Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

Á lapkézbesítők — segítőtársak Mi az ára? Érdekes dologra hívja fel a figyelmet levélben Kocsis János (Damjanich utca 7/b) olvasónk, aki kereskedelmi társadalmi ellenőr. Arról ír, hogy mennyi bosszúságot okoz a vásárlóknak, hogy a készruhák árcéduláján mennyi adat van. sokszor emiatt éppen az árát nem tudja meg a vevő. Mint ol­vasónk leírja, kilenc szak­mai jelzés — árfolyamszám. udóutasitási szám. árukiadó szám. termelői ár. nagyke­reskedelmi ár. szabásztétel­iszám stb. — köztil kell ki­bogarászni, hogy mibe ls ke­rül a ruha vagy kabát. így sokszor a vásárló a pénztár­nál tudja meg. hogy az áru­kiadó számot akarta kifizet­ni. esetleg azért nem is lett volna drága a holrrvl, de az eladói árért?! S aki mind­ezen nem Igazodott el, leg­alábbis visszaéléssel gyanú­sítja a bolt dolgozóit. de mindenesetre becsapottnak erzi magát. Hogy lehetne ezt meg­előzni? Nyilván új árcédu­lát kellene gyártani, amin a szakmai jelzésektől világo­san és egyértelműen külön kell feltüntetni azt. ami a vásárlót legjobban érdekli: az árat! Kíváncsiak lennénk, mikor vészije észre ma azok az új­ságkihordók. akik dolgoz­nak, hogy róluk is szól egv írás. abban a lapban, ame­lyet tízkilószám hordanak sok házba? Az egvik legrégibb szege­di újságkihordó, Lant Jó­zsefné írt levelet nekünk arról, hogy nagyon sok kri­tika érte mostanában a hír­lapkézbesítők munkáiét, ke­vesen becsülik és még keve­sebben vállalták ezt a nehéz feladatot. A Délmagyarország sem ír arról, hogy vannak, akik 25 éve hordják már ün­nepi és hétköznapi példá­nyait? Lehet, hogy túlzott sze­rénység. de szerkesztőségünk önmag írói keveset beszél — s végü'is segítőtársaink közé soroljuk & lapterjesztőket, a lapkézbesítőket is, hiszen jó vagy gyengébb munkájukon is múlik, hogy. olvasóink előfizetik-e lapunkat. Igaz, keveset írunk róluk. Most hát szóljunk arról, hogy két újságárus-dinasztia is van Szegeden, két régi újságárus gyereked foglalkoznak ezzel ma is, akik már 25 éve ls dolgoztak, szinte gyerekfej­jel még. A Tanács család­ból Tanács János. Szakács Jánosné és levélírónk: Lauf Józsefné. A Kátai családból Mészáros Józsefné. De régi újságterjesztőnk Bodog Sán­dorné. Bukovlcs Béláné és a nyugdíjasok: Tanács Im­réné. Tanács Jánosné. Dobó Mihály és Kovács Erzsébet. Köszönjük, hogy ilyen sze­retettel dolgoznak, évtizede­kig, az olvasók érdekébe. Világos karácsony Nagy riadalom támadt ka­rácsony estéjén a mlhályte­leki Lenin utcában és kör­nyékén: este 8 óra előtt el­aludt a villany. Az üfinepl este hangulata megromlott, a sok gyerekes család sötét­ben maradt — írja Dobó Árpád (Mihálytelek. Lenin u. 28. sz.). Azonnal telefo­náltak az áramszolgáltató hi­babejelentőjéhez. utólag csak azt sajnálják, hogy nem kér­dezték meg. kivel ls beszél­tek. Ugvanls azt a feleletet kapták, hogv bár nem ígér­hetik biztosra, de igyekeznek a hibát kijavíttatni, hogy a karácsony este minden csa­ládban zavartalan és boldog legyen. A telefonbejelentés után másfél órával már meg­gyulladtak a villanyok. Kö­szönet illeti valóban a DÁV dolgozóit, de nemcsak a hi­ba gyors kijavításáért, ha­nem az udvarias ügyintézé­sért is. Persze —- mondhatná akárki — olyan dolgot kö­szönünk meg. ami termé­szetes. Miért is ne udvaria­san. szívélyesen tárgvaltak volna az ügyféllel? Sajnos, kevés cég szolgáltató válla­lat ..kényezteti" ezzel az em­bereket. így