Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301. szám
Péter János hazaérkezett a Szovjetunióból # Moszkva (MTI) Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, aki szovjetunióbeli körútján Kijevben tartózkodott. hétfőn délelőtt látogatást tett Vlagyimir Scserbickijnél, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökénél. A csaknem egyórás szívélyes, baráti hangulatú beszélgetés során Vlagyimir Scserbickij szemléletes képet adott Ukraina gazdasági és kulturális fejlődésének leglényegesebb vonásairól. Péter János hazánk gazdasági helyzetét ismertette. A beszélgetések érintették a fejlődő magyar—ukrán gazdasági kapcsolatok témáját. valamint a nemrég megnyílt kijevi magyar főkonzulátus tevékenységét. A beszélgetésen jelen voltak Dmitrij Belokolosz ukrán külügyminiszter. Kocsis Vilmos kijevi magyar főkonzul, valamint már magyar és ukrán hivatalos személyek. Még a délelőtt folyamán Péter János külügyminiszter és kísérete látogatást tett a mesterséges gyémántot előállító kijevi intézetben. Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, aki a szovjet kormány meghívására egyhetes hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, hétfőn. a kora délutáni órákban különrepülőgépen Kijevből hazaindult. A magyar, ukrán és szovjet zászlókkal feldíszített kijevi repülőtéren Péter Jánost és kíséretét Andrej Szmirnov. a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese, Dmitrij Belokolosz ukrán külügvminiszter, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A repülőtérre kikísérte Péter Jánost Kocsis Péter János külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, hétfőn hazaérkezett. Képünk érkezésekor a Ferihegyi repülőtéren készült, ahol fogadására megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Péter János külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg A. A. Gromikot, a Szovjetunió külügyminiszterét. A. A. Gromiko a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később egyeztetik. Vilmos kijevi magyar főkonzul. Fjodor Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, aki elkísérte Péter Jánost országjáró körútjára. és a magyar személyiségekkel együtt érkezett Budapestre. Péter János szovjetunióbeli látogatásáról közleményt adtak ki. Kötelékben vonulnak a „cherbourgi" hajók # Párizs (MTI) A francia lapok hétfői számukban bőségesen kommentálják az izraeli rendelésre készült öt hadihajó kalandos megszökését a cherbourgi kikötőből. Az események legérdekesebb magyarázatát a Figaro adja. A lap vezércikkében Yves Cuau azt írja, hogy semmi rejtély sincs a cherbourgi ágyúnaszádok eltűnésének ügyében. Szó sincs arról, hogy az izraeli titkos szervezetek rendkívüli módon ügyesnek bizonyultak volna. A dolog sokkal egyszerűbb. A francia külpolitika belső ellentmondásairól van pusztán szó. Pompidou köztársasági elnök ugyanis néhány hónappal ezelőtt kilátásba helyezte, hogy az izraeli fegyverszállításokra kimondott embergót „szelektívebbé" teszik. — Meg kell állapítarri — írja vezércikkében a Combat —, hogy Izrael kijátszotta és nevetségessé tette a francia kormányt, amely előtt pedig nem idegenek az ilyen „áltársaságok", hiszen maga is ilyet vesz igénybe biafrai fegyverszállításaihoz. Mindenesetre, rendkívüli könynyelműséggel jártak eL A nevetésnek azonban nincs helye, az ügy következtében ugyanis a kapcsolat, amely amúgy sem volt a legjobb, mélységesen meg fog romlani Párizd és Jeruzsálem között — feltételezi a lap. Egy olasz halászhajó legénysége hétfőn reggel látta az izraeli megrendelésre készült öt francia gyártmányú hadihajót — írják a nyugati hírügynökségek az ANSA jelentésére hivatkozva. A hajók kötelékben vonultak el Szicília nyugati partjainál, több izraeli hajó — köztük két tengeralattjáró — kíséretében. A libanoni sajtó hétfőn vezető helyen foglalkozik a Cherbourg kikötőjéből kifutott öt hadihajó ügyével. Illetékes libanoni forrásból származó értesülés szerint egyébként hétfőn este öszszeült a libanoni minisztertanács. amely a Cherbourgbol elrabolt haaa&kal kap-. csolatos legújabb feljemények alapján megvizsgálja majd a francia—arab kapcsolatokat.Az Al-Hayat egyébként erőteljesen elitéli az öt hajó ellopását, amit „izreli kalózcselekedetnek" minősít. A lap szerint Izraelnek három konkrét célja volt a hajók elrablásával: 1. az Izraelbe irányuló francia fegyverszállítmányok embargójának megtörése; 2. a francia—arab kapcsolatok megromlásának kiprovokálása; 3. annak bebizonyítása a külföldi országok előtt, hogy Tel Aviv meg tudja törni ezen országok mindennemű embargóját, amelyet esetleg Izraellel szemben, az arab államok érdekében foganatosítanának. Szovjet—kínai tárgyalások # Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban hétfőn Dzsermen Grisiani, a Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnökhelyettese sajtóértekezletet tartott a Szovjetunió és a külföldi országok tudományos együttműködéséről, A sajtóértekezletet a Szovjetunió külügyminisztériumának sajtóosztálya rendezte. Leonyid Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a j tudósítók kérdéseire válaszolva közölte, hogy Pekingben folytatódnak a szovjet—kínai tárgyalások. Vaszilij Kuznyecov, a szovjet kormányküldöttség vezetője a napokban repülőgépen Pekingbe utazik. Változik a részesedési alap elosztásának formája, jellege A gazdasági életben az ösztönzésre hivatott szabályozásnak nemcsak objektíve kell megfelelnie az érintettek érdekeinek, hanem szubjektíve is. Ezt az alapigazságot figyelembe véve hozott határozatot a kormány; módosította a részesedési alap felosztásának formáját és jellegét. A reform első két évében szerzett tapasztalatok alapján több szabályzót finomítanak, de egyetlen egy sem váltott ki olyan érdeklődést, mint a részesedési alap elosztását módosító — hiszen, ami 1968. január elseje óta érvényben volt, az pszichológiai, hangulatalakító hatását tekintve rosszul vizsgázott. A kormányhatározat megjelenése óta a Csongrád megyei üzemekben is mind több szó esik arról, hogy mit várhatnak a munkások, műszakiak, alkalmazottak a gazdasági élet parancsnokai az új nyereségelosztási rendszertől, a felosztás új módszerétől? Az maris megállapítható, hogy a kategorizálás, a csoportmaximumok megszüntetését — hozzátehetjük visszamenőleges megszüntetését — kedvezően fogadták. Természetesen vannak még tisztázásra váró kérdések, hiszen a tájékoztatást a szakszervezetek is éppen, hogy elkezdték. Az információt elősegíti az az egészséges kritikai légkör, mely megnyilvánult a korábbi elosztási rendszer bírálatában és bizonyos mértékig az új fogadtatásában is. Á nyereség elosztására vonatkozó korábbi szabályok a bírálók megjegyzései szerint merevek voltak, alig adtak lehetőséget arra, hogy az átlagosnál nagyobb teljesítményt nyújtó, kiválóan dolgozó munkásokat, alkalmazottakat, műszakiakat magasabb kategóriába soroljuk. Az önállóság jegyében a „kategória korlátaitól" akartak szabadulni azok a vállalatok, amelyek úgynevezett „alkategóriákat" hoztak létre. Ezzel valamelyest sikerült is az anyagi ösztönzést egészségesebben diíferenciálniok. Ez az „útkeresés" azonban a stabil béreknél megállt, a munkások bérezésében már nem érződött, pedig a jövedelmek 90—92 százalékát éppen a bérek teszik ki. A nyereségelosztás szabályozásának módosításától joggal várhatjuk, hogy hatással legyen a személyi jövedelemre, tehát a bérekre is. • • Ö rvendetes dolog, hogy máris számos párt-, szakszervezeti, gazdasági vezető felfigyelt a helyetelen egyenlösdi különböző megjelenési formáira — és vizsgálja-kutatja, mi Napirenden: A munkaerő-gazdálkodás Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a többi között a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Az elnökség, megállapította. hogy a harmadik ötéves terv időszakában a tervezett 210 000 helyett előreláthatólag 330 000-rel emelkedik hazánkban a foglalkoztatottak száma. Ez tovább szilárdítja a létbiztonságot, javítja a lakosság életkörülményeit. Az ipari termelés növelésének üteme azonban nem tartott lépést a létszám emelkedésével, így a termelékenység alakulása nem kielégítő. Jelentősen nőtt a munkaerővándorlás, a fluktuáció a vállalatok nagy részénél a törzsgárdatagságra is kiterjedt. E jelenséget a rossz és egészség,teien munkákor ulmeayuk javításával, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkafegyelem szilárdításával, az anyagi ösztönzés differenciálásával kell megállítani. A kollektív szerződések napirenden levő módosítása lehetővé teszi, hogy a szakszervezetek következetesebben érvényt szerezzenek a differenciált bérezés elvének. a törzsgárdatagok fokozott megbecsülésének, s közreműködjenek a béren kívüli juttatásoknál tapasztalható egyenlösdi megszüntetésében. Az elnökség a nők és a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálva megállapította, hogy mindkét kategóriában lényegesen nőtt a munkaerő iránti kereslet. A fiatalok munkába állítása a demográfiai csúcs ellenére sem okozott problémákat. Az elnökség áttekintette a gyermekgondozási segély elterjedését, megállapítva, hogy e kedvezményt a segélyre jogosult dolgozó nőknek mintegy 80—90 százaléka vette igénybe. Nagy többségük a fizikai munkásnők és az alacsonyabb bérű adminisztratív alkalmazottak köréből került ki. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők mintegy 70—80 százalékát új munkaerővel pótolják. Ennél jóval kisebb azonban az arány a főváros textiliparában, a kereskedelemben és az ország egészségügyi hálózatában, ahol nehéz az utánpótlás. Az elnökség a továbbiakban megállapította, hogy a termetekenység növelése és az emberekről való fokozott gondoskodás érdekében tovább kell fejleszteni a munkaerő gazdálkodást, s ebben a szakszervezeteknek is nagyobb feladatokat kell váliaiiuoki hozza létre az olyan szemléletet különböző munkahelyeken, amely egyenlőségjelet tesz a szakképzett és szakképzetlen, a lelkiismeretes és lelkiismeretlen munka között. Az ilyen „egyenlőség" nem felel meg az igazságos társadalmi elosztásnak. Mindebből következik, hogy az elosztás korábbi rendszerének bírálata éreztette hatását a szabályozómódositásban. Elismeri a többi között azt, hogy jogos ellenérzést keltett az üzemek. gyárak kollektíváin belüli kategorizálás, a csoportmaximumok felállítása, iiyen formán a munkások, alkalmazottak és vezetők megkülönböztetése. Ugyanakkor hangsúlyozzuk: azok, akik az elosztás régi rendszerét az egyenlösdi követelésének alapjáról bírálták, most sem kaptak semmiféle igazolást. Nyereségrészesedési rendszerünk további finomítása a szocialista elosztás elvének érvényesülését szolgálja. Olyan elosztásét, amelyben testet ölt a végzett munka mennyiségének, minőségének, hatékonyságának, a munkások, műszakiak és gazdasági vezetők felelősségének anyagi és erkölcsi elismerése. Ez az új részesedési rendszer alapvonása. Ami változik: lényegében a részesedési alap elosztásának formája, technikája, jellege. Hisszük, hogy az új formák mellett elkerülhetővé válik a vállalatokon belül számos feszültség. Megyénkben viszonylag sok az országos nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáregység, üzemegység. A múltban gyakran hallottunk panaszokat, hogy gyáraink, üzemeink a nagyvállalati szervezetben nem kapták meg az őket megillető nyereséget. Az új szabályozó ezt a panaszt orvosolja, mert kimondja: a gyárak teljesítményük arányában részesülnek a nyereségből. Az úgynevezett „kategóriavita" most lezárult azzal, hogy a kategóriák megszűntek, s vele együtt a csoportmaximumok is. Részesedésként a bérek 25 százalékát, az eddigi csoportmaximumok súlyozott átlagát lehet majd maximálisan kifizetni. Az elosztás mértéke pedig á bér lesz. Másszóval: mindenki, aki munkaviszonyban áll és jogosult részesedésre, bérarányosán kap a nyereségből. Ettől való eltérés ugyan lehetséges a munkaviszony és a munkakörülmények alapján. Arról van szó, hogy a vállalatok lehetőséget kapnak a törzsgárda nagyobb anyagi megbecsülésére, és az egyes — főleg egészségre ártalmas, nehéz fizikai erőkifejtést igénylő — munkák nagyobb arányú figyelembevételére, A személyi kifizetésre kerülő vállalati nyereség elosztása alapvetően bérarányosán történik, s ebben érvényesül a szocialista elosztás elve: aki többet ad a társadalomnak, az többet kap bérben és nyereségben is. Világosan látható tehát, hogy a nyereségelosztás új szabályozása feltételezi a szocialista anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítését a bérezésben, az egész jövedelempolitikában. Éppen ezért mindnyájunk érdeke, hogy szakítsunk az egyenlösdivel, amely fékként tapad további fejlődésünkre. A végzett munka arányában differenciált személyi jövedelem lehet csak ösztönző a termelés, a termelékenység növelésére. Nem kétséges, hogy a nyereségrészesedés újbóli szabályozása a munka termelékenységének emelését szolgálja, mert a jobb, lelkiismeretesebb, gazdaságilag hatékonyabb munkára ösztönöz. A szabályozd ugyanis lehetővé teszi, hogy a kiemelkedő eredményt elérő munkások, rrűs-o'rink. v->"v akár egész kolleV'vák H"ön nyereségprémiumban és jutalomban részesüljenek. Reméljük, hogy ezt az anyagi és erkölcsi elismerést, módszert alkalmazzák a legkiválóbb szocialista munkáskollektívákra, brigádokra, kiváló dolgozókra, munkásújítókra, a termelés kiváló műszaki, gazdasági vezetőire. A szabályozó adta nagyszerű lehetőség megvalósítása, a felvilágosító szó erejétől a gazdasági és szakszervezeti vezetők törekvésétől, fáradhatatlanságától függ majd. Külön kell szólnunk arról, hogyan kívánja elismerni a részesedés új szabályozása a vállalatok első számú gazdasági vezetőinek, műszaki, gazdasági, munkaügyi, társadalmi, politikai irányítását az ebben testet öltő felelősséget. A szakszervezetek véleménye szerint a szabályozó helyesen, hatékonyan ösztönöz, amikor kimondja a gyár, vállalat igazgatójának, főmérnökének, főkönyvelőjének differenciált alapbér-növelését, és részükre lehetővé teszi a nyereségprémiumban váló részesedést, továbbá a távlati fejlesztési célokért, kiváló gyártmányok bevezetéséért, kiemelkedő műszaki fejlesztésért évközi jutalmat is biztosit. Azonban a szabályozó nemcsak a nyereséges gazdálkodásra gondol. Számol azzal, hogy eredménytelen, veszteséges gazdálkodás is bekövetkezhet Ebben az esetben is érvényesíti a vezetők magasabb felelőségét — de most már szankció formájában —, amikor kimondja, hogy a magasabb vezető állásúak alapbére veszteséges gazdálkodás esetén maximum 25 százalékkal csökkentendő, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló egyéb munkakörökben dolgozók bére pedig 15 százalékkal. Itt megjegyezzük, hogy a munkásállományba tartozó dolgozók alapbére — attól függetlenül, hogy kaphatnak nyereségprémiumot — veszteséges gazdálkodás esetén nem csökkenthető. M iből indulnak ki a szakszervezetek, amikor a vezetők differenciált anyagi ösztönzését teljes mértékben támogatják? Mindenekelőtt abból, hogy a gazdasági önállóság vállalati kategóriája megköveteli a társadalmi és a vállalati érdekek összhangját, a termelési alapok leghatékonyabb felhasználását, a korszerű piackutatást, a szükségletre való termelést, a biztonságos munkakörülményeket, a tisztességes megélhetés biztosítását minden munkavállaló részére. Tovább sorolhatnánk a vezetőkkel szembeni üzemi és társadalmi követelményeket Ügy gondolom azonban, hogy ebből is kitűnik, milyen felelősség terheli a munkáshatalom helyi gazdasági vezetőit a termelés, a gazdálkodás irányításában, végső soron abban, hogy nálunk az alkotó munka, a termelés a dolgozó ember anyagi, szociális biztonságát szolgálja. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy a szabályozás módosítása önmagában nem eredményez több nyereséget ' Csak akkor válik anyagi erővé, akkor jelentkezik magasabb személyi jövedelem formájában, ha minden munkavállaló megérti ennek lényegét és tudatosabban irányítja önmaga gazdasági tevékenységét, tudatosabban vesz részt az üzem közéletében. A politikai, mozgalmi szervek kötelessége, hogy ehhez minden segítséget megadjanak. H-Jas fiu'ó. az SZMT titkára KEDD, 1969. DECEMBER 36. DÉMGYARORSZÁG i