Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

biztosítani. A tárca, tanácsi és szövet­kezeti építőipar arányos fejlődésével biztosítani kell a helyes munkamegosz­tást az építésszervezetek között. A» Összes beruházásokon belül jelentősen megnövekszik a mezőgazdasági beru­házások. különösen a szarvasmarha és sertéstelep építésének aránya. Továbbra is kiemelten kell kezelni a megye szénhidrogén készletének kiter­melését és hasznosítását biztosító beru­házásokat. a szegedi házépítő kombi­nát. a szentesi téglagyár és a szegedi Biológiai Kutató Intézet építését. To­vább kell folytatni a gázzal ellátott városokban a lakossági és közületi fo­gyasztók bekapcsolását. Szegeden a földgázra való átállást. Makón a ta­nácsnak és az OKGT-nek meg kell te­remtenie az 1971. évi gázbekötéshez a feltételeket. A beruházási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében: •— elő kell segíteni a műszaki fej­lődést jobban szolgáló intenzív fej­lesztéseket; — meg kell javítani a tervező, be­ruházó és kivitelező szervezetek együttműködését; — törekedni kell a típustervek, U­ousszerkezetek és előregyártott szer­kezetek nagyobb arányú felhasználá­sára; — a házgyár termékeinek felhasz­nálása érdekében az illetékes szervek­nek már ez évben meg kell tenniök az intézkedéseket a szükséges terü­let előkészítésére, közművesítésére; — jobb munkahelyi szervezéssel « munlMhelyek folyamatos anyagellátá­sával, a munkafolyamatok gépesítésé­vel, jobb munkafegyelemmel javítani kell az építőipari munka termelé­kenységét; — a rendelkezésre álló munkaerő koncentráltabb és hatékonyabb fel­használásával csökkenteni kell aw építési, átfutási időket. Megyénkben 1970-ben az infrastruk­Wrát jelentősen javító építkezések kezdődnek meg. Megkezdik a Szeged— Hódmezővásárhely—Békéscsaba-i vaj­Útvonal korszerűsítését, a makói Ma­roshíd átépítését, a 43-as főközlekedési Út felújítását. Ugyancsak megkezdődik az új tízezer állomás-kapacitású sze­ged! távbeszélő központ építése. Tovább korszerűsítik az E 5-ös út megyei sza­kaszát. folytatják az algyői híd építé­sét. Fontos feladat ezeknek az építé­seknek a fokozott segítése és időbeni megvalósítása. Ez évben megkezdődik az új szegedi Tiszahíd tervezése is. Területünkön lényeges kulturális é« agészségügyi beruházások valósulnak meg Megkezdik a Tudományegyetem Biológiai Intézetének, két ipari tanuló iskolának, két orvosi rendelőnek az építését, befejeződik két községi kul­túrház építése. Ebben az évben tovább folytatódik az MTA Biológiai Kutató Intézetenek. a Felsőfokú Vasútforgal­mi Technikumnak, az EMERGÉ Gumi­gyárnak. a KONTAKTA II. ütemének, a BMG Makói Gyárának, a Csongrádi Fűtőberendezések Gyárának, az Alföldi Porcelángyár csempeüzemének építése, Illetve bővítése. Ezen kívül számos ki­sebb volumenű, de helyileg fontos be­ruházások megvalósításával kell szá­molni. Tovább kell folytatni a város­központok rekonstrukcióját, a megkez­dett közművesítéseket, az ezzel kap­csolatos kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztését. 8. A közlekedési vállalatokra az el­múlt évinél nagyobb feladatok hárul­nak. A beruházási tevékenység és a megye lparl-mezögazdasági üzemelnek termelésnövekedése megköveteli a nagy teherbírású tehergépkocsipark további bővítését. A vasútnak biztosítania kell a kőolajipar kocsi igényének kielégíté­sét úgy. hogy a folyamatos termeié* ne szenvedjen hiányt. Ezen kívül a MÁV-nak kiemelten kell kezelnie a különböző mezőgazdasági termékek időben történő elszállítását, valamint az építőipar részére történő szállítását. A közhasznú autóközlekedésnek a nagyvolumenű közületi szállítások mel­lett kl kell elégítenie a lakosság és a közületek tehertaxt. kiskocsi igényét ls. A személyszállításban a kulturált ki­szolgálás, a munkaerőszállítás menet­rendszerinti járatokkal való megoldása a fő feladat. A városokban — főleg Szegeden — a belsőforgalom zavarta­lan lebonyolítását kell biztosítani. A lehetőség szerint javítani kell a megya helyközi autóbuszforgalmát is. 9. Az életviszonyok további javítása megköveteli, hogy megkülönböztetett gondot fordítsunk a lakosság igényei­nek áruval és szolgáltatásokkal való minél jobb kielégítésére. A kiskereske­delmi forgalom további erőteljes fej­lődésére az alábbi tényezők várható hatásával kell számolni: — a korábbi évek stagnálása, vagy Igen lassú növekedése helyett a me­gye lélekszáma erőteljesebben emel­kedik; — az ágazati szerkezetnek a nehéz­ipar javára történő további alakulása — és általában a jövedelmek növe­kedése — kedvező irányba befolyásol­ja a jövedelmi viszonyokat; — tovább emelkedik megyénkben a foglalkoztatottság; — nő az idegenforgalom és ez for­galomnövelő hatással jár együtt. Mindezek indokolják, hogy keres­kedelmi vállalataink ne legyenek pesz­azimisták az ez évi lehetőségek meg­ítélésében és az ipari megrendelések feladásánál. Az elmúlt év tapasztala­tain okulva kiemelt feladatként kezel­jük a kis- és nagykereskedelemben egyaránt az árubeszerzést, a kereslet­nek megfelelő készletek kialakítását, újabb beszerzési források felkutatását. A rendelkezésre álló pénzeszközöket elsősorban a fogyasztók érdekeivel összhangban álló optimális készletek kialakítására, feltöltésére, illetve a bolthálózat további bővítéséra és kor­szerűsítésére használják fel. Igen fontos politikai kérdés, hogy • lakosság differenciált áruellátása so­rán megkülönböztetett gondot fordít­sunk az alacsony Jövedelmű rétegek igényelnek kielégítésére, az olcsóbb cikkek kínálatának javítására, a fo­lyamatosan nem kapható áruk — nagyszámú aprócikkek bosszantó — hiányának csökkentésére. A kereske­delemben dolgozó kommunisták — mint igen fontos politikai kérdést — az áralakulást megkülönböztetett mó­don kisérjék figyelemmel és határo­zottan lépjenek fel a spekulatív ár­felhajtás ellen. A kiskereskedelmi forgalom össze­tételének alakulására az alábbi főbb tendenciák hatásával lehet számolnil — a lakossági önfogyasztás csökke­nése. az idegenforgalom várható nö­vekedése miatt tovább emelkedik as élelmiszerforgalom, ezen belül a ba­romfi és tejtermékek fogyasztása di­namikusabb lesz; — az ezévi ellátási hiányosságok miatti kielégítetlen kereslet hatására a ruházati és vegyesiparcikkeknél is jelentősebb forgalomemelkedés vár­ható. — a lakásépítés ütemének felgyor­sulása. a lakásfelszereltség javulásá­val együttjáró lakáskultúra színvona­lának emelkedése miatt jelentősebb keresletnövekedés várható bútorból és lakásfelszerelési cikkekből, építő­anyagokból; — jelentős átalakulás megy végbe a megye energiamérlegében. Növek­szik a szénhidrogének — gáz. fűtő­olaj — aránya. Ezért várhatóan a szi­lárd tüzelőanyagok felhasználása a városokban és nagyközségekben mér­séklődik. helyette biztosítani kell a fűtőolaj értékesítés feltételeit, javítani az olaj- és gázüzemű fűtőberendezé­sek és készülékek ellátását. Az ellátás felelősségét viselő szer­vek a kereskedelmi és szolgáltató ágazatban fokozottabban kísérjék fi­gyelemmel a vállalatok ellátási tevé­kenységét. A kishatárszéll áruforgalom kiszé­lesítésévél is az áruválaszték javítását segítsék elő. Az Illetékes tanácsi és kereskedelmi szervek vizsgálják meg a román kishatárszéll árucsere meg­szervezésének lehetőségét és az ez­zel összefüggő idegenforgalom kiha­tásalt és feltételeit. Ebben az évben több mint háronw ezer lakás épül fel megyénkben. A lakásépítésben érintett összes vállala­tok és szervek a lakásépítés népgazda­sági súlyának és jelentőségének meg­felelően, kiemelten foglalkoznak • te­vékenység segítésével. Az életkörülmények Javításának fon­tos területe a vállalati gondoskodás a dolgozókról. Megyénkben még szá­mos területen vannak tennivalók a® üzemi szociális, kulturális és egész­ségügyi ellátásban. Ez annál ls In­kább fontos feladat, mivel az élet­körülményekre gyakorolt kedvező ha­tása mellett jelentős tényezője az ál­talános üzemi légkör kedvezőbbé té­telének, a munkaerőhelyzet stabilizá­lásának ls. Mint ismeretes ez év január elsején • közgazdasági szabályozók körében módosításokra került aor. E módosítá­sok megfelelnek a népgazdaság továb­bi fejlődését elősegítő követelmények)­nek és lehetőséget teremtenek a vál­lalatoknak gazdálkodásuk előrelátóbb megszervezésére. A vállalatok felada­ta, hogy igyekezzenek minél gyorsab­ban alkalmazkodni az ÚJ szabályozód által kialakított környezeti hatásokhoa és ezek felhasználásával is segítsék elő az állásfoglalásban foglalt célkitű­zések végrehajtását Beruházás, felhalmozás Csongrád megyében as elmúlt évben megvalósított beruházás értéke megha­ladta a 4 milliárd forintot A beruhá­zás volumenének növekedése az orszá­gos átlagnál kétszer nagyobb ütemű volt (17 százalék). Tovább folytatódott a termelő apparátus korszerűsítése a strukturális átalakítást szolgáló beru­házások megvalósítása. Figyelemre méltó, hogy az anyagi-műszaki össze­tételben lényeges fordulat következett be. Erőteljesen növekedett az építés részaránya, amely meghaladja az 51 százalékot, a mezőgazdaságban majd­nem elért a 80 százalékot (E tenden­ciát erősítette az állami támogatásod rendszere is) Az összetétel változás nem kedvezőtlen jelenség, mert oka az, hogy a folyamatban levő jelentősebb beruhá­zások sok építési munkát Igényelnek. (Házgyár, MTA Biológiai Kutató Inté­zet.) A mezőgazdaságban pedig a kor­szerű telepek építése miatt változott meg az összetétel. A beruházások for­rás szerinti összetételében növekedett a költségvetési és a saját források ará­nya, csökkent a hitelrész, kivéve a me­zőgazdasági beruházásokat. A megyei pártbizottság múlt évi ál­lásfoglalásának megfelelően kiemelten kezelték a Szeged környéki szénhidro­gén kincs hasznosítását célzó építkezést. Ennek eredményeként a megvalósítás üteme jó. A földgáz helyi hasznosítá­sát biztosító beruházások üteme azon­ban nem kielégítő. Jelentős eredményeket értünk el a ke­vésbé iparosodott területek iparfejlesz­tésében: Makón befejeződött a Fegy­ver- és Gázkészülékgyár és a HCDI­KÖT-telepének építése. Folyamatban van a BMG gyáregységének fejleszté­se és az Egészségügyi Berendezéseket Gyártó Vállalat egy telephelyre való át­helyezése. Csongrádon a MIRKÖZ új üzeme épül és megkezdték a FCTOBER bővítését. Hódmezővásárhelyen az Al­földi Porcelángyár edénygyárának és égetési segédüzemének, és a FURFU­ROL Vállalatnak az építése fejeződött be. Szentesen Jó ütemben halad a me­gye legnagyobb és legkorszerűbb téglád gyárának, és a KONTAKTA II. ütemé* nek építése, megkezdte működését 4 Csm. Vegyesipari Vállalat új hordóüz®* me. Jelentős beruházások valósultak meg a közlekedésben. Elkészült az autójaví­tó új üzeme. Autóbusz-pályaudvar épüli Csongrádon. Folytatódott a vasútvona­lak és az E—5-ös út megyei szakaszá­nak korszerűsítése. Megkezdték az ali győl közúti Tiszahíd építését. A lakáshelyzet megváltozása me* gyénkben a most épülő szegedi házépí­tő kombinát üzembe lépésével biztosít­ható. A kombinát építésének ütem® megfelelő, a jelenlegi építési ütem tar­tása esetén 1971-ben termelni fog aa üzem. Bár a követelményekhez mérten ki­sebb mértékű, de van előrehaladás a műszaki fejlesztésben. Több új, korsze­rű technológiával felszerelt, a korábbi­nál koncentráltabban, nagyobb beruhá­zás Indult a mezőgazdaságban ls. A lakosság jövedelmi- életviszonyai és ellátásának alakulása A lakosság életkörülményei — bizo­nyos rétegek, nyugdíjasok és egyéb fix fizetésűek kivételével — tovább javul­tak. Mintegy 5—6 százalékkal emelke­dett a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma. A lakosság jö­vedelme a foglalkoztatottság, valamint az átlagbérek 3 százalékos emelkedés® folytán mintegy 8—9 százalékkal maga­sabb az előző évinél. A megye lakossá­gának készpénzbevétele kedvezőbben alakult a tervezettnél. A béren kívüli személyi jövedelmek és közvetett Jut­tatások emelkedése is erőteljesebb volt az 1968. évinél. A mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos bevételek viszont csak mérsékeltebben nőttek. Ezek együt­tes hatásaként az előző évinél gyorsab­ban nőtt a vásárlóerő. A fogyasztói piacon a megnövekedett bevételek hatására megélénkült az áru­kereslet. Azonban a lakosság áruellátá­sa az elmúlt évben csak egyes területe­ken javult. Számos vonatkozásban az előző évhez képest visszaesés tapasztal­ható. A kiskereskedelmi forgalom mint­egy 9 százalékkal haladta meg az elő­eő évit. Az egyes fő árucsoportokon be­lül a növekedés eltérő ütemű volt, első­sorban az élelmiszerforgalom emelke­dett. Viszonylag az élelmiszerek kínála­ta volt a legproblémamentesebb, bár Itt Is a hús- és húskészítmény-ellátás az egész év folyamán feszültséget okozott Kiemelkedő volt a kereslet a tejtermé­kek, baromfifélék Iránt. Éves átlagban a zöldség-gyümölcsfélék ellátása is meg­felelően alakult, bár az első félévben nagyon komoly feszültségek keletkez­tek, amelynek következtében az idény­cikkek árai mintegy 26 százalékkal ma­gasabbak voltak. Az iparcikkek kínálatát nagymérték­ben rontotta, hogy a nagykereskedelem nem készült fel kellően az igények ki­elégítésére. Számos cikk árukínálata alatta maradt a korábbinak. A hiány­cikkek száma lényegében nem csökkent, az ellátási helyzet a legszerényebb a vegyesipari főárucsoportban volt (apró­cikkek, villanyszerelési cikkek, alkat­részek, tartós fogyasztási cikkek stb.). Ebben természetesen vállalaton kívüli okok is közrejátszottak, ami a hitelpoli­tikára és a hitelezési gyakorlat merev­ségeire vezethető vissza. A fogyasztói árszínvonal mintegy másfélszázalékosan emelkedett A köz­fogyasztási cikkek mintegy 70 százalé­kánál, főként az alapvető cikkeknél az árak nem változtak, a 30 százalékot ki­tevő egyéb árucikkeknél főleg felfelé mentek az árak. Egyes cikkcsoportoknál sok kritikára okot adó jelentősebb ár­emelkedés következett be. Az Ipar és a kereskedelem részéről nem volt tapasztalható kellő politikai érzék az árak módosításánál. Számos esetben az árak jelentéktelen megvál­toztatásával, a csomagolás korszerűsíté­sével, vagy egyéb indokkal emelték a különböző árucikkek árait. A fogyasz­tói árak emelkedése annak eilenérst hogy a reáljövedelmek a tervezettnél kedvezőbben alakultak, politikai szem­pontból is hátrányosan érintették a la­kosság meghatározott rétegeit, főkén! az alacsony keresetűeket és nyugdíjaso­kat. A kisebb fizetésűek Igényeit kielé­gítő olcsóbb cikkek rendszerint eltűnteié a kereskedelemből. A lakosság szolgáltató tevékenység fejlődése az elmúlt évben lelassult. 9 tevékenység ösztönzésére és fejlesztésé­re hozott intézkedések eddig nem érez* tették kedvező hatásukat. A megfelelő anyagi ösztönzés hiányé* ban a tanácsi és szövetkezeti ipar — mely a szolgáltató tevékenység alapvet® bázisa — figyelmét elsősorban a jöve­delmezőbb termelő tevékenységre for­dította. Ennek következtében nőtt a fe­szültség a lakosság részéről jelentkező és növekvő igények, valamint a szolgál­tató ágazat kínálata között, ami hátrá­nyosan érintette a lakosság életviszo* nyainak alakulását A lakásépítés megyénkben is az egyik legfontosabb politikai kérdés. Az el­múlt évben az építés üteme némileg felgyorsult és közel háromezer — mnfc. egy 200-zal több—lakás került á tan ás* ra, mint egy évvel korábban. (Ezen be* lül az állami és szövetkezeti lakásépí* tés több mint 60 százalékkal növeke­dett a magánlakás építkezés pedig mintegy 15 százalékkal csökkent.) A pártszervezetek 1969. évi gazdaságszervező tevékenységének tapasztalatai A megyei pártbizottság állásfoglalá­ját alapul véve az alsóbb pártszervek és pártszervezetek helyesen határozták meg a helyi gazdaságpolitikai célkitűzé­seket Különösen Jelentős az a tevékeny­ség, amelyet a reform lényegének meg­értéséért, az új mechanizmus hatásai­nak helyi kibontakoztatásáért tettek. Javult a párttagok, pártonkívüliek ak­tivitása, erősödött az eszmei, politikai és cselekvési egység a pártszervezetek­ben. A pártszervezetek gazdaságszervező munkája egészében eredményes volt. A kommunistáknak jelentős része van ab­ban, hogy a politika folyamatosságá'TaF biztosítása mellett megyénkben is áltaí Iában sikeresen bontakozott ki a gazda­sági reform. Kedvezően alakult a gazdasági és pártvezetők kapcsolata, rendszeresebb

Next

/
Thumbnails
Contents