bizony nagyon­is megérdemlik az áramszol­gáltató doleozói, hogy nyil­vánosságra hozzuk a köszö­netet! Ma már aligha ér­tenők meg honfog­lalás korabeli elő­deink beszédét, ök sem a mienkét. Leg­feljebb egy-egy időt álló szó csengene is­merősen a fülükbe, így a testrészek el­nevezésének legtöbb­je, ami évezredeken at alig változott Nagy részük a távol élő rokon népeknél is megvan mai na­pig. alig módosult változatban, tgy a kéz. száj, fül, szív fej elnevezése a fin­neknél, észteknél és a többi finnugor ro­kon népeknél ma ls a felismerhetöségig hasonló hangzású és azonos fogalmat je­löl. Hasonló a hely­Elfelejtett k zet az egyes szám­neveknél, valamint az Időegységek elne­vezésénél és a kez­deti foglalkozások máig fennmaradt szavainál. Sok olyan szó volt viszont őseink nyelv­használatában. ami­nek értelmét ma mái­nem ismerjük, illet­ve nem nevezhetők közismertnek, legfel­jebb a nyelvészek tartják számon. Ez természetes folyamá­nya az életmód vál­tozásának. Valami­kor a halász, vadász életmóddal és a no­mád pásztorkodással összefüggésben olyan elnevezések vol­tak használatosak, amelyeknek ma már nem sok értelmük van. Igv a különbö­ző vadászsólymok jelölésére legalább 50 féle szó volt a honfoglaló magyar­ság idejében; ma már ezeket egysége­sen csak sólyomnak nevezzük. Senki sem gondol arra, hogv az Ákos vagy Kartal név bizonyosfajta sólymot illetett. Arra sem gondo­lunk, hogy a hon­alapító Árpád neve tulajdonképpen az árpa szóból szárma­zik. Azt sem sokan tudják ma már. hogy a gunyó dohányker­tészt, a gerla boros­edényt, az erge ká­tyút a foncsik kor­bácsot jelentett. A sovánv embert ger­nyének, az ászoktar­tót gun tárnak hív­ták. A mai tipor szót dibolnak mondták. A vezető embert fó­n agynak nevezték. Ez annak idején te­hát a mai „elit fej" megfelelője volt Időjárás és ember Az idei év időjárása gyak­ran nehezítette meg életün­ket a frontátvonulásokkal. Ezeknek a jelenségeknek a lényegét és szervezetünkre gyakorolt hatását dr. Zách Alfréd kandidátus, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettese a követ­kezőkben foglalta össze: Időjárási front az az éles határvonal, amelynek men­tén két különböző légtömeg ütközik össze. Ha ezen a vonalon át az egyik odaíró! melegebb levegő indul tá­madásba, mint amilyen a túlsó oldalon helyezkedett el — ez nálunk inkább ősz­szel és télen szokott bekö­vetkezni — akkor a „ven­dég" kisebb fajsúlya miatt felsiklik a hidegebb légtö­meg fölé. Ezért ezt a frontot felsiklási frontnak is neve­zik. A hideg front másik neve viszont betörési front, mert ilyenkor az érkező hi­degebb levegő magosba emeli a melegebb „házigaz­dát" és alája tör be. Ennek a jelenségnek hazánkban in­kább tavasszal, de főleg nyáron lehetünk tanúi. A két front hatása az em­beri szervezetre nem telje­sen egyforma. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a felsik­lási front szinte minden be­tegség lefolyására hatással van. Általában még az egész­séges ember idegrendszerét is befolyásolja. A tünetek már a front átvonulása előtt 1—2 órával mutatkoznak. Ingerlékenyekké válunk, erő­sebben reagálunk a zajra és a fényre, gyengül a figyel­münk és a teljesítőképessé­günk, hamarabb fáradunk, átmatlanság és nyomott lel­kiállapot vesz erőt rajtunk. Szívműködésünk meggyor­sul, a vérnyomás emelkedik, a fehér vérsejtek megszapo­rodnak és az anyagcsere fo­kozódik. Ezzel szemben a betörési front csökkenti az ingerlé­kenységet, lassítja a reflexe­ket. Ilyenkor mély az ál­munk, megritkul a pulzu­sunk és csökken a vérnyo­másunk. Könnyebben ájul­nak el. akik erre hajlamo­sak, csökken a fehér vérsej­tek száma és lassabban süllyednek a vörös vérsejek. Ezekkel a kérdésekkel az orvosmeteorológia foglalko­zik. A meteorológusok, or­vosok. biológusok és pszi­chológusok közös erőfeszítés­sel igyekeznek az eddiginél pontosabban megismerni az időjárási frontok természe­tét és azokat a reagál ásókat, amelyekkel szervezetünk a frontok érkezését és átvonu­lását fogadja és kíséri. törtenelmi emlékeztető DÉL MAGYARORSZÁG 1914. deccmbet 31. A NAP HlREI: MAGYAR HADÜZENET NÉMET­ORSZÁGNAK — UTCAI HARCOK BUDAPEST KÜL­SŐ KERÜLETEIBEN — FELSZABADULT VISEGRÁD — KAROLYI MIHÁLY ÜDVÖZLETE AZ ÜJ MAGYAR KORMÁNYNAK. A minisztertanács határozata A minisztertanács 1944. évi december 28-ikl határo­zatából: „.), Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a felha­talmazás alapján, melyet programja megvalósítására az Ideiglenes Nemzetgyűlés­től kapott, érvényre juttat­ja a magyar nép akaratát, semmisnek nyilvánítja a Né­metországgal kötött szerző­déseket, megszakít vele mindennemű kapcsolatot és ezennel hadat üzen Német­országnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kijelenti, hogy a háborút a Szovjet­unió és szövetségesei olda­lán, az ország összes erőfor­rásainak mozgósításával mindaddig folytatni fogja, amíg a szövetséges hatal­mak kl nem vívják a teljes győzelmet Németország fe­lett, mert csakis ez a győ­zelem biztosíthatja Magyar­ország függetlenségét. Egy­ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány tudomására hozza a magyar népnek, hogy a fegyverszünet megkötése cél­jóból a Szovjetunió, vala­mint a vele szövetséges ha­talmak kormányaihoz for­dult." Szeged kenyere A közélelmezési hivatal vezetőjének nyilatkozatából: „A legfontosabb közszük­ségleti cikk a liszt és a kenyér. Szerencsére a liszt­és a kenyérellátás terén semmi zavar, fennakadás nincs. Az orosz parancsnok­sággal történt megállapodás következtében a város kö­zönségének liszt- és ke­nyérszükségletét az új ter­mésig előreláthatólag bizto­sítottnak mondhatjuk. A ne­héz testi munkások kenvér­pótadagjait egyelőre nem adhatjuk még ki, de szó van róla, hogy talán rövide­sen ezt is kiutaljuk. A cu­korkérdés már súlyosabb. A város havi szükséglete 10 vagon cukor lenne. Utoljára októberben kaptunk, de csak egy vagont... A sóellátás körül kezdetben zavarok mutatkoztak, de ezeket si­került kiküszöbölnünk. Az igényjogosultak már meg is kapták járandóságukat ja­nuár végéig ... A város köz­ellátási problémái között talán a zsírkérdés áll az el­ső helyen." DlSZ-t javasol a KISZ A KISZ szükségesnek tart minden demokratikus ifjúsá­gi szervezetet, amely haj­landó a független, szabad, demokratikus Magyarorszá­gért harcolni a németek és hazaáruló csatlósaik ellen, minden szervezetet, amely hajlandó részt venni az if­júság szabadságszerető, de­mokratikus szellemben va­ló nevelésében és egyetlen ifjúsági szövetségbe tömörí­tésében. Szükségesnek tartjuk a Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség megteremtését, ahol az ifjúság demokratikus szellemű politikai és kultu­rális nevelést kap. Műanyag' optika Az embernek gyak­ran annyira megromlik a látása, hogy még a szemüveg sem segít Az egyedüli megoldás a kontakt lencse. A Vavilovról elneve­zett minszki gépgyár szakértői, a szembeteg­ségekkel foglalkozó tu­dományos kutatóintézet tudósaival karöltve, ki­dolgozták a kontakt­lencsék műanyagból va­ló előállításának mód­ját. Az eljárás nyomás alatt, öntéssel történik. A kísérleti kontakt-len­csék 540 változatban, -j-16 és —11 dioptria között már elkészültek. A Vavilov gyár új ter­méke hamarosan meg­érkezik a Szovjetunió minden laboratóriumá­ba. A szemésznek csu­pán az lesz a feladata, hogv kiválassza a szükséges lencséket eb­ből az igen gazdag vá­lasztékból. Egy magyar — Albionhan 3. Parkban, tőid alatt, vidéken A IIii«IQ Onvb stílusosan kezdődik. Hosszú huzavona nyuc IfllR után jutottunk el idáig. Regóczi Pistá­nak fél óráig magyarázták egy külvárosi londoni utca bol­tosai. valamint a köréjük gyúlt érdeklődők, hogy mikor, mivel, merre menjünk. Végül az emeletes buszt választ­juk, es terme'./.etesen felkapaszkodunk a lépcsőn, mert a prospektusok melegen ajánlották, hogy csak egy ilyen magaslati autocar-páholyból lehet igazán gyönyörködni Londonban. Már amennyire esztétikus látványnak lehet tekinteni a házakat, amelyek mellett elsuhanunk — örült irombán —, egy emeletnyi szeletet látva — látva? — be­lőlük. Ha kedvelője lennék a kiáltvány-fogalmazásnak, el­ső dekrétumomat a bédekker-írókhoz intézném: nézzetek előbb utána, hogy legalább approximatíve hihető-e, amit olvasóitokkal el akartok hitetni! A sofőr különben néger. A kalauz ls. aki jóelőre fi­gyelmeztet bennünket, hogy időben ereszkedjünk alá a buszemeletről, mert ahová igy ekeztünk, oda Időközben megérkeztünk, és mondom, a Hyde Park stílusosan kezdő­dik. Vagy' tíz méternyi homokos-kavicsos sávval, amelyet akár demarkációs vonalnak, senki földjének ls tekinthe­tünk. Rajta túl a természet: virágok, pázsit, ágyások, dús lombok. Ami pedig Innen rekedt, az a Bavswater Road Idegtépő forgalma: száguldó buszok, eszeveszetten manő­verező taxik, komótosan kormányzó úrvezetők előkelő mo­toros bárkái. Mondom, a Hyde Park stílusosan kezdődik. A homo­kos-kavicsos sávban egy ló üget, lovasával — észrevehe­tő' 1 mindkettőjüket a sportszenvedély ós a levegődzés vágya sarkallja. A DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1969. DECEMBER 31. A fasorok mögött a mi szemünk számára szokatlan méretek: több futballpályanyi füves tersegek, a pázsiton nyugágvak nyújtózkodnak. Csütörtök van ós délelőtt. Egyelőre tehát üresen. A Speaker's Corner-t keressük. A szónokok szögletét Ahol bárki bármiről elmondhatja a véleményét. Mi ls. Ta­lán ez tesz bennünket kissé izgatottá. Hiszen oly kevés ilyen hely van a világon. Ám amikor végre rátalálunk — miután R. Pista minden arra sétálót tüzetesen kivallatott —, nincs a látványban semmi különös. Térség, a földgömb néhány négyzetmétere, kimetszve — köréje vont glória hatására — a nagy egészből. Raadásul teljesen üres. Nem ágál sehol egy szónok, akit meghallgathatnánk, és rajtunk kívül sehol senki, aki észrevételezhetné véleményünket, ha lenne, ha el akarnánk mondani, s ha megértené. Csak később tudjuk meg. hogy a véleménymondás e parányi szigete jobbára csak hét végén, vikendkor népese­dik be. A derék helybéliek, miután ledolgozták a hetet, nyugodt lelkiismerettel ballaghatnak kl e parkba, hogy hallgassanak vagy meghallgattassanak. A véleménymondás hét közben idő- és közönséghiánya miatt zárva (de azért a világ legtökéletesebb demokráciája természetesen tovább­ra is minden erejével és energiájával a kör négyszögesíté­sére törekszik). Fhhon maradi!!) igyekszünk haza. Hogy célhoz ér­LUuüll lllúldUVd jünk azonban, ahhoz le kell szállni a föld alá. A londoni földalatti vasút (az Underground Trains) a világ egyik legjobban szervezett és kiépített köz­lekedési hálózata. A helybeliek azonban egyszerűen csak „cső"-ként (tűbe) emlegetik. A turista térképet kap. ame­lyen más és más szín jelzi a különböző járatokat. Barna, piros, sárga, zöld, lila, fekete, kék, türkizkék csíkok hálóz­zák be a sematikus vázlatot. Mindegyikük egy-egy fővo­nal, amelyekből mellékjáratok is kiágaznak. Mozgólépcsők viszik le a föld gyomrába az utast, aki pénztárnál, de az automatánál is válthafojegyet. A Szigetországban — mint köztudott — a kontinenssel ellentétes irányú a közlekedés: balra hajts, jobbra előzz. A mozgólépcső rendje viszont határozottan „európai": jobbra állj. balra előzz. S az üre­sen hagyott részen futva igyekeznek fel vagy le, akiknek nagyon sietős a dolguk. A Hyde Park Cornernél váltunk jegyet, és a Green Park-i megállón át megyünk a Piccadilly Circus felé — a kék vonalon. Utána a Leicester Square állomás követke­zik. Ez már igazi, több emeletes centrum, áruházzal fo­lyosók, lépcsősorok rengetegével. Most még mélyebbre eresakedünk. hogy átszálljunk a „fekete" járatra, amely a Camden Town felé röpít majd bennünket. A légkondicionálás soklóerős szerkentyűk feladata le­het.: óriási a huzat. De most már tényleg London gyom­rában vagyunk. Negyven, hatvan méternyire a zajos, lük­tető forgalmú felszíntől. Huszonegynéhány évvel ezelőtt a londoniak százezrei találtak e vájatokban menedéket, miközben városuk fö­lött elszabadult a pokol: a százával érkező stukák meg­számlálhatatlan mennyiségben szórták a gyújtó- és rob­banóbombákat a világ egyik legszebb, legnagyobb és ak­kor egyik legkiszolgáltatottabb városára. így Stonehenge felé vis/.nnt busszal me­>f gyünk. A múlt. titokzatos eredetű marad­ványaihoz a jelen titkos rendeltetésű létesítményeit érint­ve vezet az út. Földhányások, kábel- és lámparengetegek, levegőben köröző repülőgépek jelzik, hogy a brit hadse­regnek egy nagyobb támaszpontja tanyázik errefelé, alig néhány percnyi járásra azoktól a kőépítményektől, ame­lyek eredetét, rendeltetését mindmáig sem tudták egészen megállapítani a tudósok, bár többféle magyarázattal pró­bálkoztak. Stonehenge behemót köveihez kulturált, kibetonozott, pénztárral ellátott aluljáró vezet. A büfében sört, képesla­pot, teát, cigarettát is lehet kapni. Az építményt a tudósok kromlechet-nek nevezik, és véleményük szerint i. e, 2000-ben hozták létre valakik, akik feltehetőleg igen fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Fáradozásaikban bizonyára kultikus célok megközelítésének szándéka vezérelte őket. Bár igazi indítékaik valószínűleg örökre elmerültek a történelem süllyesztőjében, valamit azonban mégis sike­rült elérniök. Olyan látványt hagytak az utókorra, ame­lyért érdemes ide eselleg még sok ezer kilométernyi tá­volságból is elzarándokolni. Hogy az ember odaállhasson e durván megmunkált, szemcsés felületű hatalmas kőtöm­bök tövébe, és eltűnődjék: lám mik vannak! Köröskörül síkság. Ritkás fűtakaró, amelyet satnyá­vá apasztottak a legelésző birkanyájak. Stonehenge makacsul őrzi titkát. Az élet azonban megy tovább. S mi is. PAPP ZOLTÁN Következik. A DOWNLNO bTREÉT 10-TOL A TOWERIO

Next

/
Thumbnails
Contents