Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 60. évfolyam, 8. szám 1970. JANUÁR 10., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Apró Antal elvtárs látogatása Csongrád megyében ! Idén az országban: Hetvenezer lakást kell építeni Csütörtökön este Szegedre érkezett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, és megbeszélést tartott a me­gye pártvezetőivel. Pénteken részt vett azon a megyei pártaktiva-ülésen, amit a megyei párt-végrehajtóbi­zottság Hódmezővásárhelyre hívott össze. A Béke szálló dísztermé­ben délelőtt 10 órakor kezdő­dött az értekezlet. Az elnök­•egben Apró Antallal együtt helyet foglaltak: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei partbizottság első titkára, Török László, a megyei ta­nács vb elnöke, dr. Ágoston József, dr. Komócsin Mihály és Rózsa István, a megyei pártbizottság titkárai, Török József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára, Sajti Imre. a vásárhelyi vá­rosi tanács vb elnöke és Dobai József, a városi párt­bizottság titkára. Részt vett az aktívaülésen Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára is. Török József köszöntötte a pártaktíva résztvevőit, majd Apró Antal tájékoztatót tar­tott időszerű politikai és gaz­dasági kérdésekről. A kora délutáni órákban — a megye és a város veze­tőinek kíséretében — Apró Antal felkereste a mintegy 105 millió forintos beruhá­zással létesített Furfurol- t üzemet. Itt a gyár vezetői tá- I jékoztatták a vendégeket ar­ról, hogy tulajdonképpen mit is termel ez az üzem. A jelenleg próbaüzemelő gyár mezőgazdasági hulla­dékanyagból, kukoricacsut­kából vegyipari alapanyagot, furfurolt készít, amit elsősor­ban a műanyaggyártásban hasznosítanak. A nyugat­német berendezéssel üzeme­lő gyárat egyébként hivata­losan április 4-én avatják fel és évi kétezer tonna kapaci­tásra készült. Azt is bemu­tatták az üzem vezetői, hogy a kukoricacsutka feldolgozá­sának melléktermékei is to­vább hasznosíthatók, részint takarmánykoncentrátumokra, másrészt pedig — és ilyen kísérleti termelést máris folytatnak — gombatenyész­tésre. A vendégek megízlel­ték a kitűnően elkészített — nálunk még kevéssé ismert — laskagombát. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap délelőtt megbeszélést tartott az építőipari vállala­tok igazgatóival, vezetőivel, szakembereivel. Szó esett a múlt évi feladatok teljesíté­séről, de még több szó arról, hogy az idei követelmények­nek hogyan tesz majd eleget az építőipar. Mind nagyobbal^ az igé­nyek, amit az is bizonyít, hogy a harmadik ötéves tervben 28 százalékos termelés­emelkedést irányoztak elö, és 1970 végére az öt évvel ezelőttinél már 52 száza­lékkal többet termel az építőipar. Ennek ellenére az igényeket teljesen nem tudták kielégí­teni. Az idén 70 ezer lakást kell építeni az országban, s mint a miniszter elmond­ta. bízik az építőipari szak­emberekben és munkások ­Apró Antal (középen) a furfurolgyárban. Kíséretében (jobbra) Győri Imre, (balra) Kolynok Mihály az üzem főmérnöke A forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökhelyet­tese és kísérete ezután — az ugyancsak az új vásárhelyi iparnegyedben épült — Al­földi Porcelángyárat kereste fel. A gyár vezetői bemutat­ták az új létesítményt: az edénygyárat. Elmondotta Ap­ró Antal, hogy amikor leg­utóbb az üzemben járt. még csak alapozták ezt az új lé­tesítményt. s most már nagy ütemben termelnek a hazai szükséglet és a választékbő­vítés érdekében. Az üzem vezetői egyébként örömmel közölték, hogy a szaniteráru­gyár, az égetési segédeszkö­zöket készítő üzem után az Alföldi Porcelángyár harma­dik üzeme a porcelánedény­gyár, de mér épül a csempe• gyár is. Budapest legmoder­nebb új szállodájába, az In­tercontinentálba is vásárhelyi fürdőszoba-tartozékok kerül­tek, sőt a reprezentatív ét­készletek is a magyar porce­lánipar termékei. Remélhe­tő, hogy a vásárhelyi edény­gyár termékeinek minősége is fokozatosan javul, megfe­lelve mind a hazai, mind a külföldi vásárlók igényeinek. Az üzemlátogatás után Apró Antal és kísérete felke­reste « Hódmezővásárhelyi Majolikagyár bemutatóter­mét. Apró Antal a késő esti órákban visszátért Szegedre, ahonnan ma. szombaton Makót keresi fel. Országos értekezlet a Belügyminisztériumban Tegnap országos parancs­noki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Az értekezleten megjelent Bisz­ku Béla, a Magyar Szocialis­a Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Borbán­di János, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztra­tív osztályvezetője, dr. Szé­nási Géza legfőbb ügyész. Az értekezleten Benkei András belügyminiszter elő­adói beszéde alapján megtár­gyalták azokat a feladato­kat. amelyek a Belügymi­nisztérium szervei előtt áll­nak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1969. november 26— 28-i határozata végrehajtá­sával kapcsolatban. A mi­nisztérium különböző szer­vei és testületei részéről több felszólalás hangzott el. Az értekezleten felszólalt Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkára is. (MTI) ban, hogy az esztencfő vé­gére megbirkóznak ezzel a nagy feladattal. Beszélt a gondokról is Bondor József. Elmondta, hogy az idei tél nagyon megnehezíti a folyamatos munkát; nemcsak az építkezéseken dolgozókat teszi próbára, hanem akadályozza az építőipari anyagok szállí­tását is. Ebben az évben elsőrendű követelmény lesz, hogy a vállalatok nagyobb gondot fordítsanak: a termelékeny­ség emelésére. Ennek felté­tele, hogy a korszerű' épít­kezési módszereket szélesebb körben használják. Éppen néhány nappal ezelőtt dön­tött a Gazdasági Bizottság — mondta a miniszter — arról, hogy Budapesten megépül a 4. számú házgyár, amelynek üzembe helyezése után a következő ötéves terv fel­adatainak elvégzése is si­keresebbnek ígérkezik. Az építőiparban másik fontos, megoldásra váró kér­dés a munkafegyelem. Január IS'én: Folytatódik a tanítás Január 15-én ismét bené­pesülnek az általános- és kö­zépiskolák. A szünet utáni első tanítási napon az ellen­őrző könyv útján értesítik a szülőket a gyermekek félévi tanulmányi eredményéről. Ez alól csak az általános is­kolák 1. osztályosai kivéte­lek — őket félévkor még nem osztályozzák. A tanévnyitó miniszteri' utasítás értelmében — a nép­számlálás következtében hosszúra nyúlt téli szünidő miatt — az 1969—1970-es ok­tatási évet csak az esetben szabad legfeljebb június 20­ig meghosszabbítani, ha a tanítási napok száma nem éri el a 190-et. Erre azon­ban előreláthatólag nem ke­rül sor, mert ősszel a köz­hasznú társadalmi munkákra fordított időt az iskolákban két hétről egy hétre csökken­tették. Mivel a pedagógusok már a tanév elején tudtak arról, hogy részt vesznek az összeírásban, a tananyagot úgy osztották be, hogy az ne okozzon túlterhelést a má­sodik félévben. A hosszabb szünet bizo­nyos kiesést jelent a diákok­nak a folyamatos tanulásból, ezért most a szülőkre is há­rul olyan feladat, hogy se­gítsék gyermekeiket a meg­felelő munkaritmus visszaál­lításában. A következő hóna­pok fokozott, kitartó szorgal­mat igényelnek a diákoktól, mert a tavasszal esedékes, április 4-töl 13-ig tartó újabb szünetig hátralevő időszak­ban az iskolai élet folyama­tos lesz. Belvíz 60 ezer holdon Tetőzött az elöntés Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében az elöntött terület — pénteki jelentés szerint — meghalad­ta a 60 ezer holdat és ezzel elérte legnagyobb értékét. A vízügyi szakemberek felmé­rése szerint most már nem várható lényeges emelkedés. Valószínű, hogy az elkövet­kező napokban fokozatos ja­vulás következik. A jelenleg víz alatt álló terület túlnyo­mó része mezőgazdaságilag nem hasznosított rét és lege ­lő, de még így is 17 ezer hold őszi vetés van közvetlen veszélyben. Másodfokú védelmi ké­szültséget tartanak fenn Al­gyö és Tápé körzetében. Már­tély térségében, valamint a Tisza-Maros szögben Maros­lele vidékén. Elsőfokú védte­kezés folyik a Marostól dél­re fekvő területeken, vala­mint Csongrád és Békéssám— son körzetében. Harmadfok*1' készültséget sehol nem ren­delt el az igazgatóság, s va­lószínűleg erre nem is kerül sor. A községek köziü legko­rábban veszélybe került AY­győ belterületén valamit ja­vult a helyzet, mert közvet­len segítséget kaptak a vip­ügyi igazgatóságtól, a víz­gazdálkodási társulattól és a helyi Üj Élet Termelőszövet­kezettől. A külterületen azon­ban még több tanya körül van zárva, s az itt lakóknak kőtörmelék leszórásával igyekeznek kijáratot készíte­ni. Városnéző SZEGED A Bertalan-emlékmű sokáig egyetlen lát­ványossága volt Újszegednek. Ma már esi­nos és modern lakóházak uralják a vá­rosnak ezt a részét. És Űjszeged további fejlődésének szép bizonyítéka az épülő biológiai kutatóközpont. De hogv ugyan­csak újjal folytassuk a felvételsorozatot, bemutatunk a harmadik képen madár­távlatból egy szeletet az újonnan épülő Tarján lakónegyedből is. Enyedi Zoltán légifelvételel

Next

/
Thumbnails
Contents