Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

A diákok ismereteinek, képességeinek ellenőrzése Pedagógusokat, diákokat és szülőket egyaránt érdeklő és érintő kérdésekről, az ér­tékelésről, a diákok osz­tályzásáról és ellenőrzéséről tett közzé állásfoglalást a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya. A dokumentum egyebek közt megállapítja, hogy az érté­kelést nem lehet leszűkíteni az elmarasztalásra. Helyte­len, ha az értékelés módsze­rei félelmet keltenek a gye­rekekben, továbbá ha a tan­órai munka intenzívebbé té­tele helyett az otthoni ta­nulás kerül előtérbe. Ügyelni kell, hogy egy-egy iskolán belül a követeimé- nTegtorolnf nyek egységesek legyenek. A továbbiakban az állás­foglalás kimondja, hogy tilos beszámoltatást tartant fél­évkor vagy év végén a fél­év. illetve az egész év anya­gából. A pedagógusoknak kellő differenciálással kell elérniük, hogy a házi fel A tanítás-tanulás legfőbb célja a teljesítményképes tu­dás, tehát az ilyen tudás mértékét kell osztályozni — mutat rá a dokumentum, s hozzáfűzi: helytelen és ká­ros a mechanikusan, hóna­pok vagy félév végén admi­nisztratív (érdemjegygyűjtő) céllal kampányszerűen vég­zett ellenőrzés. Az értékelést olyan pe­dagógiai eszközzé kell ten­ni, amely a tanulókban bi­zalmat ébreszt, a tanuláshoz kedvet nyújt, a gyerekek fej­lődését segíti. A fegyelme­zetlenséget nem szabad ilyen, vagy olyan érdemjeggyel A minisztérium arra ls felhívja a pedagógusok fi­gyelmét, hogy ha a szü­lőkkel személyes megbeszé­lésre hosszabb időn át nem kerül sor, indokolt, hogy az osztályfőnökök ai ellenőrző­könyv útján vagy levélben adatot minden tanuló képes szöveges tájékoztatást adja­legyen önállóan megoldani, nak részükre. (MTI) Hideg fogadtatás Közmivelési törvény megalkotását javasolja a SZOT Virizlay Gyula nyilatkozata A Szakszervezetek Orszá- kell növelni az ideológiai és egy-egy új lakótelep, válla­gos Tanácsa 1968 szeptem- kulturális célokra, ezen belül lat, munkásszállás létrehozá berében foglalkozott a szak- a tömegkultúrára fordított fakor egyben milyen kultu­szervezetek nevelőmunkájá- összegeket, hatékonyabbá rális intézményekről kell val, a dolgozók kulturális kell tenni a nevelőmunkát, gondoskodni. Arra is szük­helyzetével. Állásfoglalásá- A SZOT kulturális, agitá- ség van. hogy a szakszerve­ban akkor megállapította, ciós. propaganda- és sport- zetek központi vezetőségei hogy az eredmények ellené- osztálya most megvizsgálta és a minisztériumok rend­re egyenetlenül fejlődött és és összegezte az említett szeresen vizsgálják a dolgo­több szempontból nem ki- SZOT-ülés óta eltelt idő ta- zók kulturális helyzetét, s elégítő a bérbél és fizetésből pasztalatait. Megállapította, hozzanak közös intézkedése­élők kulturális ellátása. A hogy a tömegkultúra fejlő- ket a helyzet fokozatos ja­tömegkultúrára fordított dése továbbra is lassú, nem vitására, anyagi eszközök nem meg- tart lépést a társadalmi igé- _ Valamennyi szakszer­felelőek. részben megoldat- nyekkel. A tömegkultúra vezeti szerv feladata, hogy lan a munkástelepülések tö- fejlesztésére fordított ősze- hatékonyabban ellenőrizze a megkultúrájának fejlődése, gek alakulása változatlanul tömegkultúra fejlesztésével Elmaradt a művelődési ott- elmarad a nemzeti jövede- kapcsolatos intézkedések honok, könyvtárak tervszerű lem növekedésének ütemé- végrehajtását. A szakszer­fejlesztése. korszerűsítése. A vezetek álláspontja szerint SZOT szükségesnek tartotta. A felmérésről és a teen- a tömegkultúra fejlesztésére hogy a nemzeti jövedelem nőkről Virizlay Gyula. a szánt összegeket — központi emelkedésének arányában SZOT titkára a következőket és vállalati