Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

60. évfolyam, 15. szám 1970. JANUÁR 18., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, bét­kSznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Kütkitöres a Tísza«IUIaros­Gyakorlatlanság okozta a műszaki balesetet Befejeződtek a magyar­jugoszláv tárgyalások Közlemény a jugoszláv külügyminiszter látogatásáról Mirko Tepavac hazautazott Tegnap, szombaton délelőtt fél 11 óra tájban kitört az Algyő—13-as számú olajter­melő kút a Tisza—Maros­Bzogben. a Tisza-gáttól mint­egy másfél kilométerre. Mint később mérésekkel megálla­pították: 20 milliméteres ke­resztmetszetű nyíláson 72 atmoszférával az úgyneve­zett tisztító furaton keresz­tül olaj és gáz lövell ki a felszínre. A kitöréstől másfél órára a 13-as kúttól körül­belül 200 méterre fekvő ta­nvaépületet belepte az olaj. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat — amely a kutat működteti — azonnal hozzákezdett a men. tési munkálatokhoz. Nem­sókkal a kitörés után a hely­színen Juratovies Aladár, a szegedi termelőüzem vezetője i' arról tájékoztatott, hogy két I egvmástól független körül- ' mény idézte elő a hibát. Pénteken, 16-án este a cső­vezeték parafintalanitása köz­ben a tolózárak közé esett egy 30 milliméteres acélda­rab. amely miatt a tolózá­rakat nem lehetett lezárni. Baj még ekkor sem történt. De szombat délelőtt Nagy Mihály kútkezelő úgy akarta eltávolítani az acéltárg.vat a csőből, hogy kilazította a tisztítónyí­lás tömbszelencéjét, amelyet a nagv nyomás kivágott. Saj­nos. a 13-as 6zámú kutat nagykiterjedésű belvíztenger veszi körül. Salakos út nem vezet hozzá, ezért megközelí­tése nagyon nehéz. Ennek el­lenére délután 3 órakor két lánctalpas traktor segítségé­vel a kitörés színhelyére vontattak egy iszaptartályt, s a csőszerelők hozzáláttak az elfojtási munkálatokhoz. Á kiépített úi vezetéken elő­ször vízzel kísérelték meg az elfojtást, illetve csökkentet­ték a begyulladás veszélyét. A késő délutáni órákban a munkálatok biztonságát a helyénként 60—75 kilométe­res sebességű szél is növelte oly módon, hogy a kutat szél­irányból jól meg lehetett kö­zelíteni. A kitörés külön érdekes­sége. hogy előidézője — Nagy Mihály — egyúttal kárvallottja is a műszaki balesetnek, hiszen a kúthoz Nagv Mihály tanyája áll legközelebb. A vállalat (ép­pen a fennálló tűzveszély miatt) azonnal kiürítette a tanyát. Amint Juratovies Aladár a szombat esti órákban elmon­dotta: amennyiben nem lesz különösebb nehézség, s az erőgépek az agregátorokat si­keresen a kút közelébe jut­tathatják. a kitörést hama­rosan sikerül elfojtani. Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására 1970. január 12—17. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Magyarországi tartózkodá­sa során a külügyminisztert szívélyes beszélgetésen fo­gadta Losonczi Pál, a nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a két szomszédos szocialista ország politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatai. Az együttműködés fejlődését szolgálják a két ország vezető személyiségei­nek, a párt-, az állami és társadalmi szervezetek kép­viselőinek találkozásai és eszmecseréi. A két miniszter hangsú­lyozta az eredményes gaz­dasági együttműködés, az árucsere-forgalom és az ipa ri kooperáció jelentőségét. Kifejezték kormányaik kész­ségét az ilyen irányú akti­vitás további ösztönzésére. Kedvezően értékelték a tu­rizmus fejlődését, a kisha­tár-forgalmat és a határ­menti területek együttmű­ködésének egyéb formáit. A külügyminiszterek ki­nyilvánították kormányaik készségét, hogy a jövőben is tervszerűen és körültekintő­en fejlesztik a két szomszé­dos szocialista ország kap­csolatait. A nemzetközi kérdések át­tekintése során a két mi­niszter nagy figyelmét szen­telt az európai biztonság és együttműködés problémái­nak. Kijelentették: kormá­nyaik készek arra, hogy ak­tív hozzájárulással támogas­sák mindazokat a kezdemé­nyezéseket és akciókat, ame­lyek a nemzetközi légkör további javulását, az euró­pai országok kölcsönös bi­zalmának erősítését és együttműködését szolgálják. Egyetértettek abban, hogy az európai államok biztonsági konferenciája — amelyen minden érdekelt országnak lehetősége lenne a teljes és egyenjogú részvételre — je­lentős szerepet játszhat a fe­szültség enyhítésében, az európai országok együttmű­ködésének szélesítésében. A külügyminiszterek ag­godalmukat nyilvánították a vietnami agresszió foly­tatódása miatt. Teljes támoga­tásukról biztosították a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaságot és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormányát, a sza­badságáért, nemzeti függet­lenségéért hősiesen küzdő vietnami népet. Hangsúlyoz­ták annak szükségességét, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei feltétel nél­kül vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból. Kifejezték reményüket, hogy a vietna­mi helyzet olyan igazságos rendezésére kerül sor, amely biztosítja a vietnami nép­nek, hogy szabadon. külső beavatkozás nélkül maga dönthessen országa jövőjé­ről. A felek osztják valameny­nyi békeszerető ország aggo­dalmát a közel-keleti fe­szültség fokozódása miatt, ami Izraelnek az arab or­szágokkal szemben folyta­tott agresszív és területrab­ló politikája következtében állt elő. Támogatásukról biz­tosították az igazságos ügyért harcoló arab orszá­gokat és a palesztinai fel­szabadulási mozgalmat. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy határozottabb intézke­désre van szükség a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozatának vég­rehajtása érdekében. Véleményt cseréltek más nemzetközi kérdésekről ij. Hangsúlyozták a vitás kér­dések tárgyalások útján, az ENSZ alapokmánya szelle­mében való megoldásának szükségességét. Mirko Tepavac külügymi­niszter magyarországi láto­gatása, baráti és nyílt lég­körben folytatott megbeszé­lései hozzájárultak a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság köl­csönös megértése, barátsága és együttműködése további erősítéséhez. A külügymi­niszterek egyetértettek ab­ban, hogy a két külügymi­nisztérium között gyakoribb eszmecserékre van szükség az időszerű nemzetközi kér­désekről. Mirko Tepavac Fock Jenő­nek, a magyar Miniszterta­nács elnökének levelet adott át, amelyben Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke jugoszláviai ba­ráti látogatásra hívja meg a magyar miniszterelnököt. Péter János külügyminisz­tert is meghívta jugoszláviai látogatásra Mirko Tepavaci Magyar részről a meghívásod kat köszönettel elfogadták. • Mirko Tepavac, aki Péter János meghívására hivata­los baráti látogatást tett Ma­gyarországon — és a kísére­tében levő Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes, továbbá a jugoszláv kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa — szombaton délután elutazott Budapest^ rőL Hogyan fejlesztik az autóbuszhálózatot? Tanulmány készül a szegedi tömegközlekedésről Szeged gyors fejlődésének időszakát éljük, és ez minden jelentős előnye mellett ter­mészetszerűleg hátrányokkal is jár. Az építkezések ren­detlenséget okoznak, az új üzemek, munkahelyek a kis­városra méretezett tömeg­közlekedés túlzsúfoltságához vezetnek. Napjainkban a villamos már, az autóbusz még nem képes ellátni funk­cióját: tízezreket szállítani a Karambol az E 5-ösön Lázár Mihály felvétele Súlyos karambol történt tegnap, szombaton délután Sze­ged é-s Röszke között a kisvasút és a nemzetközi főútvo­nal kereszteződésében. Összeütközött egy bolgár kamion­kócsi a kisvonattal s mindkét járműben jelentős anyagi kár keletkezett. (A balesetről szőlő tudósítás a 11. oldalon.) legmegfelelőbb útvonalon és gyorsan a munkahelyre, a városba és vissza. Szeged közlekedési térképe nem mutatja ki a bajokat: a villamos- és autóbuszvona­lak látszólag minden fontos területet összekötnek, a kül­ső városrészeket, télepeket, Újszegedet, az iparnegyede­ket. Csakhogy a lassú villa­mosok (egyvágányú a vonal) és a ritkán járó autóbuszok (kevés a kocsi) képtelenek elszállítani az utasokat. A villamosközlekedésen igen nehéz javítani, még ha nagy költséggel át is építenék a vonalakat kétvágányúra, az sem sokat segítene, hiszen a pálya kötött. A városi tömeg­közlekedés kifejlesztéséhez itt Szegeden is az autóbusz teremtheti meg a biztos ala­pot; az autóbusz, melynek vonalai legjobban alkalmaz­kodhatnak a tényleges igé­nyekhez, s mely a járatok megfelelő sűrítésével szinte bármekkora tömeg gyors el­szállítására képes. Ehhez azonban elegedhe­letlen a jelenlegi közlekedési helyzet pontos ismerete és elemzése, az igények körül­tekintő felmérése, tervek ki­dolgozása, s mindezek alap­ján a kocsiszükséglet megál­lapítása. A 10. Autóközleke­dési Vállalatnál a közelmúlt­ban kezdtek hozzá az emlí­tett adatok feldolgozásához. egy tanulmányban. Egyetlen térképre gyűjtik össze, raj­zolják fel a már közlekedő és rövidesen induló autó­buszjáratok nyomvonalát és utasforgalmának adatait, csakúgy mint a villamds- és a tervezett autóbuszjárato­kat is. Ez a térkép már „be­szélni" fog: éppúgy kimu­tatja a jélenlegi áldatlan ál­lápotokat, mint az ideális helyzetet A tanulmány W-; tér majd a fejlesztéshez szükséges egyéb beruházá­sokra (kisebb autóbuszpálya­udvarok, fordulók, megállók, más berendezések), és a de­centralizált, nem Marx tér központú, hanem átlós irány­ban is közlekedő városi au­tóbuszhálózat kialakításának feltételeire. Nyilvánvaló, hiszen most is tudjuk, hogy a- újszegedi vonal a S/a jelzésű betét já­rattal sem javult meg kel­lően, hogy a holnap induló 9-es sem oldja meg (három kocsi jár majd, s egy a tar­talék) a tarjáni problémát, hogy az északnyugati ipar­körzet közlekedése (tulaj­donképpen a Kossuth Lajos sugárúttól a Budapesti úton át, különösen a lemezgyártól kifelé, egészen a halgazdasá­gig) is több, mint megoldat­lan. De arra, hogy e három legfontosabb terület tömeg­közlekedésének megteremté­séhez milyen módon és esz­közökkel lehet eljutni, e ta­nulmány segít majd megadni a választ. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium a múlt években néhány vidéki vá­rosban, mint például Pécsett és Győrött, az erők koncent­rálásával az igényeknek megfelelő helyi autóbuszköz­lekedést hozott létre. Szeged elmaradt néhány más város mögött is ebben a tekintet­ben. holott a népgazdaság­ban betöltött ipari és gazda­sági szerepe mind nagyobb. A 10. AKÖV anyagi ereje a fejlesztéshez nem elegendő. Bár az idén 60—70 új autó­buszt kíván a helyi közleke­dés számára beszerezni, a megnyugtató, a végleges megoldáshoz a KPM segítsé­ge szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents