Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

Sarló Sándor VISSZAPERGETŐ mv v VqcqIÓc iilvA Az ut6bbi évtizedek során mo­YdiSaiclo 111VC dernizálták ugyan a vasalókat, de a vasalás módszere semmit sem változott. A képen látható újfaj ta angol háztartási vasalógép elektromosan fűtött hengerére rá kell feszíteni a kisimított vasal­nivalót, amit a lassan forgó hen ger egyenletesen magával visz, így a vasalás ülve, kényelmesen végezhető. A jogról mindenkinek KI AZ APA? Mi lett a Frommer­pisztolyommal? Kapcsolatom Bibóval nem szűnt meg teljesen. Inkább más formát öltött. Ezentúl a törzsasztalnál ta­lálkozgattunk a Tiszaban, ahova kevés kivétellel valamennyi új­ságíró eljárt, kivéve természete­sen az ellenforradalmi lapok (Szegedi Uj Nemzedék 06 a Zsi­kay szerkesztette Üj Magyaror­szág) munkatársait. Az ellenforradalom legsötétebb korszakát éltük ezekben a he­tekben, hónapokban. A város munkassuga a szociáldemokrata szervezetekben meghúzódva ha­tározottan ellenállt, s ha kellett, demonstrált, miként azt a kom­mün napjaiban az ellenforradal­mi kormánnyal szemben tette. A szabadelvű, liberális, demokrata polgárság is (melynek főleg va­gyonos, konzervatív elemei kez­detben még pénzzel is támogat­ták Horthyékat) most rádöbbent, hova vezetett kommunistaellenes­sége: az ólombotos-fokoso6 ma­gyarkodás világához. Nagy több­ségük a megszálló franciákban bízott. Az a felfogás terjedt el ugyan­is, hogy a franciák azzal a fel­tétellel nyitották meg a város határát az ország többi része felé, ha Szeged lakosságát mentesítik a fehérterror atrocitásaitól. Ez nem egészen így volt Hiszen a francia városparancsnokság már korábban is eltűrte Prónayék sza­dista cselekményeit tudott a Ti­szán elúsztatott összedrótozott bullákról. Mialatt a francia im­perializmus képviseletében Gond­recourt tábornok és Betrix ezre­des az osztálybékéről intelmezett (s ilyen ürüggyel cenzúrázta Bard hadnagy a szegedi sajtót), a VB­lósagban a feudális urakat és a nagyburzsoáziát juttatta uralom­ra. A különítményes tisztek nem­csak veres emlékeket hagytak hatra, de az éj leple alatt újra és újra megjelentek, fenyegettek, terrorizáltak, megölték Heller Ödön festőművészt. S ha nem Szegeden, hát Kecs­keméten vagy Budapesten szólí­tották le a vonatról a szegedi bolsigyanús elemeket és zsidókat. Így került a Britannia pincéjébe Balassa József kollégánk is, akit atyja csak ki tudja milyen zsa­rolás árán, hosszas utánjárással tudott a kínhalál torkából meg­menteni. Hogv ez mennyire így volt. ar­ra Bibó esete is példa. Rendsze­rint a feleségével. Babával együtt jelent meg a törzsasztalnál. Egy este rendkívül idegesnek, gond­terheltnek látszottak. Ez feltűnt nekem. Nagyon szerettem és tisz­teltem azt az embert, aki pályá­mon elindított, s aki lapjában bátran szembeszállt a bujtogatá­sokkal. Ügy adódott, hogy éppen egye­dül voltunk az asztalnál. Kérdez­ni nem volt merszem, nem akar­tam tapintatlan lenni. Munkám­ról, nehézségeimről beszéltem, el akartam terelni figyelmüket. De ez sehogyan se ment. Bibó alig­alig hümmögött egy-egy szót. Ba­ba féltő szemmel, szótlanul nézte emberét. Végül Bibó ezt mondta: — Egy revolver kellene nekem. Sürgősen. Ijedtemben 6zólni sem tudtam. Csupa rossz gondolat forgott a tejemben. Elsősorban az öngyil­kosság. De hát miért? — Történt valami? — kerdez­tem halkan. Becsületbeli ügy? Kártyaadós­6ag? VaRy mi az ördög? Le akar lőni valakit? Iszonyú. Mikor ki­mondta. hogv mit akar. rögtön az én nehéz, kilenc milliméteres Frommer-pisztolyom jutott az eszembe, amit nagy nehézségek árán az olasz frontról hoztam haza. 6 amit azóta ls a szekrény­fiókban rejtegettem, két tartalék töltény tárral együtt. (Sebtében elmondom, hogy volt nekem puskám is. Március 21-én, a