Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

Elfogadtak az alapszabály­mintát Kedden a Béke-szállóban a vitával folytatódott az ál­talános fogyasztási szövetke­zetek országos tanácsának ülése. A hozzászólók főleg a szö­vetkezetek és a SZÖVOSZ munkájával kapcsolatos problémákkal, a lakás- és a takarékszövetkezetek to­vábbfejlesztésének kérdései­vel foglalkoztak. A tanács­ülés határozatában elfogadta a lakásszövetkezetek alap­szabálymintáját, azzal az ajánlással, hogy a szövetke­zetek februárban alkossák meg saját alapszabályukat. Az országos tanács jóváhagy­ta a SZÖVOSZ és 24 költ­ségvetésből gazdálkodó köz­ponti szövetkezeti intézmény 1970. évi költségvetését Az előirányzat szerint — a szö­vetkezetek fenntartási hozzá­járulásának változatlan rend­je mellett — a szövetkezetek központi szervei 72,6 millió forintos bevétellel számol­hatnak, tervezett kiadásuk 64,1 millió forint üarxizmus — középiskolás fokon Mikházi Imréné propagan­dista azzal fogad, köszöni, hogy elvállaltam az elnöki tisztséget Hogyan? Semmi­féle elnöki tisztségről nem volt szó. engem azzal bíz­tak meg. vegyek részt a marxista—leninista középis­kola félévj vizsgáján a Földvári utcai pártszervezet­ben. Hát itt volnék, de csu­pán észrevétlen szemlélődés a szándékom. dehogyis akarnék zavart okozni. Aztán megegyezünk, hogy mindegy. milyen címeket aggatunk magunkra. Ketten vagyunk mindössze és már itt az idő. kezdeni kell. He­lyet foglalunk egv piros posz­tóval letakart asztalnál a nagyterem sarkában és mi­előtt fogadnánk az előszo­bában izgulva várakozókat, sietve tájékozódom: kik jár­nak ebbe a kommunista is­kolába. milyen érdeklődést tanúsítottak a hétfői foglal­kozásokon. hányan marad­tak ki a tanév kezdete éta. melyek a vizsgakérdések? „Igazán nagyon rendesek az elvtársak. Huszonötén kezdtük és azt mondhatom, most is annyian vagyunk. Főképpen fiatal tanárok, ke­reskedelmi alkalmazottak, tisztviselők. Ügy látom, ér­tik a lényeget és általában az aktivitásukra sincs pana­szom. Remélem, ezúttal sem csalódom bennük." Három férfi lép be elő­ször, kissé tétovázón kérdést húznak és leülnek azokat át­gondolni. Az egyik rögtön sebesen írni kezd, a másik plafonra függesztett szemmel töri a fejét, a harmadik úgy nézi a cetlire gépelt kér­dést. mintha teljesen isme­retlen volna számára. Vajon mit húzott magának? Köny­nyebbet vagv nehezet? És mi a könnyű, mi a nehéz? Az ellenőrző listán olvasom: Az eredeti tőkefelhalmozás; Lenin az államról; A társa­dalmi formák fejlődése; A marxizmus három alkotóré­sze; Mi a filozófia; A kapi­talizmus általános válsága stb." Milyen Ismerősek! Va­jon itt most milyen válaszo­Tarján teremtése 77. Ütemről ütemre Tarján tervező főmérnöke a következőket mondja: Amikor a lakásszámban az ötezer körül tartottunk, már tisztán kirajzolódtak a lakás­területi egységek. Azok az egységek, amelyeket forgal­masabb út nem választ el egymástól, és ahová alapfo­kú intézményeket kell elhe­lyezni. Ezeknek az intézmé­nyeknek nemcsak az új vá­rosrészt kell ellátniok, ha­nem a környező területet is. Ez a tény meghatározta a hovahelyezésüket is. Az első ütem. A József Attila sugárút az 1. számú gyűjtőút a védőtöltés és a záportározó határolja. Hogy ide kis centrumot építünk a szükségesnek látszó kiszolgá­ló helyiségekkel, meghatá­rozta az a tény, hogy itt a villamos végállomás, idejár­nak a petőfitelepiek, fodor­telepiek, baktóiak. Itt ÁBC­á ruház, étterem, presszó, pa­tyolat, ruházati bolt létesül. Később majd épül ide egy többszintes parkoló garázs. A második ütem. Az Észa­ki körút, a zárportározó kö­zött terül el. Dunaújvárosi magasabb házakkal építjük be. Ennek külön intézményei nincsenek, mivel ezt az 1. ütemtől és a 4. ütemtől for­galmi út nem választja el. Iskolát, óvodát, bölcsődét ez a két ütem kapott együtte­sen. A harmadik ütem. A Tápai sor környéke. Határai a kör­út, a 2. számú gyűjtőút, a Retek utca, a SzUléri aor. Dunaújvárosi középmagas házak kerülnek bele. Terve­zett lakosszáma 5000 fő kö­rül mozog. Ezen ütemnek ön­álló iskolája van, óvodája, és a már meglevő bölcsőde is bővül. A központjában szolgáltató létesítmények épülnek. Itt is lesz egy kis­eentrtrm: Élelmiszerbolt, és itt létesül a tömegszerveze­tek épülete. A negyedik ütem. A Szil­léri sugárút közelében és a Csillag tér környéke. Ennek az ütemnek magas beépített­sége lesz. Egyetlen négyeme­letes ház épül, a többi mind tízemeletes. Elképzeléseink szerint ez is dunaújvárosi elemekből készül. A Csillag térből egyedi megjelenésű te­ret alakítunk ki. Ez formai­lag is érdekesnek ígérkezik, de ennél lényegesebb, hogy nagyon jó lakásokat tartal­maznak a házak: 2—2,5 szo­básakat, 53-57 m!-eseket. Ezek njár a negyedik ötéves terv előírásának megfelelő lakások, ami 1971-ben kezdő­dik. Ennek az ütemnek óvo­dája és bölcsődéje lesz. Kü­lön iskolája viszont nem. Ugyanis később nőtt fel ilyen nagy lakosszámúvá a terv. Ebből az egységből a szomszédos körzetekbe jár­nak majd át a tanulók. Az ötödik ütem. Ennek kü­lön története van. Eredetileg ez lett volna a szanálásmen­tes OTP-lákásépí tés helye. Számításunk szerint a sze­gedi házgyár termékei­vel induló építkezés szín­helye lesz. Határai: a Tápai sor, a 2. számú gyűj­tőút, az új körút, a József Attila sugárút, illetve a te­mető. Ebben az ütemben is 1000 körüli lakás épül föl. Ide készül egy 12 tantermes iskola, óvoda, bölcsőde, s ennek is lesz kiscentruma, üzletekkel. A víztorony mel­lé halászcsárdát építünk. En­nek az ütemnek az építése során kibővül a textil techni­kum és kollégiumot is eme­lünk hozzá Hatodik ütem. Határai: az új körút, a József Attila su­gárút, az 1. számú gyűjtő­út Magas beépítésűnek ter­veztük, 1700 körüli lakás­számmal. Oktatási kisköz­pontjában iskola, óvoda fog­lal helyet A sugárút és az új körút kereszteződésénél sok üzlet készül, mert ez mindig forgalmas pontja lesz ennek a városrésznek. Köz­lekedési eszközeink megálló­helyei is idekerülnek. A ke­reskedelem exponált hely­nek tekinti a sugárút és a körút eme pontját és itt ko­moly kereskedelmi közpon­tot létesít A városrésznek . egyetlen nagyobb központja nem lesz, épp azért, mert beilleszkedik a város egyéb területeibe. De ide egy na­gyobb központot és a Csillag tér környékére a másik na­gyobb központot terveztük meg. A Csillag téren kultúr­ház, mozi, könyvtár, presszó, ÁBC-á ruház létesül, tehát Tarjánban lesz két egészen nagy ÁBC-áruház, s a kisebb centrumokban kisebbek­A hetedik ütem. A József Attila sugárút, új körút ta­lálkozásánál, a gedód oldalon levő könyökben létesül. 450 lakást tartalmaz, továbbá vendéglátó egységet, több­szintes autóparkolót, üzem­anyagtöltő állomást, olyan vízmedencét, ami tűzi víztá­roló, de díszmedenceszerű v kiképzésseL (Folytatjuk) kat adnék rájuk? Elfogadná a tanárnő, vagy beírná, hogy „nem felelt meg"? Hiszen oly messze vannak már az én pártiskoláim! Tíz perc múlva jön az első. Visszaadja a cédulát és leül egy közelebbi székre. Jobban izgulok. mint ő. Igyekszik nyugodt, kissé fö­lényes arcot ölteni, amikor belefog a hadarásba. Aztán hirtelen megakad. Zavarban van, belepirosodik. A ta­nárnő kedvesen, kitartóan néz rá, biztatja, sőt ké sőbb már szinte kérleli, hogy mondja el nyugodtan, amit akar. Engem, az „el­nököt" is keresgél a tanárnő szeme, látni szeretné, mi­lyen hatással van rám az első vizsgázójának nem ép­pen remek szereplése. De nem reagálok, mert éppen az érdekel, hogyan segít ilyen­kor a propagandista. mi­lyen módon bírja szólásra meglepődött. az anyagot azonban bizonyosan ismerő hallgatóját. Sikerül neki. N. elvtárs némileg lecsillapodva. na­gyokat nyelve újra nekifog és most már hadarás és na­gyobb akadozás nélkül, el­fogadhatóan végigmondja amit a kérdésről ezen a fo­kon illik tudni. És a következők sem ad­ják alább. Szinte valameny­nyien értik a lényeget, tud­ják. miről van szó. csak az egyik könnyebben, a másik nehézkesebben fejed kl magát. Valósággal fellelkesü­lök tőlük, s már — hiába, nem birom ki — jó magam is teszek fel könnyítő, kiegé­szítő kérdéséket. Végül azt veszem észre, hogy közvet­lenül, az összefüggéseket egyre jobban tisztázva be­szélgetünk a marxista elmé­letről és politikáról Mindössze ketten nem tud­nak elfogadható választ adni. Az egyfk fáradtnak látszik, bizonyosan sokdolgú család­anya. A többieknek azonban „megfelelt"-et, illetve kisebb részben „jól megfelelt"-et ír be feleletük alapján Mik­házi Imréné elvtársnő. Egyet­értek vele. Az akarásból, az élénk érdeklődésből ítélve szinte bizonyosra veszem, hogy a második félév végén a „jól megfelelt" bizonyít­ványok diminálnak majd. F. N. I. $zeqed Bzohfni egy negyedszázadról Jubileumi kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban „Huszonöt éves a szabad Magyarország" cimmel feb­ruár közepén — Budapest felszabadulásának negyed­százados évfordulója alkal­mából — a Szépművészeti Múzeum termeiben központi jubileumi kiállítás nyílik. A gazdag anyagot a kro­nológiai sorrendnek megfe­lelő történeti jellegű témák szerint csoportosítják, ám az időt és teret szabadabban kezelik, mint az a történeti kiállításokon megszokott. A felszabadulás tematikájába tartozó anyag felsorakoztat egy sor az ellen forradalmi rendszert jellemző dokumen­tumot. s bemutatja a fasiz­mus elleni harc 9ok értékes emlékét. Nagy terepasztalon, elektromos berendezésű Európa-térképen jelennek meg a második világháború főbb eseményei, Lengyelor­szág megtámadásától egészen a fasiszta Németország ka­pitulálásáig. A kiállításnak „Az ország a népé — hazánk arculatá­nak átalakulása" című feje­zete az 1956-ig lezajlott ese­ményekről ad számot Be­mutatja az újjáépítés, az 1945—47-es évek politikai küzdelmeit csakúgy, mint az 50-es évek első felének ered­ményeit, harcait, az erénye­ket és a hibákat A továbbiakban nyomon követi a kiállítás az 1956-os ellenforradalom eseményei t, bemutatja az ellenforrada­lom leverésének, s az azt kö­vető konszolidációnak do­kumentumait tárgyi anya­gát. Az 1957-től 1962-ig ter­jedő időszak főbb esemé­nyeit ugyancsak képekkel, dokumentumokkal, grafiko­nokkal, makettekkel, model­lekkel szemlélteti. A „Fővárosunk Budapest"' című részben a romokban heverő, ezer sebből vérző város, majd az újjáépítés, Nagy-Budapest kialakulásá­nak, a főváros mai életének, fejlődésének képei, emlék­tárgyai jelennek meg. A tárlat következő feje­zetén az iskolarendszer, a népművelés, a könyvkiadás, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a színház, a zene, a képzőművészet és a tudomá­nyos élet fejlődésével, ered­ményeivel ismerteti meg a látogatókat Látvány^Sf^geozTalmas a kiállításnak az elmúlt 25 év ifjúságát megjelenítő ré6ze. Szemlélteti az ifjúsági moz­galom történetét, a fiatalok életét, munkáját, szórakozá­sát és az elmúlt negyedszá­zad legnagyobb magyar 6portsikereit is. (MTI) történelmi emlékeztető deimagyarország 1945. Január n. A NAP HÍREI: A SZOVJET CSAPATOK ELÉRTÉK JS DANZIGI ÖBLÖT — HARMINC NÉMET HADOSZTÁLY KERÜLT CSAPDÁBA LETTORSZÁGBAN — OPPELN ÉS GLEIWITZ ELESETT, Hazaindult a küldöttség London, január 26. Moszk­vából jelentik, hogy a ma­gyar fegyverszüneti bizott­ság, amely letárgyalta és aláírta a fegyverszüneti szer­ződést, elutazott Moszkvából. A magyar bizottságot az orosz helyettes külügyi nép­biztos és több magasrangú tisztviselő kísérte ki Moszk­va Kijevi pályaudvarára. A gázháborúról London, január 26. Egy in­terpelláló képviselő megkér­dezte Churchill miniszterel­nöktől, hogy Anglia fel van-e készülve a gázháború­ra, ha Németország ehhez a fegyverhez nyúlna. A miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy ha megtör­ténne ez, akkor Németország ellen tízszeres erővel fordíta­nák vissza ezt a fegyvert. Nem kétséges, hogy eddig is ennek a ténynek a felismeré­se és nem erkölcsi aggály tartotta vissza az ellenséget attól, hogy a gázháború al­kalmazásához forduljon. (15S.) A Csongrád megyei tanács székházának nagytermét díszíti Király József munkája, amely megyénk jellegzetességeit szimbolizálja. Az alkotás faragott lécek­ből készüli Igazolás A szegedi igazoló bizottság egyik hirdetménye: „A közalkalmazottak iga­zolásáról szóló 15/1945. ME. sz. számú rendelet 11 §-a ér­telmében közhírré teszem, hogy a IV. sz. szegedi iga­zoló bizottság 1945. február hó 6. napján délután 4 óra­kor tárgyalni fogja a követ­kező közalkalmazottak igazo­lási ügyét, városháza I. em. 10-es számú teremben." 50 tisztviselő nevét tartal­mazó lista után a következő záradék olvasható: „Felhivom a város lakos­ságát, hogy mindazok, akik a fent felsorolt közalkalma­zottak oly magatartásáról vagy cselekményéről bírnak tudomással, amely a magyar nép érdekeit sértette, vagy •érti, ezt és a vonatkozó bH zonyítékokat, tanúkat hoz­zám, mint a bizottság etnö-' kéhez szóban vagy írásban a tárgyalás előtt a szegedi igazoló bizottság hivatalai helyiségében délelőtt 9—1 óra között jelentsék be. írás­beli bejelentést a bizottság csak akkor vesz figyelembe, ha a bejelentő nevét és lak­címét a bejelentésen föl­tünteti... A fenti tárgyalá­sokon panaszának szóbeli előadása végett bárki meg­jelenhet Szeged, 1945. január hó 25-én Szalay László, a IV. sz. bizottság elnöke'' Nők az angol hadseregben Az angol alsóház hozzájá­rult ahhoz, hogy a hadsereg női kisegítő szolgálatában szolgáló nőket tengerentúlra is lehessen küldeni. A Times ezzel kapcsolatban a követ­kezőket írja: „A nők nézete az, hogy a hadseregben ka­tonai fegyelem alatt ál+nak. A hadsereg joga tehát eldön­teni, hogy hol van szükség nőkre. Sok férfit fognak így felszabadítani szolgálatukkal a mögöttes arcvonalaknál és ezeket azután a frontra lehet küldeni". japán vereség Burmában London, január 26. Mount­batten tábornok második na­piparancsában bejelentette, hogy az angol, amerikai és kínai csapatok győzelmei megsemmisítő vereséget mér­tek Japánra. Észak-Burmá­ból teljesen kiverték a ja­pánokat. Mountbatten első napiparancsában kijelentette, hogy a Kínába vezető utat felszabadították és ezzel kül­detésének első része véget ért. Burma nyugati partjain angol csapatok újabb part­raszállást hajtottak végre. Ez három hét alatt a negye­dik. partraszállás. SZERDA. 1970. JANUÁR 28. DÉLMAGYARORSIÁG

Next

/
Thumbnails
Contents