyet foglalt Csongrád megyei Bizottsázottsága vezetőképző iskolá- Rózsa Istvánt, a Csongrád gának első titkárát, Fabulya jában. A nemrég átadott új- megyei Pártbizottság titká- Balázst, a KISZ Békés meszegedi pártiskola épületé- rát, Szilágyi Júliát, a Csöng- gyei Bizottságának titkárát ben működő intézmény első rád megyei Pártbizottság Új Élet Tsz Egy évtized Zárszámadás szegedi téeszekben Mihálytelken, a Móricz a megfelelő Zsigmond művelődési ott- sem. Növelték a tiszta vahonban tartotta az Üj Elet gyónt. Tsz zárszámadó közgyűlését. A vitában sokan szót kérÁrendás József párttitkár tek, többek között Katona kérdésre, annak szegedi vo natkozására hívta fel a figyelmet. A szövetkezetiek tartalékolásról aki a városi párt vb és a városi tanács nevében fejezte ki elismerését, s több fontos népgazdaságot érintő megnyitó szavai után Nagy Sándor országgyűlési képviIstván tsz-elnök ismertette a selő is, aki a Csongrád meközösség tavalyi eredmé- gyei tanács végrehajtó bi- hozzászólásukban többször nyeit, s az elmúlt egy évti- zottsága, valamint a megyei kifogásolták, hogy az AGROzed hatását a szocialista tu- képviselőcsoport nevében kö- KER-nél tavaly nem lehetett elegendő műtrágyát és megdat alakításában. Tíz év telt szöntette a gazdaságot, mélel azóta, hogy 1960. telén tatta eredményes munkálkodását. Úgyszintén Bódi László országgyűlési képviselő, 825 alsóvárosi és mihálytelki család elindította útjára a felfejlődött Üj Élet Termelőszövetkezetet. Előtte már kö- . f zel egy évtizede bontakozott MOTCI ISZ ki ezen a vidéken a közös gazdálkodás, Alsóvároson 1950 őszén az Üj Élet Tsz, Mihálytelken pedig 1951-ben a Szabad Tisza Tsz kezdte meg munkáját. Tíz esztendő a történelemben igazán nem nagy idő. Egy termelőszövetkezet életében sem. Mégis Mihálytelken megállapítható máris, hogy egy szép emberi közösség vonásai hogyan bontakoztak ki az elmúlt években. Nemcsak az emberi sorsok példázatával, hanem a szövetkezetben elért gazdasági eredményekkel is lehet ezt bizonyítani. Ezen a zárszámadáson jelentette be az elnök, hogy a nehéz sorsú, idős tagtársak, járadékosok helyzetén kíván azzal is javítani a vezetőség, hogy a háztáji föld juttatás helyett felelő munkagépeket rolni. Sz. L. I. volt dolgozni Jó közgyűlésen az eredmé- nyáreleji pusztítása, a szönyek mellett az ott járó vetkezet árbevétele 40 millió idegennek feltűnik a hangú- 856 ezer forintra sikerült lat is. A szegedi Móra Fe- mégis, annak ellenére, hogy renc Termelőszövetkezet teg- a piaci árak váratlan alaKicsi voltam99 nap tartott részközgyűlése kulása miatt gyümölcsértéa tagság másik fele ma hall- kesítési tervüket nem tudták gatja meg az elnöki és el- teljesíteni. Egy tag közösből lenőrzőbizottsági beszámolót, származó átlagjövedelme ma kapcsolódik be a vitába 19 535 forint, egy tízórás dönt tagfölvételek munkanapra számítható átügyében — a bizonyíték rá, lagbér 105 forint 80 fillér hogy a kedvező eredmé- Volt 1969-ben. A szövetkezet nyéktől függ a jó hangulat, tiszta vagyona 31 millió 58 A patronált Madách-utcai ezer forint. A rendszeresen inkább havi 400 forintos iskola úttörőinek kedves kö- dolgozók megbecsülését je. *vn"e/*rn Illón Q 7111 1 i.: Lnmt nLLnn «•» tcT _ Vion megváltást fizet az öregeknek, akik már nem képesek munkálkodni, akik területüket nem tudják művelni. Nyilvánvaló, hogy a szociászöntő műsora után Szilt lenti, hogy ebben a tsz-ben Antal, a szövetkezet, elnöke zárszámadáskor hűségjutala szokásos egyesztendős mat ;s fizetnek a szokásos számadásnál nagyobb fel- prémiumon túl. adatra vállalkozott, néhány -'—* - saxar&sar: és felemelő, bár nem min den, de szerény elismerése azoknak a szövetkezetieknek, akik életük javarészét ott dolgozták le. Az elmúlt év jól sikerült a gazdaságban; a növénytermesztés fő ágazata az Üj korát is hozzászámítva — ——, , , +__•„ most húszesztendős. Emié- városi pártbizottság es tanács keztetett a kezdeti időszak nevében Papp Gyula, az mj. mai mértékkel mérve szinte városi tanács elnökhelyettese hihetetlen nehézségeire. A gratulált a szövetkezet tagsáváltozás mértékét, az évről gának. Külön elemezte, hogy Életnek. Az elért 48 millió évre történő fejlődést való- az országos élvonalban járó 50° ^/^"^^Itlf™^ ban beszédesen bizonyítót- tsz egyrészt hogyan gonták a felsorolt adatok. Rendelkeznek a jelenlegi nagyzárszámadás résztvevőit, a lési érték 45 százalékát, közel 22 millió forintot ez adta. Igaz, nem minden növény hozta meg a várt átlagot, a siker mégsem maradt gépparkkal, épületekkel, jeel. A halmozott termelési ér- lentős a kertészet, korszerű ték 50 millió 459 ezer forint, az állattenyésztés, sok hasza 68-as évhez viszonyítva not jelent, de még többet után négy új tag belépéséhez 119,3 százalék, munkabérre hozhat a termálvíz — és jó adta hozzájáruló szavazatát kifizettek 17 millió 385 ezer termés is volt tavaly. Bár a részközgyűlés, forintot. Nem feledkeztek el számottevő a sok csapadék H. D. doskodik saját tagságáról és alkalmazottairól, másrészt szintnek megfelelő hogyan járul hozzá a város ellátásához. Az ellenőrző bizottság beszámolója és a hozzászólások Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet Vinkovics János, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője mondott. Hangsúlyozta: a megnyíló iskola nagy nyeresége az ifjúsági mozgalomnak, mivel lehetővé teszi, hogy az eddiginél több, jól képzett, korszerű ismeretekkel felvértezett vezető végezze el benne tanulmányait. Különösen a reszortfelelősök képzésére kell az iskola tanárainak nagy gondot fordítani, hiszen az ő munkájuktól nagymértékben függ az alapszervezetek tevékenysége. Az ünnepi beszéd után Szögi Béla a KISZ Csongrád megyei Bizottságának vörös selyemzászlaját adta át Szetei Józsefnek, a KISZiskola vezetőjének. Az átadást követően az iskolák és intézmények képviselői szalagokkal díszítették a zászlót. Az újszegedi KlSZ-iskolában Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye ifjúsági vezetői kezdik meg tanulmányaikat. A négy- és hathetes turnusokban folyó oktatás során évente több száz ifjúsági vezető ismerkedik meg a KISZ-munkához szükséges tudnivalókkal. A tegnap, hétfőn délután megnyílt intézmény — amelynek avatóünnepségén közreműködött Nagy Attila, a Szegedi Nemzeti Színház tagja — a hetedik a hasonló iskolák sorában. K

épzelhetik, hogy szinte elsötétült körülöttem a világ, mikor olvastam a reklamáló levelet: rosszul mü11 ködnek a nemreg felszerelt berendezeseink. Hogy .eresztenek' azok a csapok, amiket mindenféleképp kipróbáltunk. El kellett mennünk a szóban forgó gyárba, a helyszínre. Hát mit mondjak? Mikor odaértem, mentem befelé nagy i-estellkedve: ilyen kicsi voltam! És persze alig vártam, hogy megbízónyo.sodjak. mi is a baj..." Egy műszaki vezető számolt be így kellemetlen élményéről. a minőségi reklamációt követő eseményekről. Esete nem mondható tipikusnak, azért is írom ide, hogy két dolog kontrasztját érzékeltesse. Ismerősünk ugyanis megnyúlt arccal, elfogódottan és restellkedve ment be a gyárkapun, mint a gyerek, aki a legrosszabb bizonyítványra számítva indul az iskolai évzáróra. S összehasonlíthatatlanul vidámabb, mondhatni örömtől sugárzó ábrázattal távozhatott a reklamálók vállalatától. Mert. egy szólással élve. kiderült, hogy „a hiba nem az ő készülékükben van" A műszaki vezető, amint az üzemben rendre mutatták neki a rosszul záró szelepeket, csaprendszereket, hamar felfedezte, hogy ezek nem az általuk gyártott szerkezetek közül kerülnek ki. Az a néhány darab volt a ludas, amelyet — még a hazai üzlet létrejötté előtt — import útján szereztek be a partnerek. S milyen ió érzéssel, milyen felszabadultan konstatálhatta most szakemberünk a tévedést! Még az idegen cég hibáinak javításához is örömmel adott segítséget. Mint aki nagyon nehéz, pagyon kellemetlen helyzetből szabadult — így jellemezte utólag ezt a lelkiállapotot az illető. Az ő „heppiendje" valóban megnyugtató — és nemcsak egy személy, hanem az általa képviselt egész kollektíva szempontjából. S ha meggondoljuk, hogy az általuk gyártott termék minőségéről, tehát hiteléről volt szó. érthető a szorongás is. a megkönnvebülés is. Mindennek kapcsán érdemes meditálgatni arról, vajon gazdasági vezetőink. szakembereink. üzletkötőink hányszor kerülnek ilyenféle szorongatott helyzetbe — negatív előjellel? Amikor nincs megkönnvebülés. csak a szorító tények vannak, amelyek könyörtelenül rávallanak a szembesítéskor: igen. hibáztatok! Nem volt ió a termelő munka, felültes volt a meo — és így tovább. A tények bizony kíméletlenek, de hát ez már csak okozata a korábbi hibának, vagy hibáknak. Amiknek viszont gazdáik vannak, minden esetben: „lezser", kényelmeskedő dolgozók, elnéző vagy hanyag vezetők. Ahol egy-egy reklamáció, netán minőségi hibák miatt füstbe ment üzlet nyomán levonják a tanulságokat, ahol a felelősségérzet erősödik, ott megteremtődnek a minőségjavítás feltételei. Mondandóm lényege most mégsem, az volna, hogyan is változtassunk a minőségi hibákon. Inkább a megelőzésükről kellene beszélnünk, inkább arra a jó érzésre apellálni, amiben a fenti vezetőnek része volt. mikor a gyakorlatban is bizonyságát látta, közösségük eredményes munkát végzett. 6 egy félreértés miatt mindezt felerősítve, hatványozottan érezte át. Van azonban lehetőség arra is. hogy félreértések nélkül hatványozódjon a jó munkát végzők öntudatos öröme. Az a nemes érzés, amiről régi mesterek, öreg szakmunkások vallanak, ami minden tettükben, igyekeztükben, szorgalmukban benne van. Az „arnit én kiadok a kezemből!" büszkeségét kellene növelni, erősíteni. Örömeit megizleltetni azokkal is. akik nem tartják lényegesnek, hogy az „adok" és „kapok" szinkronban legyen. Persze a hitelnek, a megbízhatóságon alapuló megbecsülésnek nemcsak ilyen erkölcsi vonatkozásai vannak. Manapság, mikor a fogyasztóért folytatott verseny új meg új elemekkel gazdagodik, igen lényeges körülmény, hogy a termelő és értékesítő kollektívák tartják-e vagy rontják, megszerzik, fokozzák-e vagy éppenséggel elvesztik hitelüket a másik fél előtt. Hisz korántsem csak erkölcsi elítélés kíséri egy-egy alkalommal a hitelvesztőket. hanem komoly, sőt. súlyos gazdasági konzekvenciák is társulnak hozzá. Hosszú távon, az egészséges fejlődés méginkább ilyen tendenciákat mutat. A jubeleumi verseny egyik népszerű jelszavát érdemes tehát méginkább megfogadni. „Minőséget minden műveletnél!" A márka nagyobb becsületéhez, s a bőségesebb nyereséghez — a kettő összefüggéseit aligha kell külön hangsúlyoznunk — egyaránt a jobb minőség mutat irányt. E

mberi természetünkből fakad, hogy nem szeretünk csalatkozni. Ez, ha szabad igv mondanunk, fogyasztói énünk alapvető tulajdonsága. De az ember nyilván csalódást okozni sem szeret, azt sem szereti, ha csalódnak benne. Hogy ki mennyire nem szereti, s mit tesz azért, hogy ne következzék be. ebben sajnos még igen különbözők a felfogások. Bizonyos, hogy azoknak a szorgalmas munkásoknak, lelkes szocialista brigádtagoknak a véleményét érdemes megfogadni, akik — termelési tanácskozásokon, jubileumi versenyvállalások pontjaiban, szakmunkás-tanulókat nevelve — napról napra megfogalmazzák: termelői mivoltukban azon kell munkálkodnunk, hogy a fogyasztói elvárásoknak, a gyakorlat, a felhasználás, az idő próbáinak jól megfeleljenek termékeink. Simái Mihály EUIunEccasörölc továbbképzése Győri Imre látogatása és tájékoztatója Tegnap. hétfőn kezdő- tás fejlesztésének eddigi ta- működésének. nemzetközi dött meg a munkásőrség pasztalatait. az ezzel kap- kapcsolatainknak fontosságaCsongrád megyei parancs- csolatos feladatokat, a Köz- ról. Hangsúlyozta, hogy a noksága és a megyében mű- ponti Bizottság és a kor- célkitűzések realizálásának ködő egységparancsnokságok mány idevonatkozó határo- politikai munkájában a párt törzstagjainak több napos zatait és a megyei párt te- fokozottan számít a munkástovábbképzése Szentesen A ^ munkatervét, őrség tagjaira, délutáni orakban a tovább- - - • képzésen részt vevő mun- Programját. Beszelt Gyón A megyei pártbizottság elkásőr-törzstagokat meglátó- Imre elvtárs a népgazdasági ső titkárának látogatása és gatta Győri Imre elvtárs, az tervek tudományos megala- tájékoztatója közvetlen hanMSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, s tájékoztatást adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. A feltett kérdések alapján ismertette a gazdaságirányípozottságának jelentőségéről, gulatú beszélgetéssel. esza szocialista országok együtt- mecserévei fejeződött be. KEDD. 1970. FEBRUÁR 17. DÉLMAGYARORSZÁG 11