Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Zenei naptár Romantikus est Szépszámú közönség fo­gadta szerda este a zeneis­kola harmadik bérleti hang­versenyének közreműködőit: Stanics Bélát és Erdeiné Áb­rahám Évát. Műsorukon a hangversenydobogókon is rit­kábban hallható Schumann á-moll és Brahms: d-moll szonáták mellett a közismert C. Franck A-dúr hegedű­zongora szonáta szerepelt. A korábbi zeneiskolai kon­certek tapasztalatai, de a szerda esti hangverseny is igazolta: Stanics Béla és Er­deiné jó kamarapartnerek. Schumann álmodozóan csa­pongó romantikáját, Brahms és C. Franck szövevényes harmóniai és ritmikai vilá­gét elmélyülten, színvonala­san tolmácsolták. Az előadott művek mindegyike zeneileg és technikailag igen nehéz feladat elé állítja a hangsze­reseket, s Brahms tragiku­sabb színezetű, Schumann és Franck derűsebb hangvételű romantikus lírája jól érvé­nyesült kettőjük előadásá­ban. Aracsi László Február: mező­gazdasági könyvhónap Január 31-én Szekszárdon démiai, a Műszaki, a Köz­nyílik meg az idei — sor- gazdasági és Jogi, valamint rendben immár a tizenhar- a Kossuth Kiadónál meg.ie­madik — mezőgazdasági lent művek is. Üjdonság­könyvhónap. Az előkészüle- ként most válnak széles tekről és a könyvhónap je- körben ismertté a Natúra­lentőségéről Muraközi Ta- könyvek, amelyeknek célja más, a Mezőgazdasági a nagyközönség figyelmét Könyvkiadó irodalmi veze- ráterelni az egyes mezógaz­tője csütörtökön tájékoztat- dasági problémák iolentősé­ta az újságírókat a Magyar gére és érdekességére. Évgyűrűk tisztessége Sajtó Házában. Az jdej A mezőgazdasági szakiro- kiadóvállalatok dalom idei ünnepének külö- vet jelentetnek nös jelentőséget kölcsönöz az a két előzetes vizsgálat, amelyekkel egyrészt az or­szág 150 termelőszövetkeze­tének szakkönyvállományát mérték fel, másrészt arról tájékozódtak, mennyire Is­merik és olvassák a me­zőgazdasági szakkönyveket az érdekelt szakemberek. Mindkét vizsgálat eredménye egyértelműen arra mutat, hogy továbbra is égető szük­ség van a mezőgazdasági üzemek saját kézikönyvtárai­nak kialakítására, illetve to­vábbfejlesztésére és anyagá­nak hasznosítósára a termelő munkában. Ezt a feladatot is figye­lembe vette a Mezőgazda­sági Könyvkiadó, amikor megszervezte az idei könyv­hónapot, amelynek válaszlé­köny. hónapra a 30 új mű­r.eg. (MTI) Milyen érzés törzsgárda­tagnak lenni? — erre a kér­désre általában egy a felelet: ió. Elsősorban azért, mert mélyebb közösséghez-tarto­zást jelent. Erősebb szálú kapcsolatokat. biztonságos kötődést a többiekhez, a gyárhoz. A törzsgárda tagjai alkot­ják a gyári családfa törzsö­kös ágait Évgyűrűk — ez éveik számát a törzsgárda- a gyereklánynak is bírni kel­jelvényekkel. Mindenütt, mindegyiküket egyaránt, érdemeik szerint? lett a nyolc órahosszát. A címkézőgép mellett fürge kézzel dolgozott. Meg is fá­rasztotta nagyon. Nagylány Erre sajnos nem válaszolha- lett. asszony lett időközben, tunk még egyértelmű Igen­nel. Legalábbis a tavalyi ta­pasztalatok alapján nem — amikor is néha többet ka­pott a vándormadár, „csak­a szimbólum jut az ember hogy jöjjön *, mint a tíz év belül találnak ró. A régiek eszébe arról, ahogyan szá­montartják, megbecsülik 26 és fél évet töltött ugyan­abban a munkában. Aztán? Az szb titkár kife­jezésével élve: — Nálunk a vezetőkre általában a kapun Szeressétek Odor Emíliát-! Neve nem titok, kit akar megszerettetni filmbeli inté­zet-társaival a Tóth Zsuzsa— kában saját kiadványain kí- i Sándor Pál szerzőpár. A bu­vül helyet kapnak az Aka­A képzőművészeti gyűjteményről Negyedszer rendezték meg Budapesten, a Műcsarnokban az allami vásárlásokat be­mutató képzőművészeti kiál­lítást. Ezen a tárlaton a Művelődésügyi Minisztérium, a Művészeti Alap és a Nem. tak az illetékesek. Szükséges a kiállítás azért is, hogy az ösztönös — de egy jövőbeni állandó kiállítás reményében részben tudatosan folyó — gyűjtőmunka eredményét felmerhessük, és viták során zeti Galéria által vásárolt al- a gyűjtés további irányát kotásokat mutatták be. Nagy várakozás előzte meg a be­mutatókat, hiszen az állam helyesen megszabjuk. Ismét­lem, nagyszerű alkalom a ju­bileumi évforduló, hogy vá­mecénási tevékenységét ezek rosunk mecénási tevékenysé­a tárlatok tükrözik legjob- gét kiállításon bemutassuk! ban. Felmérhető, hogy kul­túrpolitikai jelszónk (támo­gatjuk, megtűrjük, ellenez­zük) hogyan realizálódik az Addig is, amíg nem készül el az új kiállítóterem és nem válik ható tényezővé, nem lesz állandóan kiállított köz­életben. E kiállítások mindig kincs e gyűjtemény. élénk vitát váltanak ki, hi­szen az itt bemutatott mű­vek egy része múzeumokba, egyéb közgyűjteményekbe, más része pedig a hazánk művészetét külföldön repre­zentáló vándorkióllítósi anyagba kerül. Így ezek a műtárgyak korunk dina­mikus képzőművészetének hivatalosan is megőrzésre méltónak tartott darabjai. Államunk mecénási tevé­kenysége megnyilvánul a ta­nácsok képzőművészeti vá­sárlásainál is. Városunk évente mind nagyobb össze­dapesti Erzsébet Leányneve­lő 1896-os annáleszében buk­kantak rá külön-külön az Odor és az Emília, vezeték, illetve keresztnevekre, a ket­tő hangulati szintézisét tar­tották keresztvíz alá. A film előtörténetéhez tartozik még: a valóságban is élt egy Odor Emília, tanárnő volt a szá­zadforduló idején, amikor a film cselekménye játszódik, de nem róla van szó. Ez a filmbeli Odor Emília ugyanis egyszerre mai és generációval korábbi hason­mása. Felfogásában, életrit­musában, diák-mivoltóban ma is beülhetne bármely gimnáziumba, a szemlélet, a kor levegője azonban hami­sítatlanul avit. A forgató­könyv a millennium csinnad­rattáinak áporharmatos par­föm-ózonjóba kalauzol, ter­mészetesen mindebből oda, ahová a külzaj zárdatestőrök doxonjai, melyben a dolgok természetes rendje átértéke­lődik, s mindkettő steril (egynemű) környezetben mu­tatja be szereplőit: a temp­lomban, az iskolapadban, az udvari pázsiton. Sándor Pál lányokat, L. Anderson fiú­kat szerepeltet. Persze a két filmet nyilvánvaló tematikai és ábrázolásbeli jegyek kü­lönböztetik meg egymástól — dehát ez most mellékes. A Szeressétek Odor Emi­liát! — Zsombolyai János kitűnő színes felvételei miatt vagy éppen ellenére — lehet, hogy tetszik valakinek, lehet, hogy nem. A vélemé­nyek bizonyára erősen meg­oszlanak majd. Ezúttal csu­pán egyetlen szempontot em­lítenék — vállalva a belema­gyarázás bélyegét — s ez az elidegenedés. Igen, a brechti kényszerzubbonyok, amiről pillanatra sem tudtam meg­feledkezni a vetítés során, jóllehet az egész játék jel­lege sokkal inkább a ..szent", mint a „brutális" színházhoz Javaslom, hogy a Délma­gyarország a nagysikerű „Szeged szobrai" után — mely lassan véget ér, még akkor is, ha a szobi-ok váro­sa vagyunk —, a fenti al­kalmi tárlat mellett új soro­zatként közölje Szeged város képzőművészeti gyűjtetné- i nyét. A műtárgy képe alá a művész nevét (születés és halál évszámát), a mű cí­mét. nemét és anvagát. va­lamint méretét és jelzését, esetleg keltezésének