Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Az egész magyar nép ünnepe Szegeden (Folytatás a 3. oldalról.) vé, lényegében a párt el­lenzékévé váljék. A reak­ciós erök a maguk politi­kai céljai szolgálatába pró­bálták állítani a népfrontot. — 1957-ben — az ellen­forradalom leverése után — teremtett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkás­párt határozott állásfoglalá­sa: a népfront nem a pár­tonkívüliek szervezete, nem is lömegszervezet. hanem széles, demokratikus társa­dalmi. politikai tömegmoz­galom .amely mint a népi­nemzeti egység kifejezője, összekapcsolja a tömegszer­vezeteket, társadalmi-kultu­rális szerveket, de széle­sebb is e szerveknél, s ha­tása terjedjen ki a szerve­zetlen hazafias tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfront-politikája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, s egyben a nép­front létjogosultságának el­ismerése a szocializmus fel­építésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alapját a mai népfront­mozgalomnak, s azóta ezen az alapon bontakozott ki a Hazafias Népfront tevékeny­sége. ez alapon tisztult fo­kozatosan szerepe, s ilven jellegében vált szocialista társadalmunk állandósult in­tézményévé. A nemzeti egység politikája — Tisztelt Országos Ta­nács! — Bátran elmondhatjuk, hogy a negyedszázad során — a visszesések és az ezzel járó kudarcok ellenére is — gyarapítottuk és továbbfej­lesztettük ezt a népfront­politikát. A néphatalon ki­vívása. megvédése és meg­szilárdítása; szocialista tár­sadalmunk fejlesztése és ezen az alapon elért nem­zeti előrehaladásunk egyér­telműen bizonyítják, hogy hazánkban sikeresen való­sítjuk meg azt a népfront­politikát. amelyet a mun­kásosztály és pártja kezde­ményezett. s amelyhez tár­sadalmunk mind szélesebb körei csatlakoztak. — A nemzeti egység poli­tikája ez. amelv a szocia­lizmus alapjain teremti meg a munkásosztály, a paraszt­ság. továbbá az értelmiségi és egyéb rétegek szövetsé­gét a szocializmus teljes fel­építése. hazánk békéjének és függetlenségének a védelme, nemzeti fejlődésünk fellen­dítése céljával. Ez a politi­ka következetesen érvénye­sült az elmült időszakban, s ez alapon működött és fej­lődött népfrontmozgalmunk. — Hogy eredményes volt ez a politika, azt különösen bizonyítja. hogy nemzeti fejlődésünk nagy történelmi jelentőségű feladatalt sike­rült eredményesen megolda­nunk. Ilyen volt elsősorban • néphatalom megvédése és megszilárdítása, továbbá a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. A szocialista át­szervezés nagy történelmi lépését úgy tettük meg, hogy az a termelés csökkenése nélkül valósult meg, továb­bá oly módon, hogy az át­szervezés után gyorsan kon­szolidálódott a termelőszö­vetkezetek nagyobb része, s a mezőgazdasági termelés — viszonylag fogyatékos anya­gi-műszaki feltételek mellett — erőteljesen fellendült Ilyen jelentőségű a gazdaság­irányítás reformja is, amely növeli a gazdálkodó szervek kezdeményezését és felelős­ségvállalását gyarapítja népgazdaságunk erőforrásait. Hasonló fejlődés van kibon­takozóban országunk politi­kai életében is. A helyi ha­táskörök növelése, az új vá­lasztási törvény és általában az állami és társadalmi szer­vek önállóságának és fele­lősségének a növelése a főbb lépései ennek a törekvésnek. — Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a tár­sadalmi légkörben végbe­megy. A kritikai szellem erősödése és a bátrabb vi­ták kibontakozása magában véve is eredmény, de még inkább ennek a tartalma, jellege. A szocialista gon­dolkodástól távol álló néze­tek és a szocializmus ko­rábbi fázisában megrekedt felfogások ls kifejezésre jut­nak közvéleményünkben, azonban ezekkel szemben mind erősebb a hangja a haladó demokratikus szocia­lista szemléletnek. Tudo­mányban, Irodalomban, mű­vészetben. egész közgondol­kodásunkban és a társadalmi közvéleményben tanúi va­gyunk az ilyen Irányú fej­lődésnek. Mind többen és bátrabban gondolkoznak társadalmunk közgondjain, s egvre többen vállalják a felelősséget is azért, hogy cselekvőbben részt vegyenek a közügyek intézésében. Mindez azzal a következ­ménnyel Jár. hogv oldottabb és javuló tendenciájú társa­dalmunk közérzete, annak ellenére és »-*zal együtt, hogy Ilven légkörben élesebben jelennek meg társadalmunk problémái is De éppen ilven társadalmi légkörben köze­lebb is Jutunk igazi megol­dásukhoz. — A legfőbb mindebben az, hogy szocialista társadal­munk fejlődésének előre­haladó folyamatában élünk, s ezt a folyamatot akarjuk a továbbikban is előrevinni. A Hazafias Népfront IV. kongresszusa is ennek a fej­lődésnek volt egyik állomá­sa továbbvivö lépcsőié, to­vábbhaladás és feljebblépés az eddig követett űton. Ugyanakkor nem kitérés a változó körülmények és az előrehaladó feilődés nyomán jelentkező problémák és el­lentmondások elől, hanem feltárásukra és megoldásuk­ra Irányult eltökélt szándék, támaszkodva eddig szerzett tapasztalatainkra és követve eddig is vallott alapelvein­ket. — Es most ez alapon kell szembenéznünk a jövő fel­adataival Elegendő alapunk van ahhoz, hogy bátran te­kinthessünk előre és ingado­zás nélkül haladjunk előre a kripróbált úton. Továbbra is következetesen — Jelenlegi Időszakban gazdasági fejlődésünk a po­litikai fejlődés legfőbb front­ja is. Gazdasági irányítási rendszerünk reformját sike­resen megkezdtük. Most az van soron, hogy a reformot következetesen és folyama­tosan fejlesztve vlgytlk to­vább. El kell érnünk, hogy gazdaságunk hatékonysága gyorsan és jelentősen növe­kedjék. javítsuk versenyké­pességünket a külföldi pia­cokon és jobban kielégítsük a hazai szükségleteket. Mindezt csak egy úton ér­hetjük el: gazdasági refor­munk következeies végre­hajtásával és ésszerű fejlesz­tésével. Ehhez tartozik az Is. hogy tovább növeljük a szocialista vállalatok önálló­ságát és kezdeményezését, az egyes dolgozók jobb mun­kájának a növekvő honorá­lását, továbbá az is, hogy gazdaságirányító szerveink megtanulják a gazdaságpo­litikai befolyásolás legalkal­masabb módszereit Együtt­véve azt a szocialista elvet kell jobban megvalósítani, hogy „ki-ki képességei sze­rint és ki-ki munkája sze­rint", valamint azt, hogy a szocialista tervgazdaság elő­nyeit a piaci hatások érvé­nyesítésén keresztül kell tel­jesebben kiaknáznunk. — A kezdet biztató, s azon múlik a további siker, hogy következetesen haladjunk tovább a megkezdett úton Az életszínvonal szükséges és kívánatos további emeli­4 DÉLMAGYARORSZÁG (Folytatjuk.) CSÜTÖRTÖK, 1969. DECEMBER 4. sét csak termelésünk fejlesz­tésével, mennyiségének és hatékonyságának emelésével érhetjük el. Ez pedig több és jobb munkát, nagyobb munkafegyelmet, s egyben a korszerű tudomány és technika mind nagyobb mér­tékű alkalmazását, s a szak­tudás emelését követeli meg Mindennek a gazdaságpoli­tikai útja: a gazdaságirányí­tás reformjának a követke­zetes továbbvitele, eddigi kedvező hatásainak