Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

A niunkásgyerekek Külgazdaság! továbbtanulásáért tágabb látóhatár Kollégiumok, tanulmányi ösztöndíj Bajbakov hazánkban N. K. Bajbakov, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, aki szabadságának egy részét OH családjával együtt hazánk- A Minisztertanács leg- lényegében megfelel a meg- zésére és arra, hogy a fizikai ban töltötte, hétfőn eluta- utóbbi ülésén megvitatta a előző három év szintjének. dolgozók gyermekeit fokozot­zott Budapestről. Magyaror- Művelődésügyi Minisztérium Az adatokat elemezve dr. tan segítsék. A tények is­szági tartózkodása során fo- ! beszámolóját az egyetemi, fő- Polinszky Károly miniszter- meretében meg kell állapí­gadta Fock Jenő, a Minisz- ; iskolai felvételek tapaszta- helyettes a következőket tani, hogy még sokan nem tertanács elnöke. Búcsúztatá- 1 " " - • - • sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete és dr. .... „„ on„ ... . ,, Herbert Plaschke, az NDK | hat 22 897 elsoeves hallgató budapesti nagykövete. latairól. Felsőoktatási in­tézményeinkben az 1969—70­es tanévben- a nappali tago­zaton 14 452, az estin 2385, a levelezőn 6060, összesen te­Ma temetik Beljajevet Ma, kedden kísérik utolsó útjára Moszkvában Pavel Beljajev űrhajóst, aki szom­baton, 44 éves korában hunyt el, mint jelentettük. Felesége és két lánya mel­lett gyászolja Beljajevet az egész szovjet nép, s fájdal­mas döbbenettel áll meg egy pillanatra mindenki, aki em­lékszik a Voszhod 2. űrhajó parancsnokának az űrhajós sisak mögül elővillanó, meg­nyerő mosolyára. A Szovjetunió Hőse volt, és egy kicsit — mint minden űrhajóstársa — a világé is. Nekrológját a párt és a szov­jet állam legfőbb vezetői ír­ták alá, életútját a világ minden valamire való lapjá­ban méltatják. Tizennyolc éves volt, amikor katona lett, húszéves, amikor, még a második világháború utolsó esztendejében vadászrepülő­ként először bevetésre szállt Az MSZMP Központi Bi­fel. Parancsnoka akkor ezt zottsága, az Elnöki Tanács mondotta: tettek eleget kötelezettségük­— A nappali tagozatra nek. Sokhelyütt túlságosan a jelentkezettek száma to- képzés spontán hatásaira ha­vább csökkent, az előző esz- gyatkoznak. tendőhöz képest mintegy 7 — A fizikai dolgozók gyer­százalék a visszaesés. Azon- mekei tanulmányi előrehala­ban így is 2,4-szer annyian dásának kérdése szorosan kezdte meg tanulmányait. Ez jelentkeztek, mint amennyit kapcsolódik közoktatási fel tudtunk venni. rendszerünk fejlődésének ge­— Felsőoktatási felvételi nerális problémájához, a rendszerünk alapelveinek munkáskerületek és falusi érintetlenül hagyása mellett iskolák tárgyi, személyi fel­a tapasztalatok hasznosításé- tételeinek javításéhoz, az osz­val folytatnunk kell a íelvé- tálylétszámok csökkentésé­re bízható rendkívüli adatot. * fel­jelentette róla: „Az első har- és a Magyar ct repülésben méltóképpen Munkás-Paraszt viselkedett, pontosan telje­sítette a feladatot." A Vö­Forradalmi Kormány táviratban fejezte ki részvé­tét az SZKP Központi Bizott­rös Zászló Rend és kitünte- ságának, a Szovjetunió Leg­tések sora tanúsítja, hogy haláláig hű maradt önma­gához: mindig méltóképpen viselkedett és pontosan tel­jesítette — a csak kevesek­felső Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertaná­csának Pavel Beljajev szov­jet űrhajós elhunyta alkal­mából. teli eljárások finomítását. Fi­gyelmeztető adat számunkra, hogy a nappali tagozatos el­sőévesek között a fizikai dolgozók gyermekeinek ará­nya az előző évi 41,3 szá­zalékról 39,2 százalékra csök­kent. Több évre visszatekint­ve még szembetűnőbb a munkás—paraszt tanulók arányának csökkenése: 1964— 65-ben még 45,7 százalék hez, a pedagógusok túlter­helésének enyhítéséhez, szak­képzettségük fejlesztéséhez. E problémák megoldásához nélkülözhetetlen a társadal­mi erők mozgósítása. A ta­nácsoknak, üzemeknek, vál­lalatoknak, termelőszövetke­zeteknek nagyobb részt kell vállalniuk az iskolaügy fej­lesztésében, a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbtanulá­volt a fizikai dolgozók gyer- sának, művelődésének tuda­mekeinek részvétele az in- tos támogatásában. Nem le­duló első évfolyamon. het szó nélkül hagyni, hogy — Mindez összefügg azzal, az elmúlt időszakban je­hogy a középiskolákban, s lentősen csökkentek a tar­különösen a továbbtanulás sadalmi tanulmanyi oszton­szemporítjából ma még el- díjak. sősorban számbajövő gim­náziumokban a fizikai dol­gozók gyermekei aránya je­lentősen csökkent. Míg a to­— Kormányzatunk az egyetemi és főiskolai to­vábbtanulás feltételeinek biztosítására eddig is nagy vábbtanulók 71 százalékát erőfeszítéseket tett. Jelenleg adó gimnáziumokban 1967­68-ban 50,5 százalék volt a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya, addig az el­múlt tanévben ez 46,6 szá­zalékra esett vissza, s az idei tanévben 44,8 százalék, ami azt jelenti, hogy a jövő évek­ben is további nehézségek várhatók jelentkezésüket il­letőén. a hallgatók fele, a fizikai dolgozók gyermekeinek pe­dig több mint kétharmada lakik kollégiumban. Egyes kisebb területektől elte­kintve, gyakorlatilag min­den rászoruló vidéki gye­reket el tudunk helyez­ni, sőt a nagyvárosban, rossz körülmények között 'élő munkásgyerekek is el­A gázkitörés okairól Műszaki balesetek nyomában az olajmezőn Alig egy évvel ezelőtt tele zepén már végre is hajtottak zolta, hanem most már az voltak a napilapok az Algyő egy fontos kísérletet, ameiy ipar vezetőit is rádöbbentet­—168-as kút kitörésének hí- az égő olajkutak hőtechnikai te az alföldi szénhidrogén­révei. a kutat közel egyhó- mérésére irányult bányászatban kialakult rend­napos megfeszített munkával A bányahatóság az algyői kívül veszélyes helyzetre. A sikerült elfojtani. A mentési kitörésnél már akkor is a hagyományos szerelvényeket munkálatokban több száz csőtörések következtében ás műszaki megoldásokat ember vett részt, honvédéi- fellépő nagymérvű reaK- csak belső túlnyomásra mé­rni alakulatokkal és a tűz- flv erőre gyanakodott, retezték és így külső reak­oltóság hazai potenciáljának azonban ezt a felte- tíverőknek ellenállni nem nagy részével. A felbecsült vést a gyakorlatban is iga- tudnak. kár meghaladta a 11 millió zolni kellett. A matematikai A kutakból termelt gáz­forintot és> a kitörés utáni számítások ugyanis több ban azonban olyan agresszív helyreállítási munkák is hó- tonnás reaktív erők feliépé- anyagok is vannak, amelyek napokig tartottak. séf is kimutatták. A tröszt a a vezetékek gyors korrozió­A kitörés körülményeiről javasolt kísérlet elvégzésére iához vezetnek. A korrózio a szemtanúk csak hézagos hajlandónak mutatkozott s miatt elvékonyodott vezeté­információt tudtak adni, az időpontját 1979. januárja- kek a bels0 túlnyomást mar amely a kitörés tényleges ra tűzte ki. A kísérletnél nern blrva könnyebben szet­okára egyértelműen nem pontosan az algyői kitörést robbannak és utat nyitnak a derített fényt. Feltűnő volt megelőző műszaki helyzete: azonban az, hogy a kút mel- rekonstruálva vizsgálták lett állók sem „láttak" sem- volna meg a csőtörésnél hír­mit, csak azt, hogy a kérdé- telen fellépő gázsugár reak­ses tolózár a helyéről levá- tív erejének romboló hatását, góriott és a kitörés megkez- Sajnos, a véletlen közbe­dődött. Ebből arra is lehe- szólt. mert december 21-én tett következtetni, hogy a délelőtt hasonló, de „spon­kútnál egy robbanásszerű tán kísérlet" zajlott le a esemény zajlott le, amit az szanki szénhidrogénmezőben, emberi szem és figyelem ahol a csőtörés következte- , „ u. már nem is tud pontosan ben fellépő óriási reaktív ^Sető " g regisztrálni. Valószínű, hogy erő nemcsak egyetlen toló- p el az ott dolgozó berendezés zárat, hanem a 24. számú személyzete hasonló jelen- gázkút teljes elzáró tolózár­séget az addigi gyakorlaté- rendszerét letörte. A gáz­ban nem is tapasztalhatott. üzem kezelőszemélyzete itt A szolnoki Kerületi Bá- is csupán egy nagy csatta­nyaműszaki Felügyelőség nást hallott a kút felől, ahol ezért javasolta az Országos szerencsére nem tartózkodott Kőolaj és Gázipari Tröszt senki. A feltevés tehát bi­vezérigazgatóiának a kitörés zonyítást nyert, legvalószínűbb technikai Érdekes megjegyezni, hogy okának üzemi kísérlet útján a kút kezelője éppen ebben való tisztázását, a hasonló az időben akart a kúthoz esp+olr piu-orfiiAcAre. 4 szere- kimenni de a szolgálatos d< sz'nVdro<"<nme-»*ben lét- fT4pkocsit nern tudta meg­rehoz'ak egy 100 méter mélv kapni és így nem került a kísérleti kutat, ahol kitörés felrobbanás előtt álló kút és tűzvédelmi gyakorlatokat életveszélyes övezetébe. A lehet elvégezni különösebb szanki esemény nemcsak a — Ismételten felhívtuk az helyezést nyerhetnek. A be­egyetemek, főiskolák vezetői- vezetett új ösztöndíjrend­nek. párt- és KISZ-szerve- szer alapvetően szintén a fi­zeteinek figyelmét a bukások zikai dolgozók gyermekeinek és kimaradások gondos elem- szociális támogatását szol­gálja. — A negyedik ötéves terv­ben mintegy 9000 általános iskolai körzeti kollégium és 12 000 középiskolai kollégiu­mi helyet létesítünk, első­sorban a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekei számára. Kívánatos lenne, ha a tár­sadalmi összefogás növelné a lehetőségeket. — Fokozottabb figyelmet kell fordítani meglevő álta­lános és középiskolai kollé­giumainkban, napközi ott­honainkban és a szakköri mozgalomban a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek tanulmányi munkájára, önképzésére és a továbbta­nulásra való előkészítésére. reaktív erők rombolásának. A hazai gázigények baleset­mentes biztosítása érdeké­ben a bányahatóság szigorú rendelkezéseket léptet életbe a veszélyes csővezetékszaka­szok időszakos falvastagság­mérésére és a korrózióve­szély csökkentésére. Ezek nélkül a kialakult helyzet­ben a megfelelő személyi és Fekete Imre L etűnt korokról évezredes múltról tudósít a hoz­záértő számára a nyelv. Ám a kiiejezcsbeli vál­tozások, a nyelv árnyalati gazdagodása érdekesen szemlélteti korunkat is. A szakmai szóhasználatban az utóbbi egy-két év nyelvi újdonsága — sok más mellett — ez a fogalom: külgazdaság. Az avatatlan számira kér­déses, vajon a nyelv miért nem elegszik meg a hagyomá­nyos külkereskedelem kifejezéssel? Azért nem, mert a két szó tartalma merőben kü­lönbözik. Naponta olvashatunk jelentéseket nemzetközi közös vállalatok alakulásáról. Budapesten rendezett külföldi műszaki hetekről, és viszont: a magyar gazdaság kül­honi szerepléséről. E jellegükben különböző hírekben az a közös tartalom található, hogy korunk mind gyorsabb ütemben alakítja át a nemzetgazdaságok kapcsolatait, s e kapcsolatok jellegét. A kor világgazdaságának jellemző fejlődésiránya, hogy a külkereskedelmi együttműködés — az áruk kölcsönös szállítása — új formákkal gazdagodik. Pontosabban úgy jellemezhetnénk ezeket a változásokat, hogy az országok és ezen belül az ágazatok, vállalatok kapcsolataiban már a külkereskedelmet megelőző sza­kaszban létrejönnek országhatárokon átnyúló szálak. Az együttműködés módszerei sokrétűek, a marketing típusú kapcsolatoktól — s ide sorolható például az említett mű­szaki heteket —, a külkereskedelmet közvetlenebbül elő­készítő termelési-értékesítő kooperációkig. Az új szakkifejezés, a „külgazdaság" tömör sűrítés­ben fejezi ki e világgazdasági kapcsolatok újdonságele­meit. A szó egyszersmind gondolati asszociációkat is éb­reszt, amelyek a világgazdasági folyamat elvi lényegét idézik fel. Ez pedig nem egyéb, mint az. hogv korunkban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mind kevésbé korlá­tozódhatnak a nemzeti határok közé zárt piacokra, s az itt halmozódó tőkékre. A korszerű termelés, különösen a dinamikus ágazatokban, olyan tőkeigényessé vált. olyan költséges kutatási alapokat kíván, amilyenek előállításá­hoz! nemzetközi együttműködésre, értékesítéséhez pedig — a nagy sorozat gazdasági követelményeiből eredően — tág piacra van szükség. Köznapi megközelítésben arról van szó. hogy a világgazdaság kinőtte azt a korábbi sza­tócsfázist. amely az adok-veszek elvre, áruk eladására éa vásárlására korlátozódott. Más szóval, mind hangsúlyo­zottabbá válik az a terület, ahol végeredményben kiala­kulhatnak az áruk korszerű és gazdaságos előállításának feltételei. A külgazdaság kifejezés természetesen sokkal tágabb érvényű a külkereskedelemnél, a kettő azonban szorosan összefügg, abban az értelemben is. hogy a nemzetközi kapcsolatok új formái nagymértékben hozzájárulnak a később áruszállításokban realizálódó eredményekhez. Te­gvük hozzá, mindez különösen fontos az iparilag fejlett kis országokban; a nemzetközi statisztika tényei szerint ugyanis ezek az országok az átlagosnál sokkal jobban érdekeltek a világgazdaság áramlataiba való bekapcso­lódásban. i A mi számunkra e sajátos érdekek kézenfekvő és előnyös keretei: a KGST-országok piaci, vállalatközi kap­csolatai. Köztudomásúan, fejlődő külgazdasági politikánk lényege, hogy a szocialista országokhoz fűződő újszerű együttműködés hívei vagyunk, a vállalatközi szakosítás­tól. kooperációtól a tágabb integrációs érintkezésig. Az utóbbi évek tényei bizonyítják, hogy erősödnek ezek az új formák, a KGST-országok kölcsönös érdekei, előnyei alapján. A tények egyszersmind azt is jelzik, hogy erősítjük ezeket a szálakat az iparilag fejlett kapitalista, il­letve a fejlődő országokkal. Az utóbbi időben egész sor vegyes vállalatot alakítottunk külföldi cégekkel. Pil­lanatnyilag 29 ilyen vegyes