Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

A szakmunkás­Januártól a tanácsok felügyelete alá kerülnek a szakmunkásképző iskolák A szakmunkásképzésről al­kotott törvény végrehajtása a Művelődésügyi Miniszté­riumra is jelentős feladato­kat hárít. A minisztérium szakoktatási főosztályán ez­zel kapcsolatban elmondták, hogy a tárca már eddig is sokat tett a szakmunkás­képző iskolák oktató-nevelő munkájának korszerűsíté­séért. Bevezették a kor­szerű közismereti tanter­veket és tankönyveket az emeltszintű — B-típusú — szakmunkásképzőkben, s megkezdték a hagyományos — A-típusú — szakmunkás­képző intézetek közismereti tanterveinek és tankönyvei­nek korszerűsítését is. A szakmunkásképzés irá­nyításáról és az ezt végző szervek feladatairól szóló kormányhatározat értelmé­ben 1070. januárjától — a tanácsok útján — a művelő­désügyi miniszter gondosko­dik a szakmunkásképző is­kolákban is a nevelőmunka, valamint a közismereti tár­gyak oktatásának szakfel­ügyeletéről. Igy országszerte minden iskolatípusban a ta­nácsokra hárul a felelősség a 14—18 éves korúak okta­tásáért, neveléséért. A mi­nisztérium fontos feladatá­nak tekinti, hogy a tanácsok művelődésügyi apparátusát idejében kellően felkészítse az új feladatokra. Ezt szol­gálja az is, hogy érdekelt megyei szakembereket ezek­ben a napokban tanácsko­zásra hívják össze, s megtár­gyalják velük a felügyeleti munka megszervezésével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. (MTI) Győzött a Hemingway­brigád Az újszegedi szövőgyárban harminc munkabrigád négy­négy fős csapattal szellemi vetélkedőt rendezett. Ez egyben elődöntőnek is szá­mított a nagyvállalatnál ja­nuárban sorra kerülő dön­tőkre. Politikai, történelmi, irodalmi és művészeti téma­körökben adtak számot a brigádtagok felkészültségük­ből. Ez a vetélkedő szerves része a szocialista címért versenyző brigádok kulturá­lis munkájának, felszaba­dulásunk negyedszázados év­fordulójára tett vállalásaik­nak. A nagyszámú versenyzők­nek előbb egy 13-|-l-es szel­lemi totót kellett sikeresen „kitölteniük", majd ezután mérkőztek a helyezésekért. A vetélkedőt Gazdagh Ká­roly gépészmérnök vezette, s háromfős szigorú zsűri osz­tályozott. A legtöbb verseny­zőt indító cérnázó üzem kollektívái 2000 forintos ju­talmat kaptak. A szellemi vetélkedő első helyét a szö­vődéi Hemingway-brigád szerezte meg, a második helyre az ugyancsak szövő­déi Egyetértés II.-brigád ke­rült. s egyben jogot szerzett a januári döntőre is. A nők foglalkoztatásának helyzete a járásban Jussunk előbbre a nők foglalkoztatásának megoldá­sával! Több 4—6 órás mun­kalehetőséget kell biztosíta­ni az anyáknak! A helybe­liek is többet tehetnének a jobb munkaszervezés érde­kében! A szegedi járási ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tegnapi ülésén hangzot­tak el ezek a felszólító mon­datok a járás munkaügyi problémáinak vitáján. A járás munkaképes la­kosságának zöme — mivel helyben megfelelő munkaie­hetőség nincs — Szegeden helyezkedik el. Az ingázás különösen nagy terheket ró a nőkre, a családos anyák­ra. A gond régi, a megol­dás mégis várat magára. Kisteleken — itt 70 nő he­lyezkedne el — negyedik éve q-7-.Tir vnlimlb'en „kitelepített üzem" létreho­Megírtuk özv. Sebők Já­nosné (Gyapjas Pál utca 16. szám alatt lakó) olvasónk panaszát, miszerint nyáron megrendelte a gázszerelést, október 21-én