Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MMABYARORSIAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 59. évfolyam, 280. szám­1969. DECEMBER 3, SZERDA Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Szegeden az ország figyelme Jubileumi ülést tart ma Szegeden a Népfront Országos Tanácsa Országos esemény évforduló-ünnepét rendezik meg ma Szegeden: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zás zlóbontásának 25. évfordulóját. 1944. de­cember 3-án a Szegedi Nemzeti Színházb an mondották ki a demokratikus pártok a Front megalakulását és itt fogadták el az ország újjáépítésére, politikai berendez­kedésére, a fasizmus elleni harcra felhívó közös programjukat. A történelmi jelentőségű zászlóbontás emlékére a színház falán ma délelőtt fél Tl-kor emléktáblát avat a Szeged városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged vá­rosi bizottsága. A jubileumi napra a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Szegedi Nemzeti Színházba hívott össze ünnepi ülést, délelőtt 11 órára. Erre meghívták a Front alapítóit, a mozgalom számos mai vezetőjét, valamennyi megye népfrontküldött­ségét. Az évfordulóra a népfront kicsinyített hasonmásban megjelentette a Délma­gyarország 1944. december 3-i példányán ak harmadik oldalát, melyen a Magyar Nemzeti Függetlenség Front programját akkor közölte. Szeged történelmi példamutatása E gy huszonöt esztendővel ezelőtti nagy politikai tett emléke fordítja ma Szegedre az ország figyelmét: 1944. december 3-án a felszabadult Szegeden, a városi színházban mondta ki megalaku­lását az antifasiszta demokratikus erőket tömörítő politikai egyesülés, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Itt és ek­kor szóltak először a demokratikus pár­tok együttesen a háborús fronttal meg­osztott országhoz, a fasiszta rémuralom által meggyötört, a háborúban elcsigázott lakossághoz. E pártok itt adtak közös programot a fasizmus elleni együttes harc. hoz, a lerombolt haza újjáépítéséhez, a társadalmi berendezkedés demokratikus átalakításához. Azok a becsületes és ha­ladó nemzeti erők. amelyek a fasizmus uralmának éveiben szétforgácsolva, szer­vezetek nélkül, a föld alatt kísérelték meg feltartóztatni a nemzetet fenyegető vesze­delmet — s közben mártírokkal adóztak a nemzeti célért —, először találkozhattak nyíltan és szabadon, s elöször tárhatták a nemzet elé az onszágmenté6re és orezág­építésre vonatkozó elgondolásokat. Történelmünkben előzményei vannak ennek a nagy jelentőségű politikai tett­nek. Megemlékezett erről a 25 évvel ez­előtti szegedi alakuló nagygyűlés is. Ré­vai József így beszélt erről a jeles, prog­ramadó színházi gyűlésen a Magyar Kom­munista Párt nevében: „Az ország német megszállása, 1944. március 19-ike után. amikor a németbérencek föld alá kénv­szeritették a Szociáldemokrata Pártot es a Független Kisgazda Pártot is, a német­ellenes demokratikus pártok nemzetmentő összefogásának eszméje gyorsan testet öl­tött. Budapesten megvalósult a Magyar Front (teljes nevén: Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front) ... Amikor október ló­ikén a nyilasbanditák a nemzet hátába döfték a kést, és meghiúsították a fegy­verszünetet, a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front csatát vesztett, de a harcot nem adta fel. Azt vallotta, hogy a hazát megmenteni sosem késő. Folytatta a har­cot Budapesten, elnyomatásban, a föld alatt és folytatja Szegeden, nyíltan és sza­badon." Szeged számára történelmi kitüntetés és elégtétel 1944. december harmadika. Az a város állhatott a politikai megújhodás élére, amelynek múltjában ott kísértett Horthyék ellenforradalmi szervezkedése. S a pillanat történelmi nagyságát nemcsak az elmúlt negyedszázad igazolta, hanem nyilvánvaló volt már akkor, 1944-ben, a város felszabadulása után is. A Délma­g.varország. mely akkor — mint országos fórum — a Magyar Nemzeti Független­ségi Front lapja volt. így írt a készülő nagv politikai egyesülésről és Szeged sze­repéről egyik vezércikkében: „Arra. ami ma Szegeden történik, felfigyel az egész ország. Szeged példát mutat a német u-a­Iom alól felszabadított országnak és az ország német uralom alatt sínylődő részé­nek egyaránt. A szegedi Nemzeti Bizott­ság megalakítása felhívás lesz Debrecen­nek, Kecskemétnek. Hódmezővásárhely­nek, Diósgyőrnek, de Kaposvárnak. Győr­nek. Budapestnek is. hogy fogjanak ösz­sze a nemzeti demokratikus erők a német iga lerázására, a magyar jövő alapjainak lerakására. És ezt a felszólítást az ország­hoz ma csak Szeged intézheti ... Az új Magvarorszag politikai élete itt van leg­inkább kialakulóban... Az ország első Moszkvában a magyar párt­ás kormányküldöttség ÚJABB DELEGÁCIÓK ÉRKEZÉSE Nemzeti Bizottságának, mely szabadon bonthatja ki a magyar felszabadulás zász­laját, itt, Szegeden kell megalakulnia." Természetesen mindez még inkább a helytörténet nagy pillanata. Igazán törté­nelmivé az emeli 1944. december harma­dikát, hogy valóban igazi nemzeti frontot nyitott, egyesítette a nemzet minden be­csületes elemét a fasizmus elleni fegyve­res és politikai harcra, a szovjet hadsereg honvédő és felszabadító háborújának er­kölcsi és anyagi támogatására, a volt uralkodó osztályok bűneinek jóvátételére, a nemzeti becsület és tisztesség megmen­tésére és megőrzésére. Hiszen voltaképpen ez az ülés volt az egyik legfontosabb előz­ménye. s az itt elfogadott program lett a politikai harc kerete az Ideiglenes Nem­zetgyűlés összehívásának és az Ideiglenes Kormány megválasztásának, a fegyver­szüneti egyezmény aláírásának, az erők mozgósításának a fasizmus ellen és az új. jáépítésért. Amit akkor Szegeden életre hívtak, vol­taképpen ma is él és munkál. A Front együtt fejlődött, alakult az új és új tör­ténelmi igényekkel. Később újjáfogalma­zott programjaiban már a kapitalista ki­zsákmányolás korlátozásáért, majd az új szakaszban a szocializmus építéséért vál­lalta a nemzeti erők egyesítését, s utóda, a Hazafias Népfront már a szocialista nemzeti egység megteremtésén dolgozik. Kállai Gyula így beszélt erről a mozgalom legutóbbi kongresszusán: „A népfront munkájának ma nagyobbak a lehetőségei, jobbak a feltételei, mint bármikor koráb. ban voltak. Munkánk sikerét ma elsősor­ban azon mérhetjük le. milyen eredmény­nyel tudjuk mozgósítani az alapjában azo­nos érdekű osztályokat és rétegeket, a legszélesebb tömegeket nemzeti célkitűzé­seink — a szocializmus teljes felépítése, a béke. a nemzeti függetlenség védelme, a társadalmi haladás — megvalósítása érde­kében." Nem hivalkodásból, csupán a tényszerű­ség miatt érdemes megemlíteni ezen az évfordulón, hogy a nemzeti összefogás kez. deményezői, a program kidolgozásának motorjai 25 évvel ezelőtt is a kommunis­ták voltak. Megható és azóta igazolt el­vet fogalmazott meg erről Révai József az alakuló nagygyűlésen: „Kijelentem ünne­pélyesen, hogy mi, kommunisták, fegyel­mezett és hü katonái leszünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Kijelen­tem. hogy azt a nemzeti összefogást, amelynek jegyében a szegedi Nemzeti Bi­zottság is megszületett, nem tekintjük múló politikai koalíciónak, taktikai sakk­fogásnak, hanem hosszan tartó szövetség­nek." A szövetség él. az újjászületés hajnala óta kerete nemzeti törekvéseinknek. Olyan egyesülés, amely történetileg 1944. decem­ber harmadikától ível a szocializmus tel­jes felépítéséig, a legfejlettebb társadalmi rend megteremtéséig. A legmelegebben köszöntjük ezt a je­les évfordulót, s a mam'ar közélet­nek azokat a munkásait, akik ab­ban a nehéz időben elindították a politi­kai és társadalmi megújhodást; akik azóta is fáradhatatlanul dolgoznak, mindazokat, akik immár a szocialista nemzeti egység jegyében, a legnagyobb nemzeti cél meg­valósításáért munkálkodnak: a szocializ­mus felépítéséért Magyarországon. Sz. Simon István A szocialista országok ve­zetőinek találkozójára ked­den megérkezett Moszkvába i Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­i ti Bizottságának első titká­I ra, Fock Jenő, a magyar for­| radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese. A magyar küldöttség tag­] fait Moszkva kijevi pálya­udvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szov­jet vezető, valamint Szipka József, Magyarország moszk­vai nagykövete fogadta. * A szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára ked­den megérkezett a szovjet fővárosba a román, a bol­gár, a lengyel és a cseh­szlovák küldöttség. A kül­döttségeket a seremetyevói repülőtéren Leonyid Brezs­nyev és több más szovjet vezető személyiség fogadta. A román küldöttség veze­tője: Nicolae Ceausescu, * Román Kommunista Párt fótitkára, az Államtanács elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, végrehajtó bizottságának és állandó el­nökségének tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Gheorghe Pana, az RKP Központi Bi­zottsága végrehajtó bizott­ságának és állandó elnöksé­gének tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Corneliu Manescu, az RKP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter. A bolgár küldöttség veze­tője: Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács el­nöke. A küldöttség tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ivan Basev külügyminiszter és Konsztantin Tellalov, a BKP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezető­je. A lengyel párt- és kor­mányküldöttséget Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB elsó titkára és Jozef Cyrankie­wicz miniszterelnök vezeti, tagjai: Stefan Jedrychowski külügyminiszter és Zenon Kliszko, a LEMP Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák küldöttség vezetője: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség tagjai: Oldrich Cernik, a CSKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnö­ke és Vasil Bilak, a CSKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Kedden Moszkvába érke­zett a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttsé­ge, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára vezet. Tagjai: Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke és mások. Több mint 32 ezer Ica leás Az építőipar idői mórlege újabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését feje­zik be az ÉVM vállalatok. Így várható, hogy a tava­lyinál 12 százalékkal több, vagyis 23 500 lakás átadásá­val zárják az 1969. évi prog­ramot. Az előzetes felméré­seken tájékozódtak más tár­cák. a tanácsok és a szö­vetkezetek építési munkájá­nak várható eredményeiről is. Bzek szerint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át. Naponta mintegy 1290 tonna cement érkezik Ro­mániából, hogy enyhítse a kötőanyaghiányt az építke­zéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a ro­mániai cementipar soron kí­vül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 ton­1 na román cement érkezett i az országba. Az Építésügyi és Város­i fejlesztési Minisztérium leg­i4 behavazott Szeged Egyszerre jött meg a tél, szinte Átme­net nélkül, és tegnap, kedden reggelre fe­hérbe öltöztette a várost. A hótakarító gépiek inkább kevesebb, mint több siker­rel birkóztak a szakadatlanul hulló hóval, lassúbb lett a közlekedés gyalogosan és járművel. Késő estére a járművek mar szinte lépiésben haladhattak. Nagyon kell, hogy erőteljes legyen a hóeltakarítás, mind a gyalogjárdákról, mind az utakról! Somogyi Károlyné felvételei Latyakos, sáros hó borítja a gyalogjáról. Magasszárú csizmás lányok könnyebben veszik az „akadályt". A kisbabának talán szórakoztató a sé­ta, de a mamanak...

Next

/
Thumbnails
Contents