Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

Szöveg nélkül Személyi igazolványt kapnak a 14 évesek A személyi igazolványokra igazolások sorát beszerezni, vonatkozó új rendelkezés Külföldre utazáskor sem kell 1970. január elsejével lépett majd külön fényképes igazo­életbe. A személyi igazol- lólap az engedélyezéshez, vány sok más okiratot is pó- A rendőrhatóságok munká­tól, méginkább általános ér- ja is több lesz, hiszen az idén vényű hivatalos okmány lesz három (14—15—16 éves) első ezentúl. A bejegyzett adató- ellátmányos korosztály je­kat hivatalosnak kell elfo­gadni, ezekről más igazolást kérni nem szabad. Változást jelent, hogy a fiatalok már 14 éves kor­lentkezik személyi igazolvá­nyért és több tízezer főt érint az igazolványok cseréje vagy érvényesítése. A személyi igazolványok ban megkapják személyi iga- kiváltása előtt postán vósá­zolványaikat, amelyeket az iskolákban, ünnepélyes kere­tek között adnak ki. Azok a 15 éves fiatalok, akik nem tanulnak tovább, de nem is dolgoznak munkahelyen, sze­mélyesen jelentkezzenek a rendőrhatóságoknál az iga­eolványok kiváltása céljából. Nemcsak a munkaadóknak jelent nagy segítséget a fia­talok felvételekor a személyi igazolvány, hanem maguk a „tizenévesek" is érezni fog­ják előnyét Nem kell elhe­lyezkedésük esetén külön rolható adatlapot kell kitöl­teni, amelyen a rendőrség ál­tal kitöltendő bekeretezett részt üresen kell hagyni, a 10 forintos okmánybélyeget pedig az adatlapra ráragasz­tani nem szabad. Ugyanakkor be kell mutatni a születési nyakönyvi kivonatot is, melynél, szemben az előző időszakok rendelkezéseivel, már nem kötelező a három­hónapos érvényességi határ­idő. B. L. A százmilliomodik tonna érc A napokban érkezett meg tek. Míg 1949-ben valami­vel több mint egymillió ton­na vasércet szállított a Szovjetunió Csehszlovákiá­nak, ezen a héten 1970-re vo­natkozóan tízmillió tonna szovjet vasérc szállításáról Csehszlovákiába az 1949 óta szállított százmilliomodik tonna szovjet vasérc. A cseh­szlovák vaskohászat legfon­tosabb nyeranyag-alapjának számító szovjet vasérc-szál­lítmányok az elmúlt két év­tizedben évről évre növeked- jött létre megállapodás. Víz, víz, tiszta víz Érdekes, főleg költséges nán belül folyik, hanem a kísérletek folynak Szegeden, külső részen. Egyszerű ez a Költséges, de kerül, amibe szerkezet: csak valamilyen kerül... Igaz, a kísérlethez W szükséges anyagok közül az egyiket a természet szolgál­tatja — ingyen. Akad ezen a télen elég hólé, esővíz. Az egyik kísérletet a Ga­fconafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Tolbuhin sugárút 79. alatti kirendeltsége végzi ..melléküzemági tevékeny­ségként". A kísérletező mun­kaközösség arra kíváncsi, hogy a tetőről lezúduló hó és eső milyen hatással van a fedetlen kukoricacsövekre? Hát, ami azt illeti, elég jól birja a kukorica. Persze pró­bált védekezni a tél viszon­tagságai ellen: szerényen megbújt a már — szerencsé­re — olvadó hólepel alatt. A csonka esőcsatorna azonban végzi dolgát derekasan, s az olvadó hó is. A kísérletezők egyelőre még nem bíznak az eredményben, ezért csak a kukorica egy részével pró­bálkoznak. A másik kísérlethez is víz kell. A Zsóter-hazat nem­reg hozták rendbe. De az egyik csatornát úgy szerelték fed, hogy a víz nem a csator­iömítés kell hozzá. A csator­názok két legyet ütnek egy­csapásra: kipróbálják ezt a ritka szerkezetet, és a kő­műveseknek is biztosítják a megélhetést. Ugyanis a víz­nek van egy olyan rossz tu­lajdonsága, hogy leáztatja a vakolatot. Lassacskán egé­szen a tégláig... Hogy is szól a mondóka? Víz, tiszta víz. Ha nem tisz­ta, vidd vissza, majd meg­issza. No, ki issza meg? P. T. Nyúlvadásza! A hajtok és a vadászok nagy sze­mekkel merednek az imént lőtt nyúlra. Böröcz Sanyi meg az el­nökre, Gazsó Lajosra, aki a helyi vadásztársaság elnöki tisztségében néhány szót hebeg a mezei állatok természethez való alkalmazkadó ké­pességéről. Magában azon füstölög — s ezt már mint a helyi termelő­szövetkezet elnöke teszi —, miként utalhatna ki néhány rögtönzött nyaklevest a Böröezék Sanyijának. Mert az tény. hogy rászolgálna, mégpedig a következő indoklással. Azaz. várjunk csak! Hogy megert­hessük a dolgot, némi magyarázatra szorul a história. Tavaly ősszel kilenc nyugdíjasa lett egyszerre a Haladásnak. Az első na­pokban meg csak bírták a henyélés fáradalmait á jó öregek, hanem az ötödiken már nem kellett az új­ság. nem ízlett a pipa se. sehol sem találták helyüket. Óránként térül­tek-fordultak az irodában, tiblábol­tak az ólak körül, támasztották az ajtófélfái az istállóban. egyszóval visszalopták magukat a tsz-be. csak eppen munkájuk nem akadt. Olya­nok voltak, mint a gyerek a lako­dalmas háznál. aki mindenkinek csak útjában van. Birizgálta őket az érzés, hogy ők már csak amolyan tessék-lássék tartoznak a tsz-hez. Addig-addig pusmogtak egymás közt. mígnem egyszer megállították az elnököt az udvaron. — Hát nézd csak. Lajos — kezd­te az öreg Szegi —. fenemód nehéz mesterség ez a nyugdíjasság. Olyan se kint. se bent érzi mását az em­ber. Hanem úgy gondolnánk. te segíthetnél rajtunk. Valami mun­ka kéne. Olyan szerződésféle. mint az asszonyoknak. Persze, nem a li­banevelés. mert hát az mégse' férfi­embernek való ... Szóval, no... majd csak kitalálsz valamit.... És mivel az öregek később sem hagyták annyiban a dolgot, az egyik délután e szavakkal fogadta őket az elnök: — No. ha csakugyan szerződést akarnak. ajánlanék valamit — kezdte ünnepélyesen, hogy elérje a hatást. — Azt gondolnám — bökött a szín alatti ketrecek felé —, hogy szerződjenek nyulakra. Éppenhogy vannak, jóformán senki sem gon­dozza őket. A háztájiban nagvobb hasznot hajtanának a fülesek ... No, áll az alku? Az öregek gondba mélyedten hallgattak. A csizma orrával a por­ban turkáltak, forgatták az elnök javaslatát. — Szóljanak hát. magukon a sor!... sürgette őket Gazsó. — Hm ... Aztán hogy gondolod a fizetséget? — aggályoskodott Szegi, a szószóló. — Egyszerűen. Felesbe! Takar­mányt vihetnek a tsz-ből. meg ma­guknál is akad hulladék. No. csak vigyék őket. aztán jó munkát! Így hát megvolt az alku. Az öre­gek szívében szűnőfélben volt a számkivetettség érzése, az elnök is nyugalommal végezhette dolgát, nem nyaggatták már. Teltek a he­tek, a hónapok, s közben szaporod­tak a nyulak. Mindaddig senki sem törődött ve­lük. amíg ezt a háztájiban tették. Hanem, amint egyre gyakrabban szállingóztak vissza, a szín alá a ketrecek, s egyre többet káromkod­tak az állatgondozók, amiért már a jászlak al ja is tele van fülesekkel, az elnök kezdett megijedni saját ja­vaslatának eredményétől. Erre nem számított! Azt hitte, az öregek majd csak beleunnak a babramunkába. És még ijesztőbb volt. hogy hiába osztogatta fünek-fának. hiába ütöt­ték tucatszám nvakon ..közös va­csorák"-ra a fránya jószágokat, csak nem akartak fogyni. — Ennek már a fele sem tréfa — vakarta fejét Gazsó. — Valamit tenni kell! De mit!? Január elején aztán erre is meg­született az ötlet, amihez egy le­vél segítette hozzá, éppen a legjobb­kor. A helyi vadásztársaság levelet kapott az egyik nagyüzem vadász­társaságától. A levél lérivege: meg­hívnák-e őket gyakorló vadászatra, nyulakra. A helyzet ugyanis az, hogy az üzem vadásztársasága a kö­zelmúltban alakult, tagjai között sokan vannak, akik még életükben sem voltak vadászaton, hát az ő kedvükért kérnék a szívességet. Fe­léjük ugyanis csak erdő van. őzek. meg muflonok, de jobb mezei nyúl­lal kezdeni... — olvasták az okos érvelést. És egy-kettőre meg is szü­letett a döntés. „Jöjjenek csak. mái­miért ne jöhetnének!" — így az egyik. „írjuk csak a választ máris!" — ajánlotta a másik. „Meg aztán van itt nyúl úgyis, éppen elég!" — helyeselt Gazsó Lajos, miközben ra­vaszul hunyorított. Este csípte el a fiút. Böröcz Sa­nyit, a gazdasági épületek között. — Hallod-e. Sanyó? Tudsz-e tit­kot tartani? Ha igen. akkor ma es­te zargasd ki a nyulakat a me­zőre. Ügy hát! Mit mereszted a sze­med. Gyere csak. majd elmagya­rázom! De bármennyire kocavadász le­gyen is valaki, azt tudja, hogv bel­ga-szürkék nem tenyésznek a me­zőn. Ha pedig nem tenyésznek, hogy kerültek egyre-másra puskacső elé! Ez biz' csodálatos! Nem értik. S ez az. amiért az elnöknek paprikás a hangulata. Az elnök nem is várat magára sokáig. Míg a szekéren a vendégrüdra tűzik a nyulakat, fü­lüknél fogva cipelve őket. maga is fülöncsipi a Sanyi gyereket. — Megmondtam-e neked. mi­haszna. hogv szedd ki közülük azt a néhány szürkét? Sanyi szepeg, rá se néz az el­nökre. Érzi. hiába minden szó. De azért megkockáztatja. — Hát hiszen ki látta őket a sö­tétben? Nyúl. nyúl... S mit lehet erre a válaszra fe­lelni? Csala László — Épületelemgyár. Szolno­kon hivatalosan is üzembe helyezték a Tiszántúl egyik legnagyobb, félmilliárd fo­rintos költséggel épített épü. letelemgyárát. Évente nyolc­száz lakás összeszereléséhez elegendő panelelemeket gyárt, amelybe a konyha- és fürdőszoba-berendezéseket, nyílászáró szerkezeteket elő Puskavégen az óriás vadmacska — Seprűkooperáció. A Sze­gedi Ecset- és Seprűgyár és az Orosházi Faipari Vállalat seprűrészlege tavaly igen 1 A Dráva menti erdők réme volt egy hatalmas vad­macska, amely valósággal megtizedelte a terület szelíd re beépítik. A gyár panel- vadállományát. Nemcsak apróvadak -estek zsákmányául, eredményesen működött termékeit egyelőre Szegedre hanem megtámadta az őzgidákat is: fáról vetette magát együtt, az egyezséget köve­szállítják. később azonban rájuk, földre döntötte őket gs elharapta a torkukat. Az tőén mintegy félezer seprű­Szolnokon használják fel öreg. ravasz kandúrnak sikerült mindeddig félrevezetnie vei növekedett a napi ter­őket. A kisgyepi új város- az üldöző vadászokat, ám a legutóbbi vaddisznóhajtáson részben négyezerötszáz mo- gyűrűbe került. Egy vizsla felfedezte, mire a vad íel­dern lakást szerelnek össze belőlük. — Tanfolyam. Tegnap, szerda délelőtt középfokú munkaügyi tanfolyam kezdő­dött 46 vállalati szakember részvételével a szegedi öntö­dében. A Kohó- és Gépipari Minisztérium és a TIT hat­hónapos tanfolyamán hasz­nos munkaügyi és normais­melés. Az igények teljesebb kielégítését célozzák az idei törekvések is. a tervek sze­rint egy további üzemben. Mezőkovácsházán találnak új kooperáló partnerre a seprű­gyártásban. húzódott egy magas fára és itt érte a vadász halálos lö­vése. A rendkívül fejlett ragadozó hossza 105 centiméter, a súlya pedig majdnem nyolc és fél kiló volt. Szép szür­ke, keresztesikozású szőrméjéből szőnyeg lesz. A vadászok pedig kutatnak a párja után. amely tovább pusztítja a drávai erdők állatállományát. — Gyárlátogatáson voltak — Üjbol megindult a mun- — Fürjlenyeszet. Ritkaság- az újszegedi szövőüzemben, ka a Szegedi Konzervgyár- számba menő melléküzem­ban. A kéthetes gyári szü- ágat — japán fürjtenyésze­net ideién csak a karban- tet alakított ki a szári Béke mereteket nyernek a szegedi tartók dolgoztak, rendbe hoz- Termelőszövetkezet. Az átlag a befőtt és egyéb lekvárféle- keresett alapanyaga. üzemek, intézmények, vatta­iatok dolgozói. — Együttműködés. A cseh­szlovák CENTROLEN (Len­Kenderipari Egyesülés) ve­zérigazgatója nemrégiben tár. gyalásokat folytatott a szegedi Kenderfonó és Szövőipari seSek. amelyeket nagyobb Vállalat vezetőivel és együtt- tetelekben dolgoztak fel a működési szerződést írtak főszezonban. alá a rostfonás es a műszaki szövetgyártás területén a — Pénzt kap a takásszö­technológiák kölcsönös ta- vetkezet. A Bécsi körút 8— nulmányozására. 16. számú lakásszövetkezet jogos panasza, kérése alap­- «" *»«• r"u? üecemoer jan a Csongrád megyei Álla­25-én a délutáni orakban szülei . JJVIÍ • , ... lakásából eltávozott Szűcs Mária mi Építőipari Vallalat 16 14 eves iskolai tanuló és azóta ezer forintot utal át a la­ismeretlen helyen tartózkodik, kasszövetkezetnek. Mint is­Személyleirasa: körülbelül IbO m„_„t„ krtr.-ltj evi­centiméter magas, erősen fejlett meretes, a Becsi Korún Szó­testalkatú. arca kerek, hajának vetkezeti lakasokban helyre­és szemének színe barna, orra állítási munkálatokat folvtat pisze, álla kerek. Eltűnésekor „ ,K__ narancssárga múszőrmebunűát a , vall<"at. s az lOOKOZDen piros hosszú ujjú kardigánt, felmerült károk, kültsegek kék pulóvert és szövetszokiiyát fedezésére biztosítja a 16 00(1 viselt. A budapesti rendőrkapi- for;ntr,t anélkül hnov orré tányság kéri, hogy aki Szűcs "nniot. anélkül. nogj eire. Marta tartózkodási helyéről tu- bírósági dontes vagy dönto­domást szerez értesítse a buda- bizottsági határozat köte­pesti rendőr-főkapitanyság fiatal- iezriA korú és gyermekvédelmi osztá­lyát a 153-456-os telefonszámon. a vésztői általános iskola nyolcadik osztályos leányta­nulói. A távoli falu iskolá­jának nemrégiben televíziót ajándékozott a szegedi üzem. ták a gépsorokat, kicserél- gosan 12 dekás madárból ké­tek a kopott alkatrészeket. A szülő pecsenye a budapesti téli időszak sem jelent a Mátyás pince és a Berlin ét- ezzel is honorálva azt a tá­konzervgyárban uborkasze- terem étlapjának különleges- mogatást. hogy a vésztői lá­zont: a különféle húskonzer- sége. foszforban és B-vita- , V ... , vek mellett most kerül maid minban rendkívül gazdag, a nyoK szlvesen |onneK a kisebb üvegekbe a zakuszka. tojása pedig a gyógyszeripar tanulóiskolájába szövő- és fonóipari szakmát tanulni. Korszerű dicsekvés — Fél panellel veri a mellét! A növények és az oxigén A növények a környező atmosz­férából felhasz­nálják a szénsav­gázt és oxigént választanak ki Kaliforniai egye­temi tudósak kí­sérleteket végez­tek. amelyekkel az volt a céljuk, hogy tisztázzák, mi történik a nö­vényekkel ala­csony, 5—2,5 szá­zalékos oxigéntar­talmú atmoszfé­rában. Kiderült, hogy ilyen körül­mények között a fiatal bab a szo­kásosnál ketszer gyorsabban fejlő­dik. Körülbelül ugyanilyen mér­tékben gyorsul meg a virágok növekedése is. A tudósok azzal magyarázzák ezt a jelenséget, hogy az oxigén kis mennyiségben ak­tivizálja a foto­szintézist — Bicskát rántott ivótár­sára. Harkai Sándor 38 éves. Pusztaszer. Rózsa Ferenc utca 19. szám alatti lakos eav asztalnál ült egy isme­rősével a pusztaszeri kis­vendéglőben. Harkai később — Piac. A tegnapi szegedi — Befejeződött a vizsgalat Piacon a háziasszonyok kü- &&& T v^iYT""^ lönösen a sok baromfi közül Neufuss osztrák állampolgar Válogathattak — ha ezt a ügyében, amelyről korábban mar pénztárcáink meeeneerlte tájékoztatást adtunk A Belügy­penztarcajUK megengedte, minisztérium illetekes szervei Ugyanis 4—5 forinttal emel- Neufuss rábafüzesi határszaka­kedett a szárnyasok ára. A szon történt atszökését és gyümölcsök közül az alma menedékjogkérelmét kivizsgál­ták A vizsgalat során cselek­en nauuu - „it,.- „ e;iiz.„,. ,1 "'a. " vizsgalat sorún cseiek­összeszólalkozott a mellékhe- dt?. ,V1S™ntT ne.hdny *lllerrel -menyét és kérelmét Neufuss po­csokkent. Ismét hoztak a litika! vagy egyéb elfogadható termelők szőlőt és körtét, de indukkal nem tudta alétamasz­•vz Őrét vriavnnvlttr m.,aníra tanl- A vizsgálat során felme­az arat viszonylag magasia rüli annak gyanúja, hogy Neu­csaptak. A tojás, a mák és tuss szökésében esetleg közre­lyiségben egy másik isme­rősével. Asztal társa ezért kérdőre vonta Harkait. aki kést rántott. A sértett el akarta tőle venni a kést, mi­közben súlyosan megsérült. Harkait a szegedi járásbíró­ság nem jogerosen négyhó­napi szabadságvesztesre ítél­tes. súlyos testi sertés miatt. • a dió olcsóbb lett. a burgo- játszott az osztrák igazSágszol nya kilója pedig változatla­nul 3 forint körül van. gáltatástól veló félelme is. ezért I.udwig Neufusst az ország te­rületéről kiutasították. CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUÁR 8. DÉLMAGYARORSZÁG <?

Next

/
Thumbnails
Contents