készen Voltak a szereléssel, de órát több­szöri sürgetésre sem kapott. Anélkül pedig nincs gázszol­gáltatás. irokkó Azt hiszem, azok a viták, amelyek a Janesó-filmek bemutatói után szinte tör­vényszerűen fellángoltak, ezúttal kivételesen elmarad­nak. Nem véletlenül. Ügy tűnik. kissé belefáradtunk már ezekbe a vitákba: a kö­zönség biztosan. Viszont megindult egy másféle fo­lyamat. A nézők karikatúrát csinálnak a filmből. Tegnap este, rögtön a be­mutató után, az utcán a következő jelenetet láttam. Két középiskolás lány tar­tott hazafelé és szembejött velük egy fiatalember. A kislányok erre hirtelen meg­álltak. felemelték a kezü­ket. — Kicsoda maga? — ki­áltották egyszerre. — Áll­jon meg! Forduljon a fal felé! A megdöbbent fiatalem­ber nem tudta, mit csinál­jon. Aztán a két kislány nevetni kezdett. — Jancsó-filmet láttunk mondták magyarázatképp. Ebből az utcai epizódból sokak számára biztosan túl­zás a karikatúrává válás fo­lyamatának kezdeteiről be­szélni. Az azonban egészen biztos, hogy a látott film ilyen csúfolódó jellemzése szenvedélyes . vita helyett, valamit jelez a megváltozott közönséghangulatból. Az em­berek nem akarnak vitat­kozni a filmről. A Sirokkó már annyira elvont, annyira homályos, annyiféleképpen értelmezhető, hogy egész egy­szerűen nem ad fogódzókat a vitához, Illetőleg, ami nem elvont, nem homályos, nem többértelmű benne, az a ko­rábbi Jancsó-filmek ismerői számára közhely, ezerszer látott, hallott, olvasott, el­mondott igazság. Maga a film, illetőleg ki­fejezésben apparátusa, esz­köztára — a szereplők ál­landó, szinte koreográfusi pontossággal megszervezett, nyugtalanító mozgása, a sok lövöldözés, az állandó játék a fegyverekkel — még nem tűnik karikatúrának, sőt még modorosságnak sem, legalábbis a vetítés pillana­taiban. A sokk-hatás azon­ban, amely az előző Jan­csó-íilmeket kísérte, mintha most elmaradna. Nemcsak a lövöldöző szereplők szenv te­lenek, a közönség is. Ilyen tömegű emberölés már kö­zömbösít. A film alapanyaga, mtnt minden Janció-filmnél. ez­úttal is Hernádi-írás, a Si­rokkó címmel a tavasszal megjelent regény. Annak idején a művet nagy vita fogadta. A vita azonban nem arról szólt, hogy jó-e vagy rossz írás a Sirokkó, hanem — kissé szokatlanul — arról. hogy valójában miről szól. A kritikusok nem tudtak megegyezni, majd mindenki mást olvasott ki belőle. E sokféle magyará­zatra okot a regény elvonta sága adott. Számomra az összes kom­mentár közül az volt a leg­elfogadhatóbb, amely a meg­félemlitettség rajzát tekin­tette a mú központi mon­danivalójának. A regény hő­sét Markot, a fasiszta szer­vezet megfélemlítéssel kény­szeríti arra. hogy vállalja a szerb király meggyilkolására Magyarországon szervezkedő különítmény vezetését. Mar­kó ezt a feladatot a regény végén vállalja. A film azonban nem lett azonos a regénnyel. Az még hagvián. hogy anyagának tekintélyes része nem került bele; ez természetes. Azt azonban már nem értem, miért változott meg a lé­nyeg tekintetében a film. A Sirokkó Jancsó-féle változa­tában ugyanis nem arról nan szó, amiről a regényben. Feltéve természetesen, hogy mindaz, amit az előbb a re­gényről elmondtam, igaz. Éppen az írós anyagának el­vontsága miatt egyik ma­gyarázat sem cáfolható tel­jesen, s egyik magyarázat sem bizonyítható cáfolatla­nul. Az egyik kritika kimu­tatta, hogy tízféle magyará­zat is fúzhetó a