Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

Á román delegáció látogatása Az N. Bozdog román belkereskedelmi miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó román belkereskedelmi delegáció csütörtökön megtekintette a főváros több kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményét. A román belkereskedelmi szakemberek főleg a korszerű eladási módszereket tanulmányozták. N. Bozdog minisztert Szurdi István magyar belkereskedelmi miniszter társaságában csütörtökön fogadta Apró Antal, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökhelyettese. (MTI) Export az EflK-ba A Híradástechnikai Gépgyár 1970-ben autóvillamossági berendezéseket exportál az Egyesült Arab Köztársaságba. Speciális termékeiket bemutatják a tavaszi kairói vásáron is. (MTI) ! A még nagyobb anyagi bőség útja Dr. Ágoston József pártnopi előadása Korszerűbb agitációt! A Szegedi Fémipari Vállalat Fonógyári úti új üzemében tegnap nyilvános pártnapot rendezett a pártszervezet. Dr. Ágoston József. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Varga Dezső, a Szeged városi pártbizottság titkára és Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa látogatott el ez alkalommal a szegedi vasasüzembe. A gyár vezetőivel folytatott, főként gazdasági, gazdálkodási, piackutatási kérdéseket érintő beszélgetés után a termelőmunkát is megtekintették. S az új üzem új műhelycsarnokában sereglettek össze műszak után a munkások, hogy meghallgassák dr. Ágoston József | előadását. | Az előadás — egy sor kúlI politikai tényező elemzése | ulán — igen részletesen íogj lalkozott a gazdálkodás új modelljével, az új gazdasági mechanizmusra való áttérés általános tapasztaltaival. A gépek között, a termelőmunka műhelyében még magától értetődőbb természetességgel hangzott a megállapítás: életszinvonalunk emelésének eszköze a gazdasági reform, a nagyobb anyagi bőségért azonban jobban meg is kell dolgoznunk, fokoznunk kell a termelékenységet. A munkásgyűlés szónoka ismertette, mit hozott az új gazdasági mechanizmus két esztendeje, mik a soron levő feladatok. Külön kiemelt egy — nemcsak a fémfeldolgozóban szorító, igen aktuális kérdést —, az egyenlősdi megszüntetésére, a differenciálásra irányuló törekvést. Napjaink feladata gyakorlattá tenni a helyes elvet: az üzemhez hű, jó képességű, szorgalmas szakmunkások fokozottabban érezzék és élvezzék az erkölcsi-anyagi megbecsülést. Nem így a fegyelmezetlenek, lógósok, a vándormadár-mentalitásúak, legyen megkülönböztetés irányukban is, de a hátrányukra. A lényeg, hogy a kitűnő szakmunkások rangot kapjanak, ugyanakkor csökkenjen a gyengébb képességűek, a lógósok „árfolyama". zsebükön érezzék a munka szerinti differenciálást. Dr. Ágoston József, miután kifejezte a megyei és a városi pártbizottság elismerését a múlt évi jó munkáért, az idei évre is sok sikert kívánt a vasasüzem dolgozóinak. Árak közelebbről Magas a haszonkulcs a textíliáknál — Miért drága a piac? Amióta mozognak az árak. jobban odafigyelünk, vitatkozunk és gyakran hitetlenkedünk is a statisztikai adatokon, amelyek átlagban mindössze 1—2 százalékos emelkedést állapítanak meg. Az átlag valóban ennyi, de ha közelebbről megvizsgálunk néhány áruféleséget — ahogyan azt a Csongrád megyei es a Szeged m. j. városi Népi Ellenőrzési Bizottság tette a múlt esztendő utolsó hónapjában —. akkor kiderül, hogy egyik-másik árucikk ára igencsak elfutott a tavalyitól, illetve az 1968-as induló árától. A népi ellenőrök olyan iparcikkek áralakulását vizsgálták nyolc kereskedelmi vállalatnál, amelyekből a lakosság kereslete viszonylag nagyobb volumenű, s amelyeket a kis- és középkeresetü emberek vásárolnak. Kiderült. hogy a textiliák körében vizsgált áruknál az emelkedés 3—23 százalék között ingadozott. Az ármozgások okai részben a tavaly májusban bevezetett forgalmi adókulcs változásaival, részben pedig a termelői, illetve a nagykereskedelmi vállalatok árpolitikájával vannak összefüggésben. Kiderült az is. hogv a nagykereskedelem a szabad (IVes) árformába tartozó cikkek eladási árainál eltér az irány-haszonkulcsoktól. s annál — egyes esetekben lén végesen — magasabb haszonkulcsot alkalmaz. A vizsgálat igen sok példát felemlít a cipőkről és az üvegárukról, mely utóbbinál 11—62 százalékos áremelkedést is találtak. E cikkeknél az áremelkedésoka döntő többségében termelői áremelkedéssel magyarázható. A vizsgálat másik területe a szabadpiaci értékesítésre. illetve annak megállapítására irányult, hogv miiven tényezők okozzák Szegeden és a megyében a szabadpiaci árszínvonal növekedését és az értékesítés csökkenő tendenciáiét. A vizsgálat 1967. 1968 és 1969 I—III negyedéveire terjedt ki. Az ellenőrzés anyagából — amelyet tegnap értékeltek a NEB-ülésén — kiderült, hogy Szeged és Csongrád megye mezőgazdasága jelentős mértékben hozzájárul a hazai élelmiszer-szükségletek kielégítéséhez. A mezőgazdasági üzemeink vöröshagymából az ország termelésének 40—45 százalékát. őszibarackból 30—35. fűszerpaprikából pedig mintegy 50 százalékát adják, a korai primőrökből szintén jelentős részt termelnek meg környezetünkben. Ennek ellenére a zöldség- és gyümölcsfélék átlagos árszínvonala 1969ben 7,2 százalékkal magasabb volt. mint egy évvel korábban. E cikkek szabadpiaci ára gyakran meghaladja a budapesti fogyasztói árakat. A népi ellenőrzés során a vizsgálatot végző szakemberek rámutattak arra, hogy a nagy mennyiségben termelt gyümölcsből. zöldségből gyakran azért nem jut elegendő a helyi piacokra, mert a kereskedelmi eladók, az árudák és az üzletek nem igényelnek elegendő árut. Javasolják a népi ellenőrök, a kiskereskedelmi üzleteknek, hogy az eladókat anyagilag teevék érdekeltté minél több zöldség és gyümölcs eladásában. Kifejtették: célszerű lenne, ha a téeszek újabb, közösen üzemeltetett boltokat nyitnának Szegeden és a a környékbeli városokban. községekben. A

folytonosan változó, fejlődő élet a politikai agitációra is hatással van. A társadalomban végbemenő változásokkal az agitációnak lépést kell tartania, eleget kell tennie a megnövekedett követelményeknek. Társadalmunkra mindenekelőtt az állandó, fejlődő változás jellemző. Ebben az állandó változásban. mozgásban azonban állandó a cél; a szocializmus teljes felépítése, majd a kommunista társadalom felépítése. A formák, az eszközök, a módszerek és az irányítás rendszere változhat és változik is. Az utóbbi néhány évben a változás, a fejlődés felgyorsult és ez a gyorsulási folyamat tovább tart világméretekben is. Köznapi szóval élve: szocialista társadalmunk és az egész világ gyorsan korszerűsödik. Politikai agitációnknak, ha nem akar lemaradni, vagy régi dolgokat ismételgetni, ezt figyelembe kell vennie. A pártszervezetek ezt egyre jobban felismerik és történt néhány változás az agitáció formáját és módszerét illetően. Az agitáció közelebb került az élethez, a valóságos emberi problémákhoz. A pártszervezetek politikai agitációjával szemben azonban nagyobb az igény és a követelmény. Az életben nap mint nap új kérdések, ellentmondások kerülnek felszínre. Az emberek választ várnak kérdéseikre. Azt várják, hogy kételyeiket eloszlassák, : tehát a válasz legyen megnyugtató és ne szüljön új problémákat, bár ezt teljesen soha nem lehet elérni. Az ellenséges burzsoá agitáció a fellazítás taktikáját í alkalmazva, tudatosan törekszik a kérdések összekuszálására, ferde beállítására. Elméleti zűrzavart, kiábrándultságot, kétkedést és a hiI tetlenség elhintését célzó propagandaakciókat szervez. 1 Ezzel ma még a pártszervezetek nem mindig tudják felvenni a harcot. Sokszor tapasztalható tanácstalanság és bizonytalankodás. Az ellenséges agitáció ma — a fellazítás taktikáját követve — általában rfem üt i meg közvetlenül ellenséges hangot. Nem hirdeti hangoIsan szocializmusellenességét. A „pártatlan bíráló" jól tájékozott szerepében tetszeleg. Kételyeket akar és néha sikerül is keltenie a szocialista tájékoztatási szervek munkájával szemben. Sokszor számon kérik tőlünk párttagok és pártonkívüliek egyaránt, hogy miért nem kapnak olyan gyors tájékoztatót, mint amilyet az ellenséges rádióállomások adnak. A mi politikai agitációnk nem mehet és megy bele ebbe a „versenybe", bár a gyorsaságot lehet és kell is javítani. Átgondolt, igaz és ellenőrzött híreket és tájékoztatókat adhatunk csak, mert különben rövid időn belül elvesztené hitelét a párt politikai agitációja. Ezt kell tennünk még akkor is. ha úgy tetszik, néha „lemaradunk". E

zek figyelembevételével kell korszerűsödni a pártszervezetek politikai agitációjának. Az agitációs munkában a jövőben néhány elvet és módszert jobban érvényesíthetünk. Itt csak néhány fontos kérdésre hívnám fel a figyelmet. A politikai agitáció ne maradjon el az élettől, legyen gyors és kövesse az eseményeket. A gyorsaság és az őszinteség nem mond ellent egymásnak. Nem sokat ér az olyan gyors agitáció. amely nem igaz. tehát nem őszinte. Agitációnk legyen mindig konkrét. Amit állítunk, azt tudjuk bizonyítani is. Ne csak általánosságban beszéljünk! Vegyük figyelembe az egyes rétegek véleményét és problémáit. Az agitációt meg kell és meg is lehet tervezni — legalábbis a fő irányát —, de ezzel együtt legyen rugalmas. Vegye figyelembe a gyorsan változó életet. Alkalmazkodjon jobban a megváltozott körülményekhez. Egyrészt tartsuk meg azt, ami bevált, ami ebből ma is jó, másrészt keressük a jobb módszereket és formákat. Jelenleg az agitáció hatékonyságát úgy tudjuk növelni, ha a fő hangsúlyt a kiscsoportos beszélgetésekre és az egyéni agitációra helyezzük. így „közel" kerülhetünk az emberekhez, és problémáikhoz. Jó a munkahelyi pártnapok rendszere, csak azt tovább kellene bővíteni. Egy gazdasági egységen belül — főleg a tanyavilágban — több munkahelyi pártnapot is lehet és kell szervezni, ha nagyobb tömegekhez akarunk szólni. Javasoljuk pártszervezeteinknek, hogy használják ki jobban a termelési rendezvények. a tömegszervezeti gyűlések és tanácsi beszámolók adta lehetőségeket. Ezek a rendezvények szinte az egész járás lakosságát átfogják. Az 1970-es évben és a következő években is a politikai agitációnak mindenekelőtt az új gazdaságirányítási rendszer összefüggéseinek magyarázata, mélyebb összefüggéseinek megértése áll a középpontjában. Többek között nagy feladat, hogy a közgondolkodásban a termelési szemlélet érvényesüljön. a fogyasztók érdekében. A politikai agitációban továbbra is intenzíven foglalkozunk a két világrendszer közötti harccal, a békés egymás mejlett élés elvének megmagyarázásával. Oda kell figyelni a nemzetközi helyzet változására és magyarázatot kell adni a bonyolult kérdésekre, az erőviszonyok alakulására. Arról sok pártszervezet megfeledkezik, hogy az embereket élénken érdekli munkahelyük, községük sorsa és jövője. A „kis" helyi kérdésekről is informáljuk őket. A politikai agitáció csak akkord éri el célját, akkor növekszik hatékonysága, ha az minden községben és munkahelyen kellően összehangolt, komplex, azaz nem csak a pártszervezet végzi. Nem lehet ugyanakkor mindig központi utasításra és érvekre várni. A pártszervezetek maguk is elemezzék a helyzetet és gyűjtsék össze az érveket és ha szükséges „felsőbb" útmutatás nélkül is, vagy azt megelőzve reagáljanak az eseményekre. Ebben a munkában nagy feladat és felelősség hárul a községi pártbizottságokra, csűcsvezetöségekre és a helyi állami, gazdasági vezetésre. A politikai agitációban régi aranyszabály, hogy mind a pártszervezeteknek, mind az agitációs terület munkásainak az emberek sűrűjében kell élniök és dolgozniok. állandó, eleven kapcsolatban az élettel. A politikai agitáció kis és nagy problémákkal egyaránt foglalkozzon. S

1970 a jelentős évfordulók éve. A pártszervezetek agitéciójéban most lehetőség és szükség is van a megtett út, az elért eredmények felmérésére, tudatosítására. Olyan évfordulók megünneplésére készülünk — időrendi sorrendben sorolva — mint a földosztás és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, Lenin születésének centenáriuma. Külön figyelmet érdemel, hogy 1945. március 29-én a földosztás ünnepélyes megkezdése Sövényházán történt. Most. amikor az ország nagy feladatok és nagy évfordulók megünneplése előtt áll, számba vesszük a IX. pártkongresszus óta eltelt időszakot is. A politikai agitációnak ezekből célszerű kiindulni és e feladatok végrehajtására kell visszahatni. Szabó Lajos. a szegedi járási pártbizottság osztályvezetője Zárszámadás Balástyán „Csupa szem" Belvárosban A szegedi „csupa szem ház" — szerénytelenség nélkül állíthatjuk, e nevet lapunk adta — fényképe az utóbbi hetekben bejárta a hazai sajtót. Az ok: a Lenin körúti ötemeletes „képzőmüvészház", a Károlyi utcai 9 emeletes , magas épület, a Bajcsy-Zsilinszky utcai frontra kerülő földszintes Gelka-szalon és a Nagy Jenő utcai négyemeletes lakóház — kiegészülve a már korábbi vele szemben levő épületegyüttessel' — a régi hangulatú Belváros üde, modern színfoltja. Tervezője Bachesz János volt. Mostoha talajon gazdálkodik Balástyán a Felsőgajgonya Termelőszövetkezet. Tegnap tartott közgyűlésük azonban azt példázza, hogy körültekintő tervezéssel, szívós munkával kedvező eredmények születhetnek itt is. r „t onn Hol—075 tagja évközben előlegként kapta kézhez keresetének 80 szazalékat, de éppen az eredményes évnek és a szorgos munkának köszönhető, hogy a visszamaradt 20 százalék helyett 30-at fizethetnek zárszámadáskor. Tíz százalék jövedelemkiegészítésben részesülnek ugyanis azok, akik egész évben megbízható, szorgos munkát végeztek. A növénytermesztés, szőlő és gyümölcs korábbi munkaerő-gondjait részesműveléssel oldották meg. A közös telepítésű gépi művelésű szőlő- és gyümölcstáblák bőséges termésének korszerű piacrabocsátása érdekében 647 ezer forintos beruházással gyümölcscsomagolót építettek. Ebben a szövetkezetben a bevétel tetemes részét az állattenyésztés adja. A következő évre azért terveznek egy bő vízhozamú ártézi kutat, hogy megvethessék az öntözéses takarmánytermesztés alapját. Készülnek a géppark felújítására is. Bőséget hozott az elmúlt esztendő ebben a szövetkezetben is. A vezetők szavaiból azonban bölcs előrelátás csendül ki. Bőséges tartalékalapot hoztak létre, hogy a mostani szintet kedvezőtlenebb időjárás esetén is tartani tudják. PÉNTEK, 1970. JANUÁR 30. DÉLMAGYARORSZÁG 3