a foko­zása és egyes kedvezőtlen hatásainak erélyes leküz­dése. — A szocialista demok­rácia továbbfejlesztése és tel­jes kibontakoztatása a má­sik nagy törekvésünk. Nagy lépéseket tettünk már ennek az útján is; maga a gazda­ságirányítás reformja is dön­tő tényezője ennek. — Az 1967. évi választáso­kat is mint a szocialista de­mokrácia fejlesztésének egyik fontos történeti állo­mását értékelhetjük, a leg­főbb jelentősége az volt, hogy állami életünkben a demokratizálás fontos lépé­sét tettük meg. A megítélés egyértelmű: a választások sikere a bizalom általános megnyilvánulása volt a párt politikája, a Hazafias Nép­front választási felhívásában kifejtett programja mellett A választások során javult a társadalmi szervek együtt­működése, növekedett a Ha­zafias Népfront szerepe, ön­állósága és kezdeményező­készsége. — Az új törvényt általá­nos helyeslés fogadta, az ál­tala biztosított lehetőségeket azonban még nem aknáztuk ki eléggé. Mindenesetre ki­teriedt és értékes tapaszta­latokat szereztünk, s e ta­pasztalataink a demokratiz­mus további kiszélesítésére, választási gyakorlatunk fej­lesztésére biztatnak. — A választásokat köve­tően megélénkült a népfront tevékenysége az újjáválasz­tott testületekben, az ország­gyűlésben és tanácsokban is. továbbá az egyéni választó­kerületekben végzett képvi­selői és tanácstagi tevékeny­ség megszervezésében is. Most már elismertté és gya­korlattá vált. hogy a Haza­fias Népfront tevékenysége az államhatalmi szervekkel kapcsolatban nemcsak a vá­lasztásokra terjed ki. hanem a választások között is a vá­lasztók és választottak kö­zötti kapcsolat fenntartására és a közvetítésére az állam­hatalmi szervektől a válasz­tókhoz és fordítva. — A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömegpolitikai bázisa legyen az államhatalom helyi szer­veinek és az eddiginél gyak­rabban éljen észrevételező, bíráló és javaslattevő jogá­val, s a szocialista demokrá­cia fejlesztésének állandó té­nyezőjévé váljék. — A szocialista demokrá­cia kifejlesztése azonban nem korlátozható az állami életre, szocialista társadal­munk fejlesztése sok és rész. ben új feladatokat állít elénk társadalmunk egész kiterje­désében. Már történeti ta­pasztalataink és bizonyítéka­ink vannak arra nézve, hogy a szocialista demokrácia tényleges megvalósítása mi­lyen történeti fejlődés útján halad előre a társadalmi élet egyes területein. Szemünk előtt és közreműködésünkkel halad előre az a társadalmi folyamat, amely intézménye­ink szervezeti fejlesztését, in­tézményeinken belül az el­járások demokratizálását ál­lítja előtérbe. Előre látható, hogy a gazdaságirányítás re­formja tovább erősíti a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének a lehetőségeit is. fel­tételeit is. És a bürokrácia betegsége ellen is a demok­rácia szélesítése és fejleszté­se a legfőbb orvosság. — A szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésében te­hát sok tennivalónk van még az állami tevékenység nem utolsósorban az embe­terén. a központi és a taná- rek gondolkodásában. És esi szervekben, a gazdasági mindebben fáradozni szintén életben és a társadalmi tevé- egyik fó feladata a Hazafias kenység minden területén, és Népfrontnak. . Politikánk bizalmat és hitet teremt — Tisztelt ünnepi ülé6! — A mi mai népfrontmoz­galmunk őrzi is azt a nem­zeti tőkét, amit a felszaba­dulás időszakában megala. poztunk. s tovább is feile6zti azt. őrzi és ápolja abban, hogy a nemzeti összefogás, a népi-nemzeti egvség szövet­ségi politikáját visszük to­vább. És továbbfejlesztjük abban, hogy a szocialista nemzeti egvség gyarapításán és fejlesztésén fáradozunk, s a munkás-paraszt szövetsé­get is. a többi haladó réte­gekkel való szövetséget ls erősítjük a szocializmus épí­tésének e programja alapján. — Mindebben a Magyar Tombácz Imre: Szocialista Munkáspárt kö­vetkezetes és elvi alapokon nyugvó marxista—leninista politikája a szilárd alap és az elismert vezető erő. Ez a politika válságos helyzetek­ben is szilárdnak és rugal­masnak bizonyult és tévedé­sek vagy torzulások kiigazí­tására is volt elegendő ereje. Ez teremtett eddig is bizal­mat Iránta társadalmunk leg­szélesebb köreiben, s ennek a hitelét teremtette meg a jövőre nézve is. — A 25 évvel ezelőtti ese­ményekre való visszaemléke­zés Időszakában él most ez ország Az évforduló eddigi eseményei azt bizonyítják. hogy jól emlékezik népünk felszabadulásának és új éle­te kezdetének immár törté­nelmi eseményeire. A szo­cialista hazaszeretet bőven buzgó forrása lett az évfor­duló. s a szocialista nemzeti egység történelmi értelmet nyer napjainkban társadal­munk legszélesebb köreiben. S ez egyben a mai politi­kánk iránti bizalomnak és a jövő iránti bizakodásnak a forrása. — A bizalomnak és a jö­vőnk iránti reménykedésnek ebben a légkörében emléke­zünk vissza a felszabadulás­ra és,az azóta eltelt ed­századra. Bizton remélhet­jük: a felszabadulásunkkal kezdődő korszak első 25 éve csak kezdete hazánk törté­nelmének. A szocialista rend­szerünk továbbfejlődése és népünk alkotókészségének teljes kibontakozása lesz a nagy műve nemzeti történel­münk új korszakának: an­nak a kornak, amelyben mi élünk és dolgozunk, s amely­ben gyermekeink élnek és folytatják a mi munkánkat. Egyek vagyunk nemzeti céljainkban is — A magyar nyelv saját «ága, hogy szétválasztja, kü­lön-külön szóval fejezi ki a nép és a nemzet fogalmát. Ez nemcsak a szótárban ve­zetett szétválásra, de — te­het erről a szótár, vagy sem — egy káros szemléletet, az ország lakosságának a meg­osztottságát, nagy társadal­mi ellentéteket, a dolgozó nép lenézését, megalázását, elnyomását és kizsákmányo­lását is Jelentette. A dolgozó nép évszázadokon át ki volt rekesztve, a nép nem jelent­hetett nemzetet, pedig ó maga volt a nemzet — Huszonöt évvel ezelőtt történelmünk legsúlyosabb órájában ült össze a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi nagygyűlése. Rá emlékezve az első, amire gondolok az, hogy 1919 után ekkor szólhatott először a dolgozók képviselője egy polgári és munkás összetéte­lű tanácskozáson úgy, hogy szava biztosan mérlegre ke­rül, véleményét biztosan számításba veszik. Mint egyenrangú szövetséges je­lenthette be a szakszerveze­tek képviselője a szakszerve­zetekben tömörült szellemi és fizikai dolgozók csatlako­zását a Front programjához. — Az ország nagy részén dúlt még az országveszejtők által Indított esztelen, nép­ellenes háború, fővárosunk fasiszta elnyomás alatt nyö­gött, városaink, falvaink nagy része jelentős háborús károkat szenvedett, a front­vonalba ezután kerülő váro­sokat, falvakat a rommá­válás veszélye fenyegette. Ebben a végpusztulásos helyzetben jöttünk össze a szovjet Vörös Hadsereg ál­tal felszabadított Szegeden, megtárgyalni a teendőket. — Azok között, akik itt voltunk, nem kevesen vol­tunk olyanok, akik alig sza­badultunk Horthyék börtö­neiből; olyanok, akik