Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Zenei naptár Romantikus est Szépszámú közönség fogadta szerda este a zeneiskola harmadik bérleti hangversenyének közreműködőit: Stanics Bélát és Erdeiné Ábrahám Évát. Műsorukon a hangversenydobogókon is ritkábban hallható Schumann á-moll és Brahms: d-moll szonáták mellett a közismert C. Franck A-dúr hegedűzongora szonáta szerepelt. A korábbi zeneiskolai koncertek tapasztalatai, de a szerda esti hangverseny is igazolta: Stanics Béla és Erdeiné jó kamarapartnerek. Schumann álmodozóan csapongó romantikáját, Brahms és C. Franck szövevényes harmóniai és ritmikai világét elmélyülten, színvonalasan tolmácsolták. Az előadott művek mindegyike zeneileg és technikailag igen nehéz feladat elé állítja a hangszereseket, s Brahms tragikusabb színezetű, Schumann és Franck derűsebb hangvételű romantikus lírája jól érvényesült kettőjük előadásában. Aracsi László Február: mezőgazdasági könyvhónap Január 31-én Szekszárdon démiai, a Műszaki, a Köznyílik meg az idei — sor- gazdasági és Jogi, valamint rendben immár a tizenhar- a Kossuth Kiadónál meg.iemadik — mezőgazdasági lent művek is. Üjdonságkönyvhónap. Az előkészüle- ként most válnak széles tekről és a könyvhónap je- körben ismertté a Natúralentőségéről Muraközi Ta- könyvek, amelyeknek célja más, a Mezőgazdasági a nagyközönség figyelmét Könyvkiadó irodalmi veze- ráterelni az egyes mezógaztője csütörtökön tájékoztat- dasági problémák iolentőséta az újságírókat a Magyar gére és érdekességére. Évgyűrűk tisztessége Sajtó Házában. Az jdej A mezőgazdasági szakiro- kiadóvállalatok dalom idei ünnepének külö- vet jelentetnek nös jelentőséget kölcsönöz az a két előzetes vizsgálat, amelyekkel egyrészt az ország 150 termelőszövetkezetének szakkönyvállományát mérték fel, másrészt arról tájékozódtak, mennyire Ismerik és olvassák a mezőgazdasági szakkönyveket az érdekelt szakemberek. Mindkét vizsgálat eredménye egyértelműen arra mutat, hogy továbbra is égető szükség van a mezőgazdasági üzemek saját kézikönyvtárainak kialakítására, illetve továbbfejlesztésére és anyagának hasznosítósára a termelő munkában. Ezt a feladatot is figyelembe vette a Mezőgazdasági Könyvkiadó, amikor megszervezte az idei könyvhónapot, amelynek válaszléköny. hónapra a 30 új műr.eg. (MTI) Milyen érzés törzsgárdatagnak lenni? — erre a kérdésre általában egy a felelet: ió. Elsősorban azért, mert mélyebb közösséghez-tartozást jelent. Erősebb szálú kapcsolatokat. biztonságos kötődést a többiekhez, a gyárhoz. A törzsgárda tagjai alkotják a gyári családfa törzsökös ágait Évgyűrűk — ez éveik számát a törzsgárda- a gyereklánynak is bírni keljelvényekkel. Mindenütt, mindegyiküket egyaránt, érdemeik szerint? lett a nyolc órahosszát. A címkézőgép mellett fürge kézzel dolgozott. Meg is fárasztotta nagyon. Nagylány Erre sajnos nem válaszolha- lett. asszony lett időközben, tunk még egyértelmű Igennel. Legalábbis a tavalyi tapasztalatok alapján nem — amikor is néha többet kapott a vándormadár, „csaka szimbólum jut az ember hogy jöjjön *, mint a tíz év belül találnak ró. A régiek eszébe arról, ahogyan számontartják, megbecsülik 26 és fél évet töltött ugyanabban a munkában. Aztán? Az szb titkár kifejezésével élve: — Nálunk a vezetőkre általában a kapun Szeressétek Odor Emíliát-! Neve nem titok, kit akar megszerettetni filmbeli intézet-társaival a Tóth Zsuzsa— kában saját kiadványain kí- i Sándor Pál szerzőpár. A buvül helyet kapnak az AkaA képzőművészeti gyűjteményről Negyedszer rendezték meg Budapesten, a Műcsarnokban az allami vásárlásokat bemutató képzőművészeti kiállítást. Ezen a tárlaton a Művelődésügyi Minisztérium, a Művészeti Alap és a Nem. tak az illetékesek. Szükséges a kiállítás azért is, hogy az ösztönös — de egy jövőbeni állandó kiállítás reményében részben tudatosan folyó — gyűjtőmunka eredményét felmerhessük, és viták során zeti Galéria által vásárolt al- a gyűjtés további irányát kotásokat mutatták be. Nagy várakozás előzte meg a bemutatókat, hiszen az állam helyesen megszabjuk. Ismétlem, nagyszerű alkalom a jubileumi évforduló, hogy vámecénási tevékenységét ezek rosunk mecénási tevékenyséa tárlatok tükrözik legjob- gét kiállításon bemutassuk! ban. Felmérhető, hogy kultúrpolitikai jelszónk (támogatjuk, megtűrjük, ellenezzük) hogyan realizálódik az Addig is, amíg nem készül el az új kiállítóterem és nem válik ható tényezővé, nem lesz állandóan kiállított közéletben. E kiállítások mindig kincs e gyűjtemény. élénk vitát váltanak ki, hiszen az itt bemutatott művek egy része múzeumokba, egyéb közgyűjteményekbe, más része pedig a hazánk művészetét külföldön reprezentáló vándorkióllítósi anyagba kerül. Így ezek a műtárgyak korunk dinamikus képzőművészetének hivatalosan is megőrzésre méltónak tartott darabjai. Államunk mecénási tevékenysége megnyilvánul a tanácsok képzőművészeti vásárlásainál is. Városunk évente mind nagyobb összedapesti Erzsébet Leánynevelő 1896-os annáleszében bukkantak rá külön-külön az Odor és az Emília, vezeték, illetve keresztnevekre, a kettő hangulati szintézisét tartották keresztvíz alá. A film előtörténetéhez tartozik még: a valóságban is élt egy Odor Emília, tanárnő volt a századforduló idején, amikor a film cselekménye játszódik, de nem róla van szó. Ez a filmbeli Odor Emília ugyanis egyszerre mai és generációval korábbi hasonmása. Felfogásában, életritmusában, diák-mivoltóban ma is beülhetne bármely gimnáziumba, a szemlélet, a kor levegője azonban hamisítatlanul avit. A forgatókönyv a millennium csinnadrattáinak áporharmatos parföm-ózonjóba kalauzol, természetesen mindebből oda, ahová a külzaj zárdatestőrök doxonjai, melyben a dolgok természetes rendje átértékelődik, s mindkettő steril (egynemű) környezetben mutatja be szereplőit: a templomban, az iskolapadban, az udvari pázsiton. Sándor Pál lányokat, L. Anderson fiúkat szerepeltet. Persze a két filmet nyilvánvaló tematikai és ábrázolásbeli jegyek különböztetik meg egymástól — dehát ez most mellékes. A Szeressétek Odor Emiliát! — Zsombolyai János kitűnő színes felvételei miatt vagy éppen ellenére — lehet, hogy tetszik valakinek, lehet, hogy nem. A vélemények bizonyára erősen megoszlanak majd. Ezúttal csupán egyetlen szempontot említenék — vállalva a belemagyarázás bélyegét — s ez az elidegenedés. Igen, a brechti kényszerzubbonyok, amiről pillanatra sem tudtam megfeledkezni a vetítés során, jóllehet az egész játék jellege sokkal inkább a ..szent", mint a „brutális" színházhoz Javaslom, hogy a Délmagyarország a nagysikerű „Szeged szobrai" után — mely lassan véget ér, még akkor is, ha a szobi-ok városa vagyunk —, a fenti alkalmi tárlat mellett új sorozatként közölje Szeged város képzőművészeti gyűjtetné- i nyét. A műtárgy képe alá a művész nevét (születés és halál évszámát), a mű címét. nemét és anvagát. valamint méretét és jelzését, esetleg keltezésének vagy vásárlásának évét írják egymondatos ismertetéssel. E alabárd jain szűrődik be. Az ^mníátsz^Lyaivat átszellemült légkor persze amit napról napra maguk is hamis, hamis a mai néző szemében; az illúzió dezillúzió, a kínosan pedáns etika visszatetszőén sznob — de hát azóta vaskos évtizedek csinálnak, netán pontosan ugyanúgy — ám más háttér előtt, más korban, levegőben. Időnként maga a rendező sem bírja cérnával, a néma múltak el „megrakodva bú- kívül-állásból felszínre lép, gért vásárol képzőművészeti közlés forrásként is szolgálalkotásokat helyi kiállításainkon és országos tárlatokon. Kevesen tudják, hogy milyen jelentős alkotások vannak a városi tanács hivatali szobáiban. A már évek óta folyó gyűjtőmunka eredményeként a helyi művészek legidősebbjétől, Dorogi Imrétől és a legfiatalabb Zoltánfi Istvántól Is találunk képeket, Dinnyés Ferenc pedig egész kiállítási anyagot kitevő művekkel szerepel. Dc találunk képet Kohón Györgytől. Szurcsik Jánostól, Kurucz D. Istvántól. Szalay Ferenctől, Németh Józseftől. Kajári Gyulától és Bazsonyi Aranytól, rézkarcot és a miskolci Tóth Imrétől. szobrot és rajzot a római Amerigo Tóttól és még számos művet jelentős mesterektől. A jubileumi év nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Nem szabad elszalasztani e lehetőséget, hogy Szeged képzőművészeti gyűjteményét a város közönségének bemutassuk, katalógusban rögzítsük, annál is inkább, mert a vásárlások egy része a városi költségvetésből történik (más része a Művelődésügyi Minisztérium pénzéből). tehát városunk dolgozói elvárhatják, hogy lássák, pénzükkel hogyan sáfárkodhatna a művek idők során bekövetkező esetleges szétszóródásának nyomonkövetésére. Meggyőződésem, hogv a városi tanács, a kiállítás megrendezésével, az újság a gyűjtemény közlésével nemes népművelő szolgálatot teljesítene. Tóth Sándor val és örömmel". Sándor Pál második filmjéről két fontosabb megjegyzés hangzott már el. Az egyik összehasonlítja és elmarasztalja a rendező előbbi munkájával (Bohóc a falon) szemben, a másik párhuzamot keres a napokban vetített angol filmmel, a Havai. Ez utóbbi kétségtelenül érdekes összevetésekre ad lehetőséget: Lindsay Anderson a jelenlegi brit kollégiumszemléletet bírálja, Sándor Pál a múlt századi monarchiás-magyart. Mindkettő céltáblája a hermetikusan zárt világok nevelési paras bemutat például egy névnapi köszöntőt, ahol utasításra puszilkodnak a lányok, rögtönöz meleg szavakat a tanárnő, s ismétlik meg az ünneplők kórusban, kiábrándultan azokat. Mindazonáltal a film több vitapontra irritál: következetlenül vezet a tragikus befejezéshez is. A rendező szándékainak megfejtése azonban túlhalad egyetlen film konkrét elemzésének egyedi szempontjain. A modern filmes szemlélet kerül ismét vászonra — s erről már másként kell vitatkozni. N. I. Dr. D. R. L. Jones és A. J. Meadowe professzor, a leicesteri egyetem tudósai l nemrégiben felülj vizsgálták azoknak a megfigyeléseknek anyagát, amelyeket Bessel végzett 1835ben. a híres Haileyüstökös észlelésekor. Wf Csóválják "-e riódussal hol az egyik, hol a másik „ , irányba lendül kl az B.eSSeá ®n_nak üstökös a nappal üstökös esetében 3,9 napos volt és amplitudota csupán la „jjy összekötő egyenes irányától feltehetően azzal magyarázható, hogy a nap hidrogénmágneses zavarokat kelt a csóva anyagában. Az elméletileg várható periódus 3.4 nap. amely kisebb ugyan a meghűségű, aki „úgyis marad", között. ígv lett ő is minőségA 70-es évnek, ha úgy tet- ellenőr. Gyártásközi meós. szik, a most kezdődő évti- rendre járja a gépeket, fizednek ez is egyik nagy fel- gyei. ellenőriz, segít, adata: emelni a hűség árfo- — Sohse volt úgy. hogy lyamát, növelni az évgyűrűk elkívánkozott volna innen? tisztességét. — Nem, soha. Ezt a munIlyen gondolatokkal tar- kát. az itteni társakat szoktottam a gyufagyár felé, ahol tam, szerettem meg innen más üzemekhez viszonyítva elég szépszámmal vannak törzsgárdatagok. Bráth Klára. a szakszervezeti bizottság titkára is közéjük tartozik. Immár 27 éve dolgozik itt. Munkásnőként kezdte, s főis megyek majd nyugdíjba. — Tavaly milyen jutalmakat kapott? — Április 4-re 300 forintot, s ugyanennyit november 7-én is. Családjára terelődik a szó. művezetőként tevékenykedik Most a nagyobbik lányáért jelenleg. drukkol: harmadéves orvosKérdésemre hamar kész a tanhallgató, csak még az számadás. Az öt éve itt dol- utolsó vizsgája is sikerüljön! gozó törzsgárdatagok bronz Egy sztahanovista és két jelvényét 71-en kapták meg kiváló dolgozó kitüntetést eddig, 94 az ezüst törzsgár- őrizget otthon. S emlékezetédajelvényesek száma, 43-an ben sok apró jelet arról, pedig 20 esztendei munka hogy szívébe zárta a közősfejében már aranyjelvénnyel ség A nagy család. Ügy is büszkélkedhetnek. mint szakszervezeti nőfele— Szeretnék egy ilyen ré- löst> mint a vállalati szakgi dolgozóval beszélni. — szervezeti tanács tagját. Kívánságom hamar teljesül, A gyárkapun kilépve, haaz szb titkár egy olyan mun- zafelé jövet azon gondolkokásasszonnyal Ismertet ösz- dom; jó lenne, ha a törzssze, akinek gyárban töltött gárdatagok minden évben esztendei idestova két arany- gazdagodnának valami küjelvényre is elegendők. lönösen széppel, emiékezeLázár Jánosné alacsony, tessel is. Kitalálni, hogy mitestes, kerekarcú asszony. Hitetlenkedem, amikor a 33 évi gyári munkáról kezd beszélni. — Adjon hozzá 12-öt, s vei, hogyan — ez is a következő időszak feladata. Egy bizonyos: mindenütt keresni kell a módját a megbecsülés mélyítésének, fokoakkor kijön az életkorom. 45 zásának. Hogy nagyobb leéves vagyok. Bizony _ teszi gyen az évgyűrűk tisztesséhozzá — 12 éves koromban ge. hogy érdemes legyen kezdtem én a munkábajá- szorgalommal, kitartással rast- gyűjtögetni őket Akkor még más világ volt, Simái Mihály Szeged szobrai egy hónapon keresz tül figyelte az üstökös csóvájának a naphoz viszonyított helyzetét (ismeretes, hogy a csóva a nappal ellentétes oldalon áll, mindig az üstökös üstökös feje fordul ugyancsak a nap irányába), s ®gV "yen természetű azt tapasztalta, hogy jelenséget. Az oszeila csóva 4,6 napos pe- lacié • Eurnhamösszekötő képzeletbeli egyenestől. A kitérés szöge 30—30 fok volt. Az 1960-ban megfigyelt Burnham-féle esetében észleltek közel áll az eddig észleltekhez. A napból érkező korpuszsok a naptól igen kuláris sugárzásban távol vannak. fokra terjedt. Amikor az üstökömeí nincs csóvájuk. A jellegzetes „uszály" kifejlődése csak a naphoz viszonylag közel történik. A csóva említett ingadozása. kilengése az bekövetkező időszakos változások is eredményezhetnek bizonyos mozgásokat az üstököscsóván belül. de ezek a mozgások nem periodiLen in üstököst nappal kusak. (MTI<) (154.) A tudós forradalmar portréja a szegedi Sajtóház előcsarnokát díszíti. A bronzból domborított alkotás készítője: Tápai Antul. PÉNTEK. 1970. JANUÁR 23. DÉLMAGYARORSZÁG 5