Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Fegyverletéfeli megállapodás „A Biafrai Köztársaság nincs többé" ?

) Lagos (AP, AFF, Reuter) iafrai fegyverszüneti küldöttség érkezett csütörtökön hajnalban Lúgosba egy Fokker-Friendship különrepülő«éppel, amoiy Port Harcourtbói szállt fel. Biafra öt főnyi bizottsága csütörtökön tagosban megkezdte a kapituláció formai végrehajtására vonatkozó tárgyalásalt Gowon kormányfővel, A biafrai küldöttséget sir Louia MbanefQ, Biafra volt főbírája vezeti. A biafrai delegáció, amelyet Effiong tábornok jelölt ki, az Afrikai Egységszervezet határozatának alapján tárgyal. Ismereten, hogv az ENSZ az egységes Nigéria és a tárgyalások mellett foglalt állást. Három nappal a biafrai csapatok rádión bejelentett kapitulációja után. csütörtökön Lagcsban első ízben találkozott a tárgyalóasztalnál Gowon tábornok. nigériai államfő a fegyverletétel! megállapodás aláírása végett a nigériai fővárosija érkezett biafrai küldöttséggel. Egyórás tárgyalás után Effiong tábornok, a biafrai csapatok főparancsnoka kijelentette: „A Biafrai Köztársaság nincs többé. Elfogadjuk Nigéria jelenlegi államszövetségi szerkezetét". Gowon nigériai államfő Az 50. párizsi ülés . A nixoni szószegés egy éve Nyiivános vizsgéiat tesz az USA vietnami potitikáiáréi # Párizs (MTI) A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtökön megtartott 50. teljes ülése is alacsonyabb színvonalon, a teljes felhareteit, amelyeknek alapján pedig elnöknek megválasztották. a valóság az, hogy a Nixon-kormányzat működésének egy esztendeje alatt sohasem, egyetlen pillanattalmazással rendelkező kül- ban sem akarta békésen döttségvezetők távollétében zajlott le. Az ülésen az amerikai küldöttség ideiglenes vezetője, Philip C. Habib nagykövet újra a csapatok „kölcsönös" visszavonásának javaslatát emlegette, majd a hadifogoly amerikai pilóták problémájával hozakodott elő és megismételte azt a múlt héten már előadott indítványát, hogy az ülése rendezni a vietnami problémát a vjetnami nép alapvető nemzeti jogainak megfelelően. • Az értekezlet csütörtöki ülése több mint öt óra hoszszat tartott. A DIFK küldöttsége az értekezlettel egyidőben nyilvánosságra hozta a My Lal térségében az amerikai katonák által 1968. március 16-án megket ezután szűkebb körben gyilkolt vietnamiak első névközölte a biafrai küldöttséggel, hogy a központi kormány gondoskodni fog Nigéria ibo lakosságának jólétéről és biztonságáról. A Brandf-beszéd visszhangja A világsajtó behatóan elemzi Willy Brandt nyugatnémet kancellár parlamenti beszédét. A kommentárokra általában az a meggyőződés a jellemző, hogy a kormányfői beszédben nem volt igazán új elem. Így vélekedik az ADN, az NDK hírügynöksége is. A beszédben ugyan tükröződött az a mély benyomás, amelyet a Walter Ulbricht által Heinemannhoz írt levélben foglalt javaslatok világszerte keltettek, a kancellár azonban mégiscsak egyértelműen elutasította a két német állam közötti nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok megteremtését — mutat rá a hírügynökség, majd megjegyzi: A kancellár egyáltalán nem beszélt olyan fontos kérdésekről, mint a meglevő ha tó r ok elismerése, valamint a mindennemű revanspoiitikáról, az atomfegyverek feletti rendelkezésről, a vegyi és bakteriológiai fegyverek tárolásáról és előállításáról való lemondás. A Brandt-beszéd igazi örömet hidegháborús körökben szerzett, mindenekelőtt az NDK elismerésének ismételt megtagadásával. A Dajly Telegraph című jobboldali angol lap például valósággal ujjongó vezércikkben üdvözli a kancellári beszéd negatívumait. Rendkívül plasztikusan foglalta össze a beszéd lényegét lapja vezércikkében Yves Moreau. Az NSZK kancellárja — hangzik Moreau cikke az Humanitében — az el nem ismerés indokolásául arra hivatkozik, hogy mindkét állam német. Tény, hogy az Odera és a Rajna között az emberek ugyanazon a nyelven beszélnek, de az is tény, hogy húsz év óta ez a két állam ellenkező irányban fejlődött és újraegyesítésük belátható időn belül nem lehetséges. Két szuverén államról lévén szó — miért ne létesíthetnénk egymással normális diplomáciai kapcsolatokat? Erre a kérdésre — állapítja meg, mintegy összegezésül Moreau — Brandt nem adott kielégítő magyarázatot. Vita a Bundestagban % Bonn (MTI) Csütörtökön délelőtt a Bundestag megkezdte a vitát Brandt kancellárnak a „nemzet helyzetéről" szólé szerdai beszámolója fölött. A CDU—CSU vezérszónoka, Kiesinger volt kancellár „bárdolatlannak" és „félrevezetőnek" nevezte azokat a megállapításokat, amelyeket a Brandt beszédéhez fűzött melléklet tartalmaz. Különösen kifogásolhatónak minősítettek — egyebek között —, hogy Brandt csak a nemzeti egységet és egyúttal nem az állami egységet is hangsúlyozta. Az FDP nevében WolfA szegedi Építő Ktsz Siegeü. Brüsszeli krt. 8., címfestő, üveges, villanyszerelő. parkettás, szohalestó-mázoló ós vtz-, gázszerelő munkát vállal gang Mischnick kijelentette, hogy pártja teljes mértékben támogatja Brandt politikáját, mert az „nemcsak a tényekre van tekintettel, hanem a jövendő fejlődésre is nyújt támpontokat". Az spd nevében Herbert Wehner is teljes támogatásáról biztosította a kancellár politikáját. A bonni kormány — mondotta — nem tart igényt kizárólagosságra, amikor majd megküldi javaslatát az NDK kormányfőjének. Elhárít azonban minden kísérletet arra, hogy „megzavarják akcióit". A délutáni vitában Egon Francke, a belnémet kapcsolatok minisztere, hangoztatta, hogy „akár körömmel is igyekszik kikaparni eredményeket — a legkisebb eredményeket is — a két német állam viszonyának megjavítása terén". Franz Josef Strauss, a CSU elnöke a vártnál kevésbé élesen támadta Brandt beszédét. Altalánosságokra szorítkozott, s hangoztatta: a kancellár több kérdést hagyott nyitva, mint amenynyit megválaszolt. EHSfflSB^lI PÉNTEK, 1970. JANUÁR 16. Háromórás tanácskozás után aláírták a fegyverletételi megállapodást. amely hivatalosan véget vet az Ojukwu által 1967. május 30-án kikiáltott Biafrai Köztársaságnak. A lagosi tárgyalásokkal egyidőben Genfben nyilvánosságra hozták az ismeretlen helyen tartózkodó Ojukwu tábornok üzenetét, amely többek között hangoztatja: „Amíg én élek. Biafra is élni fog. Véleményünk, hogy a háborút nem vesztettük el. csupán csatateret kell változtatnunk". A csapatait magukra hagyva Biafrából elmenekült Ojukwut egyébként az országban visszamaradt társai azzal vádolják, hogy jelentős pénzösszegeket vitt magával. Genfi amerikai körök szerint a tábornok, aki hihetetlenül nagy számú útipoggyászon kívül egy Mercedes személygépkocsit is magával vitt. a CIA amerikai hírszerző szolgálat által rendelkezésére bocsátott repülőgépen menekült el Biafrából. Biafra kapitulációjával kapcsolatban az afrikai államfők közül legújabban Sékou Touré guineai és Jomo Kenyatta kenyai elnök fejezte ki szerencsekívánatait Gowon nigériai államfőnek. tartsák és a felszólalásokat ne hozzák nyilvánosságra. Dinh Ba Thi, a vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének helyettes vezetője, az amerikai küldöttnek válaszolva, rámutatott; amit az amerikaiak 15 év alatt nem tudtak kiharcolni a harcmezőkön, azt most a tárgyalóasztalnál szeretnék elérni. Ez az a „kölcsönösség" amelyet az Egyesült Államok követel. Ezt a kölcsönösséget azonban a vietnami nép kereken elutasítja. Néhány nap múlva lesz egy esztendeje — mondotta Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének helyettes vezetője —. hogy Nixon beköltözött a Fehér Házba. Eljött az ideje, hogy számot adjon az amerikai népnek arról, miként szegte meg a háború befejezésére tett ígésorát. A 240 név között 80 tizennégy évesnél fiatalabb gyerek, 38 hatvan éven felüli öreg — ez utóbbiak között 22 nő neve szerepel. • Washington (MTI, AFP) Az amerikai szenátus külügyi bizottsága William Fulbright elnökletével február elején kezdi meg többször is elhalasztott új nyilvános vizsgálatát az Egyesült Államok vietnami politikájáról. McCarthy amerikai demotkratapérti szenátor Moszkvában majd Párizsban tett látogatása befejeztével visszaérkezett Washingtonba. McCarthy csütörtökön beszámolt a külügyminisztérium vezetőinek moszkvai megbeszéléseiről és a Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalások küldöttségeivel folytatott eszmecserékről. Zöld szavazólapok # Párizs (MTI) igazgatóság és a kieebbséVitathatatlan sikert ért get képviselő többi szakéi a CGT a francia elekt- szervezet által aláírt kétrornos és gázművek dolgozói körében szerdán tartott „népszavazáson". A csak egyedül a CGT által szervezett konzultációban a többi szakszervezet heves ellenpropagandája közepette (amelyet a rádió, a televízió és az egész burzsoá sajtó támogatott) a vállalat csaknem 130 000 dolgozójának több mint 60 százaléka adta le szavazatát és óriási többségük a CGT javaslatának megfelelőn a zöld szavazólapot választotta, azaz jelenlegi formájában elvetette az éves bérszerződést. Mint ismeretes, a CGT azért szervezte ezt a szavazást, mert december közepén a dolgozók kisebbségét képviselő négy másik szakszervezet az egész vállalatra érvényes módon kétéves bérszerződést írt alá az igazgatósággal. Mint most kiderült, a szerződést a dolgozók többsége nem tartja kielégítőnek sem a bérek tekintetében, sem pedig azért, mert a sztrájkjogot korlátozó intézkedéseket foglal magában. Izraeli támadások meghiúsítása • Kairó (MENA, AP) Három izraeli támadást hiúsított meg csütörtökön az Egyesült Arab Köztársaság légvédelme. A MENA hírügynökség jelentése szerint izraeli bombázók a délelőtti órákban két ízben kíséreltek meg támadást egyiptomi célpontok ellen, de az EAK vadászgépei a támadókat elűzték. A harmadik támadás az Izmailiában létesített állások ellen irányult. Egy kairói szóvivő közlése szerint az EAK légvédelmi ütegei az izraeli bombázókat menekülésre kónyszerítették. Kíng-évfortfulő # Washington (MTI) A polgárjogi szervezetek kezdeményezésére csütörtökön az Egyesült Államokban országszerte megemlékeztek a néger mozgalom nagy mártírja, Martin Luther King születésének 41. évfordulójáról. New Yorkban, Baltimoreban és Philadelphiában csütörtökön zárva maradtak az iskolák és a városi hivatalok, másutt megemlékezéseket tartottak a Nobel-békelíjjal kitüntetett polgárjogi vezetőről, akit 1968 tavaszán gyilkoltak meg Memphisben. A King-emléknap ünnepségeibe bekapcsolódtak a különböző háborúellenes csoportosulások is, amelyek csütörtökön tartották meg a vietnami moratórium januári megmozdulásainak egész sorát A georgiai Atlanta városban, egykori lakóhelyén, az évfordulót megelőzően új síremléket állítottak Martin Luther Kingnek. A városban nagyszabású megemlékezést rendeztek, s ennek keretében országos mozgalmat indítottak, hogy Atlantában létrehozzák a Martin Luther King alapítvány központját, a polgárjogi küzdelem előmozdítására. New Yorkban, a Central Parkban rendezett emlékünnepségen felszólalt King utóda Ralph Abernathy lelkész, valamint John Lindsay, a metropolis polgármestere. Az amerikai fővárosban, Washingtonban ugyancsak a polgármester, Walter Washington mondott beszédet az emlékünnepségen. -I, Szocialista aa 1969 Az 1969. év már lezárult, de a szocialista országokban a statisztikai hivatalok, meg a tervező szervek lázasan dolgoznak az év gazdasági eredményeinek felmérésén, a gazdaság helyzetének értékelésén. Nem kis feladat, ha meggondoljuk, hogy a szocialista országok ma a világ egész ipari termelésének egyharmadát szolgáltatják, ami szinte mérhetetlenül nagy mennyiség. S mégis meg kell mérni, pontosan, márcsak azért is, hogy a következő év várható eredményeit felbecsülhessék és megtervezhessék. Most, hogy egy rövid cikkben fel kívánjuk villantani a gazdasági helyzet néhány jellemző vonását, teljességre el nem törekedhetünk, de a végleges adatok sem állnak rendelkezésünkre. Ezért a kép nagyonis vázlatos és tényei csupán nagyságrendeket, irányzatokat tükröznek és nem végleges adatokat. A szocialista országok tavaly is magas ütemben fejlődtek. Ezen belül azonban az egész gazdaság növekedési üteme némileg csökkent az előző évhez mérten. Természetesen szó sincs valamilyen abszolút csökkenésről, hanem csupán az ütem bizonyosfokú mérséklődéséről, ami azt jelenti, pl., hogy az ipari termelés 1968. évi mintegy 9—10 százalékos növekedésével szemben 1969-ben várhatóan 8, esetleg 9 százalékkal lett több a'termelés értéke. Ennek lényegében két oka van. Az egyik, hogy a legtöbb országban a mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — roszszabb volt, ami különösen Lengyelországban és Bulgáriában érezhető. A másik ok, hogy a legtöbb szocialista országban a tervhivatalok eleve kisebb növekedési ütemet terveztek, országonként eltérő okokból. így például Csehszlovákiában a? ismert gazdasági nehézségek miatt, másutt a beruházások túlfeszítettségének enyhítése miatt stb. Az ipari termelés növekedésének némi mérséklődése mellett viszont a kiemelt iparágak — a gép- és a vegyipar — termelésének emelkedése jelentékenyen meghaladta az ipar egészének átlagát. S ez rendkívül értékes eredmény, hiszen jelzi, hogy az ipari szerkezet átalakítása, vagy még pontosabban: a korszerű ipari struktúra kialakítása jó úton halad és szabad utat kapott továbbra is az egész iparon belül. Az ipari termelés növekedési üteme általában azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol a termelésbővülést új munkaerők munkába állítása is elősegítette (Románia, Bulgária, Lengyelország, s részben Jugoszlávia). Az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia ipari termelésének növekedésében pedig a termelékenység javulása játszotta a döntő tényezőt. Az életszínvonal minden szocialista országban az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. Ennek oka egyrészt a szociális juttatások (nyugdíj, családi pótlék stb.) javulása, másrészt a foglalkoztatottak számának növekedése. Egyes szocialista országokban (Csehszlovákiában, Magyarországon és Jugoszláviában) az életszínvonal alakulását kedvezően befolyásolta a munkaidő-csökkentés szélesebb körű bevezetése. Az eredmények talán a legjelentősebbek a külkereskedelemben. A szocialista országok éveken át sok intézkedést hoztak külkereskedelmi-, de különösen fizetési mérlegeik hiányának felszámolására. Ennek kedvező eredményei tavaly mutatkoztak meg. A legfontosabb ezen belül, hogy a tőkés országokkal a kereskedelmi mérlegek feszültsége enyhült. A probléma azonban az, hogy — Magyarország kivételével — a mérlegek egyensúlya nem az export növeléséből, hanem az import korlátozásából eredt. Ez a tény azonban sok esetben kedvezőtlenül befolyásolta a beruházási programok megvalósítását. Nem bizonyos azonban, hogy e kdvező külkereskedelmi eredményeket 1970-ben is meg lehet ismételni. Tavaly ugyanis a tőkés országokkal való külkereskedelem növekedését előmozdította a tőkés országok viszonylag kedvező konjunktúrája és a világpiaci áremelkedések is. Ezek azonban bizonytalan tényezők. Viszont a szocialista országok egymás közötti kereskedelmének bővítésére újabb lehetőségek nyílnak, a többi között azért, mert ezekben az országokban a beruházási cikkek utáni kereslet, nő, s ezt a régión belüli forrásokból fogják nagyobb részben kielégíteni. Anélkül tehát, hogy nagyon a részletekbe mentünk volna, a nagy vonalakból is látható, hogy a szocialista országok a gazdasági tevéknység sok területén kedvező eredményeket könyvelhetnek el. Gazdasági fejlődésük egésze is kielégítő, mivel nem a bizonytalansági tényezők uralkodtak bennük, hanem a következetes tervezés és a gazdasági irányítás hatékonysága. Gy. L