Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Gépek r _ r. re az építőiparnak A múlt évinél 13 százalékkal nagyobb feladatot irányzott elő 1970. évi tervében az Építőgépgyártó Vállalat — jelentette be keddj sajtótájékoztatóján Jablonkai István vezérigazgató. Elsősorban a hazai építőipar gépesítését segítik új berendezésekkel, de a belés külföldi piackutatások alapján az idén már jelentős erő jut az exportcikkek termelésére is. Az UVATERV-vel és a Közúti Gépellátó Vállalattal kötött együttműködési szerződés szerint az ÉPGÉP fővállalkozásóban újabb automatikus üzemek szállításával segíti a baráti országok betongyári hálózatának bővítését. Az idén mintegy 160 millió forint értékű gépet és szerkezetet készítenek a külföldi megrendelőknek, háromszor annyit, mint tavaly. Ennek tetemes része, kétharmada az export betongyár. Ebben az évben több új gyártmánnyal növeli termékeinek választékát a vállalat. A szocialista országok közül elsőként sorozatban gyárt korszerű kúszódarukat a toronyházak építéséhez. Az idén készítik elő a korszerű betongyár újabb változatát, amely a korábbi 60 helyett 120 köbméter betont állít elő óránként Terveznek újabb személy- és teherfelvonókat, darukat és más építési berendezéseket. Ezenkívül exportszállításra készítenek elő ért 400 lakásos téglapanelgyártó üzemeket is. amelyek iránt már több ország érdeklődött. II kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás biztosítása Dr. Dimény Imre az élelmiszer-gazdaság feladatairól Kedden az ÉDOSZ székházában az élelmiszer-gazdaság feladatairól tanácskoztak a minisztériumi, az iparági és az üzemi vezetők. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar. tott előadást. Elmondta, hogy az élelmiszer-gazdaság számára az elmúlt év sikerrel zárult. Az eredményeket — főleg a mezőgazdaság területén — idén nem lesz könnyű túlszárnyalni. Az új évben a mezőgazdasági termelés 1 százalékos növekedését irányozták elő. az élelmiszeripari termelés tervezett növekedése pedig 6 százalékot tesz ki. A tavalyi forgalmi adatokhoz képest az élelmiszeripar belkereskedelmi értékesítése 6—7 százalékkal, az exportforgalom pedig — devizaforintban számítva — 8—9 százalékkal lesz nagyobb. Az új év alapvető célkitűzése: a kiegyensúlyozott belföldi élelmiszer-ellátás biztosítása. A gyártóknak és a kereskedelemnek gondoskod. niuk kell arról, hogy az alapvető élelmiszerekből kielégítő választék és az év minden szakában megfelelő készlet várja a vásárlókat. Meg kell szüntetni azokat a problémákat is, amelyek az elmúlt évben a kiskeresetű dolgozók élelmiszerellátásával kapcsolatban Tél. * . 7 él... VESZÉLYES JÉGCSAPOK. Látványosak, de életveszélyesek a több emelet magasból lelógó jégcsapok. A járókelők olvkor mit sem sejtve sétálnak a súlyos iégdárdák alatt. Az olvadáskor érdemes kissé elkerülni e felülről fenyegető veszedelmes szépségeket komoly birálalokat váltottak ki. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdasági termelés és felvásárlás, valamint a feldolgozás között ma még nem minden területen megfelelő az összhang. A gondok jó részét a mezőgazdasági, illetve a fel. dolgozó ipar fejlődése között mutatkozó aránytalanságok okozzák. A hazai mezőgazdaság egyik leglényegesebb felada. taként emelte ki a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését. 1969 utolsó hónapjaiban árés egyéb intézkedésekkel megteremtették a termelők nagyobb anyagi érdekeltségét. Az intézkedések a háztáji gazdaságokban meglevő lehetőségek jobb kihasználását is elősegítik. Arra lehet számítani, hogy a háztáji gazdaságokban lassul a tehénállomány csökkenésének üteme, a sertés- és baromfiállomány pedig gyarapodik. A fejlődés fontos rugója lehet, hogy a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezősége 8 százalékkal lesz nagyobb. Dr. Dimény Imre ezután arról szólt, hogy a hazai élelmiszeripar tavaly alapvetően kielégítette a lakosság igényeit. 1969-ben az előző évinél 8 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelem élelmiszer-forgalma. Négyszáz új élelmiszeripari termék került a piacokra. A rendelés rugalmasságának hiánya miatt azonban nem minden új terméket lehetett megvásárolni. Ezért a jövőben az eddiginél nagyobb jelentősége lesz az élelmiszeripari és mezőgazdasági mintaboltoknak. A termelőüzemek itt eredeti formájukban mutathatják be a teljes áruválasztékot. Az élelmiszerek árszintje — mondta — két év óta lényegében változatlan. 6Őt egyes termékcsoportoknál — részben kiárusítási jelleggel — árcsökkentésre került 6or. Az igényeket nem minden árucikkből sikerült maradéktalanul kielégíteni. A sertéshúsból, a szalonnából és egyes olcsó húsárukból például időszakos hiány volt. A sertéshústermelés mennyiségi adatai sem kielégítők és a termelés gazdaságossága is kívánnivalót hagy maga után. örvendetes azonban — mondotta a miniszter —, hogy a nagyüzemi sertéstenyésztés és -hizlalás korszerű technológiájának hazai kialakitása — részben komplex berendezések importjával már megkezdődött. Az élelmiszeripari vállalatok eddig sokat tettek a minőség javítására és a választék bővítésére. Az eredményekkel azonban mégsem lehetnek elégedettek. A választék és a minőség terén még mindig adódnak problémák. Ezeken sürgősen változtatni kell. A vállalatoknak a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a baráti piacok igényeinek felmérésére és a piaci helyzethez való gyors, rugalmas alkalmazkodásra. Megemlítette a miniszter, hogy az exportálásnál nem alakultak még ki azok a formák, amelyek a termelőüzemek közvetlen érdekeltségét biztosítanák. Végezetül a negyedik ötéves terv időszakában az élelmiszer-termelés feladatairól elmondta: az élelmiszeripar fejlődésének üteme elő. reláthatólag évente 6—7 százalékos lesz majd. Népi ellenőrök közérdekű vizsgálatai ÖSSZEOMLOTT. A tápéi Tiszatáj Tsz-ben egy 1200 négyzetméter alapterületű, előregyártott elemekből épített vasvázas gépszín összeomlott. A hir szerint, mintha csak öszszebeszéltek volna, ugyanerre a sorsra jutott Zákányszék határaban egy hütötaroló is. Mindkettő előregyártott elemekből készült A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munkatervéről tartott sajtótájékoztatót kedden dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke. Az idei év első felének munkaprogramjában nyolc országos vizsgálati téma szerepel. Széles körben vizsgálják a népi ellenőrök azt, hogyan függ össze egyes fogyasztási cikkek és építőanyagok minősége, továbbá a minőségvédelmi hálózat működése az árak alakulásával. A vizsgálat elsősorban a könnyűipari, építőipari cikkek forgalmazására, minőségére és árára, a kereskedelem munkájára terjed ki. Elsősorban azt akarják megállapítani, hogy a szabályozási rendszer hogyan védi a fogyasztók érdekeit, az ipar és a kereskedelem hogyan kezeli az árut, miként óvja meg annak minőségét. Másik fontos vizsgálati téma az új lakások árának alakulása, különös tekintettel a paneles építkezésre. Ezzel kapcsolatban megnézik, hogy mi indokolja a paneles technológiával épülő lakások magasabb árszintjét. Ugyancsak az első félévi tervben szerepel a postai szolgáltatások helyzetének ellenőrzése. Főként a hírlap-, express-, távirat- és csomagkézbesítést kísérik figyelemmel a népi ellenörök. mivel erekkel kapcsolatban elég sok a panasz. Megvizsgálják — egyebek között — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás között, illetve más szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és vállalatokkal létesített kooperációinak és társulásainak helyzetét, a mezőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló vállalatok kapcsolatait. Ezzel összefüggésben azt is megnézik, milyen okok akadályozzák azt, hogy ezek a kapcsolatok mindenben a népgazdaság követelményeinek megfelelően alakuljanak. Helyet kapott az első félévi tervben a tanácsok saját költségvetési bevételeinek, a tartalékok képzésének és a fejlesztési alap felhasználásának ellenőrzése is. fl Holnap kapujában z új gazdasági mechanizmus következtében a termelőszövetkezetekben és a szakszövetkezetekben erőteljesebben kidomborodnak a szövetkezeti vonások. A gazdálkodási eredmények félreérthetetlenül mutatják. hogy a beruházási intézkedések is helyesnek bizonyultak. Azok az üzemek, ahol a szövetkezeti vezetők megértették, tudtak és mertek élni a rendelkezések nyújtotta eszközökkel, egyre kedvezőbb közgazdasági környezetet, komoly beruházott vagyonnal rendelkező, versenyképes gazdaságokat teremtettek. Egyszóval lelkiismeretesen és előrelátóan készültek fel a holnapra, a fokozodó versenyre, a nagyobb követelményekre. Ha a megyében működő termelőszövetkezetek vagyoni helyzetét vizsgáljuk, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a közös vagyon jelentősen növekedett. De ez erősen differenciált. Azt jelenti, hogy egyes szövetkezetek között igen eltérő a fejlődési ütem. A vagyoni helyzet, a beruházott vagyon növekedésének üteme gyenge. Jellemző, hogy a szegedi járásban az egv szántóegységre jutó közös vagyon növekedese 24 százalékkal kevesebb, mint a megyei átlag. Az elmúlt esztendőben a beruházás üteme 5,2 százalékkal maradt el a megyei szövetkezetek átlagától. Azonos ütem mellett a járás közös gazdaságainak 137 millió forinttal kellett volna többet beruházni, mint 1968-ban. A gazdálkodás színvonala, a ráfordítás hatékonysága ilyen gyenge eszközellátottság mellett a gazdaságok többségében lényegesen a megyei átlag alatt maradt. Az épületellátottságot tekintve gyengén állnak a gazdaságok. Igaz. az elmúlt esztendőben sok új létesítmény „született". Az olyan épületek azonban, mint szerfas istállók stb. elhasználódtak, másrészt a termelőszövetkezetek növekedésével, a technika fejlődésével és a kialakult árszínvonal következtében nem elégítik ki a nagyüzemi termelés igényeit. A termöhelvileg gyenge termelőszövetkezeteknél még kedvezőtlenebb a helyzet. Több helyen a tartási körülmények sem kielégitőek. Igazi állattenyésztésről. korszerű, gazdaságos termelésről kevés gazdaságban beszélhetünk. Semmiképpen sem kielégítő a beruházósok mértéke és az adott lehetőségek kihasználása. Leginkább az állattenyésztésben. a szarvasmarha-tenyésztésben és a sertéshizlalásban érezteti ez a hatásat. A szövetkezetek gépellátottsága sem a legkedvezőbb. Igaz. az elmúlt időszakban 28 millió forint értékű új gépeket vettek, de sok típusú. összehangolatlan az erő- és a munkagépállomany, alatta marad a kívánt színvonalnak. Jelentős részük, különösen a munkagépek, a mai technológiák követelményeit már nem is elégítik ki. s műszakilag is elhasználódtak. Korábban a beruházások finanszírozásában a hitel és az állami támogatás volt a döntő. Manapság változott a helyzet. Tavaly például a hitelnek többszörösét tette ki a saját erő, illetve az állami támogatás. Ez az arány tapasztalható 1969-ben is. Nem is olyan régen, ha egy-egy szövetkezetben építkeztek, akkor a költségek kétharmad részét hitelből tudták fedezni. A gépek vásárlásánál pedig 90 százalékát. Ezen a téren jelentős a változás, hiszen a járás szövetkezeteinél például az 1968-as évben a beruházások 47 százalékát saját erőből. 44 százalékát állami támogatásból és mindössze 9 százalékát fizették hitelből. Az sem lebecsülendő, hogy egyre-másra szaporodtak és szaporodnak a szövetkezeti építő brigádok. Ha időben el szeretnének készíteni egy-egy lényeges beruházást, „legmegbízhatóbb" a saját brigád. Ma már az építési beruházások 59 százalékát a szövetkezeti brigádok. 2 százalékát a tsz-közi vállalkozások, míg 39 százalékát vállalatok végzik. S

az új gazdasági mechanizmusban kialakított főbb gazdasági ösztönzők serkentőleg hatottak a mezőgazdasági termelésre. Ahol éltek a lehetőségekkel, jól jártak és jól járnak. De a szövetkezetek többsége nem használta ki eléggé a reform adta lehetőségeket. A gyengébb gazdálkodási adottságok mellett itt a beruházások üteme is lassult. Az állóeszközzel való ellátottság gyenge. Az idő sürget. Azok a szövetkezetek járnak jól. ahol az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket bátran s idejében felhasználják. A holnap kapujában állunk. Minőségi változásra készülnek a közös gazdaságok. Meglehet, hogy a szövetkezeti mozgalom „második" szakasza kezdődik. Aki egy lépéssel elmarad, elfecsérli a holnapot Sz. Lukács Imre Megkezdte munkáját a kommunális üzem A múlt év őszén alapította a tanács a Kommunális és Karbantartó Üzemet, Szeged tisztaságának új őrét. Az alapítólevél szerint a vállalatnak január első napján kellett megkezdenie működését. Az új intézmény vezetői a szilveszter éjszakáját az akták között töltötték: ekkor vetlek át a városgazdálkodási vállalattól néhány célgépet — hódúrót, locsolóautót, úttisztító kocsit — s egy óra múlva a munkásokat is öszszetoborozták. s megkezdték a hóeltakarítást. Az is igaz, hogy új seprű, jól seper, s a kommunális vállalat bizonyítja is ezt a mondást, legalább egyelőre. Markológépekkel és a teherautókkal hajnalra — mire az autóbuszok elindultak — a fő útvonalakról elhordták a sokhelyütt másfél méter magas hókupacokat. Bárdos Miklós, a vállalat igazgatója elmondotta: — A szilveszterkor hullott hó nem állította nehéz feladat elé hómunkásainkat, és nyugodtan mondhatom, hogy az első hóakadály négyszerese sem okozna különösebb gondot. Először rendbe tettük a Belvárost, majd a Szent István téri, a Marx téri és a Dorozsmai úti állatpiac területét tisztítottuk le. A városgazdálkodási vállalattól átvett téli gépek egy része az első használatkor elromlott. Ezeket visszaszállították. és kijavítva hamarosan ismét használhatják. — Jelenleg 16—17 speciális gépünk üzemképes. Reméljük, hogy ezekkel már nem lesz semmiféle baj. A kezdet általában nehéz: sajnos még nincs megfelelő karbantartó műhelyünk, sem irodaházunk, bár a TMKmühely hamarosan elkészül. Az irodákra, azt hiszem, még sokat kell várni. A kommunális vállalat jókor kezdett munkához: a tél második fele talán már nem lesz olyan csapadékos, mint az első, nem esik annyi hó. Dehát ez nem biztos. Gyors siker nem várható az új cégtől, érthető, hogy fél szemmel már a nyár felé kacsintgatnak: néhány hónap múlva vásárolnak egy nagy teljesítményű, svéd gyártmányú utcai porszívó gépet. S ha a gépi felszerelést sikerül még tovább növelni ak'or talán egvszer. nem is olyan nagyon rimát tiszta város lesz Szeged. Ács S. Sándor SZERDA. 1970. JANUÁR DÉLMAGYARORSZÁG <?