a bör­tön elől menekültek; olya­nok, akiknek háta mögött távollétükben hozott halálos ítélet állott. — Azon a 25 év előtti nagygyűlésen bennünket, akik ott ültünk a páholyok­ban, a földszinti és emeleti széksorokban, a 25 éves el­nyomásra, gyülekezési tila­lomra gondolva, kifejezhe­tetlen érzések fogtak eL Néz­tük, ami történik, hallgattuk amit mondtak. Inkább csak sejtettük, .tudatunkig az ér­zések hullámain át még alig jutott el a felismerés, hogy új idők Indulásának vagyunk tanúi és formálói, hogy a nép és a nemzet fogalmának nemcsak szónoki értelemben vett, hanem valóságc* egy­beolvadása kezdődhet. Meg­sejtettük, hogy amit Kölcsey a Himnuszban történelmünk egy másik zivataros szaka­szában dalolt — „Megbűn­hődte már e nép a múltat s jövendőt" — rólunk dalolta, s hogy a véráztatta három­színű lobogó, ami a forrada­lom vörös lobogója mellé a kezünkbe került, méltó he­lyen van nálunk, és hogy e zászlónak a jogos birtokosai vagyunk. — De volt egy dolog, ami­nek határozott tudásával jöttünk az ülésre. Tudtuk, hogy a régi világ, a népnyú­zók világa végérvényesen megszűnt. Tudtuk, hogy a romokon csak „ész, erő és akarat" építhet fel szabad világot Tudtuk, hogy ebből az építésből mi, dolgozók nem maradunk ki. — Arról, hogy mit épít­sünk, kinek építsünk, hogyan építsünk, határozott elkép­zeléseink voltak. Komócsin Mihály elvtárs, a szakszer­vezetek képviselője ezt 1944. december 3-án a nagygyűlé­sen így körvonalazta: „A magyar földön nem érezheti többé senki magát kisemmi­zettnek. itt nem lehetnek sínylődő milliók". — A hogyan kezdjük? kérdésre az akkor lehetséges válaszok legmegfelelőjét a Magyar Kommunista Párt­nak, a Front számára készí­tett programjavaslata adta. — A program értékelését és méltatását ezen az ülésen Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára magas szinten, szívünknek, eszünk­nek tetsző módon végezte el. Én egy mondtaban csak any­nyit mondhatok, hogy nem választott rosszul a Front, amikor együttműködési ala­pul ezt a javaslatot elfogad­ta. — Mi, akik itt jelen va­gyunk, valamennyien — kezdettől fogva, vagy később bekapcsolódva — cselekvő részesei voltunk a program végrehajtásának. Politikai, gazdasági és kulturális téren elért sikereink vagy mellé­fogásaink mondanak bírála­tot munkánk fölött Az el­múlt 25 év alatt az ország lakosságának döntő többsé­gét nyertük meg a szocializ­mus igazságainak. Akik ma Itt vagyunk, egyek vagyunk abban, hogy milyen cél felé haladjunk. — Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára 1957. szeptemberében így beszélt a Hazafias Népfrontról: „A Hazafias Népfront ma ha­zánkban a legáltalánosabb népi, nemzeti összefogás egészségesen fejlődő mozgal­ma". A Front hármas, de egységes céljáról beszélve Kádár elvtárs így folytatta: „Csak a szocialista fejlődés útján boldogulhat a nem­zet... Nyilvánvaló, hogy a Hazafias Népfront mozga­lomban helye van a nemzet­té vált nép minden becsü­letes fiának". — Mint a 25 év előtti zászlóbontás egyik résztve­vője, tisztelettel és szeretet­tel, szívből köszöntöm váro­sunkban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ünnepi ülését, annak minden részt­vevőjét. Üdvözlöm azt a tes­tületet, amely méltó örököse a 25 év előtti nagygyűlésnek. Kívánom, hogy a párt veze­tésével, újabb harcok felé indulva, eddigi eredménye­inket gyarapítsuk, minél szá­mosabban érhessük meg Jó egészségben az 50. évfor­dulót

Next

/
Thumbnails
Contents