Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

és célját meghamisító jobb- és baloldalt nézetekkel szemben. Tartsák napirenden a tömegek politikai felvilágosításáért és megnyeréséért folyó harcot a mechanizmus célkitűzéseinek, főleg szocialista jellegének ismertetésében és elfogadtatásában. Elismerően szóljanak az elért eredményekről, ugyanakkor a munkásokkal együtt lépjenek fel a fogyatékosságok, a vezetés hibái, a hanyagság, a munkafegyelemsértés, a passzivitás, az elbizakodottság ellen; — ez évi feladataink indokolják, hogy politikai munkánkban világosan és egyértelműen feltáruljanak a gazdaságpolitikai célok és követelmények, A gazdaságfejlesztéssel összefüggő politikai feladatokban differenciáltan mutassanak rá arra, hogy mi a feladata a közvetlen termelőknek és mi a vezetőknek; melyek lehetnek a megvalósítás hatékonyabb eszközei a fejlesztés, a szervezés, az anyagi ösztönzés stb. terén. Ugyanakkor lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amely a tisztességtelen haszonszerzés, a nyereség szűklátókörű emelésével a fogyasztók kárára igyekszik eredményeit növelni; — a Központi Bizottság 1969. november 26—28-1 határozatának, valamint a megyei pártbizottság 1970. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló állásfoglalásának figyelembevételével minden pártszerv és pártszervezet öszszegezze és vitassa meg gazdasági, gazdaságpolitikai tennivalóit, a megvalósítás eszközeit és módszereit; — a pártvezetőségek, p&rttaggy&lisek tervezett napirendjein és közben többször is szerepeljen a gazdasági munka elemzése, értékelése is. Időben történjenek hatékony intézkedések a problémák megszüntetésére. Rendszeresebben számoltassák be a gazdasági vezetőket, de ez ne sértse a gazdasági vezetés önállóságát, ne vegye át a felelősséget, hanem politikai eszközökkel: mindenekelőtt elemző munkával, a dolgozók mozgósításával, az üzemi tartalékok feltárásával, szükség szerint a felettes párt-, állami szervek igénybevételével nyújtson segítséget. Értékelésük ne a gazdasági részkérdésekből induljon ki, hanem abból, hogy az üzem mit ét mennyiért termel, hogyan hasznosítja az állam által rendelkezésre bocsátott anyagi és szellemi javakat. Ebben az összefüggésben kell megítélni, értékelni a gazdasági vezetés munkáját is. — az 1970. évi feladatok igen sokrétűek és jelentősek, végrehajtásuk következetes, SZÍVÓS munkát igényel. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításához azonban minden feltétel adva van. Felhívjuk a megyénkben működő pártszerveket, párt- és tömegszervezeteket, tömegmozgalmakat, állami é» gazdasági szervek, hivatalok és intézményeik vezetőit, a megye fizikai é» szellemi dolgozóit, hogy együttesen valósítsuk meg a Központi Bizottság 1969. november 26—28-1 határozatát, a megyei pártbizottság 1970. évre szóló gazdaságpolitikai állásfoglalásában megfogalmazott feladatokat. A közöe munka eredménye ls közös lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága A megyei pártbizottság állásfoglalása a megye gazdaságának 1969. évi helyzetéről és fejlődéséről, valamint az 1970. évi gazdaságpolitikai feladatokról A gazdasági reform második évében a mechanizmus hatása erőteljesebben érvényesült megyénk gazdaságában. A korábbi évekre jellemző főként mennyiségi növekedéssel szemben egyre inkább előtérbe került a gazdálkodás minőségi oldala. Megyénk gazdaságában a tavalyi állásfoglalás és a KB 1968. december 4-1 határozata tükrében az alábbi fő tendenciák érvényesültek: — a gazdasági hatékonyság és a jövedelmezőség javult. Emelkedett a» árbevétel és mérséklődött a készletek növekedési üteme; — az ipari termelés a korábbi ivek 8—10 százalékos növekedésével szemben ebben az évben 3—4 százalékkal emelkedett. Ez úgy az orl szágos tervezettül, mint a tavalyi állásfoglalásban meghatározott mértéktől elmarad; — az export értékesítés a termelés növekedési ütemét lényegesen meghaladta, s ez előirányzottnál is nagyobb mértékben, mintegy 20 százalékkal nőtt; — az építőipar termelése az előirányzatnak megfelelően több mint > százalékkal emelkedett; — a mezőgazdaság termelése az országosnál és az előirányzottnál is nagyobb mértékben, több mint 6 százalékkal növekedett; — a kiskereskedelem forgalma a termelési ágazatok növekedését meghaladóan 9 százalékkal nőtt, ennek ellenére a lakosság igényeit teljes mértékben nem elégítette kl: — a közlekedés a növekvő szállítási igényeket nem tudta időben kielégíteni és a csúcsidőkben jelentkező többlet feladatokat sem tudta maradéktalanul elvégezni; — a tavalyinál mérsékeltebben emelkedett a foglalkoztatottság (iparban 4, építőiparban 11. a kereskedelemben 8, mezőgazdaságban 1—2 százalékkal), azonban a termelés alakulásához mérten indokolatlanul magos volt, emiatt a termelékenység kedvezőtlenül alakult; — a beruházások volumene az országosnál kétszer nagyobb ütemben, mintegy 17 százalékkal növekedett, A megyében a beruházási piac feszültsége enyhült, de még mindig nincs összhang az Igények és a kapacitás között. A vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási tevékenysége 1969-ben javult a vállalati tevékenység a gazdálkodás hatékonyságának fokozatos jelel mutatkoznak. Az értékesítés és termékrealizálás megélénkülése tapasztalható. Veszteséges ipari vállalat (szövetkezet) nem volt A 128 mezőgazdasági szövetkezet közül is várhatóan csak 6 zár veszteséggél az Idén, A vállalati gazdálkodásra kedvezően hatottak az új mechanizmus szabályozói. Az értékesítési árbevétel a megye vállalatainál és szövetkezeteinél mintegy 8—4 százalékkal haladja meg az előző évit Az árbevétel ágazatok szerinti megoszlásában a legjobb eredményt az építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és kereskedelem értek el Az iparon belül a tanácsi és szövetkezeti szektorban gyorsabb ütemű volt az értékesítéssel összefüggő árbevétel emelkedése, mint a minisztériumi iparban. Realizálási nehézségek — kisebb kivételektől eltekintve — nem fordultak elő. Vállalataink előtérbe helyeKik a szerződés szerinti teljesítéseket. A hazai piacra történó kiszállítások folyamatosságában azonban év közben — elsősorban a III. negyedévben — volt megtorpanás. Ez átmenetileg kieséshez vezetett A lemaradást az év hátralevő részében igyekeztek behozni A megye gazdaságának exportértékesítése az állásfoglalásban kitűzött céloknak megfelelően a termelés növekedési ütemét (és az országosat is) lényegesen meghaladó mértékben — mintegy 20 százalékkal — emelkedett. Az exporton belül az átlagnál is kedvezőbb a tőkés országokba irányuló kiszállítások növekedése, amely az összes kivitelen belül már elérte a 40 százalékot, a tavalyi 35 százalékkal szemben. A külkereskedelmi értékesítésre kedvezően hatottak a közgazdasági szabályozók, a szubvenció, amely a hazai piaccal szemben fokozta a jövedelmezőséget Ennek negatív hatása is volt a lakosság áruellátásában (kötöttáru, hús stb.). Az árbevétel emelkecitsevel szemben a nyereség előzetes adatok szerint mérsékeltebben emelkedett 1968-hoa képest. Nyereség-előirányzatát a gazdálkodó egységek többsége teljesítette, illetve túlteljesítette. Jól kihasználták a nyereségérdekeltség ösztönzőiben rejlő lehetőségeket A megyében működő vállalatoknak több mint fele nagyobb nyereséget realizált, a múlt évinél. A vállalatok egy részének azonban a nyeresége csökkent amelynek oka a termelés mérsékeltebb ütemű emelkedése, illetve csökkenése, valamint gazdasági szabályozók szigorítása. A vállalatok között a nyereségalakulásban is nagy a szóródás. Különösen kiugró a kereskedelem, ezen belül a nagykereskedelem nyereségnövekedése (60 százalék). A nyereség rátája a nyereségvolumen mérsékeltebb ütemd emelkedése ellenére még mindig magas, és nem ösztönöz megfelelően a hatékonyság növelésére. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok nyereségében nagyon magas a költségvetési támogatás aránya. Az állami támogatás gyorsabban emelkedett; mint a költségvetési befizetések. En-