alapokból — a rendszeresen és tervszerűen mondotta: nemzeti jövedelem növeke­— A kulturális életben el- désének arányában kell fo­•MHMBMMMW ért eredményeink — ha azokat kőzni, ugyanakkor a szak­a felszabadulás előtti vagy a szervezetek saiát erőforrá­közvetlenül azt követő éve- fáikból — elsősorban a tag­kéhez mérjük — igen na- díjakból — ugyancsak je­Két „forintos'1 kérdés Azt kérdezi Tóth Péter (Nádor u. 10. sz. IV. e. 10.), hogy kell-e fizetni a lift használati díjat akkor is, ha egy-egy hónapban nyolc-tíz Bárki láthatta már jegy­váltáskor, hogy a váróter­mekben minden utazni szán­dékozónak a figyelmébe ajánlják, hogy a MAV ezért meg azért 10, 20, vagy 50 forintra bírságolhatja a ked­ves utast. Kérdés azonban, ha az utazónak ennyi köte­lessége van a szolgáltatóval szemben, vajon a MÁV-nak bármit lehet-e csinálnia? Több esetben megtörtént a télen, hogy jéghideg vonat­ban utaztunk, s a kérdésre a kalauz ingerülten felelte, hogy ő nem tehet róla. Ezt el is hisszük. De rendben van-e ezzel a kérdés? Pél­dául január 17-én Szegedről utazott olvasónk, Csáki Ist­ván (Csengele 464. sz.) a Cegléd felé 23 óra előtt in­duló vonattal. A szerelvény 20—58 118. sz. kocsijában sem fűtés, sem világítás nem napig is rossz a lift? — Még volti de gondoita, az indulá­az a „szerencse", hogy ke­vés szegedi házban van lift, 6 emberemlékezet óta ez az első liftes panaszunk. Ezúton továbbítjuk a kérdést a ház­kezelőségnek. Házat épít Kálmán Zoltán (Kiskundorozsma, Tolbuhin u. 47. sz.). Ügy látszik, az anyagbeszerzés neki sem si­kerül bosszúságok nélkül. Január 15-én a dorozsmai TÜZÉP-telepen kiválasztott öt darab ajtót, de mert az árát megmondani nem tud­ták, újból kellett mennie 16­án. <3 ugyan látta, hogy az ajtókra 626 forint és 865 fo­rint volt ráírva, de másnap amikor az édesanyja be­akarta fizetni a számlát, 910 forintot akartak neki szá­molni. Érdeklődtek persze a TÜZÉP vezetőinél, hogy miért van ez az árkülönbség, sig majd csak változik ez a helyzet. A vonat elindult, változás semmi más nem történt. Aki csak tehette, menekült a zsúfoltabb, de legalább melegebb kupékba, néhányan pedig kénytelenek voltak ott maradni. A jegy­vizsgáló érdeklődésünkre udvariasan közölte, hogy sem fűtés, sem világítás nem is lesz. mert a kocsi beren­dezései rosszak. Ö jelentette Szegeden, de azt válaszolták neki, hogy más kocsi nincs. Különben éppúgy fázott, mint az utasok. Végigjárta olvasónk a vonatot, s legtöbb kocsiban bizony télikabát­ban, sapkában élvezték az utasok a tél gyönyöreit. Emberi számítások szerint a tél az idén is március 21­ig tart, akárcsak tavaly, vagy tavalyelőtt. Attól tar­tunk, még elég sokáig ak­tuális les/, olvasónk panasza, ezért mi is választ kér­nénk rá. Köszönet az emberségért Két olvasónk is kért ben­nünket, hogy autóbusz so­főröknek, illetve kalauzoknak mondjunk nevükben köszö­netet. Sokat szidják a köz­lekedés dolgozóit, de mind­két esetben kötelességükön túlmenően udvariasak, fi­gyelmesek voltak az AKÖV­nek ezek a dolgozói, s ezért valóban megérdemlik, hogy példának emlegessük őket. Szögi Tiborné (Hajnóczy u. 32. sz.) írja, hogy január 18­án. Ságváritelepről utazott a 23-as autóbuszon, s amikor leszállt, akkor vette észre, hogy retikülje a benne levő nagyobb mennyiségű pénzzel együtt elveszett. Azonnal ke­resni kezdte a busz vezető­jét és Paksai Zoltán busz­vezető megnyugtatta, hogy egy általa ts Ismeretlen utas a Marx téri végállomáson átadta, s íme ő is megőriz­te, visszaszolgáltatja az el­akik felveszik a várakozókat, ha van hely a kocsiban. Pél­dául Széli György gépkocsi­vezető és Csóti István ka­lauz még fel is segíti udva­riasan az utasokat. Köszön­jük példamutató kedvessé­güket. A harmadik köszönetet egy idős, 78 éves asszony, Lakó Ferencné (Sárkány u. 15. sz.) kérésére továbbítjuk. Az or­vosi rendelőbe igyekezett január 14-én délután a Föld­műves utcában, de rosszul lett, mielőtt odaért volna. Mire magához tért, két férfi felsegítette, és bevitték a két sarok távolságra levő orvosi rendelőbe. Nem érezte magát még jól, s ezért köszönetet sem tudott mondani a két emberséges ismeretlennek, így szeretné lapunk hasáb-, jain köszönteni őket. gyok. Közismert az oktatás­ügy, a könyvtárhálózat, a múzeumi kultúra fejlődése. A reális szükségletekhez ké­pest azonban lassú az előre­haladás. Ennek mindenek­előtt az a beidegzett szem­lélet az oka. amely a tömeg­kultúrát másod-, vagy so­kadrangú feladatként kezeli. Elsősorban a szakszerveze­teknek kell szívós munkát végezniük e téves nézet el­oszlatására. A nevelés szem­pontjából ugyanis óriási a jelentősége a mindenki szá­mára hozzáférhető, magas színvonalú kultúra megte­remtésének. Az új gazdasági mechanizmus valamennyi vállalat számára az anyagi alapot is megadja ahhoz, hogy művelődési intézmé­nyeit fejlessze, vagy ha ilye­nek még nincsenek, azokat legalábbis megteremtse. — A helyzet gyors javítá­sa egyben fontos állami fel­adat is. A Művelődésügyi Minisztériumnak és más ál­lami kulturális szerveknek az eddigieknél szervezetteb­ben kellene foglalkozniuk a tömegkulturális intézmények munkájával, tevékenységük összehangolásával. — A SZOT felkérte a Mű­velődésügyi Minisztériumot és az illetékes felügyeleti szerveket, hogy vizsgálják felül a népművelés terüle­tén érvényben levő rendel­kezéseket. s módosítsák mindazokat, amelyek nem felelnek meg a korszerű kö­vetelményeknek. A SZOT javasolja a közművelési tör­vény megalkotását, amely egységbe foglalja, s korsze­rűsíti a tömegkultúrát érintő szabályokat. A fejlődésnek további anyagi feltételei is vannak. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogv az Országos Tervhivatal a Művelődésügyi Miniszté­riummal és a SZOT-tal egyetértésben kulturális normatívákat dolgozzon ki, amelyek megszabják, hogy lent ős összegeket kulturális célokra. költenek Sebészek - a műtétekről Tudományos ülést tartott tegnap délután az m. j. városi tanács kórháza Sze­geden. a kórház Pulcz ut­cai kulturális termében Ez alkalommal' a kórház sebé­szeti osztálvának referátu­mai hangzottak el a gyomor­és nyombélfekélyek gyógyí­tásáról, illetve a gvógvilá­sukkal kapcsolatos újabb törekvésekről. Dr. Szabó Dénes osztály­vezető főorvos a gvomorse­bészet útjának történeti át­tekintését adta. s indokolta, hogy a szegedi kórházban miért tértek át az új mű­tétekre. Dr. Takács Lajos adjunktus és dr. Ótott Fe­renc alorvos a tizedik agy­ideg (vagus) szerepéről szólt a fekélv keletkezésében és gyógyításában, dr. Török Gabriella adjunktus és dr. Kiss Mária alorvos az újabb műtéti eljárással kapcsola­tos tapasztalataikról beszél­tek. Végül dr. Rács László al­orvos a belek megbetegedé­sének egy érdekes esetét mu­tatta be. A tudományos ülés — melyet dr. Bódis Lajos igazgató főorvos nyitott meg — elnöki tisztét dr. Petri Gábor professzor, az egve­tem I. számú sebészeti kli­nikájának igazgatója vállal­ta. veszett tárgyat. Hálás kö­s azt a választ kapták, hogy szönet a megtalálónak és az az az ár, ami rajta van az őrzőnek. Becsületből való­ban jelesre vizsgáztak, ajtón, a vevő számára nem Rácz jánosné (Csantavéri érdekes, az a bevásárlási ár. u. 6. sz.) a Ságváritelepiek nevében mond köszönetet Hogy lehet az, kerdezi olva- azoknak a buszvezetőknek, sónk, hogy a nagykereske- akik az országhatárig járó • , • . i in í-i u-i buszokat vezetik. Ugyanis a aelmi arat tüntetik fel. hol- Rora reggeli órákban gyak­ori a vásárlót igazán csak a ran kell várni az autóbusz­, . A...—, ra. s ezért sok ember szo­vegső összeg erdekU? Avagy ru] g távolsági autóbusz sze„ nem „stimmel" itt valami? mélyzetének jóindulatára, Tisztaság, óh! Arról szól Fodor Alajos (Üstökös u. 8/b) levelében, hogy nagyon piszkosak a te­jesüvegek. Nemcsak, hogy a külsejük nem tiszta, de na­gyon sokszor az üvegek bel­seje jelzi, hogy előzőleg csak félig fogyasztották el belőlük a tejet K.eU>egkivüi $ tej­üzemnek kell kimosásukról gondoskodni, viszont az üve­gekre is ráírták, hogy hasz­nálat után kimosandó. S ha már a vásárlók erre nem hajlandók másként, kérjük az üzletek dolgozóit, ne ve­gyék vissza piszkosan a te­jesüvegeketi Tévék a gyermekotthonnak Keddi számunkban írtunk Csongrád megyei KISZÖV is. arról, hogy a Szegedi Egész- méghozzá egy már megvá­ségügyj Gyermekotthon kis sárolt készülékkel, hozzá a lakóinak szellemi fejlődésé- szükséges vezetékekkel es hez milyen felmérhetetlen antennával, vállalva a fel­segítséget adna egy televízió, szerelés gondjaií is. Az ott­Cikkünk végén megjegyez- hon vezetői mindkét készü­tük: bizton hisszük. lesz léket elfogadták, hiszen az olyan vállalat vagy intéz- Asotthalmon élő 100 gyerek mény, amely megajándékoz- is jól hasznosíthatja majd a za őket. drága ajándékot. Most arról számolhatunk Tegnap még öt vállalat be hogv több ilven vállalat, keresett bennünket telefo­intézmény is akadt Elsőként non- s jó néhányan jelent­a Szegedi Nyomda Vállalat keztek dr. Galantai Erzse­, , .. . ,, Ar>- bet főorvosnőnél is. aki bol­dolgozol jelentkeztek. A Bo- d()gságtól fctyolos hangon lval János matematikai sze- mar csak annyit mondhatott: dőbrigád felhívására gyűlni köszönjük, köszönjük ... kezdtek a forintok, s a mai Mi pedig annyit teszünk napig a vételár fele már hozzá: bár csak minden jó egvütt van. Szinte ugvanab- gondolat ilyen megértésre ban az órában jelentkezett a találna! Első lépés a gázmérgezések megelőzésére Az Országos Kőolaj- és veszélyes szénmonoxidhoz Gázipari Tröszt megtette az kapcsolódva azt ártalmatlan első lépéseket a vidéki gáz- széndioxiddá alakítja át. a gyárakban előállított városi vízgőzből pedig megmarad a gáznak az annyi halálos két hidrogén atom. Igaz, balesetet okozó szénmono- hogv a széndioxidnak nincs xidtól való megszabadításá- kalóriaértéke, viszont a ra. hidrogén igen gazdag kaló­A tröszt megbízása alap- riában, így az átalakulás só­ján a Kőolaj- és Gázipari rán alig csökken a gáz fű­Tervező Vállalat szakembe- tőértéke. fel az elmúlt hónapokban a Az ilven módszerrel dol­legú.iabb hazai és külföldi herpnde/ések száüításá­szakirodalom áttanulmánvo- ^ zása alapián kiválasztották ra két külföldi cégtől mar az ilyen célra eddig kidől- meg is érkezett az Olajterv­gozott módszerek közül a hez a konkrét ajánlat, s most nálunk műszaki és gazda- várják a harmadikat. A gáz ságossági szempontból leg- „megszelídítésének" várható kedvezőbbnek ígérkezőt. A költségét azonban már hoz­módszer lényege, hogv a závetőleg megállapították, gázt vízgőzzel hozzák kap- Eszerint előreláthatólag egy­csoiatban, amikoris megfe- egy nagyobb, naponta kő­lelő vegyianyag — az úgy- rülbelül 200 000 köbémétert nevezett katalizátor — je- előállító gázgyár méreteihez lenlétében a gőz állapotú víz illő berendezés ára körülbe­oxigén atomja a rendkívül lül 100 000 dollár. zeqed szobrai Rózsa Ferenc (159.) Az újszegedl Rózsa Ferenc Szakközépiskola elő­csarnokát díszíti az intézet névadójának portréja. Készí­tője: Majtényi Károly. CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUÁR 29. DÉLMAGYAR0RS7ÁG

Next

/
Thumbnails
Contents