proletárdiktatúra kikiáltásának napján ugyanis fegyvert osztot­tak a volt állami kereskedelmi iskola épületének aulájában. Min­denki választhatott magának pus­kát. csak éppen golyót nem ad­tak hozzá, mert nem volt. Tulaj­donképp az volt a szándékom, hogy a helyőrséggel együtt én is kivonulok a városból vörös terü­letre. De anyám visszatartott és az a suttogott stratégiai szem­pont, hogy a varosban is szük­ség lesz harcosokra. Igy aztán, mikor a fegyvereket be kellett szolgáltatni, megszabadultam tőle. .Tó lesz nekem, ha lőni kell, a Frommer-pisztolyom is.) Most nagy dilemmaba kerül­tem. Bibóért mindent megtettem volna, de hogy a pisztolyt oda­adjam? (A pisztolyt, ami arról is nevezetes volt, hogy zakóm zse­bébe rakva mentem el a Margit utcába egy tiszteletre méltó csa­ládhoz, hogy megkérjem nagy szerelmem. Ibolya kisasszony ke­zét. Szándékom szerint elutasítás esetén távozóban főbe kellett volna lőni magam az előszobá­ban, de ez nem történt meg, mert a mama kikísért az ajtóig s ez jó ürügy volt arra, hogy élet­ben felejtsem magam.) Mindez megfordult a fejemben, s hallgatásra bírt De Bibóék is­mételten rám szegeződő tekinte­téből egyre azt olvastam ki, hogy ők mo6t mindent tőlem várnak, hogy kizárólag tőlem függ éle­tük vagy szükségszerű haláluk. Kimondtam hát: — Nekem van egv pisztolyom. Bibó szeme felcsillant — Hozza el. fiam. Tegye meg nagyon kérem! — Igen, de mégis tudni szeret­ném .... — Nem akarok kárt tenni ma­gamban. Nagyon nagy szükségem van rá. Ennyi elég magának? Hallgattam. — Hozza el. fiam! Itt a kávé­házban nem. de hazafelé menet megmondom. Még mielőtt a ke­zembe adja. Ezt megígérem. Hazasiettem az Osztrovszki ut­cába. Fél óra sem telt el. újra megjelentem. Ekkor már többen ültek az asztalnáL Bibóék rög­tön felálltak, kimentünk az ut­cára. A Jósika utcában laktak. Sötét, borús este volt Ügyszólván hang nélkül tettük meg az utat a zsinagógáig. Itt laktak, a hit­község melletti házban, a legfel­ső emeleten. Sehol egy lélek, Bi­bó most megszólalt: — Ide hallgasson, fiacskám! Ne szóljon senkinek! Bizalmas jelzést kaptam, hogy ma éjjel eljönnek értem ezek a... Maga tudja, ez mit jelent? Hideg futkosott a hátamon, szí­vem a torkomban éreztem. — Hogyan? Ez lehetséges?... — dadogtam. — Elhatároztam, nem adom In­gyen az életem. Aki be mer lépni hozzám, lelövöm. A pisztolyt a kezébe adtam. Zsebre tette. — Köszönöm, fiam. Kezet szorítottunk. Néztem utánuk, míg el nem tűntek a ház kapujában. Másnap, harmad­nap semmi hír felőlük. Elmen­tem abba a házba. Megtudtam, hogy Bibóék még azon az éjsza­kán elutaztak. Elutaztak Buda­pestre. És egy-két hét múlva megtudtuk: Bibó Lajos a Nem­zeti Üjság, Bangha páterék lap­iának munkatársa. Eltátottam a szám. Vajon a re­volver arra kellett, hogy Bibó át­jusson a barikád másik oldalára? Azóta ötven év telt el, de ezt a kérdést a mai napig sem tisztáz­tuk. Pedig többször találkoztunk Budapesten, az Otthon körben. Terescsényi Gyurkával nemegy­szer ott álltunk a kártyaasztalá­nál, de akkor őt csak a kártya érdekelte. Én nem kérdeztem a pisztolyról, ő nem szólott. Szege­den még láttam A juss című drá­májának bemutatóját Nagyon tet­szett. (Elő is kellene kaparni!) Aztán emigráltam. A felszabadulás után. 1946— 47-ben. a körút sokaságában né­hányszor előtűnt teljesen meg­őszült feje, arisztokratikusán so­vány alakja. Kissé bizonytalanul lépkedett egy hölgy társaságában. Már-már azon a ponton voltam, hogy megszólítom és megkérdem, hogyan csinálta? De végül nem tettem. Nehogy azt higyje, szá­mon akarom kérni tőle Frommer­pisztolyomat.. Pedig inkább meg­ölelni szerettem volna... BABAVONAT ERFURTBAN A túlzsúfolt járművekkel a kis­gyermekes anyáknak van legtöbb gondjuk. Az erfurti közlekedési vállalat érdekes újítást vezetett be: néhány hónap óta reggelen be és délutánonként különjáratú babavonatot indított. Erfurtnak, ennek a szép NDK-beli város­nak az északi részén óriási új városnegyed épült, s itt a leg­több az apró gyerek. A dolgozó anyák most a külön kocsiban utazhatnak velük, ahol 12 baba­kocsi is elfér — mivel csak gye­reket kísérő felnőttek szállhat­nak fel, ülőhely is van min­dig. Az újítás bevált, s nagy örö­met okozott az anyáknak. Egy kérdés: nem lehetne meg­határozott időpontban Szegeden is például Tarjánból, olyan vil­lamosszere)vényt indítani, amely­nek kijelölt kocsijába — uram bocsa': babakocsival is! — fel­szállhatnának az anyák? Kétezer évesnél is régibb jogi tétel, hogy „az anya mindig biz­tos" (bár a modern családjog, ezen belül a magyar családjogi törvény is módot ad kivételes esetekben az anyaság megállapí­tására). Éppolyan régjen folynak a viták — az apaság megállapí­tásáról. A leggyakoribb és lé­nyegében minden vitát kizáró eset: a születendő vagy megszü­letett gyermek szülei házasság­ban élnek. Az orvostudomány álláspontját alapul véve a tör­vény úgy rendelkezik, hogy ak­kor is az anya férjét kell a gyer­mek apjának tekinteni, ha az anya a gyermek születése előtti 300. es 182. napja között — e két határnap között lehetséges a fogan tatási idő — házasságban élt Ha az anya csupán a gyer­mek születesse előtt néhány nap­pal kötött házasságot, a férjet a gyermek apjának kell tekinteni. Ha a gyermek nem házasság­ból született a törvény az apa­sági vélelemnek három esetét is­meri: először említi azt az esetet ha a férfi teljes hatályú nyilat­kozattal magáénak ismeri el a gyermeket. Másodszor: bizonyos féltételek mellett azt a férfit is­meri el a gyermek apjának, aki az anyával a gyermek születése után házasságot kötött. A harma­dik eset. amikor egy férfit a bí­róság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánít Apaságot elismerő nyilatkoza­tot legkorábban a gyermek szü­letése előtt 300 nappal lehel ten­ni, végső határidőt- nem állapít meg a törvény. Eszerint tehát akkor is elismerheti valaki há­zasságon kívül született gyerme­két a sajátjának, ha az már nagykorú, vagy akár már házas­ságot is kötött. Megtörténik, hogy valaki azért ismeri el a szüle­tendő gyermeket magáénak, mert az anyát feleségül akarja venni. Teljes értékű, apaságot elismerő nyilatkozatot nem lehet tenni akikor, ha a törvény szerint mást kell a gyermek apjának te­kinteni, vagy ha a nyilatkozó és a gyermek között nincs 16 év korkülönbség, A nyilatkozat tel­jes hatályához szükségles az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a 16. életévét betöltötte, az ő hozzájárulása is. Utólagos házasságkötés alap­ján a férjet három esetben lehet külön eljárás nélkül a gyermek apjának tekinteni. Először, ha sem az anya korábbi házassága, sem az említett nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki az apa és más ellen nem indított az anya gyermektartási pert. Máso­dik feltétel itt is: a férj a gyer­meknél legalább 16 évvel idő­sebb. Harmadszor: a férj a há­zasságkötéskor a gyermekről tu­dott és az anyakönyvvezető előtt mégsem jelentette ki, hogy az nem tőle származik Ha viszont ilyen nyilatkozatot tesz. azt nem vonhatja vissza. Bírói ítélettel is megállapítható az apaság A családjogi törvény szerint a gyermek apjának nyil­váníthatja a bíróság azt a férfit, aki az anyával a fogantatás) időn belül, életközösségre utaló körül­mények között együtt élt, illetve huzamosabb időn át nemi vi­szonyt folytatott, vagy pedig az anyával a fogantatási időben ne­mileg érintkezett és alaposan kö­vetkeztethető. hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik. Ilyen esetekben is vannak azonban kizáró okok. Nem lehet megállapítani az apaságot, ha a