vagy vásárlásának évét írják egy­mondatos ismertetéssel. E alabárd jain szűrődik be. Az ^mníátsz^Lyaivat átszellemült légkor persze amit napról napra maguk is hamis, hamis a mai néző szemében; az illúzió dezillú­zió, a kínosan pedáns etika visszatetszőén sznob — de hát azóta vaskos évtizedek csinálnak, netán pontosan ugyanúgy — ám más háttér előtt, más korban, levegőben. Időnként maga a rendező sem bírja cérnával, a néma múltak el „megrakodva bú- kívül-állásból felszínre lép, gért vásárol képzőművészeti közlés forrásként is szolgál­alkotásokat helyi kiállítása­inkon és országos tárlatokon. Kevesen tudják, hogy milyen jelentős alkotások vannak a városi tanács hivatali szobái­ban. A már évek óta folyó gyűjtőmunka eredményeként a helyi művészek legidősebb­jétől, Dorogi Imrétől és a legfiatalabb Zoltánfi István­tól Is találunk képeket, Dinnyés Ferenc pedig egész kiállítási anyagot kitevő művekkel szere­pel. Dc találunk képet Kohón Györgytől. Szurcsik Jánostól, Kurucz D. István­tól. Szalay Ferenctől, Németh Józseftől. Kajári Gyulától és Bazsonyi Aranytól, rézkar­cot és a miskolci Tóth Imré­től. szobrot és rajzot a ró­mai Amerigo Tóttól és még számos művet jelentős mes­terektől. A jubileumi év nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Nem szabad elszalasztani e lehetőséget, hogy Szeged képzőművészeti gyűjtemé­nyét a város közönségének bemutassuk, katalógusban rögzítsük, annál is inkább, mert a vásárlások egy része a városi költségvetésből tör­ténik (más része a Művelő­désügyi Minisztérium pénzé­ből). tehát városunk dolgozói elvárhatják, hogy lássák, pénzükkel hogyan sáfárkod­hatna a művek idők során bekövetkező esetleges szét­szóródásának nyomonköveté­sére. Meggyőződésem, hogv a városi tanács, a kiállítás megrendezésével, az újság a gyűjtemény közlésével ne­mes népművelő szolgálatot teljesítene. Tóth Sándor val és örömmel". Sándor Pál második film­jéről két fontosabb meg­jegyzés hangzott már el. Az egyik összehasonlítja és el­marasztalja a rendező előb­bi munkájával (Bohóc a fa­lon) szemben, a másik pár­huzamot keres a napokban vetített angol filmmel, a Ha­vai. Ez utóbbi kétségtelenül érdekes összevetésekre ad le­hetőséget: Lindsay Anderson a jelenlegi brit kollégium­szemléletet bírálja, Sándor Pál a múlt századi monar­chiás-magyart. Mindkettő céltáblája a hermetikusan zárt világok nevelési para­s bemutat például egy név­napi köszöntőt, ahol utasítás­ra puszilkodnak a lányok, rögtönöz meleg szavakat a tanárnő, s ismétlik meg az ünneplők kórusban, kiábrán­dultan azokat. Mindazonáltal a film több vitapontra irritál: követke­zetlenül vezet a tragikus be­fejezéshez is. A rendező szán­dékainak megfejtése azon­ban túlhalad egyetlen film konkrét elemzésének egye­di szempontjain. A modern filmes szemlélet kerül ismét vászonra — s erről már másként kell vitatkozni. N. I. Dr. D. R. L. Jones és A. J. Meadowe professzor, a leices­teri egyetem tudósai l nemrégiben felül­j vizsgálták azoknak a megfigyeléseknek anyagát, amelyeket Bessel végzett 1835­ben. a híres Hailey­üstökös észlelésekor. Wf Csóválják "-e riódussal hol az egyik, hol a másik „ , irányba lendül kl az B.eSSeá ®n_nak üstökös a nappal üstökös esetében 3,9 napos volt és ampli­tudota csupán la „jjy összekötő egyenes irányától feltehetően azzal magyarázható, hogy a nap hidro­génmágneses zavaro­kat kelt a csóva anyagában. Az elmé­letileg várható pe­riódus 3.4 nap. amely kisebb ugyan a meg­hűségű, aki „úgyis marad", között. ígv lett