Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

A szakmunkásJanuártól a tanácsok felügyelete alá kerülnek a szakmunkásképző iskolák A szakmunkásképzésről alkotott törvény végrehajtása a Művelődésügyi Minisztériumra is jelentős feladatokat hárít. A minisztérium szakoktatási főosztályán ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a tárca már eddig is sokat tett a szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkájának korszerűsítéséért. Bevezették a korszerű közismereti tanterveket és tankönyveket az emeltszintű — B-típusú — szakmunkásképzőkben, s megkezdték a hagyományos — A-típusú — szakmunkásképző intézetek közismereti tanterveinek és tankönyveinek korszerűsítését is. A szakmunkásképzés irányításáról és az ezt végző szervek feladatairól szóló kormányhatározat értelmében 1070. januárjától — a tanácsok útján — a művelődésügyi miniszter gondoskodik a szakmunkásképző iskolákban is a nevelőmunka, valamint a közismereti tárgyak oktatásának szakfelügyeletéről. Igy országszerte minden iskolatípusban a tanácsokra hárul a felelősség a 14—18 éves korúak oktatásáért, neveléséért. A minisztérium fontos feladatának tekinti, hogy a tanácsok művelődésügyi apparátusát idejében kellően felkészítse az új feladatokra. Ezt szolgálja az is, hogy érdekelt megyei szakembereket ezekben a napokban tanácskozásra hívják össze, s megtárgyalják velük a felügyeleti munka megszervezésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. (MTI) Győzött a Hemingwaybrigád Az újszegedi szövőgyárban harminc munkabrigád négynégy fős csapattal szellemi vetélkedőt rendezett. Ez egyben elődöntőnek is számított a nagyvállalatnál januárban sorra kerülő döntőkre. Politikai, történelmi, irodalmi és művészeti témakörökben adtak számot a brigádtagok felkészültségükből. Ez a vetélkedő szerves része a szocialista címért versenyző brigádok kulturális munkájának, felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára tett vállalásaiknak. A nagyszámú versenyzőknek előbb egy 13-|-l-es szellemi totót kellett sikeresen „kitölteniük", majd ezután mérkőztek a helyezésekért. A vetélkedőt Gazdagh Károly gépészmérnök vezette, s háromfős szigorú zsűri osztályozott. A legtöbb versenyzőt indító cérnázó üzem kollektívái 2000 forintos jutalmat kaptak. A szellemi vetélkedő első helyét a szövődéi Hemingway-brigád szerezte meg, a második helyre az ugyancsak szövődéi Egyetértés II.-brigád került. s egyben jogot szerzett a januári döntőre is. A nők foglalkoztatásának helyzete a járásban Jussunk előbbre a nők foglalkoztatásának megoldásával! Több 4—6 órás munkalehetőséget kell biztosítani az anyáknak! A helybeliek is többet tehetnének a jobb munkaszervezés érdekében! A szegedi járási tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén hangzottak el ezek a felszólító mondatok a járás munkaügyi problémáinak vitáján. A járás munkaképes lakosságának zöme — mivel helyben megfelelő munkaiehetőség nincs — Szegeden helyezkedik el. Az ingázás különösen nagy terheket ró a nőkre, a családos anyákra. A gond régi, a megoldás mégis várat magára. Kisteleken — itt 70 nő helyezkedne el — negyedik éve q-7-.Tir vnlimlb'en „kitelepített üzem" létrehoMegírtuk özv. Sebők Jánosné (Gyapjas Pál utca 16. szám alatt lakó) olvasónk panaszát, miszerint nyáron megrendelte a gázszerelést, október 21-én készen Voltak a szereléssel, de órát többszöri sürgetésre sem kapott. Anélkül pedig nincs gázszolgáltatás. irokkó Azt hiszem, azok a viták, amelyek a Janesó-filmek bemutatói után szinte törvényszerűen fellángoltak, ezúttal kivételesen elmaradnak. Nem véletlenül. Ügy tűnik. kissé belefáradtunk már ezekbe a vitákba: a közönség biztosan. Viszont megindult egy másféle folyamat. A nézők karikatúrát csinálnak a filmből. Tegnap este, rögtön a bemutató után, az utcán a következő jelenetet láttam. Két középiskolás lány tartott hazafelé és szembejött velük egy fiatalember. A kislányok erre hirtelen megálltak. felemelték a kezüket. — Kicsoda maga? — kiáltották egyszerre. — Álljon meg! Forduljon a fal felé! A megdöbbent fiatalember nem tudta, mit csináljon. Aztán a két kislány nevetni kezdett. — Jancsó-filmet láttunk mondták magyarázatképp. Ebből az utcai epizódból sokak számára biztosan túlzás a karikatúrává válás folyamatának kezdeteiről beszélni. Az azonban egészen biztos, hogy a látott film ilyen csúfolódó jellemzése szenvedélyes . vita helyett, valamit jelez a megváltozott közönséghangulatból. Az emberek nem akarnak vitatkozni a filmről. A Sirokkó már annyira elvont, annyira homályos, annyiféleképpen értelmezhető, hogy egész egyszerűen nem ad fogódzókat a vitához, Illetőleg, ami nem elvont, nem homályos, nem többértelmű benne, az a korábbi Jancsó-filmek ismerői számára közhely, ezerszer látott, hallott, olvasott, elmondott igazság. Maga a film, illetőleg kifejezésben apparátusa, eszköztára — a szereplők állandó, szinte koreográfusi pontossággal megszervezett, nyugtalanító mozgása, a sok lövöldözés, az állandó játék a fegyverekkel — még nem tűnik karikatúrának, sőt még modorosságnak sem, legalábbis a vetítés pillanataiban. A sokk-hatás azonban, amely az előző Jancsó-íilmeket kísérte, mintha most elmaradna. Nemcsak a lövöldöző szereplők szenv telenek, a közönség is. Ilyen tömegű emberölés már közömbösít. A film alapanyaga, mtnt minden Janció-filmnél. ezúttal is Hernádi-írás, a Sirokkó címmel a tavasszal megjelent regény. Annak idején a művet nagy vita fogadta. A vita azonban nem arról szólt, hogy jó-e vagy rossz írás a Sirokkó, hanem — kissé szokatlanul — arról. hogy valójában miről szól. A kritikusok nem tudtak megegyezni, majd mindenki mást olvasott ki belőle. E sokféle magyarázatra okot a regény elvonta sága adott. Számomra az összes kommentár közül az volt a legelfogadhatóbb, amely a megfélemlitettség rajzát tekintette a mú központi mondanivalójának. A regény hősét Markot, a fasiszta szervezet megfélemlítéssel kényszeríti arra. hogy vállalja a szerb király meggyilkolására Magyarországon szervezkedő különítmény vezetését. Markó ezt a feladatot a regény végén vállalja. A film azonban nem lett azonos a regénnyel. Az még hagvián. hogy anyagának tekintélyes része nem került bele; ez természetes. Azt azonban már nem értem, miért változott meg a lényeg tekintetében a film. A Sirokkó Jancsó-féle változatában ugyanis nem arról nan szó, amiről a regényben. Feltéve természetesen, hogy mindaz, amit az előbb a regényről elmondtam, igaz. Éppen az írós anyagának elvontsága miatt egyik magyarázat sem cáfolható teljesen, s egyik magyarázat sem bizonyítható cáfolatlanul. Az egyik kritika kimutatta, hogy tízféle magyarázat is fúzhetó a Sirokkóhoz, s valami fele igazság mindegyikben van. Ezt a sokféle és egymásnak ellentmondó lehetőséget magától értetődően lehetetlen egyszerre figyelembe venni, érvényesíteni. Csak azt vizsgálhatjuk, hogy aszerint az értelmezés szerint. ahogyan kezdtük, hogyan változott meg a film a regényhez képest? Marko a film végén nem vállalja a merényletre készülő csoport vezetését. Nem vállalhatja. A szervezet vezetői ugyanis megölik. Az ő halálával akarnak érzzlmi erőt adni a merényletre keszülőknek. Ezzel a befejezéssel az előbbi értelmezés képtelenséggé változik, A film ugyanis ilymódon nyilván nem arról szól, hogy megfélemlítéssel lehet valakit olyan feladat elvállalására kényszeríteni. olyan módszerekkel azonosítani, amelyeket egyébként nem vállalna. Dehát ha nem erről szól a film, akkor miről? Bevallom, nem tudom. Az alapproblémát tekintve, akárcsak a korábbiakban, ez a Jancsó-film is a hatalom. a terror kérdéseiről beszél. De semmit sem mond róluk. Nyilván nem azt akarja bizonygatni, hogy egy embert meggyilkolni felháborító: ez kevés, ezt nem kell bizonyítani. Egyszóval a Sirokkó nem újdonság Jancsó korábbi filmjeihez képest. Alkotói eszközeit tekintve ugyan nem erőtlenebb, mint a korábbiak, mondanivalója azonban teljesen bizonytalan, még a sokat vitatott regénynél is homályosabb, elvontabb. A külföldi és magyar főszereplők — Jaeques Charrier, Marina Vlady, Eva Swann, B ánffy György, Bujtor István, Kozák András és Madaras József — pusztán eszközök a rendező kezében, egy gépezet apró csavarjai. Jancsónak csak testi megjelenésiikre van szüksége, semmiféle hagyományos értelmű színjátszást nem enged meg. Effélét a többi Jancsó-fi Ímeken is láttunk. De talán egyikben sem olyan végletesen, mint itt. ökrös László Igyekeznek segíteni November 23-án megjelent „Megnyílt az átalakított bútorbolt" című írásunkban szóltunk arról, hogy a Széchenyi téri bútorüzlet hamarosan a nagy bútorraktárba teszi át székhelyét, de ott nincs telefon. A Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese, Török József válaszolt cikkünkre. Mint írja, a Szeged m. j. városi beruházási vállalat megrendelésére elkészítették a Szeged belső nyugati Iparövezet. (Fonógyári út és környéke) területére teleSzigorú figyelmeztetés Lapunk november 28-i számában megjelent „Kifli helyett füge?" című glosszára Külüs Sándor, a Szegedi Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt. „November 26-ra az egyik FNK—4 típusú kemencénk meghibásodott, ami miatt reggelre több ezer süteményt nem tudtunk elkészíteni. A meghibásodás több napig kiküszöbölhetetlen volt. Ezekben a napokban a reggeli kiszállítás sem ment zökkenőmentesen". Egyébként, mint a levélből kitűnik, „a szállítómunkás. aki megtagadta a bolt rendelésétől eltérő mennyiség átadását, írásbeli szigorú figyelmeztetést kapott magatartása miatt." Hadd jegyezzük még meg: nemcsak 26, után, hanem előzőleg is elég gyakran problémák voltak az időben való szállítással az említett boltban — az Éliker 25-ös árudájában. „Végső soron az a célunk, hogy minden igényt időben, zását, hogy a környékbeliek számára is .kedvezőbb mun.mátkámnál teremtsenek, az eddigi tárgyalások azonban nem jártak eredménnyel. Megoldást tehát nem remél-, hetünk a további várakozástól, a bedolgozói rendszer szélesítése érdekében kell tárgyalásokat kezdeni illetékes vállalatokkal. Az üzemtelepítés tetemes költségekkel jár, de az asszonyoknak is jobb sokszor, ha rendszeres munkájuk mellett is otthon maradhatnak.' A járási tanács 1970. évi ideiglenes költségvetését tárgyalva megállapította, hogy az eddigi keret megtartása mellett is lényeges szerkezeti változtatásokra került sor. A nagyközségek belépése, hatáskörük bővülése természetszerűen vonja magával az önálló bérgazdálkodás lehetőségét és egy, sor más gazdálkodási feladat átvállalását is. Tárgyalta többek között a végrehajtó bizottság a harmadik ötéves terv eddigi eredményét és a negyedik ötéves terv előkészítését is. A községi vízművek létesítése a tervezettnél gyorsabb ütemű. A harminc községből 16-; ban már törpe vízmű szoH gáltatja az ivóvizet. A laz kosság hozzájárulása vízműtársulások útján igen jelentős, de számottevő az ál-; lami támogatás is. Számos beruházás azérj halasztódik későbbre, mert az építőanyagok árváltozásával a tervezett összegek nem fedezték a kiviteli költségeket. A negyedik ötéves terv előkészületei ugyan csak tá-; jékoztatás formájában jutottak el a járáshoz, de körvonalaiban máris látszik; hogy a saját erőforrásokra támaszkodó beruházások kerülnek előtérbe. Lakásépítkezéseknél a többszintes há-; zak számának gyarapítására törekszenek, elsősorban tt nagyközségekben. Három egészségház, tizenegy iskola; maradéktalanul kielégítsünk" hét művelődési ház épílésri — írja az igazgató. Mi is ezt is szerepelt a következő öt-; tartjuk kívánatosnak. , éves tervben. A DÉGAZ-tól kapott válasz szerint a munkát a szegedi építőipari ktsz végezte el, s csak november 21-én kelt levelükben rendelték meg a gázmérő óra felszerelését, így a késedelemért a ktsz hibáztatható. pült, illetve majd települő vállalatok távbeszélő hálózatának kiépítéséhez szükséges kiviteli tervdokumentációt. Amennyiben ennek alapján a beruházó a munkát megrendeli, akkor 1971-ben elkészítik. Ez bizony még elég soká lenne, ezért a posta megvizsgálja, megengedik-e a jelenlegi műszaki lehetőségek, hogy egy ideiglenes távbeszélő vonalat biztosítsanak a bútorraktárnak. A műszaki felmérés után nyilatkoznak döntésükről. Szeged szobrai Fiatal fuvolaművész estje Kíséret nélküli szólóestre vállalkozott Matuz István, a zeneakadémia fiatal művészjelöltje, az egykori szegedi diák szerdán a konzervatóriumban, s feladatát magasrendű zenei ízléssel, tökéletes technikai felkészültséggel oldotta meg. Külön ki kell emelni ízléses műsorválasztását: J. S. Bach, Ph. E. Bach, Debussy, Berio, Ibert, Fukushima, valamint a szintén Szegedről elszármazott fiatal Vidovszky László és Jenei Zoltán egy-egy müvet tolmácsolta, az alkotók zenei egyeniségéhez méltó szuggesztív erővel. Nagysikerű koncertje kitűnő példa arra, hogy a mai tehetséges zeneszerzők müveivel szembeni elfogultságot, elöiteleleket szét lehet oszlatni, ha a feladatra kiforrott, lényeglátó nagy megjelenítő erővel rendelkező játékos vállalkozik. Kalai László Katona József (1791—1830) (120.) Nemcsak a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatán helyezték el nemzeti drámánk, a Bánk bán írójának. Katona Józsefnek a szobrát, hanem a Dóm téri panteonban is. A nemreg felállított bronzportré készítője jeles szobrászművészünk, Pitzay Pál. PÉNTEK, 1969. DECEMBER 12. 2. OÉLMAGYARORSZÁG Ha összehasonlítjuk a je-