Sirokkóhoz, s valami fele igazság mind­egyikben van. Ezt a sokféle és egymásnak ellentmondó lehetőséget magától értető­dően lehetetlen egyszerre figyelembe venni, érvénye­síteni. Csak azt vizsgálhat­juk, hogy aszerint az értel­mezés szerint. ahogyan kezdtük, hogyan változott meg a film a regényhez ké­pest? Marko a film végén nem vállalja a merényletre ké­szülő csoport vezetését. Nem vállalhatja. A szervezet ve­zetői ugyanis megölik. Az ő halálával akarnak érzzlmi erőt adni a merényletre ke­szülőknek. Ezzel a befejezés­sel az előbbi értelmezés képtelenséggé változik, A film ugyanis ilymódon nyil­ván nem arról szól, hogy megfélemlítéssel lehet vala­kit olyan feladat elvállalá­sára kényszeríteni. olyan módszerekkel azonosítani, amelyeket egyébként nem vállalna. Dehát ha nem er­ről szól a film, akkor mi­ről? Bevallom, nem tudom. Az alapproblémát tekint­ve, akárcsak a korábbiakban, ez a Jancsó-film is a hata­lom. a terror kérdéseiről beszél. De semmit sem mond róluk. Nyilván nem azt akarja bizonygatni, hogy egy embert meggyilkolni fel­háborító: ez kevés, ezt nem kell bizonyítani. Egyszóval a Sirokkó nem újdonság Jancsó korábbi filmjeihez képest. Alkotói eszközeit tekintve ugyan nem erőtlenebb, mint a ko­rábbiak, mondanivalója azonban teljesen bizonyta­lan, még a sokat vitatott regénynél is homályosabb, elvontabb. A külföldi és magyar fő­szereplők — Jaeques Char­rier, Marina Vlady, Eva Swann, B ánffy György, Bujtor István, Kozák And­rás és Madaras József — pusztán eszközök a rendező kezében, egy gépezet apró csavarjai. Jancsónak csak testi megjelenésiikre van szüksége, semmiféle hagyo­mányos értelmű színjátszást nem enged meg. Effélét a többi Jancsó-fi Ímeken is lát­tunk. De talán egyikben sem olyan végletesen, mint itt. ökrös László Igyekeznek segíteni November 23-án megjelent „Megnyílt az átalakított bú­torbolt" című írásunkban szóltunk arról, hogy a Szé­chenyi téri bútorüzlet hama­rosan a nagy bútorraktárba teszi át székhelyét, de ott nincs telefon. A Szegedi Postaigazgató­ság igazgatóhelyettese, Tö­rök József válaszolt cik­künkre. Mint írja, a Szeged m. j. városi beruházási vál­lalat megrendelésére elkészí­tették a Szeged belső nyuga­ti Iparövezet. (Fonógyári út és környéke) területére tele­Szigorú figyelmeztetés Lapunk november 28-i szá­mában megjelent „Kifli he­lyett füge?" című glosszára Külüs Sándor, a Szegedi Sü­tőipari Vállalat igazgatója válaszolt. „November 26-ra az egyik FNK—4 típusú kemencénk meghibásodott, ami miatt reggelre több ezer süteményt nem tudtunk elkészíteni. A meghibásodás több napig kiküszöbölhetetlen volt. Ezekben a napokban a reg­geli kiszállítás sem ment zökkenőmentesen". Egyébként, mint a levél­ből kitűnik, „a szállítómun­kás. aki megtagadta a bolt rendelésétől eltérő mennyi­ség átadását, írásbeli szigorú figyelmeztetést kapott maga­tartása miatt." Hadd jegyezzük még meg: nemcsak 26, után, hanem előzőleg is elég gyakran problémák voltak az időben való szállítással az említett boltban — az Éliker 25-ös árudájában. „Végső soron az a célunk, hogy minden igényt időben, zását, hogy a környékbeliek számára is .kedvezőbb mun­.mátkámnál teremtsenek, az eddigi tárgyalások azonban nem jártak eredménnyel. Megoldást tehát nem remél-, hetünk a további várako­zástól, a bedolgozói rend­szer szélesítése érdekében kell tárgyalásokat kezdeni illetékes