ő is minőség­A 70-es évnek, ha úgy tet- ellenőr. Gyártásközi meós. szik, a most kezdődő évti- rendre járja a gépeket, fi­zednek ez is egyik nagy fel- gyei. ellenőriz, segít, adata: emelni a hűség árfo- — Sohse volt úgy. hogy lyamát, növelni az évgyűrűk elkívánkozott volna innen? tisztességét. — Nem, soha. Ezt a mun­Ilyen gondolatokkal tar- kát. az itteni társakat szok­tottam a gyufagyár felé, ahol tam, szerettem meg innen más üzemekhez viszonyítva elég szépszámmal vannak törzsgárdatagok. Bráth Klá­ra. a szakszervezeti bizottság titkára is közéjük tartozik. Immár 27 éve dolgozik itt. Munkásnőként kezdte, s fő­is megyek majd nyugdíjba. — Tavaly milyen jutalma­kat kapott? — Április 4-re 300 forintot, s ugyanennyit november 7-én is. Családjára terelődik a szó. művezetőként tevékenykedik Most a nagyobbik lányáért jelenleg. drukkol: harmadéves orvos­Kérdésemre hamar kész a tanhallgató, csak még az számadás. Az öt éve itt dol- utolsó vizsgája is sikerüljön! gozó törzsgárdatagok bronz Egy sztahanovista és két jelvényét 71-en kapták meg kiváló dolgozó kitüntetést eddig, 94 az ezüst törzsgár- őrizget otthon. S emlékezeté­dajelvényesek száma, 43-an ben sok apró jelet arról, pedig 20 esztendei munka hogy szívébe zárta a közős­fejében már aranyjelvénnyel ség A nagy család. Ügy is büszkélkedhetnek. mint szakszervezeti nőfele­— Szeretnék egy ilyen ré- löst> mint a vállalati szak­gi dolgozóval beszélni. — szervezeti tanács tagját. Kívánságom hamar teljesül, A gyárkapun kilépve, ha­az szb titkár egy olyan mun- zafelé jövet azon gondolko­kásasszonnyal Ismertet ösz- dom; jó lenne, ha a törzs­sze, akinek gyárban töltött gárdatagok minden évben esztendei idestova két arany- gazdagodnának valami kü­jelvényre is elegendők. lönösen széppel, emiékeze­Lázár Jánosné alacsony, tessel is. Kitalálni, hogy mi­testes, kerekarcú asszony. Hitetlenkedem, amikor a 33 évi gyári munkáról kezd beszélni. — Adjon hozzá 12-öt, s vei, hogyan — ez is a kö­vetkező időszak feladata. Egy bizonyos: mindenütt keresni kell a módját a meg­becsülés mélyítésének, foko­akkor kijön az életkorom. 45 zásának. Hogy nagyobb le­éves vagyok. Bizony _ teszi gyen az évgyűrűk tisztessé­hozzá — 12 éves koromban ge. hogy érdemes legyen kezdtem én a munkábajá- szorgalommal, kitartással rast- gyűjtögetni őket Akkor még más világ volt, Simái Mihály Szeged szobrai egy hónapon keresz tül figyelte az üstö­kös csóvájának a naphoz viszonyított helyzetét (ismeretes, hogy a csóva a nap­pal ellentétes olda­lon áll, mindig az üstökös üstökös feje fordul ugyancsak a nap irányába), s ®gV "yen természetű azt tapasztalta, hogy jelenséget. Az oszeil­a csóva 4,6 napos pe- lacié • Eurnham­összekötő képzelet­beli egyenestől. A kitérés szöge 30—30 fok volt. Az 1960-ban meg­figyelt Burnham-féle esetében észleltek közel áll az eddig észleltekhez. A nap­ból érkező korpusz­sok a naptól igen kuláris sugárzásban távol vannak. fokra terjedt. Amikor az üstökö­meí nincs csóvájuk. A jellegzetes „uszály" kifejlődése csak a naphoz viszonylag közel történik. A csóva említett inga­dozása. kilengése az bekövetkező idősza­kos változások is eredményezhetnek bizonyos mozgásokat az üstököscsóván be­lül. de ezek a moz­gások nem periodi­Len in üstököst nappal kusak. (MTI<) (154.) A tudós forradalmar portréja a szegedi Sajtó­ház előcsarnokát díszíti. A bronzból domborított alkotás készítője: Tápai Antul. PÉNTEK. 1970. JANUÁR 23. DÉLMAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents