Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! YARORSIÁB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 59. évfolyam, 284. szám 1969. DECEMBER VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Hazaérkezel! a magyar küldöttség Moszkvából Saigoni visszautasítás Thieu,«a dél-vietnami báb­I kormány elnöke szombaton visszautasította a DNFF há­romnapos karácsonyi tűz­szünetre vonatkozó javasla- : ! tát. Thieu a maga részéről ra­gaszkodik a 24 órás tűzszü­nethez. 1 Összehívták az országgyűlést A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA AZ AL­KOTMÁNY 12. PARAGRAFUSÁNAK MÁSODIK BEKEZ­DÉSE ALAPJÁN AZ ORSZÁGGYŰLÉST 1969. DECEM­BER 10-ÉN, SZERDÁN DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA ÖSSZE­HÍVTA. ' í Kaucsukgyár épül Szegeden Csökkentik a földgáz árát — Válasz képviselői interpellációra Hazaérkezett a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárónak vezetésével részt vett a hét euró­pai szocialista ország párt- és állami veze­tőinek moszkvai tanácskozásán. A küldött­ség tagja volt: Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tag­jai és Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, a központi bizottság tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Ben­kei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter fogad­ta. jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Képünkön: A kül­döttség fogadása a Nyugati pályaudvaron. EMSZ-határozat hatékony intézkedéseket sürget Közel-Keleten Az ENSZ-közgyűlés kü­.lönleges politikai bizottsága 50 szavazattal 22 ellenében, 38 tartózkodás mellett, ha­tározatot fogadott el, amely felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét az Izrael által megszállva tartott arab te­rületeken kialakult súlyos helyzetre, és hatékony intéz­kedéseket sürget azért, hogy Izrael teljesítse a közel­keleti helyzettel kapcsolatos korábbi ENSZ-határozato­kat. A Szovjetunió a hatá­rozat mellett, az Egyesült Államok ellene szavazott; Nagy-Britannia és Francia­ország képviselői pedig tar­tózkodtak. Lord Caradon brit kül­dött aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szavazás so­rán ellentétek mutatkoztak a négy nagyhatalom álláspont­ját illetően, s ez — vélemé­nye szerint — hátráltatni fogja az egy hete újrakez­dett, a közel-keleti helyzet­tel foglalkozó nagyhatalmi megbeszéléseket. A határozat, amelyet a muzulmán országok terjesz­tettek elő, súlyos aggodal­mát fejezi ki a palesztinai arabok jogainak megsértése, a kollektív megtorlások és más elnyomó izraeli intéz­kedések miatt. A határozat felszólítja a Biztonsági Tanácsot, foga­natosítson hatékony intézke­déseket az ENSZ-határoza­tok teljesítésére. Tekoah izraeli küldött azonnal kijelentette, hogy országa a határozatot nem 'teljesíti. Az Al Ahram szombati száma a pénteki harci cse­lekményekről beszámolva megállapítja, hogy a nap folyamán az izraeli légierő kötelékei három — megle­hetősen sikertelen — táma­dást intéztek az EAK állá­sai ellen. A kalandor akció­kért az izraeli agresszorok négy harci repülőgépük el­vesztésével fizettek. Az egyiptomi légelhárító ütegek zárótüze arra kényszerítette a támadó gépeket, hogy bombaterhük nagy részét a Szuezi-csatornába dobják; az egyiptomi állások fölé csak igen nagy magasságban tud­tak berepülni, így vaktában intézett támadásaik lényeges károkat nem okoztak. Izraeli harci repülőgépek szombaton délelőtt átrepül­tek a Jordán-folyón, és a Galilei-tótól délre támadást intéztek a felszabadító erök feltételezett állásai ellen. A Jordán völgyének északi körzetében szombaton dél­előtt 30 percig tartó tűzpár­bajt vívott az izraeli és jor­dániai tüzérség. Az ammani katonai szóvivő bejelentése szerint jordán részről nem szenvedtek veszteségeket. Kairóban hivatalosan be­jelentették, hogy szombaton egyiptomi és izraeli hadi­foglyok cseréjére kerül sor a Szuezi csatornánál. A fo­golycsere két izraeli pilótát érint; az izraeli hatóságok 58 egyiptomi állampolgárt bocsátanak szabadon. Az országgyűlés ősszel tárgyalta az űj gázenergia törvényjavaslatot. Az ülé­sen Bódi László képviselő interpellációt terjesztett be. Javasolta, hogy Szegeden, vagy környékén építsenek műanyag vagy műtrágya gyárat a Dél-Alföldön ta­lált bőséges gázkincs jobb felhasználása érdekében; ösztönzőbb gázárakat vezes­senek be, az idős, több­gyermekes és kisjövedelmű családoknak pedig nyújtsa­nak hitelakciót háztartásaik gázszolgáltatásba kapcsolásá­hoz. A szegedieket érintő fon­tos kérdésekben két hónap elteltével figyelemre méltó válasz érkezett dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter­től, s erről Bódi László la­punkat is értesítette. Négymilliárdos beruházás Dr. Lévárdi Ferenc vála­szában közölte: a szénhidro­gén-kincs helyi hasznosítása érdekében a negyedik öt­éves terv időszakában 4 milliárd forintos beruházás­sal szintetikus kaucsukgyár épül Szeged közvetlen köze­lében. Az építkezés megkez­désének időpontja pontosan még nem tisztázott, de a tervek alapján az már biztos, hogy a kaucsukgyárban mintegy kétezer embert fog­lalkoztatnak. A szegedi kőolaj- és föld­gázipari létesítmények beru­házásai a negyedik ötéves tervben tovább folytatódnak: az egyes üzemrészek mun­kába állítása után a jelen­legi létszám 1973-ban két­ezer före emelkedik a NKFV szegedi munkahelyein. Felülvizsgálják a gázárrendszert Dr. Lévárdi Ferenc közöl­te, hogy Bódi László észre­vételével egyetért: a jelenle­gi földgáz-árrendszer nem biztosít minden fogyasztási csoportban kielégítő ösztön­zést. A Gazdasági Bizottság határozata alapján az ener­giahordozók, ezen belül a földgáz árrendszerét felül­vizsgálják. Az árrendezésre vonatkozó javaslatokat 1969. végéig kell a Gazdasági Bi­zottság elé terjeszteni. Az ipari fogyasztók részére értékesített földgáz árának — a földgáz termelési költ­ségéhez való közelítése ér­dekében — átlagosan mint­egy 16 százalékos csökken­tést terveznek, ami a kis- és középfogyasztói kategóriában a 30 százalékot is eléri! Amint a miniszter hozzá­fűzte, a szénbányászat je­lenleg még állami preferen­ciában részesül és így a szénáraknak önköltség alap­ján történő megállapítása csak árszínvonal emeléssel lenne megvalósítható. A ké­sőbbi években a szénbányá­szat visszafejlesztésével és racionalizálásával járó ön­költségcsökkentés lehetősé­get nyújt az állami preferen­cia fokozatos megszüntetésé­re. Ezzel együtt pedig arra, hogy a szénbányászat költ­ségei a szénárakban — a szénárak emelése nélkül is megtörténjenek. Ülést tartott a megyei pártbizottság Tárgyalások az OTP-vel Köztudomású, hogy Zala megyében, valamint a vi­déki városokban eltérő gáz­árak vannak érvényben. Dr. Lévárdi Ferenc egyetértett azzal a javaslattal is, hogy a jelentős mértékben eltérő fogyasztói árakat egységesí­teni kell. Az árnivellálást több lépcsőben lehet csak megvalósítani, mert a vi­déki városokban a városi gáz magas önköltsége aka­dályozza a gyors rendezést A lakosság részére leg­nagyobb költséget jelentő fűtési gázárak egységesítését már megvalósították — ezer kilógramm kalóriaként 16 fillér. A jelenlegi rendezés során javaslat készült a ház­tartási főzési tarifának 20 százalékos, a fűtési tarifának 25 százalékos csökkentésére. Zala megyében ezzel egy­idejűleg a jelenlegi érvényes tarifát is megváltoztatják kö­zölte a miniszter. A cél,: hogy az érdekelt fogyasztó­kat a takarékosságra, más­részt a korszerűbb, jobb hatásfokú készülékek beren­dezésére ösztönözzék. A lakosság terheit a jövő­ben csökkenteni szeretné az állam. Az átállással kap­csolatos beruházási . terhek megkönnyítése érdekében az Országos Takarékpénztárral tárgyalások kezdődtek: egy­részt hosszú lejáratú, ala-. csony kamatú hitel folyósítá-l sát, másrészt á tüzelő beren­dezéseknek az áruhitelakció keretében való megvásárlá­sát "kívánjuk lehetővé ten­ni. Ebben az ügyben több lényeges körülmény tisztá­zásától függően döntenek —, előreláthatólag már a jö­vő év elején. M. I. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megyei bi­zottsága tegnap az újszegedi pártiskola nagytermében ki­bővített ülést tartott Győri Imre elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével. A pártbizottság ülésének résztvevői beszámolókat és határozatokat hallgattak meg az MSZMP Központi Bizott­sága 1969. november 26—2o-i üléséről. A népgazdaság helyzetéről és az ezzel kapcsolatos fel­adatokról szóló határozatot dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra ismertette. A külpolitikai helyzet elemzéséről és az ezzel kapcsolatos értékelésről szóló Központi Bizottsági ha­tározatról dr. Ágoston Jó­zsef elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára számolt be. Határozatot hozott a Központi Bizottság a párt­demokrácia továbbfejleszté­séről. majd megtárgyalta a Belügyminisztérium munká­járól szóló jelentést és hatá­rozatot hozott. Ezeket a párt­dokumentumokat Rózsa Ist­ván elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára ismertette a megyei pártbizottság kibőví­tett ülésének résztvevőivel. A megyei pártbizottság egyhangúlag egyetértését fe­jezte ki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1969. no­vember 26—28-i ülésén ho­zott határozatokkal kapcso­latban. I Magyar-bolgar A magyar—bolgár külke­reskedelmi tárgyalások be­fejeztével Szófiában szomba­ton aláírták a két ország 1970. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Az idei for­galomhoz képest előirányzott növekedés 15 százalék. A tárgyalások keretében megvitatták a gazdasági együttműködés további nö­velésének felteteleit es lehe­tőségeit. A két ország ipará­nak dinamikus fejlődése le­hetővé teszi a következő években az ipari kooperáció kiterjesztését. A jegyzőkönyvet magyar részről Czeitler Sándor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, bolgár részről Dobri Aleksziev külkereskedelmi miniszterhelyettes irta alá.

Next

/
Thumbnails
Contents