vércsoport-vizsgálatok azt kizár­ják, vagy ha a férfi az adott idő­pontban megtermékenyítésre képtelen volt. Az apaság megál­lapítása iránt indult perekben — amelyeket az apa, a gyermek, illetve a gyermek képviselője in­díthat — egyre nagyobb szere­pük van az orvostudomány ilyen irányú kutatásainak és eredmé­nyeinek. Az apaság megállapí­tása, illetve elismerése a szocia­lista társadalomban nem csupán jogi aktus vagy anyagi kérdés: egvben azt is jelenti, hogy o gyermek tagja lesz az apa csa­ládjának, minden más gyermek­kel egyenlő jogokat élvez. Várkonyi Endre ARKTISZ 50 éve halt meg az Északi-sark felfedezője. Ró­la és az Arktisz több haséról emlékezünk rejtvé­nyünk vízszintes 1., 34., 77., valamint a függőleges 1., 12., 43., 70. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Angol tengerész-kutato. ki az északnyugati átjárót keresve. 1517-ben felfedezte a Hudson-szorost. (A zárt betűk: B—B—É.) 13. Ket­tős betű. 11. Vívótér. 15. Nói név. 16. Strázsa. 17. Városrész, röv. 18. Csapadék. 20. Romániában öm­lik a Dunába. 22. Tó a Szovjetunióban. 24. Egy névelővel a végén: palack. 26. Származik. 28. Üjság. 29. Kötőszó. 30. Juttat. 32. Iroda — németül (AMT). 33. Nyugat-szibériai folyó. 34. Észak-ger­mán nép kik 955-ben Vörös Erik viking veze­tésévei az Északi-Jeges-tengerig hatolnak. 38, Friss. 39. Kettős betű. 40. Massenet-opera. 41. Korjelző cov. 4Ü Az első urrepuló. 4o. Lecke üordá. 47. Űrmérték. 48. Emelkedett hangú költemény. 50. Állami bevétel. 51. Indíték. 53. Mutató névmás. 55. Tejtermék. 56. Helyrag. 57. Shakespeare tündérki­rálynője. 59. Földrész. 62. Nagyon öreg. 63. Al­gériai kikötő. 65. Gépkocsitípus. 66. Irodalmi mű. 67. Szerencséje volt a lottón. 68. Zsebkendő része! 69. Megnézi a súlyát. 70. Görög betű. latinosan írva. 72. Árusít. 74. Paradicsom. 76. Izomkötő. 77. Amerikai utazó, aki 1926-ban repülőgéppel eri el az Északi-sarkot. (A zárt betű: R.) FÜGGŐLEGES: 1. Szovjet repülő, ki 1937-ben társával: függőleges 43-al, Moszkvából, az Északi­sarkon át, San Franciscóba repült 2. Névelő. 3. Gépkocsitípus. 4. Tartó. 5. Gyászos emlékű fa­siszta rohamostztag. 6. Női név., 7. Izmos. 8. Nor­vég hótalp. 9. Azon a helyen (ford.). 10. Amerikai egyetem. 11. A gyengébb nem. 12. Norvég északi­sarki utazó. 17. Adnak neki. 19. Szélsőjobboldali francia tábornok. 21. Attrakció része! 23. Fogoly. 24. Nobel-díjas olasz atomfizikus (Enrico, 1901— 54). 25. Folyadékos edény. 27. Ausztráliai futóma­dár. 29. Szolmizációs hang. 31. Mint a függőleges 29. számú. 34. Semmi baja. csak a ... véres. 35. Erdei törpe. 36. Dal. 37. Kibérelhető. 39. Vén (ford.). 42. Padló vég! 43. Lásd a függőleges 1. számút. 44. Európai főváros. 46. Gríz. 49. Meny­nviség egység. 52. Kórus. 54. Vonatkozó névmás. 55. Fordított vonatkozó névmás. 56. Fizetség. 58. Egykori magyar méltóság- 60. Attila magyar alak­ja. 61. A nóta szerint csak a dolmány után jön (ford.). 62. Ütlegel. 64. Évszak. 66. Recept. 69. 48-as tábornok (ford.). 70. Amerikai utazó, aki 1909-ben elsőkónt éri el az „Északi-sark"-ot. (A zárt betűk: O—E—A.) 71. Mint a vízszintes 33. számú. 73. Postai rövidítés. 75. Dagály szélek! 76. Mint a vízszintes 41. számú. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 34., 77., vala­mint a függőleges 1., 12., 43., 70. számú sorok megfejtése. E. B. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtése: Rá­béget a nyáj odakint, tollát rázza felé s cserien már a veréb. Naptár. — A megfejtők közül könyv­vásárlása utalványt vehet át a szegedi Móra Fe­renc könyvesboltban (Kárász utca): Boncz Géza Somogyi Béla u., Dér Gyula Vilmos Etelka sor. Gecsónyi Gyulámé Szent István tér. Köncs Er­zsébet Lengyel u., Terhes Sándor Etelka sor. To­rna János Jókai u.

Next

/
Thumbnails
Contents