Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

V1LAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! $ A M AGYAR SZOC I A II S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 24. szám 1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Berlinben megkezdődtek a magyar-NDK tárgyalások Tárgyal a magyar és az NDK-delegáció üj timföEdgyár épül fljkán A magyar—szovjet timföld —alumíniumegyezmény ke­retében több mint kétmilli­árdos beruházást hajtanak végre Ajkán: felépítik a má­sodik timföldgyárat. Erre a célra az idén 350 millió fo­rintot fordítanak, ebből 175 millió az építkezés. Az új gyár berendezései­nek egy részét külföldről vásárolják, a Szovjetuniótól például kétmillió dollár ér­tékben. Sok gépet és beren­dezést szállít a magyar ipar is. (MTI) Több autóbusz Szegeden Új járat Kübekháza és Szőreg között Az Ikaruszgvar január­ban szállította a 10. AKÖV­nek azoknak az autóbuszok­nak egy részét, melyeket még 1909-re rendeltek meg. így azután február 2-től több helyi és helyközi járatot tudnak indítani. Az AKÖV igyekezett figyelembe venni, mely vonalakon volt különö­sen kevés a busz. oda állí­tott be újakat. A szegedi helyi járatok közül az l-esen (Marx tér— Olhalmi út) tíz új járatpárt állítanak forgalomba. me­lyek reggel 5-től 8-ig fél­óránként. egyébként órán­ként közlekednek. A 2-es vonalon (Marx tér—Petőfi­telep) 17 úi járatpárral 4.20­tól 8 és 12-től 18 óráig 15 percenként, máskor félórán­ként közlekednek. A 14-es vonalon (Marx tét—Haty­tyastelep) 14 új járatpárral. három Ikarusz 66-os nagy­kocsi jár majd. A 15-ös vo­nal (Marx tér—Mihálytelek) három nagyobb befogadóké­pességű kocsit kap. s a Ságváritelepig 11 újabb já­ratpár közlekedik. A helyközi forgalomban a tiszaszigeti vonalon Tiszaszi­getig. illetve Üjszentvánig munkanopokon 4—4 új já­ratpárt közlekedtetne'.;. Autó­buszt telepítenek Kúbekhá­zára, ahonnan 5.20 és 13.20 órakor a szöregi malomhoz, s 6.20 és 14.20 órakor onnan viasza új járat indul. Ezzel a borpalackozóban dolgozó kübekháziak lényegesen jobb utazási lehetőségekhez jut­nak. Kübekházáról ezentúl 6.45. 11.20 és 15 órakor is indul busz Szegedre. Sze­gedről Kübekházára pedig 10.30. 12.40 és 16.40 órakor. Ezek csak munkanapokon közlekednek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, szerdán délelőtt különvonaton a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosába érkezett. Ká­dár János és Fock Jenő a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságónak és az NDK kormányának meg­hívására baráti látogatást tesz az NDK-ban —, mint jelentettük. A magyar vezetők külön­vonata pontosan 10 órákor gördült be a berlini ' Ost­bahnhofra. A vonatról lelépő Kádár Jánost és Fock Je­nőt. Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács el­nöke. Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a NDK Minisztertanácsá­nak elnöke, Erich Honecker, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra, és dr. Nagy Lajos, ha­zánk berlini nagykövete üd­vözölte. Kádár János és Fock Jenő fogadására megjelent még a pályaudvaron Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hermann Axen, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizott­ság titkára. Wolfgang Rauch­fuss, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Harry Ott, a Központi Bizottság osztály­vezetője és Oscar Fischer külügyminiszterhelyettes. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül összegyűlt ünneplő berliniek lelkes tapsa közepette szál­lására hajtatott. A magyar vezetők már a delelőtt folyamán az NSZEP Központi Bizottságának épü­letében hozzákezdtek megbe­széléseikhez, amelyeken az NDK részéről Walter Ulb­richt, Willi Stoph és Erich Honecker vesz részt. A Nemet Szocialista Egy­s.gpárt Politikai Bizottságá­nak tanácstermében, Marx és Engels portréi alatt, a hosszú tárgyalóasztal két oldalán foglaltak helyet a két ország pórt- és kormány­vezetői. valamint a tárgya­lósok többi résztvevői. zel összefüggésben emlékez­tetett Kádár János legutób­bi, az NDK