Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Magasság­mérés radart a! Még 1966-ban történt, hogy C. Sagan és J. B. PoiiacK csillagászok anna,; a vélemé­nyüknek adtak kifejezést, amely szerint a Mars felszí­nén látható sötét területek — a korábbi felfogással el­lentétben — nem mélyedé­sek, hanem fennsíkok, míg a világosabb részek jóval alacsonyabb szintben fekvő medenceterületek. Sagan és Pollack véleménye radar­megfigyeléseken alapult. A legújabb mérések, ame­lyeket 1969. május 7. és jú­lius 15. között végeztek egy 63 méter átmérőjű rádióte­leszkóp segítségével, a prob­lémát új megvilágításba he­lyezték. A méréseket dr. Richárd Goldstein, a kalifor­niai technológiai intézet ku­tatója vezette. Körülbelül 400 marsbéli pont viszonyla­gos magasságát állapították meg, főként az egyenlítő plusz-mínusz 10 fok széles­ségű környezetében. Az eredményeket elemez­ve dr. Goldstein a következő megállapításokra jutott: A világosabb színű mars­héli sivatagok egyaránt le­hetnek fennsíkok és mélven fekvő alföldek, a sötét me­dencék viszont voltaképpen közbenső helyet foglalnak el, tehát kevésbé mélyültek ki, mint az aHüld 1el1°",~> <l"»t,>. gok. Az eddig megállapított legnagyobb magasságkü­lönbség 13 600 méterre be­csülhető, ezt az Amazonls régióban találták, ahol a Tharsis néven ismert kép­ződmény 13 600 méterrel magasabban fekszik, mint1 az Amazonis. A Syrtis Major nevű alak­zatról megállapították, hogy egy 800 kilométer hosszú lej­tős terület, amelynek lejtési mértéke aUp 1—2 100 méteres távolságon belüL Tarján teremtése 9. Miiyen lakcsokra van szükség történél mi emle kéztét DELMAGYARORSZAG 1945. jamiá: 24. A mi helyzetünk az volt, hogy meghatározott lakás­számot kellett produkálni, meghatározott összegből. Mi­után a dunaújvárosi elemek­nél előre láttuk, hogy te­kintélyes szállítási költségek merülnek föl, ezt úgy akar­tuk kigazdálkodni, hogy kisebb lakásokat építettünk. Mert abszolút költségben az egyén számára természetesen a kisebb lakás olcsóbb. Az más kérdés, és elgondolko­zunk rajta, hogy milyen la­kásokra van szükség. Ma sem probléma, hogy ezek a kis­lakások hosszabb távon üre­sek maradnak. A probléma szerintem ott van, hogy ezeknek a kislakásoknak egy idő múlva a demográfiai visszahatása is jelentkezik. Ha egy fiatal pár beköltözik egy lakásba, s abból bizo­nyos oknál fogva nem tud tovább lépni, ez a gyerekek számát is befolyásolja. Mi tervezők fölhívtuk a fi­gyelmet arra, hogy a szegedi házgyár alapterveiben is na­gyon sok a kislakás. Pedig éppen kislakásokban Szege­den már nincs hiány. Kettő­és háromszobást keveset építünk. A dunaújvárosi épületek lakásai olyanok, amelyeknek fele kétszobás, a másik fele kisebb. A harma­dik ötéves tervben 48 m2 volt az átlagos lakásterület. A negyedik ötéves tervben 53 m3-es lakások készülnek. Egy szűkebb értekezleten fe­lelős személyiség tett olyan megjegyzést, hogy ötéves tervenként 6—7 m2-rel bő­vülnek az új lakások alapte­rületei. Az ötödik ötéves tervben 60 m', a hatodik öt­éves tervben esetleg 70 mJ­Hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere az NDK Hazánk több mint 100 ál­lammal tart fenn rendszeres kereskedelmi kapcsolatot, • partnereik sorában a Szov­jetunió után az NDK a má­sodik helyen áll. Az elmúlt évben a kétoldali szállítása­ink értéke meghaladta a 4,8 milliárd devizaforintot és összkülkereskedelml forgal­munkból több mint 10 szá­zalékkal részesedett a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. A szállítások értéke 10 év alatt több mint kétszere­sére növekedett A két ország között az 1966—1970-es évekre aláirt hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás szerint az áru­csere-forgalomnak öl »v alatt 42,9 százalékkal kellett vol­na növekednie. Ezt az elő­irányzatot azonban már az e> "om évben elértük, s a számitások szerint idén a kétoldalú szállítások értéke öbh mint 60 százalék­kal magasabb lesz az 1965. • idei évre vonat­kozó megállapodások ugyan­is a forgalom további jelen­tős növelését irányozzák elő Kivitelünk 1970 folya­mán körülbelül 10 százalék­kal növekszik és 2600 millió devizafórint lesz. Importunk mintegy 20 százalékkal emel­kedik, s meghaladja a 2900 millió devizaforintot Népgazdaságunk sok ter­mékének fontos piaca az NDK. Az ipari gyártmányok közül különösen jelentős helyet foglalnak el a közúti járművek és érdemes meg­említeni. hogy az NDK-ban több Ikarus autóbusz közle­kedik mint például hazánk­ban. Tavaly adták át a tíz­ezredik Ikarus buszt az NDT< fooenlmának- Jelentós mennyiségben szállítanak üzemeink különbív-ö iv»r. szám»ftn??ret. műszereket, ar­ás izzólámnáket (q V* -rr> irtlorVSx pz jjre* m­kb-" •'•'.'•noir r«Málp trör*H és bor exportjának mintegy 30—33 százaléka, az alma­szállítmányoknak pedig ne­gyedrésze az NDK-ba irá­nyuL A kohászati és vegy­ipari termékek csoportjában Magyarország elsősorban timföldet és bauxitot szállít, de jelentős tételek a gyógy­szeripari termékek is, ame­lyeket az NDK tőlünk vásá­rol. öt év alatt — 1966 és 1970 — az NDK-ba irányuló gyógyszerexportunk több mint kétszeresére emelke­dik. Hazánknak az NDK-ból származó importjában több mint 50 százalékos aránnyal a gépek és gépi felszerelések képviseltetik magukat. Sze­mélygépkocsi behozatalunk­nak körülbelül a fele az NDK- ból származik, a teher­autó importból pedig egy­harmadban részesedik az NDK. Jelentős tételekben vá­sárolunk elektromos és elektronikus műszereket, speciális nagyteljesítményű bányagépeket, textilgépeket, nagyértékű konfekció- és cukoripari berendezéseket és irodagépeket az NDK-tól. A Zeiss Művek optikai gyárt­mányainak széles skáláját hozza forgalomba belkeres­kedelmünk. es lakások készülnek. Ha egyszer az alsó határát ki­mozdítottuk, ami a mostani felsőnek felel meg, akkor már nem lesz gond a la­kásterület. Ehhez sok felté­telt kell biztosítani, többek között a házgyári programot végrehajtani. Amikorra Tarján felépül, 18—20 épülettípussal számol­hatunk benne. Ez nagy szám. A szegedi házgyár az induláskor hat típust fog gyártani. De ez a hat típus is olyan, hogy közte kettő csak annyiban különbözik a töb­bitől, ugyanazzal a hom­lokzatkiképzéssel, de nem négy szintben, hanem tíz szintben jelentkezik. Ahogy előre elképzeljük, ez nem rossz. Megvan a maga va­rázsa. Egy bizonyos ponton túl még attrakció is lehet, ami itt készül. Egyébként ezek lenyomatok lesznek, mivel az építészet mindig le­nyomat Az egyszerre, odatett valami egy pillanatát rögzí­ti. De mi több adott pillana­tot rögzítünk épületeinkkel. A közelmúltban küldtük el javaslatunkat a Művelődési Osztálynak, ami az első ütem képzőművészeti alkotá­saira és elhelyezéseire vo­natkozik. Amikor egy építé­szeti ütem elkészül, arra te­szünk javaslatot. Néhány belső dekorációra és a kis terriere egy-két körplasztikai alkotás kerül. A művészeti alkotások elhelyezési lehető­ségeinek határai vannak. Ezek az épületek nézetem szerint nehezen viselnek el I díszítő jellegű alkotásokat. A konfekcionált panelsíkokon az egyéni képzőművészeti al­kotás nehezen ragad meg. Ebbe a városrészbe inkább a parkosítás, bokrosítás, fá­sítás kívánkozik. Ennek tel­jes terve még nincs készen. De nem is a parkosítás ki­kivitelézése a probléma, ha­nem azoknak a fönntartása Sok anyagi ráfordítással sok gondozást kíván. És az új lakótelepekkel megsokszoro­zódik a város parkosított te­rülete. Tarjánban hiába épí­tünk parkterületet, ahhoz túl sűrűn be van építve, hogy önmagát fönntartsa. Itt rend- j szeres karbantartás kell min­den kihatásával együtt S mi tagadás, a lakók manap­ság még nem nagyon becsű- ! lik meg, ezért nem is érzik szükségesnek a ~ védelmét. Pedig a létesítési költsége m5-ként 100 forintnál is többe kerül. Ehhez képest elég hamar tönkremennek az új parkok. Ismerem az el­lenérveket is: sűrű a beépí­tés, a gyerekeknek is mo­zogniok kell valahol. Ez igaz. Komplex kérdés, nehéz iga­zat tenni benne. Azt szok­tam tanácsolni a kert-terve- I zőknek, hogy ne kertet ter­vezzenek, az nem marad meg. Minél több fát ültesse­nek. Ha a fa egyszer túlélte az első két évet, szépen lombra szökken, az mikroklí­mát teremt, alá lehet ülni, a gyerekek nem teszik tönkre, nem igényel gondozást. Ez a tarjáni építkezés nagyságrendiség szempontjá­ból közepes méretű. Hogy Lágymányost ne is említsem, az új Palota is nagyobb, tíz­ezer lakásával. Azért ez a hatezer lakás a maga húsz­ezer körüli lakosságával te­kintélyes építkezés már. Akárhogy is vesszük, az ösz­szes szegedi lakásoknak majdnem az egyhatodát je­lenti. De egyúttal azt is, hogy városunk területén egy új koncentráció jön létre. A la­kosság jelentős része mint­egy súlypontilag áttolódik. Más szerencsés oldala az itteni építkezésnek, és ezért is született a Tarjánnal kap­csolatos döntés, hogy itt kell építeni, mert" így került kap­csolatba az olajipari terület­tel. Mert a régi ipari terü­letekhez való kapcsolata nem feltétlenül ideális. Persze, ha majd az Északi körút ki­épül, azon keresztül a vá­rosközpont megkerülésével el lehet jutni az egyes ipari területékre is. De ahhoz még idő. kell. Az a tény, hogy az olajipar innét épül, helyére teszi a Tarján létjogosultsá­gát Ami Tarjánnak a város­központhoz való távolságát illeti, az szegedi vonatkozás­ban tekintélyesnek számít­ható, de abszolút méretben, ha átteszein azt Pestre, ak­kor azt mondom, hogy nem nagyok a távolságok. Van­nak, akik Odesszát is mesz­szinek érzik, mert át kell menni a hídon. (Folytatjuk) A NAP HÍREI: SZABÓT AZSOK ÉS PARTIZÁN TE­VÉKENYSÉG EURÓPA-SZERTE A NÉMETEK, ELLEN _ SZÖVETSÉGES ELŐNYOMULÁS AZ ARDENNEK­BEN ÉS A VOGÉZEKBEN — A VÖRÖS HADSEREG ÁTTÖRTE NÉMETORSZÁG KELETI HATÁRAT. Segély a fejadagból A Nemzeti Segély felhí­vása minden szegedi és Sze­ged környéki polgár szivéhez eljutott a Délmagyarország hasábjain keresztül. Olyan széles körű és lelkes meg­mozdulás észlelhető, ami­lyenre talán Szegeden még sohasem volt példa. Akinek egy darab kenyere van, azt is szívesen megosztja a bor­sodi bányamedence hős bá­nyamunkásaival vagy az éhező és borzalmas szenve­déseken keresztülment bu­dapesti lakosokkal. A Dél­magyarország szerkesztősé­gében állandóan az iránt érdeklődnek, hogyan lehet leggyorsabban és leghatható­sabban segíteni? Kiemeljük Dobund Tamás vulkanizáló munkás szép gesztust jelentő javaslatát. Azoknak a mun­kástömegleknek nevében ajánlja fel segítségét, akik nem önellátóit, akiknek napi fejadagjukon kívül nincsen egyebük. Mégis segíteni akarnak teljes szívvel és lé­lekkel. Szíves-örömest le­mondanának pár napon ke­resztül napi kenyér fejadag­juk bizonyos részéről — esetleg 5 vagy 10 dekáról —, hogy ezzel hozzájáruljanak az éhező munkástestvérek megsegítéséhez. A A magyar fegyverszüneti ! szerződés megkötéséről ve­zércikket irt a New York Herald Tribüné. Az a fegy­verszünet — írja a lap —, amelyet a Szovjetunió ér> Magyarország kötött, megpe­csételte annak tényét, hogy Németország elvesztette utol­só csatlósát. Feltehetjük, hogy Magyarország régebben ki akart lépni a háborúból, amikor Horthy a magyar rá­dióban fegyverszünetet kért. Tragikus árat fizetett Ma­gyarország, mert képtelen volt arra. hogy megakadá­lyozza a magyar zászlóaljak halálba küldését és Buda­pest feláldozását német ér­dekekért. Falusi lenn'va'ék A Duna—Tisza közi Mező­gazdasági Kamara nyilatko­zata a legsürgősebb mező­gazdasági tennivalókról: A legsürgősebben szükség van a traktorok és szántógé­pek számának és üzemanyag­szükségleténeik (nyersolaj, petróleum, hengerolaj, csa­págyolaj) bejelentésére. Azt is közölni kell, hogy el vannak-e látva talajművelő eszközökkel (eke. borona, tárcsás borona stb.), esetle­ges kijavításuk hogyan old­ható meg. Ugyanilyen sürgős a vetőmagszükséglet és a ve­tésre alkalmas tavaszi búza. árpa és zabkészlet bejelen­tése. Az egész tavaszi árpa­és zabkészlet zárolandó és csupán vetőmagként hasz­nálható fel. Az igénybevett vetőmagot lehetőleg kukori­cával kell kicserélni. "mm Építsük fel közösen a Hotel Internacionált! A miniszoknya és az akti ztika belül 20 százaléka, a vaj és I megvizsgálta. A rövid szoknyák divatja jóleshet a szemnek, a dob­hártyára azonban kevésbé kellemes a hatása. Erre a felismerésre dr. Vern O. Knudsen, híres amerikai fi­zikus és akusztikai szakértő jutott, abból az alkalomból, hogy a meztelen lábaknak a konertteremben kiváltott '•atá-ét 'ud'mányosan is DÉLMAGYARORSZÁG 1970. VASÁRNAP, JANUÁR 25. „A ruha elnyeli a hangot", mondta dr Knudsen egy in­terjú, alkalmával, ,.s egv mi­niruhás lány sokkal több hangot igényel, mint az, aki konvencionális ruhába öltö­zött. Rock-and •Roll-' onccr­f.ekre. ahová, olyan emberek iárnak, akik a. hangzavart szeretik mref.-.]cl ez . a mo­dern divat.. Egy szimfonikus koncerten azonban megtör­ténhet, hogy a koncertterem akusztikai egyensúlyát a túl sok miniszoknyás hölgy je­lenléte fölborítja." Idegenforgalom szállodák nélkül? A kérdésre a Délmagyarország napokban megjelent cikke a választ már tulajdon­keppen megadta: nem létezhet idegenfor­galom szállodák nélküL A harmincas években már voltak szabadtéri játékok, de ilyen milliós nagyságú tranzitforgalom nyilvánvalóan nem volt. mint most. mégis a Hungária, a Tisza és a Royal mellett még működött az Európa és a Budapest szálló 16, a pályaudvar környékén — ha jól emlékszem — a Bors szálló, több ven­dégfogadó. a Sárkány, voltak kollégiumok is, fizetővendég-szolgálat és turistaszálló is. A szállodahiány valóban a fejünkre égett. Nyilvánosan nemigen mondjuk, de magunk közt Szegedet, mint fesztiválvá­rost szeretjük az osztrák Salzburggal ösz­szehasonlítani. Salzburggal, melynek la­kossága 113 ezer, az idegenforgalom szol­gálatában mégis 193 szálloda áll, csaknem 10 ezer ággyal. Nem mind I 'A kategóriájú, akad köztük szép számmal negyedosztá­lyú, s vannak 400 ágyas szállodák és 20— 40 férőhelyesek. Salzburg annyiban ha­sonlít is Szeged földrajzi helyzetéhez, hogy tőle a nyugatnémet határ körülbelül olyan közel van. mint Szegedhez Nagylak. Ter­mészetesen szóba se jöhet, hogv Salz­burgot utolérje Szeged a szállodaépítés­ben — bár a tőkés társadalmi viszonyok között azok a szállók már réRen tönkre mentek volna, melyek nem tudják fenn­tartani önmagukat —. de azt világosan kell látni, hogy kevés olyan méretű vá­ros létezik vagv talán nincs is sehol má­sutt. mint Szeged. melvnek ilverj nagy át­menő forgalma van. A város-föidraizi és turisztikai helvzete kínálja annak lehető­séget. hogy le is kösse szállással a turis­tákat. Minden bizonnyal Szezed idenenforcnlmi -angiának el nem 'smerés 'bői ad 'dik a eten'effi heivzét. Az országos szállnda­m'tési koncenció csak B'.Hveetet és a "»alátont veszi fvverémbe ahol szemban alóban több naoos vaev hetes üdülésre érkeznek a vendégek, de nem számol az­zal. hogy Szegeden át milliónyi külföldi vendég utazik, akik többnyire a késő dél­utáni órákban érkeznek a városba. Köz­tudott hogy az autós turisták éjszaka ál­talában nem szeretnek utazni, tehát szí­vesen megpihennének nálunk, és egy-két nappal meg is hosszabbítanák magyaror­szági tartózkodásukat. Nem megoldás az ünnepi hetek idő­szakában a kollégiumi elszállásolás sem. mert a papiron meglevő mintegy 5 ezer kollégiumi ágyból alig 1000—1200 alkal­mas bel- és külföldi vendégek kulturált elhelyezésére Ahelyett, hogy a meglevő és a már elmondott kollégiumi elszállásolási leltetőség felosztásán marakodnánk — az IBUSZ, az AKÖV, a Volán, az Expressz, a Coopturist —. inkább össze kellene fogni és közös erővel megépíteni egy 500 sze • mélyes, kétágyas egységekkel berendezett szállodát, természetesen minden szobához tusolóval eliátott mosdóhelyiséggel. Ez a szálloda, nevezzük el Hotel Internacional • nak. már képes lenne megállítani az or­szágút milliós turistaforgalmát. Egy másik megoldás: ha az említett uta. zási vállalatok, irodák csupán utaztatni kívánnak, akkor a megyének és a város­nak kellene együttműködni abban, hogy a vendéglátó vállalat képes legyen szállodát építeni. Nem vagyunk mi jó üzletemberek! Ha egy ilyen kitűnő turisztikai lehetőségek­kel rendelkező város szállodahiányát és a tranzitforgalom számadatait netán külföl­divel, tőkés partnerrel tárgyalnánk meg, nem hiszem, hogy 30 percnél több időt venne igénybe, hogy a Hotel Internacional megépítését elhatározzuk. Ez csak példá­zat, nem javaslat, bár az is igaz. hogy ma már vannak nálunk ilven vegyes vállala­tok az iparban, a kereskedelemben és a szállodaépítésben is. És abból, ha egy ilyen közös vállalkozás létrejön, még sem­mit sem engedtünk politikai magatartá­sunkból. N'ncs idegenforgalom szállodák nélkül, meri az idesenforcilom -egvik meghatáro­zója hogv a me-,' 'tor>atott helyet a t"rista tartósan, legalább egvnapi szállással és szolgáltatásokkal együtt vegye igénybe. Erre pedig ma nincs mód Szegeden Éoít­sük fel közös erővel a Hotel Internacio­nalt' Gács György, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőit"

Next

/
Thumbnails
Contents