Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

Tarján teremtése Tarján területén körzeteié, de odébb lakó tanácstag be­széli. Magányos, korban, meg­visel tségben is magához illó kertes kis házban egészen idáig egyedül éldegélt egy öregedő munkásember. Olyan 70 év körüli. Teljesen ősz, iiszta kék szemében régi ábrándok és hitek. Ahhoz képest, hogy asszonyi nép már rég nem él mellette, ta­karos rend a házban, a ház minden szegletében. Meg­gyötrői és életét fenntartó egykori famunkás szerszá­mai olajba téve, ha nincs mit babrálni velük, ne egye n rozsda őket. Ruhái moly­zsákban, söprűje szögön lóg, hogy el ne nyomorodjon sa­ját súlyától. Minden eszköze a gyakorlati ember esze, ke­zejárásához idomítva. Ne­vezzük B. bácsinak. Kevés­beszédű ember. Van rádiója, tévéje, ezer forint körüli nyugdíja. Évek óta ismerős. Kertje, háza, a tarján! épít­kezés során beleesett a mér­1 nökök útjaiba. Szava nem akadt ellene. Építőmunkás volt, amikor a sugárúton az első pavilonok alapjait kezd­ték lerakni, ott állt Aztán megnézte lépésről lépésre, hogy magasodik föl a ház. Nem tolakodott, nem lábat­lankodott senkinek, de akkor is ott járt, amikor az ajtókat ablakokat szerelték a szak­társai. Kívánt-a magának Ilyen lakást, arról nem tett említést senlknek. Egyszer csak az árbecslők körüljárták házát, kopogtat­ták szarafáit, mestergeren­dáját aztán szépen köszön­tek, s elmentek. Hetek múl­va jött az elrendező papír. Kap X ezer forintot plusz gázfűtéses, másfél szobás la­kájt a Tarjánban. Nem pa­naszolt senkinek. Ismerte az új lakások zegét-zagát Mikor árverésre került a sor, s az érdeklődők körül­állták házát, betódultak ud­varára, kicsit elszorult • 4. Ku yagcndok szíve. Közülük kerül ki hát aki csákányt emel az ajtóra, ablakra, lefeszíti a dudacse­repet, lehajítja a könnyen nyí. ló kiskaput, fölszedi a jár­dát, kiüti a küszöböket, ki­ássa a fundamentumot Szeretett láb alatt nem lenni világéletében, most is elfoglalta magát a kutyával, amiről eddig szót nem ej­tettünk. a kutya kicsit öre­ges, keveset simogatott, sár­fiatarka korcs volt, ám éber, minden idegent bejelentő fajta, s most a tömegek lát­tára ugrált, rázta láncát, s zajgása zavarta az érdeklő­dőket B. bácsi odament hoz­zá. nem rúgta oldalba, nem csibázta, térdéhez szorította fejét s csöndeskésert, messzi­ről nézte a vásározókat A ház elkelt, másnap kap­ta meg új lakásához a ki­utalást. „8 napon belül". Ak­kor elment, megcentizte fé­rőhelyét, rajzolt, számolt. A szegényemberhez nem sok motyó ragad egész életében, de ha költöznie kell, milliós vagyonnak tűnik a kacat. Mit dobhat hát el az ember ilyenkor? S kinek adja oda? Szomszédai, akik nemcsak területileg éltek közel hozzá, hasonló jevekben, az elköl­tözés lázának levében főt­tek. Rozogább sezlon, hasz­nálatból kikerült sublót. va­lamikor újként szolgált kre­denc, két-három asztal hová legyen? Vigye zsifa­piacra? Az új lakásban el sem tüzelheti. Rakjon mág­lyát belőle az udvaron? Mint asztalos örökké alkotott, a tárgyak nagy tiszteletben éltek benne, értéke volt szá­mára minden lécdarabnak. Szegényül élte életet, s ím most a lakásváltásnál meg­torlódó eszközei elemésztésé­re nincs szegény ember. Ki­nek is kellene akárcsak azért, hogy vigye innét? Efféle töprengéseik között úszott el három nap. Negyed­napra fuvarost is talált, ha­A különös hírt Venezuelából röp­pentették világgá a hírügynökségek, tudatván mind­annyiunkkal, hogy az országban ki­tört a csók­sztrájk. A Yara­cuy-állambeli lá­nyok ugyanis fel­hívással fordul­tak valamennyi hajadontársukhoz: ne csókolózzanak a hong-kongi in­fluenza-járvány idején. Tempera­mentum Ide, he­ves vérmérséklet oda, legyen csók­szünet az A—2 tiszteletére; egy kicsit, egy icipicit, egy cseppet se csókolózzanak, mert a vírus ugyebár csepp­fertőzés útján ter­jed. Az ajkak össze­tapadását ellenző érvek tökéletesek, egészségügyileg mélyen megala­pozottak, szinte megtöm 'hatatla­nok. S lám, mégis — • vagy éppen ezért? — már azokról is szól a fáma. akik fütyülnek a felhi­Csók­sztrájk vásra, a női szoli­daritásra, s nem hajlandók szüne­teltetni ezt a cup­panással kísért kellemes művele­tet senki kedvéért sem. A caracasl lá­nyok álltak ilyen­képp a sarkukra. — Hogyisne — mondják ajkukat változatlan hévvel csücsörítve — nem nekünk való ez a sztrájk, eset­leg úgy is fordul­hat, hogy közben a sztrájktörők el­hódítják tőlünk a fiúinkat. Azok meg, amilyen könnyen csábul­nak ... Szóval in­kább bele se fog­junk. Íme a pártütés szelleme. Bele se fognak. Vagyis folytatjók a csó­kolózást. Most hét nem lehet tudni, me­lyik tábor ama­zonjai diadalmas­kodnak. Vajon le«z-e annv' ener­giájuk a kezde­ményező Ysracuv állambeli lányok­nak! hogy a meg­hitt pillanatban kezüket szájuk elé kapva, állha­tatosan hajtogas­sák: — Ne, Pedro, ne! Én nem aka­rok sztrájktörő lenni. Gondolom, Ilyen körülmények kö­zött nem lehet1 könnyű a vene­zuelai férfiak helyzete sem. De azért feltételez­hető, hogy meg­birkóznak az in­fluenza okozta leg­súlyosabb problé­mákkal Ls. Akkor ls, ha nehezen is­merik ki magukat a szövevényes — vagy szövődmé­nyes? — új hely­zetben. Ennek is bizo­nyára megvan a maga romantiká­ja Képzeljünk csak el egy be­szélgetést. Játszó­dik napjainkban két fiatalember között. Egy gyö­nyörű kreol lány­ról van szó. a ne­ve Semperel la. — Óh, Sem pe­rella. Semperella! — sóhajtozik Bs­teban, a deli le­gény. — Van valami | újság? — kérdez1 j társa. — <5 az enyém lett! — így Este ban. — És mondd mer csókoltad" S. M. todnapra fogdmegeket, akik­kel megegyezett a költözés- 1 ben. De a nyolcadnapnál ha­marább egy perccel sem akart elmenni. Talán, hogy ne gondolja az öreg ház míg l nem muszáj, olyan sietős | neki. Aki költözött már, tudhat- 1 ja, milyen égedelem az. Száz- < felé fut az ember agya. i Hogy ralija el a dunsztos­üvegeket, a dunnát mibe te­kerje az ember, a szalonna ne zsírozza be a könyvet, a tükör bűnbe ne essen. De a tárgyak is össze legyenek kötözve, ne egyenként kell­jen föladogatni a kocsira. Ilyen gondok között jött el a nyolcadnap az egylovas kocsissal együtt. — Tán rakodnánk! A kevésszer simogatott sárga korcskutya hátsó lá­bára állva rázta láncát. — De ezzel mi legyen? — rebbent föl B. bácsi. — Az utolsó pikszisre gondom volt, épp a kutyámra nem? De hát ilyen az ember ugye, ijedtében. Hát most mi i3 legyen a kutyával? Azt nem kellett csomagol­ni, elfelejtettem. Az emelet­re nem vihetem föl. A ház körül nincs udvar, nincs pin­ce. Ejnye, hát mit szólsz koma, hát a kutyámmal mi legyen? Nem kellene nek­tek? — Van egy hasasunk, alig győzöm évente elhányni aló­la a kölyköket Nálam egy kútban egy ustorfa, egy ház­nál egy kutya elég. — Hát a szomszédoknak? — Évek során elláttam' kölykökkel az egész kör­nyéket. Mifelénk mind csu­pa rokon kutyák ugatnak éj­jelente. — Hát ml legyen vele? Sintérnek nem adom­— Add a klinikának, ott még fizetnek is érte. — Nem, nem adom. De­hogy adom oda szenvedés­re. Nem azt érdemli. Velem ; szolgál nyolcadik éve. Ba­junk nem volt egymással. — No, jól van, de hát mért nem gaondoltál rá ha­marabb. Itt dévánkozok egy órája kocsistól, lovastól, ne is haragudj gyerekkori cim­borám. Vagy ereszd el vi­lággá. Elzavarom én ne félj. hogy többet a környékre se talál vissza. — Nem, nem. Dehogy za- ! varod. I — Akkor lövesd agyon. — Ugyan. Tudod mit, gye­rekkori pajtásom. Fizetem az eddigi fáradságod, de nem költözöm. — Ahogy akarod. Van két fuvarom másfelé. Ha elintéz­ted a kutyád lakását, szól­jál. Leginkább este, hogy másnap gyühó. Ha a kutyá­nak helye lesz. (Folytatjuk) pava! A népdal országos üggyé vált Bebizonyosodott: sokan nem felejtették el a régiek énekeit, mások alakítják, va­riálják, maivá formálják az ősi zenét. A képernyő nyil­vánossága előtt hetek óta cáfolhatatlanul igazolódik: napjainkban nemcsak a dzsessz és a beat, a bőgő és a gitár hódít. Országszerte: 19 megyében és Budapesten összesen nyolcezren vállalkoztak sze­replésre. A selejtezők után az első vetélkedőt szeptem­ber 21-én Battonyán gála­esten rendezték. S azóta — jelképesen — a felszabadítók negyedszázados útvonalát követve, az ország nyilvános­sága előtt folytatódik, zaj­lik a hónapról hónapra nép­szerűbb Röpülj páva ver­seny Vass Lajos vezetésével, ifj. Magyari Imre és Béres János zenekara kíséretével. A befejező, döntő díszelő­adást március 29-re tűzték ki. Az első tv-kflzvetítette elő­döntő Sopronban október 12-én volt, az utolsó feb­ruár 15-én lesz. A közép­döntőbe 91 helyezett kerül. A pontozás kettős: szak zsűri és közönség együtt dönt (100 közönségszavazat egy plusz pontot jelent) A nézők ezrei aktívan kapcsolódnak az értékelésbe. A Csongrád— Békés megyei közvetítés után 12 048 voks érkezett postán a televízió szerkesz­tőihez. 7018-an Lipták Ág­nesre szavaztak. 1970 január elején az ideiglenes sorrend: Sólyom József vezet 267 ponttal, a második Gál Károlyné előtt (211). A zsűri legmagasabb pontszáma 140 lehet A kis­marost szlovák Krállk Mi­hályné Í78 plusszal a nyol­cadik. A nyilvános adásokat há­rom napi komoly munka: négy próba előzi meg. Pén­teken, szombaton egész nap ismételnek, gyakorolnak, ösz­szeszoknak a versenyzők a kísérő zenekarral, barátkoz­nak a kamerával, a reflekto­rokkal, ismerkednek a felvé­tel rejtelmeivel. S — az ed­digi tapasztalat — a nyil­vánosság előtt ritkán vagy életükben még soha sem szerepelt ifjak, öregek ter­mészetesen, magabiztosan adnak elő, mutatják be tu­dásukat Lámpaláz nélkül dalolnak, muzsikálnak. A Röpülj' páva verseny komoly pozitívuma: sok, ed­dig még fel nem jegyzett vagy elfelejtett daLlammal ismertette és ismerteti meg az ország hallgatóságát, ze­nészeket és nagyközönséget egyaránt Talán nem mindenki tud­ja, a kezdettől a befe­jezésig minden egyes számot a magyar népzene is­merői, tudósai ellenőriznek. Csak valódi népdal hangoz­hat el a versenyen, műdal, nóta nem! történelmi emlékeztető DÉLMAGYARORSZÁG fef 1915. január 17. A NAP HÍREI: SZILÉZlAHOZ KÖZELEDIK AZ OROSZ HADSEREG — VILAGTANACS AZ OLASZ, LENGYEL ÉS TÖRÖK KÉRDÉSEK MEGOLDÁSÁRA — NÉMET FELÜGYELET ALÁ HELYEZIK A FASISZTA MAGYAR CSAPATOKAT. Keitel látogatása Moszkva, január 16. Guar­dian német vezérezredes után most Keitel tábornagy vezér­kari főnök látogatta meg a Magyarországon küzdő fa­siszta csapatokat. A délke­leti hadseregcsoport pa­rancsnokai Keitel és Guar­dian részvételével értekez­letre gyűltek össze. Keitel meismételte Hitler azon pa­rancsát, hogy Budapest fel­mentésére minden áldozatot meg kell hozni. Guardian vezérezredes ta­lálkozott Beregffy honvédel­mi miniszterrel, e találkozó után több magyar harci ala­kulat parancsnokát felmen­tették a szolgálat alól és a csapatokat közvetlen német felügyelet alá helyezték. El­határozták egyes nyilas csa­patok Németországba szállí­tását és beszervezését a Né­metország védelmére össze­vont csapatokba. Bevonultatott popok A katolikus papokat a ná­ci hatóságok könyörtelenül bevonultatják katonai szol­gálatra és ez igen komoly aggodalmat okoz a katolikus egyháznak és a Vatikánnak. A nácik minden negyven éven aluli papot és hittudo­mányi hallgatót kényszeríte­nek a bevonulásra. Jellem­ző, hogy a müncheni érsek­ségben ezelőtt évenként 130 —150 papot szenteltek fel, 1944-ben azonban számuk háromra csökkent Nótás regiment Elindultak a közmunka századai a város minden ré­széből a veszélyeztetett Ti­sza-híd felé. Ezer és ezer kéz_ kell ahhoz, hogy bizto­san' álljon a zajló jég állandó ostromában az ideiglenes fahíd, amely a gálád módon elpusztított vashíd helyett öleli most össze a Tisza két partját. Gyorsan vonulnak a századok. A legtöbb vegyes század, férfiak és nők me­netelnek együtt a havas ut­cákon. Jókedvűek valameny­nyien. Egyetlen pillanatig sem lehet azt érezni, azt látni, hogy kényszer irányí­taná ezeket a csapatokat a közmunka felé. Most egy női század közeledik, mégpedig énekszóval. Fiatal lányok haladnak az élen egymásba karolva, négyes sorokban. Sárga a lovam, Sárga a nyereg rajta..". Vidáman száll az ének a lányok ajkáról és a lábuk akaratlanul is a pattogó ka­tonanóta ritmusához igazo­dik. Nótás regiment. így masíroznak a munkára, a közösségért Egy női munkatáborról Földváry Erna cikkben számol be egy női munkatá­bor életéből. Idézünk cikké­ből: „A nagy térségen már vagy 15 század élit fölfegy­verzett nyilasok között, akik időnként megígérték, hogy ha nem állunk rendesen, közénk lőnek. Egy-egy lövés néha el is dördült... Fiatal nők ezrei álltak a nagy té­ren és várták a halált. Min­den olyan félelmes, kísérte­ties volt, hogy csak arra számíthattunk ... Dési főcso­portvezető kihirdette: min­den pénzt, levelezőlapot, órát, zseblámpát, gyufát, gyertyát, töltőtollat, ceruzát, bélyeget, ékszert, minden ér­téktárgyat be. kell szolgál­tatni halálbüntetés terhe mellett. Aki egy pengőnél több pénzt vagy bármely értéket magánál tart, azt agyonlövik. Motozás lesz. Ebédre öt deka lekvárt adtak, kenyeret négy nap alatt nem kaptunk. Állattartás-szakosítva Hivatalosan szakosított szarvasmarha-telepnek, más­néven pedig tehenészeti komplexumnak mondják azokat az itt is ott is ké­szülő hatalmas építménye­ket, amelyek egyenként 3— 400 jószágnak neveléséhez, tartásához adnak garantál­tan jó körülményeket. Egy tavalyi rendelkező® csokorba kötötte, mikor bő­vül egy istálló „komplexum­má"? Első feltétel, hogy leg­alább 300 jtazágnak adjon egyszerre biztos szállást. A tehénistállót minden esetre el kell különíteni a borjú­nevelőtől, elletőtől, természe­tesen a tejháztól és tejfel­dolgozótól is. További köte­lező Járulék a takarmányos, a karám, a magtár és a da­ráló, a terményszárító, mély­fúrású kút víztoronnyal vagy A DFLMAGYARORS/ÁG. VASÁRNAP. ; 1970. JANUÁR 18.1 Műbőr­divat Üjra hódít a divatban :* műbőr. A moszkvai divatter vezők is nagy kedvvei alkal­mazzák. Képünkön: két moszkvai modell. hidroforral csakúgy, mint a csatomázás és a burkolt út. Jogos a kérdés* és az ember, aki ezt a nagyüzemet működésben tartja? Az ő munkakörülményeire meny­nyit ad ez a rendelkezés? Fiatalok sokszor emlegetik, ha Indokolni kell, miért nem igyekeznek jobban az állat­tenyésztők közé: azért, mert ezen a területen még elfe­lejtették, hogy legalább egy kézmosót és egy melegvizes zuhanyozót is szereljenek be valamelyik épület végébe. Itt már van. Végre. Sőt olyan rendszabállyal kiegé­szítve építik, mely szerint az állatok gondozói saját ru­hában. helyszínen történő tisztálkodás nélkül be sem mehetnek munkahelyükre, de ki sem jöhetnek onnét, amíg visszafelé ugyanezt vé­gig nem csinálják. Eddig a rendelkezés. A valóság annviban színesíti a tömör sorokat, hogy járá­sunkba" Sándorfalván Csen­felén, Forráskúton, Kübek­házán Tiszaszíeeten. Dorozs­már hozzákezdtek az éoftós­mán. Deszken és RöszJíén hez Néhány helyen csak ki­készítésre van szükség, másutt azonban tettesen űlat ónftonek. Csnn-g'rád me­"ve e'ső közöt1 szeré"?! az 'tyen va'óhap korszerű tele­lőké* s-ats tsbh1. mogv- kő­zött 'mi eta„oT<*Via. '*an !>=> !s fefez»k m'nd a °0-ef srm're -ddtr* V-r>tak Ciqczobq.cnnUtae' "Nsévkönt mogerrdítlíik a des-zkt Kossuth T»rmr»iAzö­• rotkezo'beri énü'ő "á"ható költségeit: 12 millió '"-'nt. íl a

Next

/
Thumbnails
Contents