huszadik évfor­dulójának ünnepségeivel kapcsolatos berlini látogatá­sára. Kádár János szívélyes han­gon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavaira. Megkö­szönte azt a meleg és sze­retetteljes fogadtatast, amely­ben a magyar vendégeket a A szőlősökhöz, gyümölcsösökhöz raktár ás szakember is kell Gondok a szegedi járásban Napjainkban többször vita kisebb mértékben telepit­tárgya, hogy a homoki szö- gettek a szegedi járás me­vetkezetekben megéri-e, ki- zőgazdasági nagyüzemei. telmúen szükségesnek. A modern termelési követelmé­nyek, az új gazdasági me­iizetödő-e a járulékos beru- Eredetileg úgy tervezték, chanizmus adta lehetőségek Walter Ulbricht üdvözlő Német Demokratikus Köztár­szavaiban köszöntötte a ma- saságban részesítették. gyar vendégeket, és bemu­tatta a megbeszélések né­met résztvevőif. Örömmel állapította meg, hogy új­ból sor került a két pórt és kormány vezetői között rend­szeressé vált, valamennyi alapvető kérdés teljesen egy­séges megítélése alapján foly­A. .délelőtti tárgyalások 14 órakor értek véget. Kádár János é.s Fock Jenő a tárgyalás magyar rész­vevőinek körében ebédelt. Délután folytatódtak a tár­gyalások. Tegnap estére a magyar vezetőknek nem volt hivata­tatott tanácskozásokra. Ez- los programjuk. (MTI) házások meggyorsítása. A hogy az ültetvényberuházá­közelmúltban a járási népi sokkal egyidőben párhuza­ellenőrzési bizottság ennek mosan a gazdaságos üzemel­tökéletesebb kihasználása vi­szont egyre inkább nélkülöz­hetetlenné teszi ezeket. jegyében megvizsgált há- letéshez szükséges járulékos Anyagi fedezet az ártámo­gatáson túl nincs. Az üze­rom gazdaságot: a .szatymazi beruházásokat is megvaló­Finn—Magyar Barátság, az sítják. Sajnos, nem így tör- mek nem rendelkeznek olyan öttömösi Magyar László tént. A későbbi évek során mértékú saját erőkkel, hogy Tsz-t és a zákányszéki Ho- is elmaradtak a kívánt szín- ezzel egykönnyen mokkultúra Szakszövetkeze- vonaltól, s a három gazda- kóznának. tet. 1961-től 1966-ig nagyobb "máit," a~ ja7ulékos~~ benihif­aranyban, negy eve viszont 2ások elmaradását illetően. ^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Szatymazon, a Finn—Ma­Barátság Termelőszö­megbir­A költség elég ság tapasztalatai jól példáz- magas, nagy feladat elé ál­zák a szegedi járás problé- htja a gazdaságokat. A vita Tovább nő a szőrmeexport Rekonstrukció a szőrmeárugyárban A szegedi szúcsök eredmé­nyes esztendőt zártak ta­valy: a Pannónia Szőrmeki­készítő és Szőrmekonfekció Vállalat itteni gyáregységé­nél különösen az exportnak kedveztek a körülmények. A külföldi vevők igényeit gon­dos piackutatással, nemzet­közi kiállításokon szerzett tapasztalatok alapján jó elő­re felderítették, a kereslet­nek megfelelően tudtak fel­készülni. anyagokról gondos­kodni. A belkereskedelem vi­Kállai Gyula látogatása Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán — Venéczi Jánosnak, a bu­dapesti pártbizottság titká­rának társaságában — egész napos látogatást tett Újpes­ten. A vendégeket a IV. ke­rületi pártbizottság székhá­zában a helyi vezetők tá- i jékoztatták Üjpest fejlődésé­ről, gondjairól, a kerület jö­vőjéről, egyben ismertették a párt- a társadalmi és tö­megszervezetek tevékenysé­gét. Ezután az országgyűlés el­nöke a Chinoin Gyógyszer­es Vegyészeti Termékeket Gyártó Vállalatot kereste fel. (MTI) szont. mint a gyár igazga­tója. Riegel Viktor tájékoz­tat. tartózkodó volt az esz­tendő nagyobb részében, s a később, év végén bejelentett igényeket, már nem tudták kielégíteni a szörmegváriak. Tavaly különösen megnőtt az irhabunda-termelés. Ez idén is tovább emelkedik. 1970-ben 18 ezer export­irhakabátot készítenek, két­ezerrel többet, mint a múlt évben. A szőrmebunda-ter­melés másfélszeresére növek­szik majd. A belkereskede­lem is jóval nagyobb igény­nvel jelentkezik most. ennek kielégítésére törekszenek az üzem dolgozói. Mindehhez jelentékeny mű­szaki fejlesztéssel biztosítják az aranyfedezetet. A szőrme, bundák készítésénél például bevezetik az úgynevezett ra­gasztásos technológiát, ami nemcsak minőségjavulást, de munkaidő-megtakarítást is eredményez. Régi gond a szegedi szőr­megyárban, hogy szűkös a hely. nem rendelkeznek megfelelő szociális létesítmé­nyekkel. A rég tervezett re­konstrukcióhoz tavaly előte­remtették a szükséges anya­giakat. s megkezdődtek a bontási munkálatok is. A nagyarányú felújítás teljes megvalósítása azonban az idei és a következő év pers­pektívája. Európa legtöbb országába, de újabban Japanba. Kana­dába és az USÁ-ba is eljut­nak az üzem termékei. A tő­kés cégek rendkívül igénye­sek, külön kívánalmaik is vannak, nem könnyű helyt­állni a világpiacon. A leg­fontosabb. hogy mindig idő­re. s főleg ió minőségben szállítsanak. Mindez nem kis nehézségeket okozott, a tő­kés export tetemes túltelje­sítése azonban a népgazda­ságnak. s a vállalat dolgo­zóinak egyaránt kedvező eredményt hozott. A többlet­deviza-bevétel a részesedési és a fejlesztési alapot növel­te. Így a tavalyinál jóval nagyobb nyereségrészesedést fizethetnek: átlagban egy­havi keresetüknek megfelelő összeget kapnak a szúcsre­mekek készítői. S. M. gyar még mindig tart, s nincs el­döntve az sem, hogy milyen térfogatú építmény a leggaz­daságosabb. Nyilvánvaló, vetkezetben 3011 holdon dol- hogy az ezervagonos komp­gozik a tagság, s az összes lexumok építése a legcélra­terület százalékában a sző- vezetőbb, de a kisebb mező­lő-gyümölcs területe 6.1 szá- gazdasági üzemek anyagi zalék. Az öttömösi Magyar helyzete még a 100—120 va­László Tsz-ben 3632 holdon gonos tárolók építését sem gazdálkodnak, itt 10 száza- igen teszi lehetővé. lék és a homoki világ egyik legjobb szakszövetkeze­tében, a zákónyszéki Ho­mokkultúrában, ahol 3792 holdon boldogulnak, a sző­lő- és gyümölcsterület 4,8 százalék. Mindez egyben azt jelenti, hogy a szegedi já­rás mezőgazdasági üzemei­nek területéből 6 százalékot tesz ki e három gazdaság, | a nagyüzemi ültetvényeknek pedig 10,7 százalékát. A telepítésekhez támbe­rendezés, csőkutak, kerítés, műtrágya és növényvédő­szer-raktár készült, de nem elégítette ki az igényeket, annál inkább, mert nem volt rá elegendő keret. A máso­dik ötéves terv során kü­lönben is csak a műtrágya­raktárakat és a csőkutakat kapták meg a gazdaságok. Ezek nem szolgálták az ül­tetvények igényeit. A tám­berendezés mindhárom gaz­daságban elkészült, az új te­lepítéseknél pedig most ké­szül. A járás többi szövet­kezeténél hasonló a helyzet, mert az alapberuházáshoz megfelelő ártámogatás áll rendelkezésre a korábbi te­lepítésű kultúrákhoz. A cső­kutakkal különben rosszul jártak. A várt vízhozamot sehol sem tudták szolgáltat­ni. Napjainkban leginkább a vita abból adódik, hogy a szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek igényeit kielégítő cso­magolószinek építését ko­rábban nem tartották egyér­A fent említett három gaz­daságban mintegy 9 mil­lió forint beruházás valósult meg, alapberuházás, az el­végzett járulékos beruházá­sok értéke ezzel szemben alig haladta meg a 3 mil­lió forintot. Az elkövetke­zendő időben több gondot kell fordítani a szakember­képzésre is. A járulékos be­ruházásoknál egyáltalán nem beszélhetünk a járás üze­meiben például hűtőipari szakmunkásról; a szőlőter­melő és borkezelő szakmun­kások felkészültsége sem fe­lel meg a megnövekedett igényeknek. Ez arra vezet­hető vissza, hogy a mező­gazdasági szövetkezetekben sem anyagilag, sem erkölcsi­leg nem kapnak kellő meg­becsülést a szakemberek. Igaz, a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz-ben a szakmunkásképzés színvona­la a járási átlag fölött van. De nagyon sokat kell még tenni, hogy az elkövetkezen­dő időkben utolérjék magu­kat ezen a téren is a szö­vetkezetek. A vizsgálat lényege, hogy az országos átlagnál alacso­nyabb szinten valósultak meg a szegedi járásban a járulékos beruházások. A le­hetőségekhez képest ezért jó lenne az adottságok, a le­hetőségek reális kihasználá­sára több helyen meggyor­sítani a járulékos beruhá­zásokat. Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents