Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

Tudományos szimpozionok A Magyar Tudományos Akadémia az idén 34 tudo­Tiányos tanácskozást rendez külföldiek részvételével. Az elsőre január 19—20-án ke­rül sor: a nyelv- és iroda­lomtudományi osztály, az Akadémia irodalomtudomá­nyi intézetével együtt, szim­poziont rendez a prózaelem­zés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A konferenciák zömét — a 34-ből 23-at —, a műszaki és természettudományos problémáknak szentelik. A spektroszkópusok és kiber­netikusok találkozóin kívül nagyszámú külföldi szakem­ber részvételével vitatják meg a mikrohullámú össze­köttetések, az automatizálás, a félvezetőkutatás és Ipari alkalmazás újabb eredmé­nyeit és problémáit. Tudo­mányos tanácskozás témája lesz a fűtés- és légtechnika, a vízminőség, az ivó- és az iparivíz-tisztítás technológiá­ja, a vasutak rekonstrukció­ja, az úthálózat tervszerű fejlesztése is. Húsz ezrelék tudománya Megszóljak a sejtek A javasasszony kártyát vet, tenyérből jósol vagy izzó tűzgolyóba néz — a tu­domány egzakt választ ad. Kit ne érdekelne sorsa, jö­vője. Hobbinak „a félhivata­los sámán" is megteszi, ám ha konkrét betegség figyel­meztet, az orvostudomány ígér segítséget. Így jöven­döl napjaink egyik legizgal­masabb tudománya, a ge­netika, az öröklődéstan is, mely családok és nagyobb I népességek vizsgálatából le­vont szabályokkal foglalko­zik. Egyebek között leírja az öröklődő tulajdonságok átvitelének módjait, feltá­rásuk módszereit is. Valójá­ban nem új dolgok ezek, csupán a kultúra, a civili­záció előrehaladásának ter­mészetes folyamatával egy­re inkább bejutottak a köz­tudatba. Már az elmúlt században fény derült a betegségek sejtes összefüggéseire, hogy az emberi szervezet külön­féle kóros elváltozásainak alapjai a sejtekben kere­sendők. A húszas években aztán biokémiai síkra terel­ték ezeket a tapasztalatokat: az emberi sejten belül is találtak képleteket, melyek felfoghatók, közvetlenül vizs­gálhatók. Így jöttek rá 1956­ban, hogy az egészséges em­ber sejtjeinek 46, mikrosz­kóppal megkülönböztethető kromoszómája van. Üjabb három esztendő múltán nyil­vánvalóvá vált. a kromoszó­mák számbeli és alakbeli el­változása bizonyos betegsé­gekkel függ össze, melyek mindig öröklöttek, s a fej­lődés során derülnek ki. A tudományos munka tehát alig évtizede indult el világ­szerte. Szegeden 1964-ben kezdtek felméréseket, s a ge­netikai kutatás — laborató­riumi felszereléssel — mind­össze öt esztendeje folyik az orvostudományi egyetem Kossuth Lajos sugárúti bio­lógiai intézetében. Itt találkoztam dr. Kiszely Szűkmarkú Aki tanulmányozza a fal­vaik életét, érdekes folya­rpatnak lehet tanúja. Aho­gyan erősödnek a termelő­szövetkezetek, úgy alakul­változik funkciójuk a falu életében. Az erős, jól dol­gozó szövetkezetek ma már nem egyszerű termelőüze­mek, amelyek kizárólag gaz­dálkodással foglalkoznak, hanem jelentős szerepük van a falu közéletében. A jó szövetkezet azonkívül, hogy termeszt és termel, azzal is törődik, mi van a faluban, hogyan élnek az emberek, mit segíthet a tanácsnak, a Népfrontnak, az iskolának, a művelődési otthonnak. Jog és kötelesség Néhány éve, találkozván a termelőszövetkezetek sze­repének e növekedésével, több falusi tanácselnök va­lami újfajta veszély keletke­zésétől félt. Nevezetesen at­tól, hogy a tsz-ek átveszik a tanácsok szerepét, s termelő­üzemből a falu életének tényleges vezetőjévé válnak. Nem így lett. A tanácsok megmaradtak tanácsoknak, a szövetkezetek szövetkezetek­nek. Az viszont mégis tény, hogy a tsz-ek, az erős, jól gazdálkodó tsz-ek bizony ma már beleszólnak a falu dol­gaiba. Bele is kell, hogy szóljanak, ez egyaránt joguk és kötelességük. Mindkettő, a jog és a kötelesseg is ab­ból adódik, hogy a szövet­kezeteknek van pénzük, sok pénzük, esetleg jóval több, mint a tanácsoknak. S ezt a pénzt akkor használják fel jól és okosan, ha a nagyobb közösség, a falu ügyeinek intézésere is használnak fel belőle. Hogy mennyit és ho­gyan, az a körülményektől függ. A lényeg az. hogy a falunak magától értetődően nem fordíthatnak hátat. Nem kidobott legfontosabb, az önként adó­dó, hogy a járás mezőgazda­sági nagyüzemei nem na­gyon szívesen vállalják a be­leszólás jogát és kötelessé­gét a falu dolgaiba, ponto­sabban nem szívesen vonják le ennek anyagi következ­ményeit, már ami a kulturá­lis életet illeti. Ne érje szó azokat a gazdaságokat, ame­lyek ilyen tekintetben nem szűkmarkúak. A többség azonban nem valami adako­zó. Nyilvánvalóan sajnálják a pénzt a kulturális kiadá­sokra. A kultúra valóban nem üzlet, s a termelőszövet­kezet bizonyos értelemben kétségtelenül üzleti vállalko­zás. Hosszú távon nem mű­ködhet ráfizetéssel. A tsz-ek­nek ez a szűkmarkúsága mégsem rokonszenves. A kultúrára fordított összegek ugyanis megtérülnek. Terme­lőszövetkezet pedig holnap is lesz. Érthető, hogy az előre­látó, jövőre gondoló szövet­kezeteknél nincsenek ilyen bajok. Bajok vannak vi­szont mindenütt — s nem­csak a szegedi járásban, ha­nem szerte az országban —, ahol a vezetők ezt a nyilván­való dolgot még nem ismer­ték fel. Kulturális kiadások címén sok pénz elfolyik a tsz-ekben. Azokat a pénze­ket, amelyeket például, mondjuk, országjárásra for­dítanak, tehát arra, hogy a tagságot olyan vidékekre vi­gyék, ahol még soha nem jártak, magától értetődőleg senki sem sajnálja, noha az ilyen esetekben a szó szoros értelmében nem kultúráról van szó. Vannak azonban másféle kiadások is. Az egyik termelőszövetkezet például — nem járási, sőt még nem is megyei — meg­hívta nyaralásra a tévében folytatásokban vetített Se­bastien című francia film szereplőgárdáját. A francia művészek nem jötték el, de a magyar stáb végigélvezte a szövetkezet vendéglátását. Kidobott pénz volt ez. Egyetlen eszköz: a meggyőzés Tekintettel a dolog fon­tosságára, továbbá főképp arra. hogy a szocialista tár­sadalmakban a kultúra ter­jesztése állami érdek is, fel­vetődött a gondolat, nem le­hetne-e a szövetkezeteket ál­lami rendelkezésekkel arra szorítani, hogy nagyobb ösz­szegeket fordítsanak kultú­rára. Ez a javaslat megvaló­síthatatlan: sertené az ön­állóság elveit. Egyetlen lehetőség van, a meggyőzés. Erre viszont min­den eszközt fel kell használ­ni. Mert mégiscsak röstellni­való, hogy nagy, gazdag szö­vetkezetek szomszédságában anyagiak hiánya miatt pang a kulturális élet, ráadásul esetleg úgy, hogy közben a téesz francia filmművészeket hív meg nyaralni. Ökrös László György tanszékvezető egye­temi tanárral: — Az öröklött tulajdonsá­gok a fejlődés folyamán a szervezet anyagcseréjében valósulnak meg. A kettős öröklöttség alapja: vala­mennyi kromoszóma párosan található, melyek az apai és az anyai ivarsejtből kerül­tek az utódba. Persze akad­nak finom elváltozáson ala­puló betegségek, melyeket mikroszkóppal sem lehet észlelni, de biokémiai mód­szerekkel kimutathatók. Pél­dául: a csecsemő az anya­tejben levő egyik különle­ges cukrot nem tudja lebon­tani, s kóros anyagcsere­terméket halmoz fel, ideg­rendszere rosszul fejlődik, szellemileg visszamaradott lesz. Ha időben feltárják ha­sonló zavarok természetét, a baj kiküszöbölhető — igaz évek során át tartó költsé­ges diétával (ilyen kezelés a szegedi gyermekklinikán is folyik). A durvább elválto­zásokat a kromoszómatöbb­let vagy -hiány okozza, me­lyek zöme a fejlődésben tes­ti és szellemi fogyatékosság­gal jár. A genetikai adottság azonban nem végzetes, nem sorsszerű: a környezeti té­nyezők rendbe is hozhatják, a nevelés, a társadalmi rá­hatás csökkentheti. Öröklött vagy szerzett rendellenességről van szó? A kérdésre gyermekorvosok­nak, szülőknek a genetikai tanácsadó mond választ. A biológiai intézet adjunktusa, dr. Szemere György itt is dolgozik: — A fejlődési rendelle­nesség igen ritka, statisz­tikailag valamely közösség húsz ezrelékében fordul elö. De ide tartoznak olyan be­tegségek is, mint a rövidlá­tás, a hatujjúság, a nyúl­ajak, a csontfejlődés zava­rai : gerincoszlop-záródási hibák stb. Az emberek jár­nak az utcán, közösségi éle­tet élnek, senki se tudja, hány tucat kóros gén van szervezetében. A baj akkor történik, ha két, sejtjeiben azonos rendellenességet hor­dozó ember köt házasságot. Könnyű belátni így a ro­konházasságok veszélyét is, hiszen — ha a sejtek hibá­sak — nagyobb az utód be­tegségének valószínűsége. (Ösztönös megérzés nyomán a vérrokon-házasságokat til­totta az egyház is — (me a gyakorlat elméleti alapja.) A genetikai tanácsadó fi­gyelmeztet az öröklött rend­ellenességek ismétlődésére, felvilágosít azok kockázatá­ról, vagy éppen elenyésző valószínűségére mutat rá. A korszerű orvostudomány ma már akkor tud hasznos tám­pontot adni a családterve­zésben, mikor az utódlás gondolata jószerivel csak felmerült. Nikolényi István pénz A tsz-ek egyik Ilyen ter­mészetes kötelessége a kul­turális élet anyagi támoga­tása. Ha ebben a tekintet­ben megvizsgáljuk például a szegedi járás helyzetét, ki­derül, hogy a 27 falusi mű­velődési ház közül mindösz­sze 13 kap ilyen segítséget. Ráadásul igen keveset, a 668 ezer forintos állami támoga­tással szemben mindössze 87 ezer forintot. Ezekből a számokból több­fele kouetkeztetes adódik. A San Francisco „Ten­derloin" negyedében — amely a sztriptíz­bárok és a meztelen mellű táncosnők pa­radicsoma — egv gépkocsivezetőnő egy hatalmas forgalmi dugó miatt felhábo­rodva elhatározta, hogy kézbe veszi a dolgot és maga fogja irányítani a közleke­dést. ..Nagyon jó. amit csinál — mondta az egyik megrekedt autó volánjánál ülő férfi —. de ugyanilyen tö­kéletesen csinálná-e melltartó nélkül?" A nő elkezdte le­vetni a kabátját, amelyet gondosan összehajtogatott, mi­előtt lerakta volna a v jardára. majd lehúz­Sztriptíz az utcán ta a ruháját, a kom­binéját és melltartó­ját, miközben állan­dóan irányította is a forgalmat. „Még. még vegyen le mindent!" — üvöl­töztek a járókelők és a taxisofőrök, akik ütemesen dudáltak, elismerésük és türel­metlenségük kifeje­zéseképpen. Sor került a haris­nyákra és végül Do­ris Blackcloud nad­rágjára is. miközben a hölgy zavaratala­nul igyekezett a gép­kocsik közlekedését iranyitani. A nézők százai el­ragadtatva kezdtek pénzdarabokat do­bálni Miss Blackcloud lábaihoz. nagyrabe­csülésük jeleként. Ezalatt azonban a forgalmi dugó kibon­takozhatatlanná vált. nemcsak az úttesten, hanem a járdákon is. Maguk a sztriptíz­táncosnők is kijöttek a mulatóhelyekről és megcsodálták rögtön­zött konkurrensük grimaszait. Végül is egy feke­tébe öltözött, szemér­metes idős hölgy ki­hívott egy rendőr­autót, amelynek rend • kívül nagy igyekeze­tet kellett kifejtenie ahhoz, hogy átjárót vágjon a kocsik közt és Miss Blackcloud­dal egy vonalba ke­rüljön. O pedig igen mél­tóságteljesen meg­kérte a rendőröket, várjanak egy percig, amíg összegyűjti a pénzdarabokat, ame­lyeket szépen bera­kott a kézitáskájába. Ezt követően meg kecsesen integetett a fényképezőgépekkel felszerelt járókelők­nek. mielőtt teljesen meztelenül beszállt volna két rendőr kö­zött a kocsi hátsó ülésére, amely a né­zősereg kacaja között indult el a rendőrség felé. Üj vegyi üzem, új gyártmány Szegeden, a Bajai úton. az Universal Klsz négy es fél millió forintos beruházással elkészíttet le az ország egye­düli rovarirtószer-üzemet, s megkezdték a műszaki át­adását. A hazánkban még nem gyártott úi cikket a ktsz vegyészeiből s egyete­mi kutatókból álló öttagú feltalálócsoport szabadalma alapján készítik. Hasonló szert eddig Svájcból impor­táltunk. évente csaknem 190 000 dollár értékben A szegedi feltalálók által kidolgozott eljárással készü­lő szer ugyanolyan haté­kony. mint a külföldi, emel­lett az előállítási ára kilón­ként min*egy 200 forinttal olcsóbb. Az ehhez szükséges berendezéseket, s azok ..lel­két". a különleges reaktort, hazai üzemek állítottak elő a szegedi találmány alapján. Az új cikk az Unifosz nevet kapta. Rendkívül hatékony, megfelelő hígításokban le­gyek. szúnvogok. s különféle házkörüli rovarok ellen. A szövetkezet egyébként az új üzemet tovább bővíti, s mintegy tízmillió forintos költséggel valóságos vegvi­gvárrá fejleszti. Ott kapnak majd helyet a ktsz külön­féle vegyi részlegei, amelyek jelenleg öt különböző helyen működnek a városban. D. B. Szakmunkas­a reform szerint Mint ismeretes, az új szakmunkásképzési törvény és végrehajtási rendelete alapján életbe lépett az új országos szakmunkásképzési jegyzék, amely a túlzott sza­kosítás megszüntetése érde­kében 285-ről 186-ra csök­kentette a szakmák számát. Az országos jegyzékben fel­tüntetett szakmák szerinti képzést fokozatosan kell megvalósítani, s először az 1970—71. tanévre beiratko­zott elsőéves tanulóknál szervezik meg E tanév má­sod- és harmadévesei to­vábbra ls a korábbi rendel­kezések alapján tesznek majd vizsgát. A Munkaügyi Minisztéri­um a szakmai minisztériu­mok és a vállalatok közre­működésével kidolgozta az új szakmai követelmény­rendszert. az úgynevezett szakmai szinteket, amelyek valamennyi szakmában meg­határozzák az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, lé­nyegében összefoglalják a vizsgakérdéseket. Az új szak­mai szintek megállapításá­val a termelés korszeré tech­nkei színvonalához Igazítot­ták az oktatási követelmé­nyeket is. Az új követel­ményrendszernek megfelelő­en most kell még elkészíteni a teljes oktatási dokumentá­ciót. vagyis a részictes tan­terveket, az új tanköi yveket és a módszertani segédlete­ket is. Valamennyi szakma új tankönyvének és egyéb oktatási anyagának kidolgo­zása és kinyomtatása azon­par. több éves felada.,. Ezért a szakmák népgazdasági fontosságának s mas szem­pontoknak megfelelően, az 1970—71-es tanévben egye­lőre 45—50 szakmában kez­dik meg a reform szerinti oktatást, de ezzel is a be­iratkozott elsőéveseknek csaknem a fele reszesülhet az új, korszerű képzésben. $zeqed szobrai Orvosi tudományok (149.) Szeged egyik legújabb epületdísze az a szimbo­likus samottdombormú, amely az orvosi tudományokat jelképezi. Lajos József monumentális munkája a Szegedi Orvostudományi Egyelem id. Jancsó Kollégiumának falán kapott helyet. Fölirata: „Aki elültetett egy fát, s megölt egy kigyót, már nem élt hiába". SZOMBAT. 1970. JANUAR 17, J_

Next

/
Thumbnails
Contents