vállalatokkal. Az üzemtelepítés tetemes költ­ségekkel jár, de az asszo­nyoknak is jobb sokszor, ha rendszeres munkájuk mel­lett is otthon maradhatnak.' A járási tanács 1970. évi ideiglenes költségvetését tárgyalva megállapította, hogy az eddigi keret meg­tartása mellett is lényeges szerkezeti változtatásokra került sor. A nagyközségek belépése, hatáskörük bővü­lése természetszerűen vonja magával az önálló bérgaz­dálkodás lehetőségét és egy, sor más gazdálkodási fel­adat átvállalását is. Tárgyal­ta többek között a végre­hajtó bizottság a harmadik ötéves terv eddigi eredmé­nyét és a negyedik ötéves terv előkészítését is. A köz­ségi vízművek létesítése a tervezettnél gyorsabb üte­mű. A harminc községből 16-; ban már törpe vízmű szoH gáltatja az ivóvizet. A laz kosság hozzájárulása vízmű­társulások útján igen je­lentős, de számottevő az ál-; lami támogatás is. Számos beruházás azérj halasztódik későbbre, mert az építőanya­gok árváltozásával a terve­zett összegek nem fedezték a kiviteli költségeket. A negyedik ötéves terv előkészületei ugyan csak tá-; jékoztatás formájában jutot­tak el a járáshoz, de kör­vonalaiban máris látszik; hogy a saját erőforrásokra támaszkodó beruházások ke­rülnek előtérbe. Lakásépít­kezéseknél a többszintes há-; zak számának gyarapításá­ra törekszenek, elsősorban tt nagyközségekben. Három egészségház, tizenegy iskola; maradéktalanul kielégítsünk" hét művelődési ház épílésri — írja az igazgató. Mi is ezt is szerepelt a következő öt-; tartjuk kívánatosnak. , éves tervben. A DÉGAZ-tól kapott vá­lasz szerint a munkát a sze­gedi építőipari ktsz végezte el, s csak november 21-én kelt levelükben rendelték meg a gázmérő óra felszere­lését, így a késedelemért a ktsz hibáztatható. pült, illetve majd települő vállalatok távbeszélő hálóza­tának kiépítéséhez szükséges kiviteli tervdokumentációt. Amennyiben ennek alapján a beruházó a munkát meg­rendeli, akkor 1971-ben el­készítik. Ez bizony még elég soká lenne, ezért a pos­ta megvizsgálja, megenge­dik-e a jelenlegi műszaki le­hetőségek, hogy egy ideigle­nes távbeszélő vonalat biz­tosítsanak a bútorraktárnak. A műszaki felmérés után nyilatkoznak döntésükről. Szeged szobrai Fiatal fuvolaművész estje Kíséret nélküli szólóestre vállalkozott Matuz István, a zeneakadémia fiatal mű­vészjelöltje, az egykori sze­gedi diák szerdán a konzer­vatóriumban, s feladatát magasrendű zenei ízléssel, tökéletes technikai felké­szültséggel oldotta meg. Kü­lön ki kell emelni ízléses műsorválasztását: J. S. Bach, Ph. E. Bach, Debussy, Berio, Ibert, Fukushima, va­lamint a szintén Szegedről elszármazott fiatal Vidovsz­ky László és Jenei Zoltán egy-egy müvet tolmácsolta, az alkotók zenei egyenisé­géhez méltó szuggesztív erővel. Nagysikerű koncertje ki­tűnő példa arra, hogy a mai tehetséges zeneszerzők müveivel szembeni elfo­gultságot, elöiteleleket szét lehet oszlatni, ha a feladat­ra kiforrott, lényeglátó nagy megjelenítő erővel rendel­kező játékos vállalkozik. Kalai László Katona József (1791—1830) (120.) Nemcsak a Szegedi Nemzeti Színház homlokza­tán helyezték el nemzeti drámánk, a Bánk bán írójának. Katona Józsefnek a szobrát, hanem a Dóm téri panteon­ban is. A nemreg felállított bronzportré készítője jeles szob­rászművészünk, Pitzay Pál. PÉNTEK, 1969. DECEMBER 12. 2. OÉLMAGYARORSZÁG Ha összehasonlítjuk a je-

Next

/
Thumbnails
Contents