Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

Minden főút járható Az éjszaka folyamán a Dunántúlon a szél ereje csökkent. A közúti igazga­tóságok által végzett nagy­ütemű hóeltakaritási mun­kák eredményeként vala­mennyi főút felszabadult, jarható. Pest megye terüle­tén hat, Győr-Sopron megye területén kettő, Bács-Kiskun megye területén öt, Baranya megye területén kettő. Tolna megye területén kilenc, Fe­jér megye területén tizenöt, Komárom megye területén kettő, Veszprém megye te­rületén hét, Csongrád megye területén egy. Borsod megye területén kettő, összesen 51 összekötő-, illetve bekötő út még járhatatlan. A hideg, párás idő követ­keztében az utak síkossá váltak, a közúti igazgatósá­gok a főutak további szélesí­tése mellett a még akadálvos utak felszabadítására kon­centrálják erőiket. larszamadas előtt A közös gazdaságokban nótl a felosztható jövedelem (Kiküldött munkatársunk­tól.) Vereczkei Imre. a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztálv-veze­j tője tegnap a mezőgazdasági termelőszövetkezetek küszö­bön álló 1969. évi zárszám­adásáról tartott sajtótájékoz­tatót a MÉM-ben. Megálla­pította, hogy a szövetkezeti mozgalom fönnállása óta a legeredményesebb esztendő végső számvetésére készül­nek a termelőszövetkezetek. Az előszámítások azt mutat­ják, hogy a kedvező közgaz­dasági környezet, a helyes agrárpolitika, a tsz-tagok í szorgalma és hozzáértése, i párosulva az időjárás kedve­1 ző alakulásával, a szövetke­zetek termelési értékét vár­hatóan 13—15 százalékkal emeli az előző évhez viszo­nyítva. Különösen jók vol­tak a növénytermesztés s a kertészeti termesztés ered­ményei. A búza szövetkezeti átlagtermése 15.2 a kukori­cáé pedig 20 mázsa volt. Az eredményes gazdálkodás eredményeként mintegy 10— 12 százalékkal növekedett a tsz-ek feloszthato jövedel­me. A korábbi évek gyakorla­tától az idei zárszámadási előkészületek annyiban tér­nek el, hogy már a nyár elején közzétették a felosz­tást szabályozó pénzügymi­niszteri rendelkezést, idejé­ben kézhez kapták a szövet­Uj utakon as újítómozgalom Pályázati rendszer a kendergyárakban Az újítómozgalom előnyei­ről. hasznosságáról nem szükséges magyarázatot adni. Azért mindössze annyit, hogy az új gazdasági me­chanizmus körülményei kö­zött sokkal nagyobb a sze­repe. hiszen minden olyan változtatás, amely a techni­kai. technológiai, üzemszer­vezési vonalon előrelépést jelent a vállalatnak, egyben a hasznosságot, a nyereséget is javítja, a termelőüzem versenyképessegét növeli. Azok a vállalatok csele­kednek helyesen, amelyek ke­resik az újítómozgalom fel­lendítesének új útjait, ösz­tönzőbb formáit. A Kender­fonó és Szövőipari Válla­lat vezetősége is ezen az úton jár. hiszen az idei programjában mar a pályá­zati rendszert vezette be az újítómozgalom serkentésére. A pályázati és újítási fel­adattervében pontosan kö­rülírja a vezetőség a tenni­valókat: a témát, a pálvadí­jak összegét, megnevezi a feladat elkészítésének a he­lyét. határidejét, az elbírálás módját és a pátvadíj kifize­tésének feltételeit. Érdemes néhány pályáza­tot közelebbről is részletez­ni. A technikai változtatások körében találhatjuk — töb­bek között — az előkártoló­gépeknél a nyersanyag-ada­golás szabályozását. Eddig ugyanis még mindig kézzel rakják fel a nyersanyagot. A „kézi etetés" viszont nem biztosít folyamatos, a tech­nológiai előírásoknak meg­felelő. szakszerű munkát és kedvező szalagegyenletessé­get. Azt kérik a hozzáértő szakembereiktől, hogy dol­gozzanak ki egv mechani­kus. vagy automatikus elven működő etetőszerkezetet. amely a nyersanyag egyen­letes adagolását biztosítja. A pálvadíj: 5000 és 3000 forint. Külön is méltatást érde­mel az a törekvés, hogy az oivan munkaterületekre, ahol jelentős létszámot köt le az anyagmozgatás, pályá­zatot hirdetnek a gépesítés­re. A kártoló üzemben pél­dául még ma is korszerűt­len az anyagmozgatás, s annak gépesítése az ismert hazai eszközökkel egvelőre nem is javítható. Ezért ké­rik. hogy a helyi viszonyok ismeretében. esetleg saját tervezésben olyan elektromos targoncát szerkesszenek, amelv alkalmas a kannák és r fól'a"cát-ok szállítására ötezer forintot ígérnek an­nak. aki a követelmények­nek megfelelő lapos platójú szállítóeszköz tervdokumen­tációját elkészíti. Hasonlóan megoldásra var a j nyersanyagszallitás korsze-1 rűsítése a raktárak és a dur­vaelőkészitő üzemek között. Jelenleg kézierővel. illetve villamos targoncával történik a szállítás. így nehézkes és nagyon munkaigényes. A munkakörülmények javítá­sát célozza, hogy ötezer fo­rintos pályadíjjal hirdették meg a szegedi kenderfonó­gyárban működő elszívóbe­rendezés filteres zsákjainak tisztításához szükséges poro­ló- és kefélőgép megszer­kesztését. Jelenleg ugyanis olvan a zsákporoló, amely a filteres zsákok szűrőképessé­gét fokozatosan csökkenti, ezáltal az üzemben a por­talanítás nem tökéletes. s különösen sok a panasz a téli időszakban, amikor a nedves levegő és pára képző­dés egyébként is károsan hat. Legmagasabb pályadijat: egy elsőt 8000 forint, egy má­sodikat 6000 forint és egy harmadikat 4000 forint ösz­szegben határoztak meg an­nak. vagv azoknak, akik a fonóhüvelyek gépi mozgatá­sát megoldják. A fonóhüve­lyek szállítása és tárolása a gyárak fonodáiban minden munkafolyamatnál általában kézzel történik. Ez nem gaz­daságos. miután jelentékeny munkaerőt köt le. A jelen­leginél lényegesen gazdasá­gosabb szállítási és tárolási rendszer kidolgozását kérik. Célszerű lenne például olyan központilag működtetett szállítópálya, kevés munka­erőt igénylő szállítási mód­szerek. munkaeszközök al­kalmazása. amelvek korsze­rűbb fonóműhelyi szállítást biztosítanak. Valószínű, hogy az új me­todika. amelyet az újítómoz­galomban követnek a ken­derfeldolgozó ipar vezetői, serkentőleg hat maid azok­ra a műszakiakra, akik ed­dig is törekedtek az újsze­rűségre. a munkamenet. a technika és a technológia korszerűsítésére. A pályázati rendszer mind a két oldal­nak hasznos: a vállalatnak jelentős megtakarítást, nye­reséget. a kollektívának könnvebb munkavégzést, az újítóknak pedig komoly pénz­összeget jelenthet egy-egy feladat megvalósítása. G. I. kezetek a szükséges nyom­tatványokat, amelyek meg­könnyítik az összehasonlítást s az adatok elemzését is. 1968. óta a zárszámadás jóváhagyása a közgyűlés ki­zárólagos joga. Semmilyen szerv nem jogosult és nem köteles a közgyűlés előtt a szövetkezet zárszámadását felülvizsgálni. Tanácsért, út­baigazításáért azonban érde­mes a tsz-szövetségekhez és tankokhoz fordulni. Több te­rületi szövetség külön szak­értőket alkalmaz erre a cél­ra. Hangsúlyozta a főosztály­vezető. hogy a termelőszövet­kezetek élhetnek, és éljenek is a törvény adta önállóság­gal, megfontolva döntsenek minden hatáskörükbe tarto­zó kérdésről, de hozzátette azt is. hogy ellenőrzéseik so­rán a hatóságok teljes joggal számonkérik a szabályok be­tartását. A közgyűlések időpontját a szövetkezetek maguk hatá­rozzák meg. egyetlen kikö­tés csak: február 20-ig min­denütt be kell fejezni. A túl­zott gyorsaságot azonban semmi nem indokolja. Nem képzelhető el ugyanis, hogy a tűi korai időpontig a zár­számadás jól elkészíthető és [ az ellenőrző bizottság azt ér­demben felül is vizsgálja. Arra hívta fel még a fi­gyelmet tájékoztatójában Ve­rcczkei Imre. hogv a jöve­delem elosztásánál termé­szetesen vegyék figyelembe a végzett munkát, de töre­kedjenek most a kedvező esztendők zárásakor nagyobb tartalékok képzésére is. Horváth Dezső Több, de kevés Hazánkban tavaly 26 mil­lió 637 ezer tonna szenet ter­meltek, 840 ezer tonnával többet a tervezettnél — ál­lapította meg pénteki ülésén a Bányász Szakszervezet Központi Vezetősége. Simon Antal, a szakszervezet főtit­kára elmondta, hogy a múlt év végén jelentősen megnőtt a hazai szenek iránti igény, j s a népgazdaság számára rend­kívül fontos, hogy 1970-ben is a lehető legnagyobb mennyiséget termeljék, mert a tüzelőellátási gondokat még mindig nem sikerült megoldani. A számitások szerint az idén körülbelül 170 ezer ton­nával nő a szénbányászat termelése. Egyes szénfajták­ból a tervezettnél is többre van szüksége az országnak, többletet azonban csak akkor lehet elérni, ha szabadnapo­kat és vasárnapokat is fel­használnak a termelésre. Az idei széntermelés előrelátha­tólag túlhaladja a 26 millió 800 ezer tonnát, s rendkívüli intézkedések szükségesek -ahhoz, hogy a téli időszakban az évi mennyiség időarányos részénél jóval többet a nép­gazdaság rendelkezésére bo­csássanak. Fejlődés és átrendeződés A reíorm premierje, az 1968-as esztendő — az előző evekhez hasonló — rendkívüli események nél­kül telt el. A második évben, 1969-ben ha­tározottabban érvényesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is. Ügy tűnik, hogy az eredmények ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meg­gyorsult például a mezőgazdasági termelés, s vele együtt a nemzeti jövedelem növekedése. Több mint másfél evti­zed után egyensúlyba került az ország külkereskedelmi, fizetési mérlege.) Viszont gyakrabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő beszéd­téma, hogy mérséklődött az ipari termelés és termelekeny­ség növekedési üteme. Széles rétegeket közvetlenül érin­tett, hogy számos fontos termékből csökkent az árukíná­lat. szűkült a választék, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Zavarok támadtak a lakosság tüzelő és a ko­hászat kokszellátásában. Kár volna tagadni: az események menetében időnként váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gyarapodását, a tervszerűség gyen­gülését látják a reformban. Valójában szó sincs erről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés párosítása a piaci mechanizmussal növeli a tervszerű irányítás ha­tékonyságát. De a jelenlegi átmeneti időszakban óhatatla­nul adódhatnak váratlan helyzetek, előre ki nem számit­ható gazdasági folyamatok. Mint minden mélyreható, át­fogó reform, úgy a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a vállalatok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan ki­alakul az űj irányítási rendszerben. A vállalatok például megtanulják az önálló tervezést és a piackutatást, tisztáz­hatják fejlesztési irányaikat, jövőbeni profiljukat, megszi­lárdíthatják egymás közötti termelési és kooperációs kap­csolataikat ebben az átalakulási időszakban. Mindennek elengedhetetlen feltétele az új, közvetett irányítási módsze­rek hatásának érvényesülése, a gazdasági szabályozó rend­szer főbb elemeinek a szükséges finomításokkal történő véglegesítése. Hogy az átállás és a velejáró bizonytalansági tényezők pontosan mennyi időt igényelnek, ezt nehéz meg­mondani. Ez rajtunk, igényességünktől, az általunk diktált ütemtől is függ. Az idei, az 1970. év még minden bizonnyal ennek az átrendeződésnek jegyében telik el. És remélhető­leg a negyedik ötéves tervet. az 1971. esztendőt már ki­forrottabb módszerekkel, kialakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek viszonylagos begyokorlása azonban a népgazdaság belső átrendeződésének, intenzív fejlesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiindulópontját jelenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulá­sára számítunk, amelyben meggyorsul a műszaki fejlődés, s bizonyos termékek 3—4 év alatt teljesen kicserélődnek. A tartósan veszteséges cikkek gyártása megszűnik, ol­csóbban szerezzük majd be őket. importból. Fokozódik az idehaza és külföldön egyaránt keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása. A gazdasági hatékony­ság növelésének lényeges tényezőjévé válik a termelés szerkezetének gyorsuló ütemű gyökeres átalakulása. A termelés struktúraváltozása már elkezdődött. Min­denekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé ke­resett cikkek gyártása csökkent. Alapjában véve ezért mérséklődött az ipari termelés növekedése is. De a kor­szerű, gazdaságos és keresett cikkek gyártásának növelése gyakori esetben már hosszabb időt: műszaki fejlesztést, kapacitásbővítést igényel. A reform kapcsán minduntalan szóba kerülnek az iménti hatékonysági feladatok, szerkezeti változások. Tu­lajdonképpen mit is értünk ezen? Népgazdasági méretek­ben a termelés-, vállalati szinten pedig gyártmányösszeté­tel változásairól beszélhetünk. Ami a népgazdasági szintű folyamatokat illeti, a várható változások egy része többé­kevésbé már tisztázódott. Közéjük tartozik például a szén­hidrogének (kőolaj és földgáz) felhasználási arányának növekedése a szén rovására. Vagy például a vegyipar gyors fejlődése: a műanyagok térhódítása, a nitrogén mű­trágyagyártás növelése. Azt is ismerjük, hogv a hazai bauxitvagyon jobb hasznosítása végett gyorsan fejleszt­jük — egyebek közt szovjet kooperáció segítségével — a hazai alumíniumipart. S a változások valamennvl irányát — különösen a vállalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menően nem ismerhetjük előre. A műszaki fejlődés gyártmányonként különböző iránya, a kereslet változása s ezzel együtt a számtalan komponensből összetevődő hazai adottságaink, a vállalatok felkészültségének alakulása a központi tervezés számára gyakran megválaszolhatatlan kérdések maradnak. Egyebek közt ezért is szükséges terv­gazdaságunkban a piaci módszereket kellő érzékkel és kö­vetkezetességgel alkalmazni. A piac és a terv kapcsolatá­ban azonban ez utóbbi játssza a meghatározó szerepet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelenségeit elhárí­tanunk. a termelés nagyobb zavaroktól mentes folyamatos­ságát fenntartanunk. Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis jelentkeztek vagv esetleg még ezután je­lentkezhetnek az átmeneti időszak sajátosságaiból, a gya­korlat hiányából es nem a reform lényegéből következnek­Kovács József Kiváló határőrök WL.YEN is tilf A határőrség itteni kerüle­tében szolgálatuk példamuta­J tó ellátásáért, kiváló tanul­mányi eredményeikért több mint ötvenen erdemelték ki a katonák közül A Határ­őrség Kiváló Katonája meg­tisztelő címet és jelvényt. A magas kitüntetést a határőr­ség országos parancsnoksága adományozta a határőrkerü­let legjobb katonáinak. A határőrség kerületi pa­rancsnokságán tegnap meg­hitt ünnepséget tartottak, s ezen jelen voltak az alegy­ségektől mindazok, akik a kitüntetést megkapták. A kerületi parancsnokság kép­viseletében Fuchs József al­ezredes köszöntötte az élen járókat. Szólt a határőrség­ben folyó szocialista verseny tavalyi eredményeiről, s az idei tennivalókról, amelyek körött ptldául megtalátent­juk a kapcsolatok további erősítését a lakossággal, az őrsök fiataljainak részvetelét az adott helységek KlSZ-is­ta:nak életeben. A kiváló határőröket — ami a katonaéletben igen jelentős — a csapatzászló előtt lejényképezték. Ezeket a felvételeket elküldik a ka­tonák hozzátartozóinak is. A kitüntetettek jelentős része Szegedre. iV"*ve Csonarád megyébe való SZOMBAT. 1970. JANUÁR M. DÉMGYARORS/ÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents