Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Gépek r _ r. re az építő­iparnak A múlt évinél 13 száza­lékkal nagyobb feladatot irányzott elő 1970. évi ter­vében az Építőgépgyártó Vállalat — jelentette be keddj sajtótájékoztatóján Jablonkai István vezérigaz­gató. Elsősorban a hazai épí­tőipar gépesítését segítik új berendezésekkel, de a bel­és külföldi piackutatások alapján az idén már jelen­tős erő jut az exportcikkek termelésére is. Az UVA­TERV-vel és a Közúti Gép­ellátó Vállalattal kötött együttműködési szerződés szerint az ÉPGÉP fővállal­kozásóban újabb automatikus üzemek szállításával segíti a baráti országok betongyári hálózatának bővítését. Az idén mintegy 160 millió fo­rint értékű gépet és szer­kezetet készítenek a külföldi megrendelőknek, háromszor annyit, mint tavaly. Ennek tetemes része, kétharmada az export betongyár. Ebben az évben több új gyártmánnyal növeli termé­keinek választékát a válla­lat. A szocialista országok közül elsőként sorozatban gyárt korszerű kúszódarukat a toronyházak építéséhez. Az idén készítik elő a korszerű betongyár újabb változatát, amely a korábbi 60 helyett 120 köbméter betont állít elő óránként Terveznek újabb személy- és teherfel­vonókat, darukat és más építési berendezéseket. Ezen­kívül exportszállításra ké­szítenek elő ért 400 lakásos téglapanelgyártó üzemeket is. amelyek iránt már több or­szág érdeklődött. II kiegyensúlyozott élelmi­szer-ellátás biztosítása Dr. Dimény Imre az élelmiszer-gazdaság feladatairól Kedden az ÉDOSZ székhá­zában az élelmiszer-gazdaság feladatairól tanácskoztak a minisztériumi, az iparági és az üzemi vezetők. Dr. Di­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar. tott előadást. Elmondta, hogy az élelmiszer-gazdaság szá­mára az elmúlt év sikerrel zá­rult. Az eredményeket — főleg a mezőgazdaság területén — idén nem lesz könnyű túl­szárnyalni. Az új évben a mezőgazdasági termelés 1 százalékos növekedését irá­nyozták elő. az élelmiszer­ipari termelés tervezett nö­vekedése pedig 6 százalékot tesz ki. A tavalyi forgalmi adatokhoz képest az élelmi­szeripar belkereskedelmi ér­tékesítése 6—7 százalékkal, az exportforgalom pedig — devizaforintban számítva — 8—9 százalékkal lesz na­gyobb. Az új év alapvető célkitű­zése: a kiegyensúlyozott bel­földi élelmiszer-ellátás bizto­sítása. A gyártóknak és a kereskedelemnek gondoskod. niuk kell arról, hogy az alapvető élelmiszerekből ki­elégítő választék és az év minden szakában megfelelő készlet várja a vásárlókat. Meg kell szüntetni azokat a problémákat is, amelyek az elmúlt évben a kiske­resetű dolgozók élelmiszer­ellátásával kapcsolatban Tél. * . 7 él... VESZÉLYES JÉGCSAPOK. Látványosak, de életveszélye­sek a több emelet magasból lelógó jégcsapok. A járókelők olvkor mit sem sejtve sétálnak a súlyos iégdárdák alatt. Az olvadáskor érdemes kissé elkerülni e felülről fenyegető veszedelmes szépségeket komoly birálalokat váltot­tak ki. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a mezőgazda­sági termelés és felvásárlás, valamint a feldolgozás kö­zött ma még nem minden területen megfelelő az össz­hang. A gondok jó részét a mezőgazdasági, illetve a fel. dolgozó ipar fejlődése között mutatkozó aránytalanságok okozzák. A hazai mezőgazdaság egyik leglényegesebb felada. taként emelte ki a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését. 1969 utolsó hónapjaiban ár­és egyéb intézkedésekkel megteremtették a termelők nagyobb anyagi érdekeltsé­gét. Az intézkedések a ház­táji gazdaságokban meglevő lehetőségek jobb kihasználá­sát is elősegítik. Arra lehet számítani, hogy a háztáji gazdaságokban lassul a te­hénállomány csökkenésének üteme, a sertés- és baromfi­állomány pedig gyarapodik. A fejlődés fontos rugója le­het, hogy a szarvasmarha­tenyésztés jövedelmezősége 8 százalékkal lesz nagyobb. Dr. Dimény Imre ezután arról szólt, hogy a hazai élel­miszeripar tavaly alapvetően kielégítette a lakosság igé­nyeit. 1969-ben az előző évi­nél 8 százalékkal volt na­gyobb a kiskereskedelem élelmiszer-forgalma. Négy­száz új élelmiszeripari ter­mék került a piacokra. A rendelés rugalmasságának hiánya miatt azonban nem minden új terméket lehetett megvásárolni. Ezért a jövő­ben az eddiginél nagyobb je­lentősége lesz az élelmiszer­ipari és mezőgazdasági min­taboltoknak. A termelőüze­mek itt eredeti formájukban mutathatják be a teljes áru­választékot. Az élelmiszerek árszintje — mondta — két év óta lényegében változatlan. 6Őt egyes termékcsoportoknál — részben kiárusítási jelleggel — árcsökkentésre került 6or. Az igényeket nem minden árucikkből sikerült mara­déktalanul kielégíteni. A sertéshúsból, a szalonná­ból és egyes olcsó húsáruk­ból például időszakos hiány volt. A sertéshústermelés mennyiségi adatai sem ki­elégítők és a termelés gaz­daságossága is kívánnivalót hagy maga után. örvendetes azonban — mondotta a mi­niszter —, hogy a nagyüze­mi sertéstenyésztés és -hiz­lalás korszerű technológiájá­nak hazai kialakitása — részben komplex berendezé­sek importjával már meg­kezdődött. Az élelmiszeripari vállala­tok eddig sokat tettek a mi­nőség javítására és a válasz­ték bővítésére. Az eredmé­nyekkel azonban mégsem le­hetnek elégedettek. A választék és a minőség terén még mindig adódnak problémák. Ezeken sürgősen változtatni kell. A vállalatoknak a jö­vőben megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítaniuk a baráti piacok igényeinek fel­mérésére és a piaci helyzet­hez való gyors, rugalmas al­kalmazkodásra. Megemlítet­te a miniszter, hogy az ex­portálásnál nem alakultak még ki azok a formák, ame­lyek a termelőüzemek köz­vetlen érdekeltségét biztosí­tanák. Végezetül a negyedik öt­éves terv időszakában az élelmiszer-termelés feladatai­ról elmondta: az élelmiszer­ipar fejlődésének üteme elő. reláthatólag évente 6—7 szá­zalékos lesz majd. Népi ellenőrök közérdekű vizsgálatai ÖSSZEOMLOTT. A tápéi Tiszatáj Tsz-ben egy 1200 négy­zetméter alapterületű, előregyártott elemekből épített vas­vázas gépszín összeomlott. A hir szerint, mintha csak ösz­szebeszéltek volna, ugyanerre a sorsra jutott Zákányszék határaban egy hütötaroló is. Mindkettő előregyártott elemekből készült A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság első félévi munkatervéről tartott sajtó­tájékoztatót kedden dr. Dab­rónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke. Az idei év első felének munkaprogramjában nyolc országos vizsgálati téma sze­repel. Széles körben vizsgál­ják a népi ellenőrök azt, ho­gyan függ össze egyes fo­gyasztási cikkek és építő­anyagok minősége, továbbá a minőségvédelmi hálózat mű­ködése az árak alakulásával. A vizsgálat elsősorban a könnyűipari, építőipari cik­kek forgalmazására, minősé­gére és árára, a kereskede­lem munkájára terjed ki. Elsősorban azt akarják meg­állapítani, hogy a szabályo­zási rendszer hogyan védi a fogyasztók érdekeit, az ipar és a kereskedelem hogyan kezeli az árut, miként óvja meg annak minőségét. Másik fontos vizsgálati té­ma az új lakások árának ala­kulása, különös tekintettel a paneles építkezésre. Ezzel kapcsolatban megnézik, hogy mi indokolja a paneles tech­nológiával épülő lakások ma­gasabb árszintjét. Ugyancsak az első félévi tervben szere­pel a postai szolgáltatások helyzetének ellenőrzése. Fő­ként a hírlap-, express-, táv­irat- és csomagkézbesítést kísérik figyelemmel a népi ellenörök. mivel erekkel kapcsolatban elég sok a pa­nasz. Megvizsgálják — egyebek között — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymás között, illetve más szövetke­zetekkel, állami gazdaságok­kal és vállalatokkal létesí­tett kooperációinak és tár­sulásainak helyzetét, a me­zőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló vállalatok kap­csolatait. Ezzel összefüggés­ben azt is megnézik, milyen okok akadályozzák azt, hogy ezek a kapcsolatok minden­ben a népgazdaság követel­ményeinek megfelelően ala­kuljanak. Helyet kapott az első fél­évi tervben a tanácsok saját költségvetési bevételeinek, a tartalékok képzésének és a fejlesztési alap felhasználá­sának ellenőrzése is. fl Holnap kapujában z új gazdasági mechanizmus következtében a ter­melőszövetkezetekben és a szakszövetkezetekben erőteljesebben kidomborodnak a szövetkezeti vo­nások. A gazdálkodási eredmények félreérthetetlenül mu­tatják. hogy a beruházási intézkedések is helyesnek bi­zonyultak. Azok az üzemek, ahol a szövetkezeti vezetők megértették, tudtak és mertek élni a rendelkezések nyúj­totta eszközökkel, egyre kedvezőbb közgazdasági környe­zetet, komoly beruházott vagyonnal rendelkező, verseny­képes gazdaságokat teremtettek. Egyszóval lelkiismerete­sen és előrelátóan készültek fel a holnapra, a fokozodó versenyre, a nagyobb követelményekre. Ha a megyében működő termelőszövetkezetek vagyo­ni helyzetét vizsgáljuk, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a közös vagyon jelentősen növekedett. De ez erősen differenciált. Azt jelenti, hogy egyes szövetkezetek kö­zött igen eltérő a fejlődési ütem. A vagyoni helyzet, a beruházott vagyon növekedésének üteme gyenge. Jellem­ző, hogy a szegedi járásban az egv szántóegységre jutó közös vagyon növekedese 24 százalékkal kevesebb, mint a megyei átlag. Az elmúlt esztendőben a beruházás üte­me 5,2 százalékkal maradt el a megyei szövetkezetek át­lagától. Azonos ütem mellett a járás közös gazdaságai­nak 137 millió forinttal kellett volna többet beruházni, mint 1968-ban. A gazdálkodás színvonala, a ráfordítás hatékonysága ilyen gyenge eszközellátottság mellett a gazdaságok többségében lényegesen a megyei átlag alatt maradt. Az épületellátottságot tekintve gyengén állnak a gaz­daságok. Igaz. az elmúlt esztendőben sok új létesítmény „született". Az olyan épületek azonban, mint szerfas istállók stb. elhasználódtak, másrészt a termelőszövetke­zetek növekedésével, a technika fejlődésével és a kiala­kult árszínvonal következtében nem elégítik ki a nagy­üzemi termelés igényeit. A termöhelvileg gyenge terme­lőszövetkezeteknél még kedvezőtlenebb a helyzet. Több helyen a tartási körülmények sem kielégitőek. Igazi ál­lattenyésztésről. korszerű, gazdaságos termelésről kevés gazdaságban beszélhetünk. Semmiképpen sem kielégítő a beruházósok mértéke és az adott lehetőségek kihasználása. Leginkább az állat­tenyésztésben. a szarvasmarha-tenyésztésben és a sertés­hizlalásban érezteti ez a hatásat. A szövetkezetek gépel­látottsága sem a legkedvezőbb. Igaz. az elmúlt időszak­ban 28 millió forint értékű új gépeket vettek, de sok tí­pusú. összehangolatlan az erő- és a munkagépállomany, alatta marad a kívánt színvonalnak. Jelentős részük, kü­lönösen a munkagépek, a mai technológiák követelmé­nyeit már nem is elégítik ki. s műszakilag is elhaszná­lódtak. Korábban a beruházások finanszírozásában a hitel és az állami támogatás volt a döntő. Manapság változott a helyzet. Tavaly például a hitelnek többszörösét tette ki a saját erő, illetve az állami támogatás. Ez az arány ta­pasztalható 1969-ben is. Nem is olyan régen, ha egy-egy szövetkezetben építkeztek, akkor a költségek kétharmad részét hitelből tudták fedezni. A gépek vásárlásánál pe­dig 90 százalékát. Ezen a téren jelentős a változás, hiszen a járás szövetkezeteinél például az 1968-as évben a be­ruházások 47 százalékát saját erőből. 44 százalékát állami támogatásból és mindössze 9 százalékát fizették hitelből. Az sem lebecsülendő, hogy egyre-másra szaporodtak és szaporodnak a szövetkezeti építő brigádok. Ha időben el szeretnének készíteni egy-egy lényeges beruházást, „legmegbízhatóbb" a saját brigád. Ma már az építési be­ruházások 59 százalékát a szövetkezeti brigádok. 2 száza­lékát a tsz-közi vállalkozások, míg 39 százalékát válla­latok végzik. S az új gazdasági mechanizmusban kialakított főbb gazdasági ösztönzők serkentőleg hatottak a mező­gazdasági termelésre. Ahol éltek a lehetőségekkel, jól jártak és jól járnak. De a szövetkezetek többsége nem használta ki eléggé a reform adta lehetőségeket. A gyen­gébb gazdálkodási adottságok mellett itt a beruházások üteme is lassult. Az állóeszközzel való ellátottság gyenge. Az idő sürget. Azok a szövetkezetek járnak jól. ahol az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket bátran s idejében felhasználják. A holnap kapujában állunk. Mi­nőségi változásra készülnek a közös gazdaságok. Megle­het, hogy a szövetkezeti mozgalom „második" szakasza kezdődik. Aki egy lépéssel elmarad, elfecsérli a holnapot Sz. Lukács Imre Megkezdte munkáját a kommunális üzem A múlt év őszén alapította a tanács a Kommunális és Karbantartó Üzemet, Szeged tisztaságának új őrét. Az alapítólevél szerint a válla­latnak január első napján kellett megkezdenie működé­sét. Az új intézmény veze­tői a szilveszter éjszakáját az akták között töltötték: ekkor vetlek át a városgazdálkodá­si vállalattól néhány célgé­pet — hódúrót, locsolóautót, úttisztító kocsit — s egy óra múlva a munkásokat is ösz­szetoborozták. s megkezdték a hóeltakarítást. Az is igaz, hogy új seprű, jól seper, s a kommunális vállalat bizonyítja is ezt a mondást, legalább egyelőre. Markológépekkel és a teher­autókkal hajnalra — mire az autóbuszok elindultak — a fő útvonalakról elhordták a sokhelyütt másfél méter magas hókupacokat. Bárdos Miklós, a vállalat igazgatója elmondotta: — A szilveszterkor hullott hó nem állította nehéz fel­adat elé hómunkásainkat, és nyugodtan mondhatom, hogy az első hóakadály négysze­rese sem okozna különösebb gondot. Először rendbe tet­tük a Belvárost, majd a Szent István téri, a Marx téri és a Dorozsmai úti állat­piac területét tisztítottuk le. A városgazdálkodási vál­lalattól átvett téli gépek egy része az első használatkor el­romlott. Ezeket visszaszállí­tották. és kijavítva hamaro­san ismét használhatják. — Jelenleg 16—17 speciá­lis gépünk üzemképes. Re­méljük, hogy ezekkel már nem lesz semmiféle baj. A kezdet általában nehéz: saj­nos még nincs megfelelő karbantartó műhelyünk, sem irodaházunk, bár a TMK­mühely hamarosan elkészül. Az irodákra, azt hiszem, még sokat kell várni. A kommunális vállalat jó­kor kezdett munkához: a tél második fele talán már nem lesz olyan csapadékos, mint az első, nem esik annyi hó. Dehát ez nem biztos. Gyors siker nem várható az új cégtől, érthető, hogy fél szemmel már a nyár felé ka­csintgatnak: néhány hónap múlva vásárolnak egy nagy teljesítményű, svéd gyártmá­nyú utcai porszívó gépet. S ha a gépi felszerelést sike­rül még tovább növelni ak­'or talán egvszer. nem is olyan nagyon rimát tiszta város lesz Szeged. Ács S. Sándor SZERDA. 1970. JANUÁR DÉLMAGYARORSZÁG <?

Next

/
Thumbnails
Contents