vállalat működik — ebből hu­szonkettő Európában, négy Ázsiában, kettő Afrikában és egv az amerikai kontinensen. A folyó tárgyalások alapján további 18 vegyes vállalat alakításával számolhatunk. A közös vállalkozások eredményesen működnek; bővíti pia­cunkat például mexikói szerszámgép-érdekeltségünk, erő­síti külföldi gazdasági szerepünket a magyar találmány forgalombahozatalára alakult magyar—svéd építőipari részvénytársaság. A külgazdaság végeredményben azt jelenti, hogy igé­nyeink. érdekeink alapján gazdálkodunk, de a horizontot nem szűkítjük le országhatárainkra, hanem a világgaz­dasági folyamatok reszének tekintjük gazdaságunkat. Tábori András Ponyvák, zsákok exportja Szegedről A ipari Kenderfonó és Szövő­Vállalat vezetői ta­valy szinte világkörüli uta­zást bonyolítottak le piac­kutatási célból, s eközben vül nagy mennyiségű kötelet és zsineget. Megrendeléseket kaptak úgynevezett ivózsákokra is. Az ilyen zsák szinte ter­Afrikába is eljutottak. Eb- moszként használható a tró­ben a világrészben is sike- pusi vidékeken. Az impreg­rült új területekre „betör­niük" áruikkal. A „fekete földrész" or­négyzetméter ponyvát szállí­tanak már az idén hajóra­komány-takarónak, ezenkí­kítása érdekében az illeté­kes felsőfokú építésügyi ha­tóság beépítési kötelezettsé­get rendelhet el az állampol. veszély nélkül. A hónap kö- bányahatóság feltevését iga- i gárok tulajdonában álló, Rendelet a lelkek beépítéséről Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete, amely a telkek be­építését szabályozza. Az új intézkedés szerint a tervsze­rű telekgazdálkodás, a he­lyes építési sorrend és a városkép előnyösebb kiala- ívnéi rövidebb határidőt nem szabad megállapítani, s társasház esetében legalább három évre kell szabni a határidőt. nálatlan szövet éppen csak annyira engedi át a vizet, hogy a zsák külső felülete szá*gaiba"így ""több""tízezer állandoan nedves mavad s így a párolgás altal huti a vizet. A 20 literes zsákokat tevékre erősítve használják úti ivótartályoknak. A vállalat külföldre aján­lott legfrissebb újdonsága a ponyvakonténer, amely ki­tűnően alkalmas bizonyos cikkek, például textiláruk állandó csomagolására, úgy­nevezett visszatétö göngyö­legként. Ehhez a megfelelő minőségű ponyvaanyagot lá­daszerűen alakították ki. amely hasonló anyagú fedő­lappal, illetve ringli, zsinőr és lakat segítségével zárha­tó le. D. B. magánerőből beépíthető la­kó- és üdülőtelkekre. Az el­sőfokú hatóság határozatát, tehát a beépítési kötelezett­séget be kell jegyezni a te­lekkönyvbe is. A telkek beépítésére két Véget ért a partizán emléktúra Hétfőn véget ért a Nóg­rád megyében rendezett el­ső országos partizán emlék­túra. Az ország minden tá­járól összesereglett százöt­vennyolc ifiúkommunista felkereste a Nógrád megyei ellenállási és partizánharcok tóbb színhelyét, tisztelegtek a salgótarjáni a salgóbányai, a karancsberényi, a Gusz­táv-aknai az ipolytarnócai partizánemlékművek előtt. A túra egyik kiemelkedő eseménye volt az a harcijá­ték. amelyet a fiatalok a határőrség és a néphadsereg alegységeivel együtt Nógrádi Sándor partizáncsoportjának egykori harcálláspontja — a mai karancsberényi felszaba­dulási és partizán emlékmű, zeum — környékén rendez­nm1 v—— az ifi'',-emm-->!'-,ák --i-fija a túra „szünetei­is. volt ben" KEDD. I 1970. JANUÁR 13.

Next

/
Thumbnails
Contents